Szabad Földműves, 1984. január-június (35. évfolyam, 1-26. szám)
1984-06-02 / 22. szám
\ 1984. Június 2. .SZABAD FÖLDMŰVES, Nagy barátság szüleien Andrej Gromiko levele Fejlődő pártkapcsolatok fülliii Varga, a CSKP Központi Bizottságának osztályvezetője és Szüléimen Kadda, a Szíriái Baath Párt nemzeti vezetőségének tagja Damaszkuszion jegyzőkönyvet írt alá a két politikai párt 1984—1985. évi további kapcsolatfejlesztésről, és együttműködésről. Az együttműködés és a kapcsolatok az imperializmus ellen és a vllágbékéért folytatott küzdelem, valamint a barátság alapján bontakoznak ki. A Július Varga vezette küldöttség látogatásának befejeztével a Szíriái Baaht Párt küldöttségével együtt sajtónyilatkozatot adott ki, melyben mindkét fél elítélte a közel-keleti különállóit és a további lépéseket, amelyekkel imperialista uralmat akartak kényszeríteni az itteni népekre. Nemzetközi békekonferencia mellett szálltak síkra az ENSZ égisze alatt, valamennyi érdekelt fél, köztük a Palesztinái Felszabadítás! Szervezet részvételével. A küldöttségek rámutattak arra ie, hogy az áf amerikai nukleáris rakéták nyugat-európai telepítése nemcsak a szocialista országokat, hanem a Közel-Keletet és a világbékét ia veszélyezteti. Nagyra értékelték a Szovjetunió és a többi szocialista állam béketeremtő lépéseit. A VILÁGŰR militarizAlAsa Nekilendülés Pentagon-módra Ц, ßserepaaov rajza) LÖRINCZ LÄSZLÜ I Andrej Gromiko szovjet küiügymiilszter a leszerelés és az államok fejlődése közötti kapcsolat kérdéseit tárgyaló levelet intézett Perez de Cuellar ENSZ-főtitkárhoz. A dokumentum megállapítja, hogy a Szovjetunió véleménye szerint a nukleáris háború elhárítása, a fegyverzet korlátozását és a leszerelést szolgáló intézkedések elfogadása elengedhetetlen feltétele annak, hogy biztosítani lehessen az államok gazdasági fejlődését. A fegyverkezési hajsza eltorzítja és bizonytalanná teszi a nemzetközi gazdasági kapcsolatokat, rontja igazságos és demokratikus átalakításuk, a kizsákmányolástól mentes új gazdasági rend létrehozásának lehetőségét. Ezért minden korábbinál Idő szerfibb az az igény, hogy szűnjék meg a nukleáris háború veszélye, a fegyverkezési hajsza újabb országokra, az emberi tevékenység újabb területeire való kiterjesztése. Gromiko levele kitér azokra a Szovjetunió által elégtelennek tartott javaslatokra, amelyek a katonai kiadások hatékony csökkentését látszatintézkedésekkel kívánják pótolni. Ezek között említi a katonai kiadások nyilvánossá tételére vonatkozó hírszerzői megfontolásokból táplálkozó Indítványt, valamint a katonai kiadások megadóztatására vonatkozó javaslatot. Gromiko megállapítja, hogy országa megértéssel, viseltetik sok államnak, elsősorban a fejlődő országoknak azon követelése iránt, hogy a fegyverzet korlátozását és csökkentését szolgáló intézkedéseket szorosan kapcsolják össze a gazdasági fejlődés problémájának megoldásával. A Varsói Szerződés tagállamai javaslatot tettek a NATO államainak arra, hogy kölcsönösen fagyasszák be, a későbbiekben pedig csökkentsék katonai kiadásaikat. A március 5-1 Indítványra azonban mindeddig nem Jött válasz a NATO-tól. Komoly összegek szabadulnának fel akkor is, ha elfogadásra találnának a Szovjetunió és más országok széles körű fegyverzetkorlátozási és leszerelési javaslatai. Ebből a szempontból igen fontos lenne a Szovjetunió azon javaslatának elfogadása, hogy jöjjön létre megállapodás a nukleáris fegyverekkel rendelkező államok által betartandó viselkedési normákról. Májúi B-án elnökválasztái zajlott le az 1 millió 300 ezer lakosú Panamában. Valamelyest meplepő, hogy a helyzet úgy bozta, az idén több latin-amerikai államban szinte egyidőben rendeznek parlamenti vagy elnökválasztást. A panamai választások kissé eltértek a megszokottól, megtartásukra nem valamilyen előre meghatározott menetrend szerint került sor, hanem azért, mert a hivatalban levő államfő, Ricardo de la Esprielia lemondott, azaz a hatalmat itt is képviselő hadsereg lemondatta a jobboldali beállítottságú elnököt, akinek Antonio Noriega ezredes, a Nemzeti Gárda parancsnoka értésére adta, hogy a nagyobb megmozdulások elkerülése végett tegye szabaddá helyét az