Szabad Földműves, 1984. január-június (35. évfolyam, 1-26. szám)
1984-05-26 / 21. szám
12 SZABAD FÖLDMŰVES ló ütemben halad a zöldaratás. A repce termését részben zöldtakarmányként hasznosítják, másrészt pedig a szárítóüzemekbe szállítják Fotó: —balé* kollektív jellegű alkalmazása gazdaságunkban. Az előzetes politikai-szervező felkészülés után a brigédszerű munkaszervezést elsőként a csótfal tehenészeti telep fejőkollektívájánál alkalmaztuk. Az újszerű munkaszervezési módszer bevezetésénél a jóváhagyott módszertani utasításokból indultunk ki. Ahhoz, hogy a fejőbrigád eredményes tevékenységéhez szükséges tárgyi feltételeket biztosítsuk, kijelöltük azokat a főbb célokat és feladatokat, amelyeket a brigádnak el kell érnie. E tekintetben legfontosabbnak a brigád termelési tervét, valamint a brigád és a gazdaság vezetősége között létrejött szerződést tekintjük. A szerződés rögzíti a dolgozók részvéteiét a termelési és gazdasági tervfeladatok teljesítésében, a vezetőség részéről pedig az anyagi érdekeltség feltételeinek a megteremtését. A brigádtagok jutalmazásának alapelvei és a premizálás feltételei, valamint a kollektiv jutalom szétosztásának módja nélkülözhetetlen részét képezik az említett dokumentumoknak. A tíztagú fejőbrigád élén Márkus Lajos brigádvezető áll. E tisztségbe e brigád tagjai javasolták. A brigád tevékenységét jóváhagyott szabályzati rend szerint irányítja, amely a munkaszervezés, az anyagi-műszaki ellátás, az irányítás, a termelési feladatok kijelölése, valamint a brifádtagok jog- és kötelességkörének kérdésével foglalkozik. BRÍGÁDSZERŰ&0 MUNKASZERVEZÉS ÉS JUTALMAZÁS ■ A tíztagú fejőbrigád tavaly tehenenként! évi átlagban 4892 literes tejtermelést ért el tehenenként, és az értékesített tejnek összmennyisége nlsnosztályá volt. A fejöbrigád jóvoltából az 1982-es évhez viszonyítva a tehenek tejtermelési átlaga 324 literrel növekedett. Tapasztalataink arra utalnak, bogy az új módszer érvényesítésével a belüzemi önelszámolás továbbfejlesztése mellett hatékonyabbá vált a brigád munkatermelékenysége is. A brigédszerű munkaszervezés alkalmazása során megkülönböztetett figyelmet szentelünk a jutalmazásnak, amiben jelentős változások történtek. Azelőtt a fejőket az elért termelőképesség és az állatok gondozása szerint jutalmaztuk, jelenleg a dolgozók az értékesített tej mennyisége, de főleg minősége szerint anyagilag érdekeltek. A premizálási rendszerben is több változás történt. Többek között például száz korona mezőgazdasági bruttő termelésre számított erőtakarmánykeret túllépése, illetve csökkentése esetén a prémium összegéből levonjuk a többlet takarmányfogyasztás értékét vagy fordítva. Ugyanazon elvet érvényesítjük a bérköltségek esetében is. A brigádszerű munkaszervezés és jutalmazás jelentősen hozzájárult a dolgozók kezdeményezőkészségének kibontakozásához és a munkafegyelem megszilárdításéhoz. A munkaközösség nagy erőfeszítést fejt ki azért, hogy a rábízott feladatokat saját erejéből teljesítse, igyekeznek egymásnak segíteni és a munkaidőt hatékonyan kihasználni. A brigád nagyobb felelősséget tanúsít a közösen vállalt feladatokért, valamint az egyének munkájáért. Annak ellenére, hogy a brigédszerű munkaszervezést és jutalmazást csak rövid ideje alkalmazzuk, tapasztalataink alapján elmondhatjuk, hogy az újszerű módszer hatékony működésének alapvető feltétele: a jé munkaszervezés, a brigádtagok rendszeres tájékoztatása a tervfeladatokról, a megfelelő anyagi érdekeltség megteremtése, továbbá mindazon tényezők, amelyek nemcsak a brigád tevékenységét szolgálják, hanem nélkülözhetetlen feltételei a folyamatos munkának Is. VONTSZEMÜ FERENC, a Dunatőkési Állami Gazdaság üzemgazdásza A mezőgazdasági üzemekben kezdetét vette a növényápolás, többek között a kukorica ■arabolása Fotói — It»— Uj utakon a cukorrépa-termesztésbe Mezőgazdaságunk csak úgy tarthat lépést a fejlődéssel, ha a megváltozott körülmények között is életképesnek bizonyuló tapasztalatok alkalmazásával átáll az új irányítási és termelési módszerekre. A lénártfalvai (Lenártovce) szövetkezetben a cukorrépa-termesztés technológiája felöl érdeklődtem. Nem az lepett meg, amit mondtak — hiszen a dr^zsírozott, egycsírájú vetőmag alkalmazása nem olyan nagy újdonság —, hanem ahogyan mondták: örömmel, bizakodással. Előrelépésnek, a fejlődés eredményének minősítették azt, hogy két évvel ezelőtt bevezették ezt a termesztési módot. Kucsera János agrármérnök, növénytermesztési főágazatvezető készséggel beszélt erről a kérdésről: — Százhetvenkét hektáron termesztünk cukorrépát. 