Szabad Földműves, 1984. január-június (35. évfolyam, 1-26. szám)
1984-06-02 / 22. szám
f SZABAD FÖLDMŰVES 1984. prám 1 Csehszlovák-szovjet barátsági napok Amint azt lapunk 20. számában már előre jeleztük, a nyugat-szlovákiai kerületi pártbizottság május 21— 25-én szervezte >meg a csehszlovák—szovjet barátsági napokat. A rendezvénysorozatra a szovjetunióbeli szaratovi terület és a nyugat-szlovákiai kerület barátsági kapcsolatai felvételének 25. évfordulója alkalmából került sor. A szaratovi területről érkezett 60 tagú küldöttséget Vlagyimir Guszev, az SZKP Központi Bizottságának tagja, a szaratovi területi pártbizottság első titkára vezette. A csehszlovák—szovjet barátsági napok a nyugatszlovákiai kerület dolgozóinak és fiataljainak Bratislavában, a Szakszervezetek Házában megtartott ünnepi gyűlésével kezdődött meg, amelyen Ignác janák, az SZLKP KB Elnökségének tagja, a kerületi pártbizottság vezető titkára mondott beszédet. Többek között kiemelte, hogy a nyugat-szlovákiai kerület és szaratovi terület közötti barátság a testvériség, a sokoldalú együttműködés, a proletár és szocialista internacionalizmus szellemében fejlődik. Az ünnepi gyűlés végén Vlagyimir Guszev üdvözölte a résztvevőket. Május 22-én Naszvadon (Nesvady) került sor a Csehszlovák-Szovjet Barátság nevet viselő mezőgazdasági üzemek kerületi konferenciájára. A résztvevők értékelték a CSSZB nevet viselő mezőgazdasági üzemek szocialista versenyét, amelyből a naszvadi CSSZB Efsz került ki győztesen. A Szovjet—Csehszlovák Baráti Szövetség Szaratovi Területi Bizottságának vándorzászlaját Adam Tvrdoü agrármérnök, az efsz elnöke vette át. A szaratovi vendégek kedden többek között ellátogattak a vágsellyei (Šaľa) DUSLO nemzeti vállalatba, ahol megismerkedtek a vállalat történetével és gyártási programjával, majd megtekintettek néhány üzemegységet. A szaratovi terület küldöttségének egy része Duna szerdahelyre (Dunajská Streda) látogatott, ahol részt vett a járási székhely lakosainak és a Gabčíkovo— Nagymaros vízlépcsőrendszer építőinek hékegyülésén. Az összejövetelen Magyarics Vince, az SZLKP KB tagja, a járási pártbizottság vezető titkára szólt a mezőgazdasági termelés szempontjából fontos járás fejlődéséről, majd Zoja Larionova, a szaratovi területi pártbizottság kulturális osztályának vezetője üdvözölte a résztvevőket. Május 23-án Jozef Lenért, a CSKP KB Elnökségének tagja, az SZLKP KB első titkára Bratislavában fogadta Vlagyimor Guszevet. Az elvtársi találkozón a felek tájékoztatták egymást a két ország dolgozóinak a CSKP XVI. és az SZKP XXVI. kongresszusán elfogadott határozatok teljesítésére tett erőfeszítésekről. A szaratovi küldöttség ellátogatott a dunaszerdahelyi járásba, ahol megtekintették a Dunaszerdahelyi Agrofrigor és Mäsospol Közös Mezőgazdasági Vállalatokat, Bősön a dunai vízlépcsőrendszer építését, majd megismerkedtek a Csilizköz Efsz gazdasági eredményeivel. Ugyancsak szerdán került sor Nyitrán arra a kerületi szemináriumra, amelynek résztvevői a növénytermesztés belterjesítő tényelzőinek kihasználáséval foglalkoztak. A szaratovi vendégek ellátogattak az érsekújvári (Nové Zámky) járásba is, ahol többek között megtekintették az Érsekújvári Konzervgyárat. Május 24-én a nyugat-szlovákiai kerület dolgozóinak és fiataljainak békegyűlésére Trnavéban került sor, amelyen Ignác ]anák mondott ünnepi beszédet. Hangsúlyozta, hogy a baráti