Szabad Földműves, 1984. január-június (35. évfolyam, 1-26. szám)

1984-06-09 / 23. szám

2 SZABAD FÖLDMŰVES 1984. Június 9. A belterjest tényezőkre alapo Nemzedékek Az Antifasiszta Harcosok Szlovákiai Szövetségének Köz­ponti Bizottsága és a Szocia­lista Ifjúsági Szövetség Szlová­kiai Központi Bizottsága ha­zánk nemzeti felszabadító har­ca kicsücsosodása, a Szlovák Nemzeti Felkelés közelgő 40. évfordulója alkalmából Brati­­slavában találkozót szervezett. A CSKP érdemes tagjai és a fasizmus elleni harc egykori résztvevői a SZISZ képviselői­vel találkoztak. A találkozón többek között Jozef Lenárt, a CSKP KB El­nökségének tagja, az SZLKP KB első titkára és Ján Janik, az SZLKP KB Elnökségének tagja, a KB titkára is részt vett. Ün­nepi beszédet Jozef Lenárt elv­­társ mondott. Rámutatott, hogy legfelsőbb szerveinknek népünk nemzeti felszabadító harca be­tetőzésének és hazánk szovjet hadsereg általi felszabadulásé­nak 40. évfordulója tiszteletére tett felhívása érdeklődésre és élénk visszhangra talált a kom­munisták és a pártonkívüliek körében, a széles közvélemény­• Bratislavában Ján Janik­nak. az SZLKP KB Elnöksége tagjának, a KB titkárának ve­zetésével ülésezett az SZLKP KB mezőgazdasági és élelme­zésügyi bizottsága, amelyen elemezték és értékelték az ál­lami gazdaságok eredményeit, valamint az ésszerű irányítá­sukra és hatékonyabb gazdál­kodásukra hozott intézkedések érvényesítését. A résztvevők megvitatták a mezőgazdasági­­élelmiszeripari komplexum 1995-ig történő fejlesztési kon­cepciójának és az anyagi ér­dekeltség hatékonyságának ér­tékelését, valamint a termelési rendszerek érvényesítéséről és az efsz-ek ellenőrző bizottsá­gainak munkájáról szőlő jelen­tést. ф Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára, köztársasági elnök a prágai várbati fogadta a ma­gyar szakszervezetek küldött­ségét, amelyet Gáspár Sándor, a Magyar Szocialista Munkás­párt KB Politikai Bizottságának találkozója ben. Beszédében nagy teret szentelt a Szlovák Nemzeti Fel­kelés céljainak és annak, hogy a nemzeti felszabadító harc élén a kommunista párt állott. Hangsúlyozta, hogy a Szlovák Nemzeti Felkelés feledhetetlen örökségét ma a fejlett szocia­lista társadalom építése során valósítjuk meg, s szólt a fia­talok sokoldalú nevelésének és formálásának, valamint a mar­xista-leninista világnézet elsa­játításának jelentőségéről. Az ünnepi beszédet vítafelszöialá­­sok követték. A találkozó résztvevői üdvöz­lő levelet küldtek a CSKP és az SZLKP Központi Bizottságá­nak, valamint a Csehszlovák Szocialista Köztársaság Nemze­ti Frontja Központi Bizottságá­nak, amelyben többek között ez állt: A dicső Szlovák Nem­zeti Felkelésben nemzeteink bebizonyították, hogy nemcsak óhajtják a békét, de harcolnak Is érte. Céljaink közösek: mi­nőségi és lelkiismeretes mun­kával harcolni a békéért, a szocializmusért. tagja, a Szakszérvezetek Orszá­gos Tanácsának elnöke veze­tett. ф Prágában Frantiáek Pttrá­­nak, a CSKP KB titkárának ve zetésével ülésezett a CSKP KB mezőgazdasági és élelmezés­­ügyi bizottsága. A résztvevők megvitatták azokat a kérdése­ket. amelyek a mezőgazdaság és az élelmezésért felelős to­vábbi ágazatok hosszú távú fejlesztési programja kidolgo­zásával kapcsolatosak, különös tekintettel a vegyipari termé­kekre, a mezőgépgyártásra, az energiagazdálkodásra, a