Szabad Földműves, 1984. január-június (35. évfolyam, 1-26. szám)
1984-05-26 / 21. szám
.SZABAD FÖLDMŰVES, 1984. május 28. 14 ■ MÉHÉSZET ■ MÉHÉSZET ■ MÉHÉSZET ■ MÉHÉSZET ■ MÉHÉSZET ■ MÉHÉSZET В MÉHÉSZET В MÉHÉSZET В MÉHÉSZET В MÉHÉSZET Az anyanevelés szervezése A neveléssel kapcsolatos teendők a ten vész és dajkacsalád kiválasztása; gondoskodás a tenyészanyagról; a dajkacsalád előkészítése; az álcázás; az elfogadás ellenőrzése; az anyabölcsők kalitkázása; az anyák kelésének ellenőrzése; az anyák minősítése, festése, pároztatása és szállítása. Ezeket a teendőket úgy fejben tartani, hogy valamelyikről el ne feledkezzünk, elvégzésével el ne késsünk, nagyon nehéz. Ezért a nyilvántartás elkerülhetetlenül szükséges. Mivel az egymást követő, illetve megelőző teendők gyakran szervesen összefüggnek (pl. a keléssel egy időben kell az anyákat minősíteni, festeni és pároztatóba helyezni) valamenynyinek figyelmeztető előjegyzésére nincs szükség. Minél sűrűbben követik egymást a sorozatok, annál nehezebb az egymást követő munkák megbízható számontartása. A hibalehetőség csökkentése céljából a nevelési tervet napra vetítve is elkészítjük, és falitáblán közszemlére tesszük. Így állandóan szemünk előtt van. A gyakorlatban a tervben előjegyzett teendőkhöz társítjuk a velük szorosan összefüggő többi munkát. A nevelési terv elkészítése előtt elsősorban azt kell felmérni, mennyi időt szánhatunk erre a munkára, és milyen segítséget várhatunk családunk tagjaitól, illetve másoktól. Ezek a feltételek személyhez kötöttek, tehát a lehetőségek felmérésében segítséget senki sem'adhat. A következő lépés a nevelendő anyák mennyiségének meghatározása. Ezt a méhcsaládok és a pároztatók száma befolyásolja. Az első tényező hatását megbatározott adatokkal nem tudjuk jellemezni. Annyit azonban kell tudnunk, hogy egy méhcsaládra legalább 20—25 anyát számolhatunk. .Ennyit ugyanis már neveltünk anélkül, hogy a családokat túlterheltük volna. A pároztatók és az anyák számának összefüggésével kapcsolatban is vannak tapasztalatok. Két és fél, három havi „üzemelés“ mellett egy pároztatóra 3—4 értékesíthető anyával számolhatunk. 500 anya neveléséhez tehát kb. 150 pároztató kell. Határt szabhat a nevelhető anyák mennyiségének a telep mérete is. Minél kisebb területen vannak elhelyezve a termelő családok és a pároztatók, annál hamarabb válhat fölöslegessé a pároztatók számának növelése. Ezután már csupán annak ismerete szükséges, hány álcát kell elindítani ahhoz, hogy 150 pároztatásra alkalmas anyát kapjunk. Gyakorlatomban a 100 álcából nyert, pároztatásra alkalmas anyák több évi átlaga saját méhészetemben 45 volt. E két mutató megközelítő átlagával, 35 anyával számolva, ahhoz hogy 150 megfelelő anyát kapjunk, 500 álcát kell elindítanunk. Ennek a mennyiségnek a gondozására — ha egy dajka 42 álcát kap — 12 méhcsalád szükséges. Természetes, hogy az adatok csupán tájékoztató jellegűek. Kl-ki saját tapasztalatai alapján tanulja meg, milyen eredménnyel .számolhat megbízhatóan. • Az anyanevelés kezdetét egyrészt a méhcsaládok fejlettsége, nevelésre való alkalmassága, másrészt az anyák iránti kereslet határozza meg. Az első sorozat indítására a május 10—15. közötti időszak a legmegfelelőbb. A néhány napos eltérést a méhcsaládok fejlődésére és az akác virágzásának idejére ható időjárási tényezők okozzák. Több mint húsz éves gyakorlatomban a kezdés, napja V. 10. és V. 16. között váltakozott. Előzetes tervünkben nyugodtan számolhatunk V. 10-ével. Ha ezen a napon indítjuk az első sorozatot, akkor VI. 1-én kapjuk az első petéző anyákat. (Ez nagyjából a késői akácvtrágzás végével esik egybe. Ekkor jelentkezik az anyaigény legmagasabb hulláma.) Az első anyák „beérésétől“ kezdve — ha minden jól megy — folyamatosan szállíthatunk. A kereslet július végéig — ha mérséklődik is — élénk. Augusztusban azonban