Szabad Földműves, 1984. január-június (35. évfolyam, 1-26. szám)
1984-05-26 / 21. szám
1984. május 28. SZABAD FÖLDMŰVES 13 Az előrehaladás igazi kulcsa Küldetésének megfelelően méltó helyre került a vörös vándorzászló Fotó: Tóth József A CSKP IX. kongresszusát követő időszakban az állami gazdaságok voltak a szocialista mezőgazdaság, a korszerűsödés útjára lépett nagyüzemek első képviselői. Azzal a céllal, szándékkal szervezték őket, hogy adjanak vetőmagot, tenyészállatot, s mutassanak példát a szocialista nagyüzemi gazdálkodásra, s ily módon egyengessék a szövetkezetesítés útját. Az első szövetkezetek megalakulása után nemcsak a gazdálkodási módszerekkel, hanem a gyakorlati Ismereteket náluk elsajátító szakemberekkel is a szövetkezeti mozgalom segítségére siettek. Nagyon kézzelfogható volt tehát hivatásuk, társadalmi szerepük a mezőgazdaság szocialista átszervezésének idején, amikor \s messzemenően beváltották a hozzájuk fűzött reményeket. Politikailag nem volt ennyire látványos az a munkájuk, amelyet a szövetkezetek megszilárdításának időszakában végeztek. Azzal azonban, hogy állami gazdaságaink elsőként próbálták ki a nagyüzemi gazdálkodás korszerű eszközeit, ezekre alapozva elsőként alakították ki az üzem- és termelésszervezés sikeres módszereit, elévülhetetlen érdemeket szereztek a nagyüzemi mezőgazdaság kiépítésében. S a hangsúly talán nem is az elsőségen van, nem a kipróbálás kockázatán, hanem azon, hogy jó érzékkel, nagy lelkiismeretességgel dolgozva, a nagyüzemi termelés olyan módszereit alakították ki, amelyekkel valóban színvonalasabbá válhatott a gazdálkodás. Így válhattak az eltelt 35 évben a szocialista mezőgazdaság sikeres fejlesztésének motorjává. MAGAS SZÍNVONALON — Az elmúlt évtizedekhez hasonlóan, napjainkban sem változik állami gazdaságaink társadalmi ás népgazdasági szerepe, legfeljebb még felelősségteljesebbé, még igényesebbé válik a munkánk. Az teljesen nyilvánvaló, hogy a tudományos-műszaki haladás gyors ütemben formálja a mi munkánkat is. A párt Központi Bizottsága 8. ülése határozataival összhangban nő a mezőgazdasági termeléshez kapcsolódó kutatással foglalkozó intézmények, kutatók felelőssége, új és új fajták, eszközök és gépek jelennek meg. A tudomány és a technika vívmányaira támaszkodva, a mezőgazdasági termelés ágazataiban egyre inkább megteremtődnek az lparszerűen szervezett termelés feltételei. Motornak kell tehát maradnunk, méghozzá olyannak, amely a követelményeknek megfelelően egyre nagyobb teljesítményre képes. E feladatnak, amelyet pártunk és az élet állít elénk, minden bizonnyal a jövőben is megfelelünk. Nemcsak azért. A májusi csapadékok minden bizonnyal aranyat értek a mezőgazdászok számára. Bár korántsem voltak képesek pótolni azt az óriási nedvességhiányt, amely továbbra Is veszélyezteti az idei termést. Nehéz jóslatokba bocsátkozni, de úgy tűnik, hogy az Idei esztendő az egymást követő évek sorrendjében immár a harmadik aszályos évjáratnak mutatkozik. Ezt nem csak a csapadékhiány, hanem a talaj vízkészletének nagy mértékű csökkenése is eredményezi. Hiszen a tavalyi aszályos év után a téli csapadék minimálisnak bizonyult. December vége felé főleg a lucernásokban, de a kukorica utáni és az öntözetlen terflrületekn is a talaj nedvességhiánya elérte a 300 millimétert. A tavaszi Időszak sem bővelkedett csapadékban. S az a kevés Is, ami lehullott, igen egyenlőtlenül volt elosztva. A tenyészldő kezdetén a nedvességhiány 100 milliméter körüli volt. Ha vesszük, hogy a talaj sok