elnökjelöltek párviadalából kikerülő győztesnek. Noha egy kis országban, mint Panama az elnökválasztásból nem csinálnának nagy ügyel, a kedélyeket mégis izgatta, hogy ki lép az államfő örökébe, biztosítja-e a csere az Omar Torrijos generális, egykori kormányfő haladó szellemű államcsínyével elkezdett reformpolitikát, vagy pedig a nép kénytelen lesz felvenni a harcot egy maradibb, hátrahúzó államelnökkel. Torrijos politikai szellemi Örökségét a Nemzeti Demokratikus Unió párt, az UNADE ápolja és természetesen ezt támogatják az utóbbi években aktivizálódott panamai kommunisták. A választási bíróság a minap döntött az államfő személyéről. A választásokat ugyanis a jelöltek híveinek kisebb-nagyobb összecsapása zavarta meg, melynek néhány halálos és több sebesült áldozata volt. Espriellát, a lemondatott elnököt az a vád érte, hogy a választási törvény módosítására készült éppen abban az időpontban, amikor a jelöltek párthiveket toboroztak, hogy felsora-A jelszó nem változik kozzanak az elnöki szék elhóditásáért. A választási bíróság a minap úgy döntött, hogy a Torrijos kormányában egyszer már magas tisztséget viselt Nicolas Barlettát nyilvánítja Panama új elnökévé, aki 1989-ig kapott megbízatást. Barletta Torrijos elnök programjának folytatását ígérve nyerte meg a választók tömegeit. Természetesen támogatta őt a Nemzeti Gárda is, melynek valaha a néhány évvel ezelőtt rejtélyes körülmények között repülőszerentcsétlenség áldozatául esett Torrijos volt a parancsnoka. Barlettát és a két liberális mentalitású alelnököt októberben iktatják be hivatalába. A kis Panama főleg csatornájának jelentősége miatt játszik szerepet az amerikai kontinensen. Az egykor Kolumbiától elszakftott területen megépített csatorna tömegesen vonzotta az amerikai társaságokat, lealázó szerződéssel kikényszerítették, hogy a csatornaövezetben támaszpontokat létesítsenek, ahol készültségben álló amerikai fegyveres erők figyelték a térség politikai mozgását. Panama lakossága nem törődött bele hazája sorsába, minden évtizedben hatalmas harcok lángoltak fel s követelték a régi jelszó „Panama a panamaiaké“ érvényesítését. Torrijos kormányfő hivatali éveiben, Carter elnöksége idején dűlőre vitte a megfeneklett tárgyalásokat Olyan szerződést írtak alá, amely szavatolja Panama szuverenitását, igaz, hogy a szerződéshez módosításokat csatoltak, melyek értelmében az Egyesült Államok bizonyos körümények közepette jogot formál bázisok fenntartására. A hetvenes évek derekán ratifikált okmányok értelmében megvolt a reménye annak, hogy Panama népe 2000-ig teljesen ura lesz a maga országának. Ezt a reményt félti a nép egy jobboldali beállítottságú államfőtől, aki bármikor hajlandó lenne némi szolgálatot tenni az amerikaiaknak. Például egy kiprovokált zendülésbe is belemenne, hogy ürügyet szolgáltasson a Fehér Ház hatalmasainak beavatkozásra. A panamai elnökválaszatás a tömegek számára még mást is jelent. A „Panama a panamaiaké“ jelszó azzal párosul, hogy földet a parasztoknak. Ez eddig csak a „nagy családoknak“, az Ariasoknak, a más ismert nevű földbirtokos nemzedéknek jutott. Torrijos megkezdte az alapok lerakását, művének folytatójára vár a nép. Talán Barletta lesz ez? Hazánk és a Szovjetunió népeinek történetében június 9. nagy évfordulónak számit. A népeinket összekötő hagyományos barátságot ötven évvel ezelőtt ezen a napon nagy esemény pecsételte meg. A szovjetország szocialista építésének kezdeti sikereit nagy rokonszenvvel kísérő dolgozó tömegek a forradalmi szolidaritás hatására, a Szovjet-Oroszországgal való közeledést kereső erők nyomására és a nemzetközi helyzet tekintetbe vételével a burzsoá csehszlovák kormány az utolsók között úgy döntött, hogy e naptól kezdve jogilag is elismeri a Szovjetuniót és felveszi vele в diplomáciai kapcsolatokat. 