már rohamosan csökken. Szeptemberben csak elvétve van érdeklődés. Kielégítő kereslettel tehát nagyjából 2— 2,5 hónapig számolhatunk. ľotó: Stefan Krajčovíč F. Z. nasýti is A múlt év őszén s az idén tavaszszal a központi szervek rendelkezésére amitráze hatóanyagú készítménnyel kezeltük a méhcsaládokat. A Varrescens füstölőcsíkot ősszel használtuk, de több helyen a Taktic készítményt is igénybe vették. Az utóbbit a munkaigényesség miatt csak helyenként használtájc. Tavasszal a járási állategészségügyi intézménytől Avaratin-01 (Varroacid) füstölőcsíknt kaptunk a családok kezelésére. Méheink rendszeres gondozása és kezelése nélkül ugyanis elképzelhetetlen a színvonalas méhészkedés, ezért szükségszerű, hogy mindannyian tökéletesen elsajátítsuk az atkairtás módját. Nem biztos ugyanis, hogy a jövőben a járási állategészségügy önkéntes dolgozói elvégzik a családok kezelését. Banská Štiavnica körzetében a méhcsaládok őszi kezelésénél első alkalommal fedeztük fel az atkát három méhésztárs öt családjánál. A Sklené Teplice-i völgyben befogott méhraj már erősen fertőzött volt. Bár besöprése sikerrel járt, a tél folyamán azonban az erős fertőzés miatt a raj elpusztult. Az atkás család közelében levő méhésznél csak egy, másik méhésztársnál viszont három családban összesen 20 atkát találtunk. Az utóbbi méhész 15 családdal akácra vándorolt, s egy családot a rajzásra való készülődés miatt odahaza hagyott. Ez a család kétszer is megrajzolt. A vándorlásról hazaszállított családoknál az ősszel nem fedeztünk fel atkafertőzést, viszont az otthon maradt törzscsaládnál meg a két rajnál bőven találtunk atkát. Tavasszal nagyon körültekintően kezeltük a családokat, atkát azonban egyiknél sem találtunk. A családok őszi kezelésénél megfigyeltem, hogy a méhek a parázsló füstölőesíkra vetették magukat. A veszélyt jelentő tűz elfolytására törekedtek, ami több családnál sikerrel járt. Megsajnáltam a pörkölődn mé beket, s. így erősen foplalkoztatntt az a gondolat, hogyan küszöbölhetném ki kezeléskor az égési károkat. Ezért olyan egyszerű szerkezetet készítettem. amely megfelel ennek a célnak. Azóta a fiistnlőcsík égetését a kantáron kívül végzem, a füst hatóanyaga azonban heint a kantárba. A méhészek elfogadták. A méheeészségügyiek kettő kivételével eredményesen hasznosítják a készüléket. kikészítéséhez műanyag fedővel tökéletesen zárható félliteres üveg szükséges. Ennek a fedelére két 8 milliméteres, és egy 2 milliméteres lyukat fúrtam. A szélesebb túrátokba egy-egy kerékpárgumi szelepet szereltem. Az egyikre rácsavarom a pumpa csövét, a másikból viszont levettem a szelepgumit meg a kupakot. Ez szolgál a füst hatóanyagána-к as elvezetésére. Az utóbbira egy méteres műanyagcsövet erősítettem, majd a kisebbik furatba drótból készített kampót szereltem. Ez szolgál a füstölőcsík felfüggesztésére. A füstölő készülék felhasználása rendkívül egyszerű. Am a műanyagcsövet a röpnyíláson keresztül a kaptárba dugom, a szabadon maradt részt viszont elzárom. A dróthorogra akasztott fiisttHőcsíkot meggyújtom, az üveget pedig a fedővel lezárom. Az edénybe levegőt pumpálok, hogy a füstölocsík jól égjen, s a hatóanyag a csövön keresztül a kaptárba juthasson. Ha minden rendben történt, kihúzom a csövet a kaptárból, a nyílást pedig betömöm. A kaptárt előírások szerint tartom zárva. A kivezető cső ellenőrzése és tisztítása mintegy 20 család kezelése ntán szükséges, mert az eltömödhet korommal. Pavel Burda méhésztárs, méhegészségügyi dolgozó az általa barkácsolt alkotmánynál pumpálás helyett a közlekedő edények fizikai törvényét alkalmazza. A családok kezelésénél két darab ilyen edényt használ. Ezeknek a fedelét a leírtak szerint készítette el. A szelepgumikat a fémcsövekről eltávolította, s mindkét fedélen két-két nyílást fúrt. Az egyikbe szereli a kaptárba dugható műanyagcsövet, a másikat