kapcsolatok közös érdekeken és szükségleteken alapulnak, s lehetővé teszik, hogy a nyugat-szlovákíai kerület dolgozói folyamatosan merítsenek a szovjet munkások, kolhoztagok, tudósok és technikusok tapasztalataiból. A résztvevőket Vlagyimir Guszev üdvözölte. A békegyűlés résztvevői határozatot fogadtak el. Pénteken, a szaratovi terület küldöttsége nyugatszlovákiai látogatásának befejezése alkalmából Vlagyimir Guszev és Ignác Janák egyezményt Irt alá a nyugat-szlovákiai kerület és a szaratovi terület testvéri együttműködésének 1984. és 1965. évi fejlesztéséről. Az egyezmény egyebek között megállapítja, hogy tovább mélyítik a két területegység politikai-nevelő, tudományos kutató, gazdasági és irányító munkában kifejtett együttműködését. Május 25-én a csehszlovák—szovjet barátsági napok befejezéséül sajtótájékoztatóra került sor, amelyen Vlagyimir Guszev méltatta a rendezvénysorozat hasznosságát. Nagyra értékelte az ipar, a mezőgazdaság és a tudományos kutatóintézetek dolgozóival tartott találkozókat. Ezeken a szovjet elvtársak megismerkedtek a pártszervezetek politikai-nevelő és szervező munkájának és a szaratovi minőségellenőrzési rendszer alkalmazásának eredményeivel. Az újságírók kérdéseire válaszolva, a szovjet küldöttség tagjai a szaratovi terület lekosainak életéről és munkájáról beszéltek. Ismertették a kultúra, a nevelés és az oktatás területén elért eredményeket és a jövó feladatokat. (bim) A BELTERJESÍTŐ TÉNYEZŐKRE ALAPOZVA A csehszlovák—szovjet barátsági napok keretében Nyitrán került sor annak a kerületi szemináriumnak a megrendezésére, melyen a résztvevők a belterjesítő tényezők ésszerű hasznosításával foglalkoztak, elsősorban a növénytermesztésben. Megvitatták a mezőgazdasági termelés belterjesítésének kérdéseit és meghatározták a termelés továbbfejelsztésének fő irányait. A szemináriumon a szaratovi vendégek közül többek között részt vett Nyikolaj Alekszandrov, a területi tanács elnöke és Viktor Sarapov, a területi mezőgazdaságirányítási Igazgatóság vezetője. A szemináriumon részt vettek az SZLKP Nyugat-szlovákiai Kerületi Bizottsága- Elnökségének tagjai, Ján Králik, a Nyugat-szlovákiai Kerületi Nemzett Bizottság elnöke, Ivan Knotek, a nyugat-szlováklai kerületi pártbizottság titkára és Jaromír Algayer, a Nyugat-szlovákia Kerületi Mezőgazdasági Igazgatóság vezetője, valamint a járási pártbizottságok mezőgazdasági titkárai, a járást mezőgazdasági Igazgatóságok vezetőt, a mezőgazdasági-élelmiszeripari komplexum vezérigazgatóságainak képviselői, a tudományos-kutató bázis munkatársai, az efsz-ek elnökei és az állami gazdaságok Igazgatói. A főbeszámolót Knotek elvtárs terjesztette elő. Rámutatott arra. hogy a szocialista termelési viszonyok győzelmével és a szocialista nagyüzemi mezőgazdaság ésszerű építésével jó feltételeket teremtettünk a mezőgazdaság anyagi-műszaki bázisának kialakításához. Mindez a termelési eredményekkel is bizonyítható: míg 35 évvel ezelőtt a gabonafélék hektáronkénti terméshozama alig érte el az 1,5 tonnát, addig tavaly már 4,38 tonna volt. Az egy hektár mezőgazdasági területre számított hústermelés ugyanakkor 80 kilogrammról 290 kilóra, a tejtermelés pedig 338 literről 942 literre növekedett. A tehenek évi tejelékenysége 1334 literből 3393 literre, a tojótyúkok évi tojáshozama pedig 110 darabról 253,7 darabra nőtt. A munka termelékenysége ugyanakkor a négy ésj