helyütt két méteres mélységig kiszáradt, érthető, hogy a nagyobb mennyiségű esővízgyorsan átszivárog a talaj kiszikkadt alsó rétegeibe, és nem válik hasznára a fejlődő növényzetnek. Ezeket a tényeket hozta fel legfontosabb érvként Vincent Císlák, a Bratislava! Öntözőgazdálkodást Kutatóintézet igazgatója, amikor a közelmúltban megtartott sajtóértekezleten nyomatékosan felhívta a figyelmet az öntözőberendezések teljes mértékű kihasználásának szükségességére az egész tenyészldő folyamán. Tény, hogy az utóbbi években a mezőgazdasági üzemek vezetőinek egyre szélesebb tábora tudatosította az öntözés felbecsülhetetlen szerepét a hektárhozamok növelésében. Igazolják ezt a statisztikai adatok is Míg a hatvanas években Szlovákia viszonylatában csupán 69 százalékra, tavalv pedig már 87 százalékra használták ki az öntözési lehetőségeket. Tavaly az öntözőberendezéseket a mert korszerűbb eszközökkel termelünk, hanem azért is, mert gazdaságunkban a dolgozók szemlélete, tudata és példamutatása a követelményekhez igazodva alakul. Ezt a szemléletet, ezt a tudati viszonyt kell tovább erősítenünk ezután is — fogalmaz az állami gazdaságok hivatását rögzítő bevezető sorokra reagálva Anton Pajtinka agrármérnök, az Úszori (Kvetoslavov) Mag termesztő Állami Gazdaság igazgatója, majd hangsúlyt és témát váltva hozzáfűzi. — Sajnos napjainkban akadnak olyan állami gazdaságok is. melyek a termelésben jóval az országos átlag alatt maradnak. Gyakorlatilag pedig a különbségek csak egy részét teszi indokolttá a természeti adottságok közötti eltérés és a rosszabb eszközeliátottság. A gondosabb elem zés alapján ugyanis kitűnik, hogy a lemaradozók többségénél a szakmai renddel, a fegyelemmel, a kezdeményezőkészségei és a szakmai hozzáértéssel is baj van. A termelés, a gazdálkodás azon belső követelményeit, amelyekhez a legjobbak igazodnak, általánosabbá kell tenni, éspedig gyors ütemben, ha azt akarjuk, hogy a maga körzetében kivétel nélkül minden állami gazdaság jó példát mutasson. Szükség van a szakmai, a vezetési szinvonal további emelésére, a nagyobb belső rendre, szervezettségre, a termelés minden részletében. Csak így lehet a gazdálkodás minőségével kapcsolatos népgazdasági követelményeket teljesíteni. A párt Központi Bizottságának legutóbbi ülésein is hangsúlyt kapott a követelmény: haladjunk gyorsabban a gazdálkodás minőségi jellemzőinek javításával. Ez az igény egész mezőgazdáságunkra. természetesen az állami gazdaságokra is teljes mértékben érvényes. Ugyanis a mezőgazdaság is csak a termelékenység erőteljesebb javítása, a ráfordításokkal arányos hozamnövelés, a munka és eszközhatékonvság növelése révén járulhat hozzá egész gazdasági életünk, s ezen belül a nagyüzemi mezőgazdaság fejlesztéséhez, népünk életszínvonalának megszilárdításához. Anton Pajtinka természetesen nemcsak a szavak, hanem a tettek embere is. Állításunk bizonyságául szolgál az a tény, hogy az Űszori Magtermesztő Állami Gazdaság a tavaly elért kiváló termelési eredményei elismeréseként elnyerte a CSSZSZK nyugat-szlováklal kerületben használták ki a legjobban — átlagban 94,6 százalékban — és hektáronként 1100 köbméter vizet juttattak a talajra. De akadtak járások, például a galántai (Galantaj és a dunaszerdahelyl f Dunajská Streda), ahol az öntözőberendezések kihasználási foka elérte a száz százalékot. Ezt a szintet a komáromi (Komárno) és a Bratislavavidéki (Bratíslava-vidiek) járás közelítette meg. Ezekben a járásokban egységnyi területre számítva 1400 köbméter öntözővíz