mun­kaerő felújítására és állandósí­tására. ф Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára, köztársasági elnök a prágai várban fogadta Nyiko­laj Bajbakovot, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökhe­lyettesét, az Állami Tervbizott­ság elBükét. Szívélyes, elvtársi légkörbzen nagyra értékelték a kölcsönös kapcsolatokkal el­ért eredményeket és a két or­szág gazdasága szoros kapcso laténak kölcsönös előnyössé gét. Egyúttal hangsúlyozták hogy folytatni kell az együtt működés minden formáját. Ä Dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) Járási Nemzeti Bi­zottság plénuma a közelmúltban megtartott ülésén érté­kelte a választási programterv teljesítését az 1981— 1983-as években, s egyben meghatározta a nemzeti bizottságok tevékenységének fő irányvonalát a 7. ötéves terv hátralévő éveiben. Megállapítást nyert, hogy a járásban a gazdaságos­ságra és hatékonyságra irányuló igyekezet kedvezően érezteti hatását, hiszen a nemzeti bizottságok által irányított üzemekben a teljesít­mények 3,5 százalékkal emelkedtek, a nyereség pedig több mint 2,5 mil­lió koronával volt nagyobb. Örvende­tes jelenség, hogy mindezt elsősor­ban a munkatermelékenység növelé­sével érték el, mely 8,9 százalékkal emelkedett. A feladatok teljesítésére kedvezően hatott a tervszerű irányítási rendszer érvényre jut­tatása. Ugyanakkor rámutattak arra is, hogy a szervező és irányító munkában megnyilvánuló fogyatékosságok több eset­ben csökkentették a még eredményesebb tevékenységet. A nemzeti bizottságok megkülönböztetett figyelmet fordí­tottak az anyagköltségek csökkentésére. Az elmúlt három év alatt 3837 tonna tüzelőanyagot, 24 tonna üzemanyagot, 522 megawattóra villamos energiát sikerült megtakarítaniuk. 4D JAVULT ÉS BŐVÜLT A SZOLGÄLTATÄSOK HÁLÓZATA A CSKP KB 8. ülésén elfogadott határozatok folyamatos megvalósítására törekszenek. Ennek kapcsán előtérbe helyez­ték a lakosságnak nyújtott szolgáltatások gyorsabb ütemű fejlesztését, s a szolgáltatások színvonalúnak növelését. A já­rás területén levő szolgáltatást végző üzemek 1983-ban egy lakosra számítva 781 koronás bevételt értek el, mellyel kerü­leti viszonylatban is előkelő belyre kerültek. Ebben a vonat­kozásban a legjobb eredményeket a Nagymegyeri (Calovo) Vnb érte el. mely géplakatos, kőműves, asztalos, villanysze­relő és szállítási szolgáltatásokat létesített, a meglevőket pedig bővitette. Kirélyfiakarcsán (Kráľovičove Kraéany) ab­­laküvegezö, ablakszigetelő, asztalos és tetőfedő szolgáltatáso­kat vezettek be, s megkezdte működését a pékség is. Gaböí­­kövén kőműves és fodrász szakmákkal bővítették a szolgál­tatásokat. Ugyancsak bővült a szolgáltatási hálózat Dióspa­­tonyban (Orechová Potőü), Illésházán (Nový Život) ás Fel­­sőpatonyban (Horná Potőü) is. Az említettek ellenére még mindig akadnak olyan szolgáltatások, melyekből a járásban hiány mutatkozik. Mindenekelőtt a kerékpárok, varrógépek, esernyők és gyermekkocsik javítása akadozik, illetve hosszú időt vesz igénybe. Törekvésük elsősorban a meglevő szolgáltatások minőségi javítására, a javítási határidők lerövidítésére irányul. Az letér nemzeti vállalatnak a jövőben jobban kell igazodnia a lakosság jogos igényeinek kielégítésére, s a nyitvatartási idő­ket jobban össze kell hangolni a lakosság kívánalmaival és