félszeresére növekedett, a mezőgazdaságban dolgozók száma viszont a felére csökkent. Knotek elvtárs kiemelte, hogy a CSKP agrárpolitikájának, a szövetkezeti földművesek, az állami gazdaságok dolgozóinak, a műszaki és biológiai szolgáltatásokat nyújtó vállalatok, a tudományos-kutató bázis dolgozóinak áldozatkész munkája és kezdeményezése, valamint a testvéri szocialista országok, elsősorban a Szovjetunió hathatós segítségnyújtása révén hazánkban felépítettük a korszerű szocialista nagyüzemi mezőgazdaságot. Mindez döntő mértékben hozzájárult a lakosság magas életszínvonalának eléréséhez. A mezőgazdasági termelés szempontjából döntö jelentősége van a nyugat-szlovákiai kerületnek, ahol a mezőgazdaság szocialista átépítése 1960-ban fejeződött be, amikor ts a mezőgazdasági földterület 89,5 százaléka tartozott a szocialista, szektorba. Ma a szocialista mezőgazdasági szervezetek több mint 978 ezer hektár területen, azaz a mezőgazdasági földterület 95,6 százalékán gazdálkodnak. A kerület 27 állami gazdaságának átlagos mezőgazdasági földterülete 4291, a 243 efsz-é pedig 2902 hektár. A közös mezőgazdasági vállalatok száma ötvenhat. Ma a kerület hazánk bruttó mezőgazdasági termeléséből 17,5, Szlovákiában pedig 54,3 százalékban részesedik. A kerület adja hazánk búzatermésének 22,3, kukoricatermésének 70, szőlőtermésének 53,4. zöldségtermésének 30 százalékát. A kerület mezőgazdaságában 149 ezren dolgoznak, ami a munkaképes lakosságnak egyötöde. Ma a mezőgazdasági üzemekben átlagosan 10 fő- és 30 középiskolai végzettségű szakember dolgozik. Az említett, kiváló termelési eredmények elérését több tényezó tette lehetővé. Közülük külön kiemelhető a CSKP szervező munkája, a kommunisták közvotlen részvétele a termelésben, az irányításban. Knotek elvtárs hangsúlyozta azt is, hogy a jó eredmények elérése mellett még egész sor olyan probléma vár megoldásra, amelyek szubjektív eredetűek. Ezzel indokolható az, hogy a kerület mezőgazdasági üzemei és járásai között nagy eltérések tapasztalhatók, úgyszólván az összes mutató esetében. E tekintetben külön ki kell emelni az 1983 májusában megtartott kerületi pártkonferencíát, amelynek határozatai között ez ts sze repel: a hetedik ötéves tervidőszak végéig előrehaladást kell elérni a lemaradozó gazdaságok fejlesztésében. A kerületi pártbizottság titkára a továbbiakban rámutatott arra, hogy a mezőgazdaságban dolgozókra Igényes feladatok várnak mind az idei, mind az elkövetkező évben. Ezek pedig csakis a mezőgazdasági termelés hathatós belterjesítésével teljesíthetők, kezdve a termelés befektetéseitől egészen az Irányítás lényeges minőségi javításáig. Ezzel összefüggésben egész sor alapvető kérdést kell megoldani. .,5; .... A legfontosabb feladat: a növénytermesztés gyorsabb ütemű fejlesztése. Amint ismeretes, az SZLKP Nyugat-szlovákiai Kerületi Bizottságának Elnöksége jóváhagyta a gabonafélék, a kukorica, a cukorrépa, a takarmánynövények, a hüvelyesek, a zöld' ség- és gyümölcsfélék, a szőlő termelésének, a gépesítés, az öntözés és az agrokémiai vállalatok kihasználásának, a talajvédelem, valamint az állattenyésztés, elsősorban a szarvasmarha- és juhtenyésztés hosszútávú programját. Knotek elvtárs rámutatott, hogy as 1981—1983-as években még a kedvezőtlen időjárási viszonyok ellenére is sikeresen teljesítettük a tő irányzatokat. Ugyan a kerület szemesekből nem teljesítette a feladatot