'A szovjet állam tényleges elismerése Csehszlovákia részéről természetesén már korábban megtörtént. Az Orosz Föderációt valójában 1922. június 5-én, az Ukrán Szocialista Köztársaságot pedig 1922. június B-án ismerte el Csehszlovákia. A diplomáciai kapcsolatok felvételének késése azonban arra vallott, hogy a burzsoázia szovjetellenességébon nehezen hátrált, nem akarta feladni a harcot, és csak akkor szánta rá magát erre a vitathatatlanul nagy politikai lépésre, amikor a szovjethatalom 1922. áprilisában Rapallóban megállapodott Németországgal a diplomáciai kapcsolatok felvételében. •a burzsoá csehszlovák kormányt álláspontja megváltoztatására, illetve a szovjetországhoz való közeledésre az is késztette, hogy a harmincas években erősen hallatott magáréi a fasizmus. Fontos lépés volt 1934 januárjában a szovjet-francia gazdasági egyezmény megkötése, melynek nagy volt Erősödő barátság Közös közlemény kiadásával végződött Bohuslav Chüoupek külügyminiszter tanzániai látogatása. A közlemény megállapítja, hogy a két külügyminiszter szívélyes légkörben kétoldalú és nemzetközi kérdések széles skáláját vitatta meg, és eszmecserét folytatott az Afrika déli részén robbanásig feszült helyzetről, különös tekintettel a térségben folyó nemzeti feszabaditó küzdelemre. A miniszterek rámutattak a két ország ipari együttműködése bővítésének fontosságára, s megvitatták az időszerű nemzetközi kérdéseket. • Külügyminiszterünk hivatalos cseha politikai jelentősége is. Franciaország fenyegetve érezte magát Németország részéről, ■ ezért egyre sürgetőbbé vált számára a közeledés a Szovjetunióval. Ugyanez vonatkozott Csehszlovákiára is, melyet a német agresszió szintén veszélyeztetett. A mély gazdasági válság is hatással volt arra, hogy Csehszlovákia végre elismerte a Szovjetuniót, amely ebben az időben az első ötéves terv befejezésén tevékenykedett s ipari potenciáljának gyors növekedésével sok burzsoá közgazdászt és politikust arra a felismerésre késztetett, hogy Csehszlovákia számára előnyös lenne a gazdasági együttműködés a Szovjetunióval és segíthetné mindenekelőtt gépiparának értékesítési nehézségeit megoldani. A diplomáciai kapcsolatok felvétele után Csehszlovákia is csehszlovák-szovjet szerződésről és segítségnyújtásról kezdett tárgyalni. A hitleri agresszió fokozódó veszélyétől terhes nemzetközi helyzet nyomására 1935. május 16-án létrejött a csehszlovák-szovjet szövetségi szerződés, mely azonban nem jelentett zzakftást a Nyugat-barát politikával. A csehszlovák burzsoázia továbbra is az imperialista hatalmak felé orientálódott, s a szövetségi szerződés hatékonysága annak következtében csökkent, hogy a szovjet segítségnyújtás érvényesítését egy záradékban francia segítségnyújtáshoz kötötte. ■ Népünk nagy része azonban megértette a történtek jelentőségét. Szövetségünk a Szovjetnnióval a párt politikájának ereje lett, főként a fasizmussal szemben állő népfront koncepciójának érvényesítésében. A Szovjetunió barátainak száma további ezrekkel gyarapodott. t. L. szlovákiai látogatásra hívta meg tanzániai kollégáját, William Mkapát. Bohuslav Chüoupek afrikai útjának Tanzániát kővető állomása Zimbabwe volt. Itt Witness Mangwende zimbabwei külügyminiszter látta vendégül vezető munkatársaival. A két külügyminiszter megbeszélésein megvitatta a két ország kapcsolatait és továbbfejlesztésük lehetőségeit. Hegéilapították. hogy a diplomáciai kapcsalatok 1981 márciusában történt felvétele óta a két ország közötti együttműködés eredményesen fejlődik. Miniszterünk hangoztatta, hogy Csehszlovákia Zimbabweval együtt követeli az Angolai Népi Köztársaság biztonságának és területi épségének szavatolását, Namíbia népe függetlenségének megadását. Miközben Stockholmban folyik a biztonság- és bizalomerősítő kérdésekkel foglalkozó konferencia, a diplomaták mellett tudósok és politikusok Is hallatták szavukat az emberiség féltett kincse, a béke érdekében. A közelmúltban két amerikai tudós, Richard Garvin és Carl Sagan a világ országainak vezetőihez intézett felhívásában mélységes aggodalmának adott hangot a kozmikus térség militarizálásából adódó veszélyek miatt. Támogatásukról biztosították a Szovjetuniónak az ENSZ-közgyülés legutóbbi ülésszaka elé terjesztett szerződés tervezetét az űrfegyverkezés betiltásáról, és néhány konkrét elképzelésüket is vázolták az ember irányította űrhajók katonai célú felhasználásáról. Válaszában Konsztantyin Csernyenko, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke, rendkívül időszerűnek nevezte a két amerikai tudós