pedig a további üveg edény szabadon maradt csövéhez erősítette. Abba az edénybe, anielyikbe égetés céljából nem akasztott füstölöcsíkot. vizet töltött. Az égetést pedig a másik edényben végzi, s ennek a csövét dugta a kaptárba. Megvárta ^míg a füstölőcsík elhamvadt, majd a vízzel telt másik edényt felemelte, nyílásával lefelé fordította, hogy a víz lassan a másik edénybe folyhasson. A füstölőcsík hatóanyaga így a csövön keresztül a kaDtár belsejébe préselődik. A további kezeléseknél persze az edények cserélődhetnek, fgy a füstölőcsík abba az üvegbe kerül, amelyikből korábban a víz átfolyt a másikba. A módszer előnye, hogy nem kell levegőt pumpálni az edénvekbe. hátránya viszont, hogy pumpálás nélkül nem serkenti friss levegő a füstölőcsík tökéletes égését. Veress Ervin A hatvanas években, amikor я nagyüzemi méhészetek szervezése erőteljesen folyt, többször hallhattuk és olvashattuk, hogy a méhészet mezőgazdaságunk szerves része, a méh agrotechnikai szükségszerűség, mely a növények megporzásával hatékonyan elősegíti a hozamok növekedését. örvendetes, hogy 1960 őszén Szlovákiában több mint 295 ezer méhcsaládot teleltettek bé, s az állomány folyamatosan gyarapodott. A szövetkezetekben, az állami gazdaságokban és az Állami Erdészetben is létesültek méhészeti farmok. A nagy farmokon egy éven belül 65 ezerre nőtt a méhcsaládok száma. Szlovákiában ez az állomány sajnos néhány éven belül — a megmaradt 123 nagyüzemi méhészetben — 14 ezer 478 családra zsugorodott. Ha figyelembe vesszük, hogy a növények megporzása révén a méhek évenként százmilliókban számlálható értéket hoztak társadalmunknak, akkor nagyüzemeinknél érthetetlen a fenti csökkenés. Azért érthetetlen, mert a méhek megporzó tevékenységével a repce termésátlaga mintegy 29, a réti szénáé 56, a napraforgóé pedig 42 százalékkal növekedhet. Ezek természetesen nem légből kapott adatok. A tudományos intézmények munkatársai több éves gyakorlati mérésekkel bizonyították ennek valósságát. Ä tudományosan alátámasztott adatok azt Is bizonyítják, hogy a növények méhekkel történő megporzásából származó haszon 8—9-szeresen több mint a méhészek haszna. A tapasztalaté azt bizonyítják, hogy a mezőgazdasági vállalatok a növények megporzásával túlsúlyban az egyénileg méhészkedőkre támaszkodhatnak, mert csak kevés mezőgazdasági vállalatnál tartanak méheket. A nagy méhészetek létesítésekor csak a mézet és a viaszt vásárolták meg a méhészektől, ám ezek forgalmazási ára nem vall arányos a költségekkel A méhállomány tehát e miatt is csökkent Az idős, sok tapasztalattal rendelkező méhészek nyugalomba vonultak, utánpótlás pedig nem volt, mert leépítették a méhészeti szakiskolát. Ma persze a méhészkedés feltételei már kedvezőbbek. A méhészek a termékek egész sorát értékesíthetik. Ezek mindegyike jó bevételi forrást jelent részükre. Elmondható, hogy a tapasztalt méhészek szép eredménnyel zárják az évet. Nagy kár, hogy a méz felvásárlási árának a javulásával, valamint az adó megszüntetésével a Varroa atka károsítja a méhészeteket. Manapság sok gondot okoz ez a kártevő a méhészetekben. Az állományok kezeléséhez rengeteg idő kell, s úgy tűnik, hogy ez kedvezőtlenül befolyásolja majd a méhészkedés eredményességét. Az állományok fenntartása, az atka gyérítése manapság a legtapasztaltabb méhészeknek is gondot okoz. A tavalyi méhészeti év rekorddal zárult. A méhészek összesen 5 millió 703 ezer 106 kiló mézet adtak a társadalmi alapba. Ha ehhez hozzászámítjuk azt a mézet is, amit a méhészek saját szükségletükre és egyéni eladásra hagytak, elmondható, hogy a múlt évben a méhek több mint 8 millió kiló mézet gyűjtöttek. A számítások azt bizonyítják, .hogy Szlovákia méhészetének mintegy 50 százalékát a 10-nél kevesebb családokkal rendelkező állományok képezik, s ezek kevés mézet adnak a társadalmi. alapba. Ezeknél a mézhozam