érdekeivel. A járásban a három városon kivül 25 községben van kisüzem. A lakosságtól származó bevételek ezen üze­mekben elérték a 45 százalékot. Vannak azonban olyan kis­üzemek, melyekben ez a bevételi arány jóval magasabb. A jö­vőben a lakosságnak nyújtott szolgáltatásokat a szövetkezetek és az állami gazdaságok segítségével kívánják bővíteni. E cél­ból 1990-ig kidolgozták a szogáltatásnk fejlesztésének kon­cepcióját. Az elmúlt közel három évben a lakáskarbantartó vállalat 18 miliú koronát fordított a lakások javítására. ÉSSZERŰ BERUHÁZÁSOK A járás fejlesztésében meghatározó szerepe van a beruhá­zása« építkezéseknek. E célra három év alatt 7П9 millió ko­ronát fordítottak, s ezáltal a 7. ötéves terv előirányzatait Alkotó munkával 75 százalékra teljesítették. A komplex lakásépítkezés kereté­ben 2537 lakás épült, ebből 943 egyéni lakásépítés formájá­ban. Célberuházás keretében 22, a járulékos építkezések közül 9, Z akcióban pedig 49 építkezést fejeztek be. Többek között felépült 11 óvoda, 87 alapiskolai tanterem, 2 bölcsőde, 3 iskolai étkezde, 2 tornaterem, 4 üzlethelyiség, 1 egészség­­ügyi központ, 1 szolgáltatások háza, 3 művelődési ház, 2 hnb­­épület, 2 honvédelmi ház stb. A beruházások szakaszán to­vábbra is problémának számít a lakótelepek járulékos épít­kezéseinek lassúsága. A bölcsődék, az óvodák, az iskolák, az üzletek hiánya gyakori bosszúságot okoz a lakosságnak. A jövőben nagy figyelmet fordítanak a járulékos építkezések ütemének gyorsítására, a választópolgárok igényeinek folya­matos kielégítésére. A 7. ötéves terv végéig összesen 3500 lakás építésével számolnak a lakásépítés valamennyi tormáját beleértve. A HUMANIZMUS JEGYÉBEN A nemzeti bizottságok kiemelt figyelmet fordítottak az is­kolaügy, az egészségügy, a kultúra és a szociális ellátás fel­lendítésére és javítására. Ezekre az ágazatokra a tervezett­nél 22 millió koronával többet fordítottak. Sokoldalú gondos­kodásban részesülnek a dolgozó anyák gyermekei, s a 3—5 éves gyermekek több mint BR százaléka jár óvodába. Jelentős előrehaladást értek el az egészségügy fejleszté­sében i$. Ebben a választási időszakban 14 ogészségügyi központot adtak át rendeltetésének. A körzeti egészségügyi központok káderellátottsága állandóan javul. Ez év márciu­sában több mint öt millió korona ráforditással adták át Duna­­szerdahelyen a nyugdíjasok házát, mely új formáját képezi a nyugdíjasokról és öregekről való gondoskodásnak. A nyug­díjasklubok száma hattal emelkedett, s jelenleg a járásban 19 ilyen klub működik. A nyugdíjasok folyamatos és rugal­masabb intézése érdekében 10 vállalatnál és efsz-ben beve­zették a nyugdíjintézési eljárást. A 7. ötéves terv végéig min­den nagyobb özemben és gazdaságban bevezetésre kerül ez a forma. HATÉKONY TÖMEGPOUT1KAI MUNKA A választási programok teljesítéséhez jelentősen hozzájárni a nemzeti bizottságok választott szerveinek és apparátusának hatékony tömegpolitíkai .munkája. Erősödött в képviselőtes­tületek és a polgárok kapcsolata, megnőtt a bizalom az államhatalmi szervek irányába A nyilvános falugyűléseken több mint 133 ezer polgár vett részt, ami a választók köz­ügyek iránti érdeklődését bizonyltja. A szocialista demokrácia elvei egyre jobban és behatóbban érvényesülnek a nemzeti bizottságok munkájában. A Nemzeti Front választási prog­ramtervének