Szabad Földműves, 1984. január-június (35. évfolyam, 1-26. szám)
1984-06-09 / 23. szám
1984. június 9. ★ 23. szám XXXV. évfolyam ★ Ara 1,— Kči Harmincöt eredményes év Irta: Július Varga, a CSKP KB osztályvezetője A CSKP 1949. évi. történelmi jelentőségű IX. kongresszusa egyebek között jóváhagyta a falvak lenini szövetkezeti terv alapján történő, szocialista átépítésének programját is. Ez a program hazánkban szerves részét képezte a szocializmus építését szorgalmazó, központi irányvonalnak. A szocialista termelési viszonyok bevezetése lehetővé telte, hogy a mezőgazdasági termelésben forradalmi változást érjünk el. Három és fél évtized alatt lényegében új anyagiműszaki bázist építettünk ki, és a tudományos-műszaki haladás vívmámányainak kihasználásával bevezettük a termelés és a munkaszervezés áj, iparszerű formáit. Mindez nem csupán a mezőgazdaság termelőképességének lényeges növekedését vonta maga után. de kihatott a földművesek helyzetének és életszínvonalának minőségi javulására is. Persze, a szocialista nagyüzemi mezőgazdasági termelés előnyeit leginkább az elért eredmények domboríjlják ki. Harmincöt év alatt a mezőgazdasági bruttó termelés értéke több mint a kétszeresére nőtt. jelentősen növekedett a döntő fontosságú mezőgazdasági termékek (gabona, hús, tej, tojás) össztermelése. A gabonafélék hektárhozama közel háromszorosára. az össztermelés pedig az 1948. évi 4.9 millió tonnáról több mint 11 millió tonnára növekedett. Az elért belterjességgel és hozamokkal — összehasonlítható feltételek közepette — a világ legfejlettebb államai közé tartozunk. Az értékelt időszakban a hústermelés 4R0 ezer tonnáról 1 millió 683 ezer tonnára, a tehenenkénti évi tejtermelés 1334 literről 3383 literre. ' a tojástermelés pedig ötszörösére nőtt. Ezzel egyidőben többszörösére emelkedett a munkatermelékenység: a mezőgazdasági őstermelésben egy dolgozóra ma 116 ezer korona mezőgazdasági bruttó termelési érték jut. A mezőgazdasági és az élelmiszeripari termelés növekedése lehetővé teszi számunkra, hogy lényegesen növeljük és javítsuk az élelmiszerfogyasztást. és ugyanakkor mérsékeljük a behozataltól való függőségünket. Az egy főre számított évi húsfogyasztás 1948-ban nem egész 29 kg, a múlt évben pedig már több mint 82 kg volt. A tej és a tejtermékek fogyasztása 173 kilóról 245 kilogrammra, a tojásé pedig 114-ről 328 darabra nőtt. Az élelmiszerfogyasztás színvonalát tekintve, egyike vagyunk a világ legfejletebb államainak. Ha hazánk mezőgazdaságának eredményeit egybevetjük a legfejlettebb mezőgazdasági termeléssel rendelkező. tőkés államok eredményeivel, épdekes képet kapunk. Mint ismeretes, az utöbbi 35 év alatt hazánkban évi átlagban két százalékkal gyarapodott a mezőgazdasági bruttó termelés. Ezzel szemben Franciaország 1.3, az NSZK 1.8, Ausztria pedig csupán egy százalékos fejlődést tudott felmutatni. Szocialista mezőgazdaságunk ma 224 milliárd korona értékű állóeszközzel rendelkezik. Az összpontosított és szakosított nagyüzemi termelés igényeit kielégítő, nagy teljesítőképességű technika és technológia alkalmazásával a mezőgazdasági munkák többségét magas fokon gépesítettük. így a mezőgazdaságban végzett munka mindinkább megközelíti az iparban végzett munkát. Az elmúlt évtizedek során teljesen megváltozott a mezőgazdaságban dolgozók struktúrája. A mezőgazdaságban napjainkban mintegy 200 ezer főiskolai és középiskolai képzettségű szakember dolgozik, és évente gyarapszik a kétkezi munkát végző szakmunkások száma is. Időközben megváltozott az emberek gondolkodásmódja is. A néhai kistermelők, akiket gyakran elég volt meggyőzni a nagyüzemi termelés és a szocialista gazdálkodási forma előnyeiről. már soha nem térnének viszsza a régi életformához; valamennyien önfeláldozóan és kezdeményezően teljesítik feladataikat, támogatják a párt gazdaságpolitikáját és segítik annak megvalósulását. Ennek leg meggyőzőbb bizonyítékát mezőgazdasági dolgozóink az 1968—1969. évi válságos időszakban tanúsított helytállásukkal nyújtották. £s bizonyítanak ma is, mégpedig az egyre igényesebb feladatok teljesítésével és a szocialista versenymozgalomba való