jutott. örvendetes tény, hogy éppen a nyugat-szlovákiai kerületben igyekeztek maximálisan kihasználni az öntözőberendezéseket, hiszen Szlovákia öntözhető területének kétharmada ebben a kerületben helyezkedik el. Az öntözés adta lehetőségeket a kelet-szlovákiai kerületben használták ki a legkevésbé. Igaz, ennek több oka is van. Többek között az, Kormánya, a Szakszervezetek Központi Tanácsa Vörös Vándorzászlaját. A jubileumi évfordulók évében elnyert vándorzászló azt bizonyltja, hogy ebben az állami gazdaságban az előrehaladás és az önállóság kulcsát — az érvényesülő közgazdasági környezet figyelembevételével — elsősorban az üzemen belül kezdték keresni. Már a 7. ötéves tervidőszak első évében különösen parancsoló követeményként vetődött fel a gazdasá guk minden szintjén az alapos, mélyreható önvizsgálat elvégzésével a helyi lehetőségek és rejtett tartalékok feltárása. Volt bátorságuk önkritikusan szembenézni saját tevékenységükkel, fogyatékosságaikkal, terveik megvalósításának helyzetével éppúgy, mint az elért eredményeikkel. A költségtényezők alakulása pedig mindig jelezte, hogy hol tart a gazdaság, s a folyamatos fejlesztés érdekében mit kall közgazdaságilag elemezni, s a fókuszba állítani. Az elmondott kölcsönhatások és összefüggések eredményeként — a nagyabb teljesítmények, az eredményesebb munka, ennek kapcsán a jé munkahelyi légkör, közérzet, az alkotó kezdeményezés, a közös és egyéni felelősségvállalás alapvető tényezői, nélkülözhetetlen teltételei alapján kerülhettek az élvonalba. Hasznos tehát betekinteni a gazdaság belső életébe, melyet a gazdálkodva termelés jellemez. példát mutatnak A 2200 hektáros szántóterületen gazdálkodó állami gazdaság a kukorica, a cukorrépa, a lucerna, a szántóföldi fűfélék, a gabona és a zöldségfélék vetőmagtermesztés! tervét alaposan túlszárnyalta, ugyanakkor rekordhozamokat ért el gabonafélékből. Árpából hat, búzából pedig hét tonna felett termeltek hektáronként. Ily módon gabonafélékből alaposan túlszárnyalták a hetedik öt éves tervidőszak három évének igényes tervfeladatait. A kukorica, a cukorrépa, a borsó és a takarmánynövények termesztésében elért kiváló eredmények azt bizonyítják, hogy a táj adottságainak megfelelő termelési szerkezetet alakítottak ki. Kiválóan alkalmazzák a legkorszerűbb agrotechnikai és termesztéstechnológiai eljárásokat. Nagy termőképességű fajtákkal és hibridekkel dolgoznak, s ezért nem a véletlen műve, hogy terméseredményeik évről évre javulnak. Növénytermelési technológiájuk energiatakarékos, gépsftésük korszerű. Nagy gondot fordítanak a talaj védelmére, termőképességének fokozására. A megfigyeléseken és az előrejelzéseken alapuló növényvédelmet, s az okszerű műtrágyázást alkalmazzák. A mütrágyaadagokat például a hogy amíg a belterjes növénytermesztésnek egyéb feltételeit — a talaj víz- és tápanyaggazdálkodását, a megfelelő talajszerkezet kialakítását stb. — nem teremtik meg, addig az öntözés sem hozhatja meg a várt eredményt, mert hatékonysága a többi belterjesítö tényezőtől függ. Az öntözést a legnagyobb arányban a cukorrépa és a takarmánynövények termesztésében alkalmazták, de Így Is a vízhiányt mindössze 60—65 százalékra fedezték. Igen kedvezőtlen volt a helyzet a kukorica öntözése szempontjából, ami bizonyos mértékben érthető. Ugyanis a virágzás Időszakában, amikor a kukorica a vízhiányra a legérzékenyebb, a jelenlegi műszaki ellátottság mellett nehéz az öntözést megvalósítani. Ez csak ott lehetséges, ahol Fregatt típusú öntözőberendezésekkel