teljesítésében alkotóan veszik ki részüket az egyes tömegszervezetek Is. A dunaszerdahelyi járás lakossága elkötelezett, alkotó munkával járul hozzá a választási programterv célkitűzései­nek maradéktalan megvalósításához. A csehszlovák nép nem­zeti felszabadító harca betetőzésének és hazánk szovjet had­sereg általi felszabadításának 40. évfordulója tiszteletére több mint 41 millió korona értékű szocialista vállalást tettek, melybe 538 kollektíva és közel 42 ezer polgár kapcsolódik be. A vállalások keretében nagy súlyt helyeznek a nemzeti bizottságok irányító, szervező munkájának javítására. A Z akció beruházásos részének támogatására több mint 500 ezer órát dolgoznak le társadalmi munkában, melynek értéke meg­haladja a 8 millió koronát. Ennek keretében 11 akció kerül befejezésre, közöttük a bakai óvoda, a gellei (Holice na Ostrove) kultúrház, a felsőpatonyi tornaterem, a somorjai (Samorín) honvédelmi ház, stb. A Z akciók nem beruházásos részében a fő figyelmet az életkörnyezet javítására és szépí­tésére, a zöldövezetek bővítésére, a parkok kezelésére, járdák és bekötőutak építésére fordítják. A lakosság ennek kere­tében több mint 3,5 millió őrá ledolgozását vállalta társa­dalmi munkában. Mindent egybevetve megállapítható, hogy a dunaszerda­helyi járásban sikeresen valósítják meg a Nemzeti Front vá­lasztási programtervét, s a CSKP KB, a Csehszlovák Nemzeti Front és a CSSZSZK kormányának felhívására reagálva a Szlovák Nemzeti Felkelés 40. évfordulóját a munkaaktivitás és kezdeményezés elmélyítésével az alkotó munka jegyében ünnepük. SVINGER ISTVÁN (H.) A talaj termőképességének növelésével szorosan összefügg a szélerózió elleni védekezés. Knotek elvtárs ezzel kapcso­latban- kiemelte, hogy a kerü­leti pártbizottság áprilisi ülé­sén elfogadott intézkedések ér­telmében a 8. ötéves tervidő­szak végéig be kell fejezni a szélvédő fasorok kiültetését. A növénytermesztés fejlesz­tése elképzelhetetlen a belter­­jesítô tényezők komplex ki­használása nélkül. Itt elsősor­ban a tápanyagpótlásra, a nö­vényvédelemre, a vetőmagvak­ra és ültetőanyagokra, az ön­tözésre, valamint a veszteségek csökkentésére irányuló éssze­rűsítő intézkedésekre kell gon­dolnunk. A tápanyagpótlás te­kintetében még rengeteg ki­használatlan tartalék van. A kerületi pártbizottság titkára Š p a 1 d o n akadémikus az őszt búzával kapcsolatos meg­figyeléseinek eredményeit em­lítette, amelyek szerint 1 kilő NPK-hatóanyagra számítva a múlt évben a dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) járásban 15,7—22,3, a topoféanyiban 17,8 —22,9, a lévaiban (Levice) 14,9 —19,3, az érsekájváriban (No­vé Zámky) pedig 15,В—18,1 kiló búzát termeltek, s lénye­gében hasonló eltérések ta­pasztalhatók a többi járásban is. Előrehaladást kell elérnünk a cseppfolyós műtrágyák al­kalmazásában úgy, hogy elkö­vetkező ötéves tervidőszak ’ vé­géig részaránya 23—30 száza­lékra növekedjen. Knotek elvtárs beszédében nagy figyelmet szentelt a nö­vényvédő szerek felhasználásá­val kapcsolatos kérdéseknek. Tekintettel arra, bogy többsé­güket a tőkés országokból im­portáljuk, hazánkban is lépé­seket kell tenni az integrált növényvédelem és az előrejel­zés hatékonyságának növelése érdekében. Haladást kell elér­ni a betegségek és a kártevők elleni biológiai védelemben is. A vetőmagvak és az