bekapcsolódással. Az idén a mezőgazdaságban dolgozóknak mintegy 80 százaléka vállalt szocialista kötelezettséget. Az efsz-ekben és az állami gazdaságokban 25 312 szocialista és 2135 komplex ésszerűsítő brigád tevékenykedik. Napjainkban a mezőgazdasági dolgozók annak a kiemelt feladatnak a teljesítésén fáradoznak, melyet még a CSKP XV. kongresszusa határozott meg s melyet a XVI. pártkongresszus ismételten hangsúlyozott — növelni az önellátnttságnt az élelmiszerek és a mezőgazdasági nyersanyagok termelésében. Elégedetten állapíthatlak meg, hogy a mezőgazdasági dolgozók mai nemzedéke szilárd leniekkel halad az elődök nyomdokain. A bonyolult feltételek ellenére, amelvek főleg 1981-ben nehezítették a helyzetünket, mezőgazdaságunk sikeresen megbirkózott a hetedik ötéves tervidőszak első három évének feladataival. Az 1981—1983 közötti időszakban a tervezett mezőgazdasági bruttó termelést 102.5 százalékra teljesítettük. A hatodik ötéves tervidőszak átlagához viszonyítva a mezőgazdasági termelés 6.2 százalékkal, az árutermelés pedig 7,5 százalékkal volt nagyobb. A termelés mindenekelőtt a belter|esebb gazdálkodás és a termelési feltételek jobb kihasználása következtében nőtt, de a sikerhez hozzájárultad a társadalmi szempontból szükséges szerkezeti változtatások is. nnellátnttságunk növelése szempontjából elsősorban a szemestakarmányszükséglet csökkentésének van jelentősége. Mivel figyelmünket a saját források, elsősorban a tnmegtakarmánvnk jobb kihasználására nssznontosítnttuk. a hatodik ötéves tervidőszakhoz viszonyítva több mint a felével csökkenthettiik a takarmánygabona behozatalát. S mindezt annak ellenére. hogy közben 4.6 százalékkal növeltük az állattenyésztési termelést. Komoly megtakarítást értünk el a hajtóanyagok és egyéb energiahordozók fogyasztásában is. Az említett eredmények eléréséhen komoly segítségünkre voltak az állami, gazdasági és pártszervek, melyek napjainkban is megkülönböztetett figyelmet szentelnek a népgazdaság egyik fő ágazataként szereplő mezőgazdaságnak. Ennek egyik kifejezője a mezőgazdaság tervszerű irányításának 1982. óta alkalmazott új. tökéletesített rendszere, s vele összefüggésben a fejlesztést segítő források megerősítése, az anyagi érdekeltség elmélyítésére hozott rendelkezések és az építkezési beruházásokkal kapcsolatos új lehetőségek is. Az idén ünnepeljük a mezőgazdaság szocialista átépítése kezdetének 35. évfordulóját, és az idén kerül sorra az efsz-ek X. országos kongresszusa is. Mint a CSKP KB Elnökségének. a CSSZSZK kormányának és a Csehszlovák Nemzeti Front Közponit Bizottságának közös nyilatkozata is hangsúlyozta, a kongresszus lehetőséget kínál arra, hogy a szövetkezeti földművesek és a többi mezőgazdasági dolgozók az utóbbi években végzett munkájuk eredményeinek összegezésén. illetve a CSKP XVI. kongresszusa határozatának teljesítésében elért sikerek értékelésén túlmenően, újabb feladatokat tűzzenek maguk elé s mozgósítsák erőiket a hetedik ötéves tervidőszak feladatainak teljesítésére, illetve kívánatos túlteljesítésére. A hagyományos kongresszus előtti vita, mindenekelőtt a mezőgazdasági vállalatok és az egyes munkaközösségek konkrét problémái nak megoldására összpontosul, s ez arra enged következtetni, hogy az efsz-ek X. országos kongresszusa minden bizonnyal teljesíteni fogja küldetését. A nem csekély munkával és költséggel rendbehozott rétek gazdag fűtermése csak korszerű betakarítási eszközök, s megfelelő tartósítási eljárások révén hasznosítható. A hangsúly tehát a tudatosságon, a feltételek megteremtésén van. Ahol így gondolkodnak, s ennek alapján cselekszenek, ott a rétekről-legelőkről valóban értékes takarmány kerül a szarvasmarha-állomány elé. Ennek elsősorban az egyes gazdaságok látják hasznát innmmiiifMMitfmiiiiHiiMtimniHiiHintfmmiMimHMiHnninimmim Egy fejdnő emberközelből A csuklós autóbusz csaknem üresen gördül ki Csány (Čaňa) központjából. Reggel nyolc óra van, az ingázók — közel félezren — már elmentek a korábbi járatokkal. A helyben dolgozó kétszázhuszonhét állandó szövetkezeti tag egyike Lajos Irén. A szép, új családi ház udvarán állunk, s a kertben