az utóbbi három évben a hatodik Ötéves tervidőszak átlagához viszonyítva több mint 19 ezer 900 tonnával termelt többet. A kerület mezőgazdasági üzemei a múlt évben eleget tettek a hüvelyesek és az olajnövények termelési feladatainak. Például a napraforgó 1,9 tonnás átlagos terméshozama az eddigi legnagyobb volt. Szemes kukoricából tavaly hektáronként átlagosan 4,49 tonnát takarítottak be, ami 1,19 tonnával volt kevesebb az 1982. év valóságához viszonyítva. A növénytermesztés gyorsabb ütemű fejlesztése csakis a termőföld komplex hasznosításával lehetséges, különös tekintettel a termőképesség növelésére, в talaj szarvesanyag-tartalmának fokozására és természetes termőképességének felújításéra. E cél elérése érdekében évente a szántóterület egynegyedét kell istállótrágyázni úgy, hogy a szerves trágyákkal hektáronként legalább 300 kilú NPK-hatóanyagot juttassunk a talajba. A szerves és az ipari trágyák használatánál minden esetben a talajelemzések eredményeiből kell kiindulni. A jövőben a mezőgazdasági üzemekben rendkívüli figyelmet kell szentelni a vetésforgónak. E tekintetben a kerületi pártbizottság elnöksége által jóváhagyott, „A növénytermesztés optimalizálása“ clmü programból kell kiindulni, amelynek valóra váltására az idén, illetve a jövő évben kerül sor. A vetésforgó helyes megválasztásának nagy jelentősége van a hektárhozamok növelése és a nagy terméshozamok állandósítása szempontjából. A helyes vetésforgó feltételeket teremthet az egyes évek terméskülőnbségeinek mérsékléséhez, lehetővé teszi a mezőgazdasági üzemekben a szakosítás elmélyítését, a mezőgazdasági technika jobb kihasználását és még sorolhatnánk tovább. A termőföld kihasználásával szorosan összefügg a talajvédelem. Knotek elvtárs ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy május elsejétől érvényes a szövetségi kormány azon határozata, amely szerint minden hektár terület termelésből való kivonása a világpiaci árakban számolt termelési érték kétszázszorosával egyenlői Ez azt jelenti, hogy annak, aki a termelésből való kivonást kéri, például építkezési céllal, a talaj minőségétől függően hekáronkánt 1—5 millió koronát fizetnie. Ez azonban megköveteli, hogy a mezőgazdasági üzemekben hatékonyan használjanak ki minden hektár, minden ár mezőgazdasági területet, a belterületeket is beleszámítva. (Folytatjuk) BARA LÁSZLÓ A járás fejlesztéséért meghirdetett szocialista versenymozgalom, a Februári Győzelem 35. évfordulója tiszteletére tett vállalások, valamint a 7. ötéves tervidőszak három évének teljesítésében elért kimagasló eredményekért a Rimaszombati (Rimavská Sobota) )úrási Nemzeti Bizottságot a SZSZK kormányénak Díszoklevelével tüntették ki, s egymillió korona pénzjutalomban részesítették. Ebben az írásban arra kerestük a választ, hogy tulajdonképpen mivel érdemelték ki ezt az elismerést. A kérdés megválaszolásában Pavol JakabSiC, a jnb szervezési osztályának vezetője volt a segítségemre. A járási nemzeti bizottság dolgozói a helyi nemzeti bizottságok, valamint a képviselők teljes apparátusának segítségével. a lakosság kezdeményezésének növelésével, továbbá a NF szervezeteinek aktivizálásával, magas fokú szervezési, s irányítási munkával törekedtek a 7. ötéves tervidőszak, а XVI. pártkongresszus, s a Központi Bizottság 8. ülése határozatainak maradéktalan megvalósítására. Igyekezetüket, amelyet pártunk politikája, a