családonként 30—60 kiló körül lehetett. A méhészetek másik felénél ugyanakkor népesebb az állomány, s apró eladásra, valamint saját szükségletré, esetenként 100—200 kiló mézet hagytak odahaza. Gondolom, nem tévedek, ha azt áljítom, hogy múlt évben Szlovákia méhészei mintegy 70 kiló mézet tartottak meg saját céljaikra. Az 1983. év májusi adatai szerint a nagyüzemi méhészeteken kívül Szloméhek népgazdaságunknak? vákiában 36 ezer 499 méhészt tartottak nyilván. Ha a létszámot beszorozuk 70 kilóval, akkor kiderül, Hogy a méhészek 2 millió 555 ezer 030 kiló mézet hagytak meg, s ez mintegy 8 millió 258 ezer 136 kiló a forgalmazottal együtt, s ez felvásárlási árban nem kevesebb mint 289 millió 034 ezer 760 korona értéket képvisel. Az 1979—83. években átlagosan mintegy 60 kiló mézet hagytak odahaza a méhészek, s így a forgalmazott mennyiséggel együtt a készlet 6 millió 376 ezer 943 kiló volt. Pénzértékben ezt nem érzékeltetem, mert közben módosultak a gazdasági szabályozók. Hasonlóan mutathatnánk ki a többi méhészeti termék értékét is. Pempőből például 1983-ban a Slovakofarma nemzeti vállalat 600 kilót vásárolt meg a méhészektől. További 100 kilót pedig saját célra tartottak meg. A méhészek tehát összesen 700 kiló pempöt szedtek el a méhektől, megközelítően 10 millió korona felvásárlási értékben. Ebből a termékből persze a méhészek a dupláját is forgalmazhatnák, ha lenne rá megrendelés. A virágpor termeltetése az utóbbi években mind mennyiségi, mind felvásárlási ár tekintetében módosult. A méhészek szerződésre a múlt év- ' ben mintegy 30 tonna virágport forgalmaztak. Ennek mintegy 10 százaléka a saját célokra hagyott menynyiség. Ez azt bizonyítja, hogy tavaly virágporból összesen 1 millió 980 ezer korona körüli érték keletkezett. Méfiészeink a múlt évben a családoktól 116 ezer 280 kiló viaszt nyertek. E mennyiség pénzértéke 11 millió 621 ezer koronát képvisel. A propolisz felvásárlási ára aránylag alacsony, így a méhészek többsége az összegyűjtött mennyiséget maga hasznosítja. Egy-Pgv méhész családonként évente 20—100 gramm propoliszt gyűjt össze. Ha tehát a begyűjtött mennyiség' alsó határát vesszük, akkor tavaly a teljes készlet pénzértéke meghaladta a 7 millió koronát. A Slovakofarma n. v. 1983-ban a méhészektől 23 kiló méhmérget vett át, 690 ezer korona összértékben (egy kilogramm felvásárlási ára 30 korona). Ha figyelembe vesszük a méhészeti termékek teljes értékét, akkor láthatjuk, hogy a méhek, a múlt évben 320 millió 906 ezer 800 korona értéket biztosították társadalmunknak. Az 1979—83. években elért évi átlag viszont 200 millió koronán felüli volt. Ha tekintetbe vesszük, hogy az egy hektárra jutó termelési érték a mezőgazdaságban 10 ezer korona, akkor könnyen kiszámíthatjuk, hogy a méhészek olyan értéket biztosítottak társadalmunknak a múlt évben, mint amennyit a mezőgazdaság 32 ezer 090 hektáron produkált. Olyan produktumokról lévén szó, amelyeket a méhek közreműködése nélkül más úton nem lehetett volna elérni. A méhészek ugyanakkor szabadidejük rovására gondozták a családokat, és ez megbecsülendő. Befejezésül talán annyit, hogy a tavaly beteleltetett 371 ezer 202 méhcsaládnál átlagban 15 őrát dolgoztak a méhészek családonként. Akik viszont pernpő szedéssel foglalkoznak, a családosai vándorolnak, méhanyákat nevelnek stb. évente mintegy 2,5—30 órát dolgoznak minden családnál. A nagyüzemi méhészeteknél 100 család esetében az egy családra megszabott évi gondozási norma 20 óra. Akadnak persze olyan méhészek is, akik évente csupán 6—8 őrát töltenek el méheiknél. Ez elsősorban az eredmények vérszegénvségén ütközik ki. Ha tehát egy-egy méhcsalád kezeléséhez évi átlagban 15 őrát számítunk, akkor láthatjuk, hogy tavaly a méhészek több mint 5 millió 568 órát áldoztak fel szabadidejükből, elősegítve ezzel a növények megporzását is. PAVEL SILNÍ \