rendelkeznek. Sajnos ezldáig a mezőgazdasági üzemek többségében vonakodtak a talajvizsgálatok és a többéves tapasztalatok alapján táblánként határozzák meg. A szerves trágya ésszerű alkalmazásának köszönve talajaik gazdagok humuszban, s mikroelemekkel jú feltöltöttek. — A kurral haladni kell — mondja a gazdaság igazgatója. Nem elég manapság jé szakembernek lenni, ismerni a technológiát, hanem valamennyiünknek közgazdász szemmel is kell néznie a termelést. A termelés feltételei ugyanis állandóan módosulnak, az új szabályzókat ismerni kell, s ezért állandóan tovább kell képezni magunkat. A növénytermesztési ágazatvezető például egyre inkább arra kényszerül, hogy közgazdaságilag is elemezze a termelés egyes mozzanatait, kimutatást készítsen az önköltségek csökkentésének módjáról. Tavaly — és az utóbbi évek öszszességében — elismerésre méltó eredményeket értek el az állattenyésztésben is. A tehenenkénti 4504 literes napi fejési átlag, az anyakocánként elválasztott 19.5 malac, az elhullás! veszteségek redukálása — borjúknál 3,34, malacoknál pedig 2,44 százalék —, valamint a hfiseladésl terv alapos túlszárnyalása az állattenyésztés célszerű, a fejlett növénytermesztéshez való igazítását bizonyítja. A termeléshez igazodú jobb takarmányozás, az állategészségügyi helyzet javítása, a tehenek termőképesség szerinti csoportosítása és takarmányozása, az istálló korszerűsítése gyakorlatilag aprónak tűnő, ám hatásukban jelentős tényezőkké váltak, в bevezetésükkel előbbre tudtak lépni, az eddiginél még gazdaságosabbá tették a termelést. Nem szabad azonban arról sem megfeledkeznünk, hogy a jé eredmények egyik jelentős tényezője, sőt mondhatnánk úgy is, hogy motorja a gazdaságban kialakított érdekeltségi, ösztönzési rendszer. Évek óta eredményesen alkalmazzék az önelszámoló rendszert, vagyis minden igazat nyereségérdekeltségű. termésért gabonafélék öntözésétől, amelynek hatása ugyan nem Is olyan látványos hozamnövekedéssel Jár, mint például a takarmánynövények esetében, mégis kifizetődő. Az eddigi tapasztalatok alapján az őszi tartalékok és a koratavaszi öntözés vált be a legjobban. A gabonafélék persze később Is a kalászbaszökés szakaszában nagyobb károsodás nélkül öntözhetők. Sokakat azonban a vélt taposást károk riasztják el. Az öntözőgazdálkodási kutatóintézet számításai alapján míg a taposási károk 1,5 százalék körüliek, addig az öntözés hozamnövelő hatása a 8—15 százalékot Is elérheti. Ügy tűnik^ hogy e tekintetben is bizonyos fordulat állt be az agronőmusok szemléletében. Tavaly ősszel Szlovákia viszonylatában 15 ezer hektáron öntözték az őszi búzákat. Az idén pedig például a galántai járásban a gabonaféléket egyszer, de helyenként kétszer is öntözték. A tapasztalatok arra utalnak, hogy az öntözést legalább 15 napos időelőnnyel kell megkezdeni. Ugyanis ennyi idő szükséges ahhoz, hogy az egész öntözhető területen elvégezhessük az öntözést. Tudatosítani kell, hogy akkor, amikor a vízhiány a hervadási pontra süllyed, vagy a szárazság következtében a növény élettani folyamata megbomlott, az öntözés hatékonysága a minimálisra csökken. Vagyis másképpen fogalmazva az elkésett öntözés hatástalanná válik. A tartalékba, vagyis az időelőnynyel végzett öntözésnek a további előnye az, hogy kritikus Időszakok esetén az öntözés gyorsan és rugalmasan azon növénykultúrákra, illetve parcellákra Irányítható, ahol ez a legszükségesebb. ' Annak ellenére, hogy a jelentős vízhiány Szlovákia valamennyi járásában érzékelhető volt, május derekáig mégis csak