ültető­anyagok a szakemberek véle­ménye szerint 25—30 százalék­ban befolyásolják a termésho­zam alakulását, ezért ésszerű kihasználásuknak megkülön­böztetett figyelmet kell szen­telni. Annak bizonyítására, hogy az egyes fajták, hibridek ter­mőképességének kihasználásá­ban még nagy tartalékaink vannak, Knotek elvtárs néhány adatot említett: mfg 1982-ben búzából 21, addig tavaly már nyolcvan mezőgazdasági üzem­ben értek el hat, ez utóbbiak közül nyolcban pedig hét ton­nán felüli terméshozamot. 1982- ben szemes kukoricából 33 me­zőgazdasági üzemben értek ei hét, ebből tizenegyben nyolc, a mólt évben pedig négy mező­gazdasági üzemben hét tonnán felüli baktárhozamot. Ezzel összefüggésben hangsúlyozta, hogy a mezőgazdasági üzemek­ben a gabonafélék esetében el kell érni legalább az 5, a sze­mes kukorica esetében pedig a 6 tonnás átlagos hektárhoza­mot. A mezőgazdasági üzemekre igényes feladatok várnak a fehérjeprogrammal kapcsolat­ban is. E tekintetben a lucerna esetében — szénában számítva — 9—10 és a belterjes füfélék­­nél 11—12, a borsónál 4, a lencsénél 1,5, a szójánál pedig 2—2,2 tonnás terméshozamot kell állandósítani. Ezek reális feladatok, hiszen például a du­naszerdahelyi járásban a múlt évben lucernából 10,4, a komá­romiban (Komárno) 9,95, a ga­­lántaiban pedig 9,8, belterjes Mifélékből a Galántai Állami Gazdaságban 18,5, a Vágtornó­­cí (Trnovec nad Váhom) ÄG- ban 16,38, a sókszelöcei szövet­kezetben 19,4, a vásárúti (Tr­hové Mýto) szövetkezetben pe­dig 18,09, borsóból a chtalni­­cai szövetkezetben 5,52, a ve­seléiben 5,2, a nagymagyariban (Zlaté Klasy) pedig 5,14, len­cséből a bojniékyi szövetkezet­ben 1,7, a nagysallóiban (Te­kovské Lužany) 1,84, a nagy­légi (Lehnice) szövetkezetben pedig 1,5, szójából a keszeg­falvi (Kameniöná) szövetkezet­ben 2,21 tonnás hektárhozamot értek e). A kerület mezőgazdasági ter­melésének belterjesítése szem­pontjából nagy jelentőséggel bír az öntözési lehetőségek ki­használása. Jelenleg 185 ezer hektár terület öntözhető. 1985- ig további 30 ezer, 1990-ig pe­dig további 50 ezer hektár te­rület válik öntözhetővé. Ez azt jelenti, hogy a nyolcadik öt­éves tervidőszak végén a föld­terület 27 százalékán élhetnek az öntözés adta lehetőségek­kel. Mindenütt el kell érni, hogy az öntözőberendezéseket ésszerűen használják ki, hiszen amint Knotek elvtárs ts emlí- ' tette, ezidáig az öntözőberen- : dezések és -rendszerek építé- i sére több mint kétmilliárd 767 millió koronát fordítottunk. A belterjesítő tényezők sóvá- i ban szerepel a tudományos- : -műszaki haladás vívmányainak sokoldalú hasznosítása. Ez el- i sősorban a termelési rendsze­rek érvényesítésében mutatko­zott meg. A járási pártbizott- 1 ság titkára rámutatott, hogy a Vágseliyei (Sara) Kooperációs Társulás keretében 1982-ben 12 ezer 500 hektár területen termelték a szemes kukoricát, s a kerület átlagához viszonyít­va 1,82 tonnával nagyobb ter­méshozamot értek el. Tavaly a termelési rendszer keretéhen már 17 ezer hektár területen termelték a szemes kukoricát, s a korületi átlaghoz képest 1,35 tonnával több kukoricát takarítottak be hektáronként. Az elért eredmények alapján a termelési rendszerek lényeges kiszélesítésével számolhatunk. Az idén a kerületi mezőgazda­sági igazgatóság hatáskörébe tartozó mezőgazdasági üzemek­ben a gabonaféléket 