szocializmus eszmájo iránti hűség és bizalom hatott át, számos siker koronázta. A Februári Győzelem 35. évfordulója tiszteletére vállalt kötelezettségüket 15 millió koronával túlszárnyalták, s így 61 millió korona össztársadalmi értéket hoztak létre. A járás lakossága ezt — egyéni és kollektív formában — 2 millió 6B2 ezer társadalmi munkaóra ledolgozásával érte el. Egy-egy polgár átlagosan 28,8 órát dolgozott le a közösség javára. A CSKP KB 8. plénumának, s nem utolsósorban a kerületi és a járási pártkonforenciák irányelvei alapján lényeges javulást értek el a járás helységeiben, a politikai szervező munka színvonalának növelése terén is. A képviselőket például eszmeipolitikai továbbképzéssel kúszítették fel küldetésük betöltésére. Konkrét megbízatásaik teljesítésének következetes számonkérésével, s értékelésével növelték a lakosság bizalmát, segitükészségét és részvételét a választási program teljesítésében. A nemzeti bizottságok plenáris ülésein a képviselők 88,8 százaléka vett részt. A tanácsüléseket kéthetes időközönként tartották, amelyeken 94,8 százalék volt a jelenlevők száma — három százalékkal több, mint 1982-ben. a termelés színvonala, s közben az előirt 8 tonna helyett 15 tonna nyersanyagot takarítottak meg. Az ipari termelés rendelkezésére álló energia és üzemanyag 97,5 százalékát használták fel. Tavaly a járásban 443 millió koronát fordítottak beruházásokra, 12,8 százalékkal többet, mint 1982-ben. Tíz épületet adtak át a követelményeknek megfelelő minőségben. A lakásépítésben is előbbrelépés tapasztalható. Hatszáztizenhárom lakást adtak át — 72-vel többet a tervezettnél 1307 millió korona forgalmat mntattak ki. A bútoreladás 3,7, a zöldségfogyasztás pedig 3,4 százalékkal emelkedett. A rimaszombati járás tizenhét százalékát adja a kerület mezőgazdasági termelésének. Tavaly 5,9 százalékkal növelték a tejeladást, marhahúsból 0,8, sertéshúsból pedig 16,3 százalékkal értékesítettek többet a tervezettnél. A lakosság 417 ezer érát dolgozott le a mezőgazdasági munkacsúcsok idején, s összesen 4B7 vagon szénát gyűjtött be. A mezőgazA szocialista haza építéséért Haladásnak könyvelhető el az is, hogy növekedett a javaslatok és az elfogadott határozatok teljesítésének aránya. A nemzeti bizottságok Integrációja előtt 123, most pedig — a kerületben viszonylag a legtöbb — 157 polgári bizottság segíti a helyi nemzeti bizottságok munkáját. A polgári bizottságok főleg az eszmei-politikai nevelés terén és a nyilvános falugyűlések szervezésében jeleskednek. Tavaly a járás településein 293 nyilványos gyűlést tartottak, s ezeken 24 ezren vettek részt. Háromszáznegyvennyolc társadalmi-politikai akciót valósítottak meg, részt vettek a polgári ügyek testületének tevékenységében és bekapcsolódtak a szocialista versenymozgalomba. Az elmúlt év során a rimaszombati járásban a tervhez viszonyítva átlagosan 2,8 százalékkal — azaz 73 millió koronával — növekedett az ipari termelés, amit átszervezéssel, termékváltással és korszerűsítéssel értek el. Ezen belül egyes iparágazatokban — mint például a gumi-, gép-, elektrotechnikai iparban és az energiatermelésben — ugrásszerűen emelkedett —, s további 438 lakásegység építését kezdték meg. A „Z“ akcióban készült létesítményeknél a lakosság hozzájárulásának értéke megközelítette a 18,5 millió koronát. A tervezettel szemben hét százalékkal csökkentették a be nem fejezett építkezések