gyönyörködünk. Verőfényben pompáznak a virággal borított almafák. — Hatévesek, tavaly már termést hozlak — mondja a háziasszony, s bemutatja a portát: — Az az igazság, hogy az alapiskola után édesanyámék nem engedtek tovább tanulni, de dolgozni sem. Azt mondták, a lánynak otthon a helye. A fiútestvéreim tanultak, valakinek pedig segíteni kellett otthon. Én sem nagyon akartam a szövetkezetben letelepedni. Most viszont hálás vagyok a sorsnak, hogy annak idején nem vettem nyakamba a világot. A háziasszony a tulajdonos büszkeségével kalauzol végig a lakásban, melyre az összkomfort jellemző. — A kertben megterem minden, ami a konyhára kell: krumpli, zöldség. Baromfit, sőt disznót is tartunk. ■ Mióta dolgozik a szövetkezetben? — érdeklődöm. — Pontosan tizennégy éve. Azóta megszakítás nélkül a tehenészetben dolgozom. 1970-ben több mint ötven nő lépett a tagok közé. Főleg olyanok, akik azelőtt nem voltak állandó munkaviszonyban. — Eleinte féltem — emlékezik a kezdetre Lajos Irén —, hogy nem tudom ellátni a családot. A pontos munkakezdés is szokatlan volt. A jó időbeosztást azóta megtanulta Lajos Irén Is. — Reggel három órára már az istállóban kell lennem. A déli fejés háromnegyed tizenegytél 13 óráig tart. Az esti fejéssel pedig nyolc órára végzünk. Ezt a munkaidót szigorúan be kell tartani, mert különben jó eredményt nehezen lehetne elérni. Ha már az eredményeknél tartunk, akkor nézzük csak, hogy mivel dicsekedhet a szimpatikus fejönő? A statisztikai kimutatás szerint, amikor Lajos Irén munkába lépett, a tehenei mindössze 2800 liter körül tejeltek. Am 1974-ben tehenenként már elérte a 3200 litert, amiért reszortkitiintetésben részesült. 1979-ben már 4000 literes tehenenkénti fejési állaggal büszkélkedhetett, amiért kormánykitüntetésben részesült. Ш Milyen volt a tavalyi eredmény? — érdeklődőm. — Tavaly tizenöt tehén átlagában 57 ezer 476 liter volt a tervem, amit 9350 literrel túlszárnyaltam. Ez' gyakorlatilag azt jelenti, hogy tehenenként 4515 literes fejési átlagot értem el. Lajos Irén az aranyérmes szocialista brigád tagja. Az üszőeloszlást sorsolással végzik. így senki sem juthat jogtalan előnyhöz. Erről Lajos Irén így vélekedik: — Sajnos, az utóbbi sorsolásnál nem kedvezett a szerencse, de mindent elkövetek, hogy újból jó eredményeket érjek el. Optimizmusom megalapozott, mert napról-napra emelkedik a napi tejelékenység. A , siker „titka“ felől faggatom. Elmundja, hogy az eredményeket sok összetevő határozza meg. Legfontosabbnak az állatok szeretetét és a pontos munkát tartja. Szenvedéllyel fűtött hangon mondja: — Szövetkezetünkben mindenki tudja, hogy száján keresztül fejik a tehenet. Ezért tartom fontosnak a növénytermesztés és az állattenyésztés közötti összhang megteremtését. Mert ahhoz, hogy az idén elérjük a tehenenkénti ötezer literes fejési átlagot, több és jobb minőségű takarmányra lesz szükségünk. Takarmányunk van elegendő, a minőség viszont nem minden esetben a legmegfelelőbb. A brigád felől érdeklődöm. Hat fejönő és három gondozó van az aranyérmes brigádban. Mindannyian 16 tehénről gondoskodnak, csupán Soltész Mária és férje gondoz és fej harminckét tehenet. — Nehéz a kiváló eredmény elérése — mondja némi gondolkodás után. — Szövetkezetünkben négy aranyérmes szocialista brigád van. Valamennyien jó eredményeket érnek el. Tavaly például 387 tehén átlagában 4315 litert értünk el. ■ És a jutalom? — Aki jól dolgozik, az jól is keres. Gyakran kapunk prémiumot, a terven felöl kitermelt minden 100 liter tej után 25 korona jár. Érdemes tehát becsületesen dolgozni. Az Istálló, ahoi Lajos Irén és társai dolgoznak, a szövetkezet alakulása után épült. Mindannyian nehéz fizikai munkát végeznek. Szerencsére már nem sokáig, mert korszerű tehenészeti farm épül, ahol könnyebb lesz a munka. Lajos Irén munkáját a felsőbb szervek is nagyra értékelték. A közelmúltban Munka Érdemrenddel tüntették ki. — Örülök az elismerésnek, végtelenül boldog vagyok — mondja. ■ És a munkatársai? — Gratuláltak, s együtt örültünk a kitüntetésnek. A gratulálókhoz mi is csatlakozunk, s további munkasikereket kívánunk. ILLÉS BERTALAN ■мямяясяяяатмааягаааяаа