Igen kevés mezőitletve a végtermék előállításában érdekelt. Ennek alapján állapítják meg az egyes ágazatoknál a dolgozók mozgóbérét. Miként mutatkozik meg e rendszer hatása például az állattenyésztésben? A leginkább érezhető változást az hozta, hogy a takarmánytermesztő ágazat a termelt takarmány minőségében, beltartalmi értékében is érdekelt. Joggal fogalmazott úgy a gazdaság igazgatója, hogy számukra például nincs külön silókukoricaterület, különösen nincs úgy, hogy a legutoljára, a legrosszabb területre vetett kukorica lesz a szilázsnak való. Ennek, valamint a gondos betakarításnak köszönve — az utóbbit akkor végzik, amikor a silókukorica a legnaeyobb keményítőértéket adja — elérték azt, hogy egy hektárról a maximális keményítőérték kerül le. Az újítómozgalom mellett a gazdaságban múltja van a szocialista versenynek is. Dolgozóik közül 148 bronz-, 65 az ezüst-, 30 pedig a szocialista brigádmozgalom aranyfokozatának megérdemelt viselője. Az egyének közül Sipos 5216 literes tehenenkénti fejési átlagot, Ambrus eivtárs pedig 20,35 malacot választott el anyakocánként, ugyanakkor Wagner Mária 0,882 kg os napi súlygyarapodást ért el a növendékmarháknál. A növénytermesztésben versenyző kollektívák közül elsősorban Kvassay Lajos, Fehér Károly, Varga János, Nagy Jőzsef. Fejes Lajos és Somogyi Lajos odaadó munkáját illeti dicséret. A közművelődés sok feladata. a szocialista életmód formálása, a termelés. a gazdálkodás hogyanja olyan témák, amelyek mind gyakrabban kerülnek napirendre az Üszori Magtermesztő Állami Gazdaságban. E téren is helyes úton járnak, mert végső soron megalapozzák azt a munkát amelyet 35 évvel ezelőtt kezdtek, ma pedig holnapjukért végeznek, amely lyel egész mezőgazdaságunk szocialista haladását szolgálják. CSIBA LÄSZL0 gazdasági üzemben éltek az öntözés adta lehetőségekkel. Egyedül a galántat járásban mérték fel teljes egészében az öntözéssel való korai beindulásnak a jelentőségét és az öntözőberendezéseket 83,3 százalékra használták ki. A többi járásban meg sem közelítették a galántai járás szintjét. Az öntözőberendezések kihasználási együtthatója például a dunaszerdahelyl járásban 41, a Bratlslava-vldéklben 33, az érsekújváriban (Nové Zámky) 32,5, a komáromiban 25, a lévaiban (Levice) pedig 12,5 százalék körüli volt. A középszlovákiai kerületben 15,3, a keletszlovákiaiban pedig 7.2 százalékra használták ki az öntözőberendezéseket. Tehát amint az adatok Jelzik, az öntözőberendezések eddigi kihasználásával korántsem lehetünk elégedettek. Pedig öntözéssel még a csapadékra kedvezőbb évjáratokban Is jelentős mértékben növelhetők a hozamok. Az öntözőgazdálkodás! kutatóintézet kilencéves, karbonátos talajokon végzett kísérleteiből kiderült, hogv míg a 288 kilogramm hatóanyagú NPK-mfítrágyázás hatására a hektárhozamok — a kezeletlen variánshoz viszonyítva — 21 százalékkal, a nagyobb adagú, 422 kilő hatóanyagú műtrágyázás esetében pedig 24 százalékkal növekedtek, addig az öntözés hozamnövelő hatása meghaladta a 43 százalékot. Az öntözés hatására a nagy adagú műtrágyák hatékonysági foka is növekedett. Az adatok jól érzékeltetik, hogy a mezőgazdasági termelés belterjesftésének az öntözés az egyik alapvető tényezője. S azokban a gazdaságokban, ahol nem használják ki telles mértékben az öntözés adta lehetőségeket, igen ésszerűtlenül gazdálkodnak a befektetésekkel, másrészt nemcsak kockáztatják a hozamokat, de jelentős terméstöbbletet vonnak el maguktól és a népgazdaságtól. Klamarcsik Mária Öntözéssel a nagyobb