95 ezer 200, a szemes kukoricát 70 ezer 900. a hüvelyeseket tíz­ezer, a cukorrépát 5950, a zöld­ségféléket 2900,, a takarmány­­növényeket pedig 18 ezer 900 hektár területen rendszerek keretében termelik. Knotek elvtárs rámutatott, hogy a növénytermesztés gyor­sabb ütemű fejlesztésének szo­rosan kell kapcsolódnia az ál­lattenyésztéshez. Ezért döntő jelentőségű feladatnak kell te­kinteni, hogy minden mezőgaz­dasági üzem önellátóvá váljon a tömegtakarmányok termelé­sében, s a lehetőségekhez mér­ten legalább 10—15 százalékos tartalékot halmozzanak fel. 1990-ig igényes feladatok tel­jesítésével kell számolni. Száz hektár mezőgazdasági terület­re számítva a szarvasmarhák számát 80 darabra keli növel­ni, s hektáronként legalább ezer liter tejet és 275 kilo­gramm húst kell termelni. Ezen igényes feladatok teljesí­tése reális, hiszen például ta­valy 89 mezőgazdasági üzem­ben termeltek hektáronként több mint ezer liter tejet, nyolcvanban pedig több mint 3Ó0 kiló húst hektáronként. Annak bizonyítására, hogy a veszteségek csökkentése milyen nagy jelentőségfl, Knotek elv­társ néhány példát említett: a kerületben a silókukoricát 75 ezer hektár területen termelik, 35 tonnás terméshozamot értek el, a betakarítási és a tárolási veszteségek átlagosan 20 szá­zalék körüliek. Ha a vesztesé­geket a felére, tehát 10 száza­lékra csökkentenék, akkor jobb takarmányalap állna a gazda­sági állatok rendelkezésére s в megmaradó területen (7500 hektár) 67 ezer 500 tonna lu­cernaszénát termelhetnénk, 9 tonnás hektáronkénti termés­hozam moilett. A cukorrépa esetében a veszteségek 21 szá­zalék körüliek, ha ezeket a fe­lére csökkentenék, 18 ezer ton­na cukortöbbletet érhetnénk el. Ha a gabonafélék esetében 1 százalékkal csökkentenék a betakarítási veszteségeket, a kerületben ez 24 ezer tonna szemtermésnek felelne meg. Igényes feladatok várnak a kerület mezőgazdasági üzemei­re a tüzelőanyag- és energia­takarékosság viszonylatában is. Mindannyiunknak tudatosítania kell, hogy száz kilé nitrogén előállításához 150 köbméter, 550 korona értékű földgázra van szükség, holott a szerves trágyákon keresztül például 20 tonna istállótrágyával a talajt a száz kiló nitrogénhatóanya­gon kívül nemcsak foszforra) és káliummal, hanem szerves anyaggal is dúsítjuk. A szemináriumon beszédet mondott Nyikolaj Alekszand­­rov, a szaratovi területi tanács elnöke és Viktor Sarapov, a te­­■ rületi mezőgazdaságirányítási igazgatóság vezetője Is. Az előbbi a szaratovi területnek a Szovjetunió élelmiszerprog­ramja tejesítéséhez való hoz­zájárulásáról, valamint a 12. ötéves tervidőszak igényes fel­adatairól szólt, az utóbbi az ön­tözőberendezések ésszerű hasz­nosításának lehetőségeit ele­mezte, hiszen a szaratovi terü­let nagyobbik részén évente átlagosan csak mintegy 300 milliméter csapadék esik, s a tenyészidő mindössze 125 na­pig tart. Említést tett arról, hogy jelenleg félmillió hektár területet öntöznek. Ötvenkét szovhoz földterülete teljes egé­szében öntözhető, 19-ben most építik az öntözőberendezéseket. A legelterjedtebb öntözőberen­dezések közé a Volzsanka, a Fregatt, a Dnyeper és a Ku­­: bány tartozik. Az öntözhető te­rület nagyságát 1990-ig 750 ezer, távlatilag pedig 2,8 mil­lió hektárra kívánják növelni. L;.::-.. . - ■) .... ; •, .•»v. к i BARA LÄSZLÔ

Next

/
Thumbnails
Contents