számát. A jnb saját tevékenységére kidolgozott költségvetési tervét 101,3 százalékra teljesítette, s összesen 152,5 millió koronát inkasszált be. A bevételek és kiadások mérlege 8 millió 300 ezer korona nyereséget mutat. A szolgáltató vállalatok, az üzemek és a helyi gazdálkodási üzemek öszszesen 45 millió korona értékű szolgáltatást nyújtottak a lakosságnak, 14 százalékkal többet a tervezettnél, s huszonnyolc százalékkal többet, mint 1982-ben. Vidéken hét új létesítmény átadásával bővítették a szolgáltatások hálózatát. Cjabb kilenc nemzeti bizottság hozott létre helyi gazdálkodási kisüzemet, s 45 szakembernek adtak iparengedélyt különféle szolgáltatások végzésére. Fejlesztették az üzlethálózatot, bővítették a választékot, javították az áruellátást. A kiskereskedelemben dasági területet 89, a szántét pedig 264 hektárral bővítették. Gondos munkával — rekultiválás, altalajlazítás, okszerű tápanyagpótlás stb. — 3588 hektár szánté és B00 hektár legelő termőerejét növelték. Nagy erőfeszítések árán 71 ezer köbméterrel növelték a felhasználható fvóvfzkészletet. A járás lakosságának 51 százaléka nyeri, fedezi vízszükségletét kiépített vízvezetékrendszerből. jé eredményeket érnek el a tudományos világnézetre és a szocialista hazafiságra való nevelésben is. Vallási oktatásban például a tanulóifjúságnak csupán 0,8 százaléka részesült, ugyanakkor 804 tanuló vett részt marxista hűségeskün. A 3—5 éves gyerekek 83,8 szzáaléka részesül óvodai nevelésben, ellátásban. Az újszülöttek 92 százalékának rendeztek névadó ünnepséget. A házasságkötések háromnegyed része polgári szertartással történik. A falvakon is egyre gyakoribbak a polgári temetések. Háromezer kulturális rendezvényt bonyolítottak le. ami ötszázzal több a tavalyinál. A járás városaiban és községeiben 23 emlékszobát és több száz „vörössarkot“ tartanak nyilván, ahol párttörténeti, munkásmozgalmi, s forradalmi hagyományokkal, dokumentumokkal ismerkedhetnek meg a fiatalok. A Rimaszombati Népi Bemutató Csillagvizsgáló 304 oktató-nevelö-világnezetformálő rendezvényén tizennégyezren vettek részt, egyre nagyobb érdeklődést tanúsítva a kozmosz Iránt. A szemléltető agitáció és propaganda terén ts jelentős előrehaladást értek el. Sokat tettek és tesznek a cigány származású polgárok — az összlakosság 16,5 százalékát alkotják — helyzetének javításáért, valamint a szocialista közösségekbe való beilleszkedésük megkönnyítése érdekében. Az erőfeszítések eredményeként javult az életkörülményük, iskolázottsági szintjük, politikai öntudatuk. Közülük egyre többen- kapcsolódnak be a tömeg- és társadalmi szervezetek munkájába, egyre több cigány származású gyerek — 1983-ban például 143-an — vesz részt a nyári táborozásokon. A napközi otthonokba a cigány Iskolaköteles gyerekek 48 százaléka jár, 32 százalékuk pedig ott is étkezik. A cigány fiatalasszonyok részére 9 főző- és 8 varrótenfolyamot szerveztek. A férfiaknál 95,8, a nőknél 80 százalékos a foglalkoztatottság aránya. A magas kitüntetés mellé adományozott egymillió koronát a „Z“ akcióban létesülő, de pénzhiány miatt szünetelő építkezések gyors befejezésére fordítják. A Rimaszombati jnb elnöke Michal Magelo, titkáré pedig dr. Ján Balciar. Hozzáértéssel, kommunista elvhűséggel, a lakosság iránti elkötelezett helytállással irányítják a néphatalmi szervek béketörekvéstől fűtött, szocializmust építő munkáját. KORCSMAROS LÁSZLÓ