felhívását a világűr militarizálásának, a fegyverkezési Hajsza újabb fordulójának megakadályozására. Teljesen érthető az amerikai tudósok aggodalma. A kozmikus térség a tudomány és a technika hatalmas vívmányainak jelképévé vált; békés célú felhasználása hasznos mindenkinek. Némelyek azonban az agresszió és a háború felvonulási területévé kívánják változtatni a világűrt. Az USA — mint azt a nyilvánosságra hozott tervekből kitűnik — rakétaelhárító eszközöket és különböző műholdelhárító rendszereket, valamint földi, tengeri és légi célpontok elleni támadásra szolgáló korszerű fegyvereket kiván elhelyezni a kozmoszban — állapítja meg Csernyenko. A Szovjetunió határozottan ellenez mindenfajta versengést a fegyverzetek, egyebek között a kozmikus fegyverzetek terén is. Ezzel egyidejűleg meg kell érteni azt is, hogy a kozmikus fenyegetéssel szemben a Szovjetunió kénytelen lesz intézkedéseket tenni saját biztonságának megbízható szavatolására. Illuzórikusak azok az eképzelések, hogy a világűrben megszerezhető a katonai erőfölény. Vannak azonban, akik nem hajlandók szembenézni ezzel az igaz-A béke ügye az érdeklődés középpontjában Sággal, és az rendkívül veszélyes következményekkel fenyeget. Ezek megakadályozása — még mielőtt késő lenne — személyes kötelessége minden államférfiúnak, tudósnak és mindenkinek, aki valóban felelősséget érez az emberiség jövőjéért. A Szovjetunió ismételten megerősíti — mutat rá válaszában Csernyenko —, hogy kész maximális erőfeszítéseket tenni a fegyverkezési hajsza világűrre való kiterjesztésének megakadályozásáért. A Szovjetunió megyőződése szerint a világűr fegyverekkel való betelepítésének megakadályozására irányuló politikának minden ország számára kötelező magatartási normává, általánosan elfogadott nemzetközi kötelezezettséggé kell válnia. A Szovjetunió határozottan ellenzi a nagyméretű rakétaelhárítő rendszerek kidolgozását, mivel ezek célja, hogy büntetlenséget biztosítsanak az atomagressziót elkövetőknek. Van már egy lejárati határidő nélkül megkötött szovjet-amerikai szerződés a rakétaelhárítő rendszerekről, amely megtiltja az utóbbiak létrehozását; ezt a szerződést maradéktalanul tiszteletben is kell tartant — hangoztatja Csernyenko, és rámutat: a világűrbe telepített rakétaelhárítő rendszerek létrehozásának szándékáról való ünnepélyes lemondás megfelelne a szerződés szellemének, s hozzájárulna ahhoz, hogy4 az egész emberiség érdekében biztosítani lehessen a kozmikus térség békéjét. Nem tűr halasztást a múholdelhárító fegyverek betiltásának kérdése sem — hangoztatta Csernyenko. — Az ilyen fegyverek kidolgozása még sokkal bizonytalanabbá tenné a helyzetet, növelné a meglepetésszerű támadás veszélyét, aláásná azokat az erőfeszítéseket, amelyek célja az atomfegyverekkel rendelkező államok közötti bizalom szavatolása. Haladéktalanul lépéseket kell tenni, még mielőtt a világűr militarizálásának folyamata visszafordíthatatlanná válnék. A Szovjetunió olyan szerződés megkötését javasolta, amely megtiltaná katonai erő alkalmazását a kozmikus térségben és onnan kiindulva a Föld ellen. A Szovjetunió kezdeményezése széles körű támogatásra talált a világban. Nincs és nem is lehet semmiféle igazolás arra, hogy bárki Is elutasítsa a megfelelő gyakorlati intézkedések kidolgozásának megkezdését. Feltételek és kikötések nélkül kell kezdeni a hivatalos tárgyalásokat, szem előtt tartva, hogy fő cél a kozmikus térség militarizálásához vezető valamennyi csatorna megbízható lezárása. Minden politikusnak és közéleti személyiségnek kötelessége, hogy előmozdítsa ennek az igazságos és mélységesen humánus célnak az elérését. A Szovjetunió a maga részéről kész minden tőle telhetőt megtenni egy ilyen megállapodás létrejöttéért. Ezzel kapcsolatos javaslatainkat hivatalos tárgyalások során lehetne áttekinteni — válaszolta Konsztantyin Csernyenko a két amerikai tudósnak. Carl Sagan, a heves amerikai csillagász és közéleti személyiség Csernyenko levelét a CBS rádióban e szavakkal kommentálta: „A labda most az elnök pályáján van.“ Sagan a levélből úgy látja, hogy a Szovjetunió még kész a tárgyalásokra a fegyverzetkorlátozás e rendkívül fontos területén. ^