1982-ben próbálkoztunk először a drazslrozott magvak vetésével. Az első évben Novodimát és Arimonát vetettünk. Tavaly az Imonát —• ez adta a legnagyobb hozamot — Is kipróbáltuk. Az idén csak Arimonát vetettünk, 80 hektáron egycsírájüt, 92 hektáron pedig csomagolt formában. A tápkeverékekkel bevont magvak igényesebbek a magágy minőségére, mart nehezebben veszik fel a vizet, ezért a szokásosnál is nagyobb gondot fordítottunk a talaj porhanyítására és tömörítésére. ф Miért csak tavalyelőtt álltak át a csomagolt egycsírájú vetőmag alkalmazására? — Mert a siker érdekében előbb meg kellett teremtenünk a műszaki és szervezési feltételeket. De az Igazat megvallva, már tudtuk, hogy előnyös, mégis vonakodtunk egy kicsit tőle. ф Végül Is milyen előzmények után hozták meg a döntést? — Bátorságot és lehetőséget adott az 1981-es szép. hosszú ősz. A gépek összpontosításával, az irányítás tökéletesítésével és a munkafegyelem megszilárdításával a cukorrépa egész vetésterületén valamennyi munkát sikerült Időben és jő minőségben elvégezni. Háromszor szántottunk, közben az istállőtrágyát és a műtrágyák teljes adagját Is bedolgoztuk a talajba. Az időnkből még arra Is tellett, hogy a terület egynegyedén RultimlUerrel porhanyítottuk a termőréteget. Tavasszal simítókkal egyengettük a talaj területét, s utána egy munkamenetben végeztük el a permetezést és a vetést. Erről az Időszakról azért beszélek Ilyen részletesen, mert az új termesztési módszer bevezetésének első esztendejében szerzett sikerélménynek azóta le meghatározó jelentősége, ösztönző ereje vau a számunkra. ф Az ezt megelőző években hogyan és mennyivel másként termesztették a cukorrépát a gazdaságban? — Tanulságosnak tartom az összehasonlítást. A szerves trágya gyors és idejében történő beszántására akkor még nem voltak meg a szükséges eszközök. Most RUR-5-ös és RMA típusú trágyaszőrólnk vannak. A műtrágyát rendszerint csak vetés előtt dolgoztuk be a talajba, persze a magas töménység nem tett jót a fejlődő növényeknek. Most agrotechnikai határidőben és a talajminták számítógépes elemzése alapján meghatározott hatóanyagmennyiségben juttatjuk a talajba a műtrágyákat. Akkor a talajtaposást károk is nagyobb méretűek voltak. A jelenlegi korszerű gépsorok alkalmazása ezt Is kiküszöböli. A többcsírás magvak vetése esetén egyelni kellett a növényzetet. A dolgozóinkkal nehezen tudtuk betartani az optimális egyedszámot. Ф Véleménye szerint hogyan sikerült megalapozniuk az idei termést? — Az őszi talajelőkészítést az agrotechnikai előírásoknak megfelelően elvégeztük: Istállótrágyázás, három szántás, mütrágyabedolgozás, talajegyengetés. Tavasszal a gyorsaság és a jő gépsor-össszeállítás volt az erényünk. Növényvédő szerekből elég gazdag a készletünk, főleg az előrelátó gazdálkodás jóvoltából. Az Idén Burex-speciált és Grasexet használtunk a gyomnövények ellen. A vadzabot Avadex-szal irtottuk. A vetés után Dualt alkalmaztunk az egész területen. Ogy Is mondhatnám, hogy az emberek és a gépek összehangolt munkájával, valamint a növényvédő szerekkel alapoztuk meg a várt termést. ф Ezzel el is érkeztünk a meobanikai növényvédelemhez, a kapáláshoz. Hogyan swnrvezík ezt a fontos munkafolyamatot? — Minden szövetkezeti tagot kötelezünk a cukorrépa kapálására. Egy dolgozóra megközelítőleg 30 ár jut. A takarmánykiosztást is a répaápolás vállalásához kötöttük. Egy hektár répa után ezerötszáz koronát fizetünk, amely* hez még 1,2 tonna gabona vásárlására jogosultak a dolgozók. A gépi egyelés utáni első kapálás díját közvetlenül a munka elvégzése után kifizetjük. Am a második kapálásért már csak előleget adunk, s csak a betakarítás után, a munka minőségétől és a végeredménytől függően fizetjük ki a jutalmat. Ha lelkiismeretesen dolgoztak és a vegyszeres növényvédelem Is hatásosnak bizonyult, akkor kevés dolguk akadt a betakarításig. Ellenben a felületes munkavégzés esetén, ha valaki nem ügyel arra, hogy a növényzet gyommentes legyen, s megpróbál minket becsapni, azoknak a répa begyűjtésekor gyűlik meg a bajuk. Olyan módon, hogy rájuk hárul a répa kiszedése, mert a gyomos terepen nem képes dolgozni a gép. Ez a — szintén új — szervezési forma sokat javított a munka minőségén és a munkafegyelmen. ф Ha már eljutottunk az egycsírájú vetőmag vetéséhez, nem foglalkoznak a cukorrépatermesztés teljes gépesítésének a gondolatával, beleértve a kézi kapálást Í6? — Erre Is gondoltunk, de nem olyan egyszerű a megvalósítása. Persze mondhatnánk, ha az a sok „ha“ nem volna. Ha az őszi Időjárás mindig kegyes lenne hozzánk, ha egyenletes volna a vetőmagellátás a kipróbált fajtákból, ha a növényvédő szerek beszerzése nem jelentene problémát, ha a régi típusú SEPUS és az A-697-es SAXÖNIA vetőgépeket, továbbá a répabetakarító gépsorokat korszerűbbekre cserélhetnénk ... Mindezeket összegezve: tovább kell fejlődnünk;' előbbrelépnünk ahhoz, hogy biztonságosan vállalkozhassunk a teljes gépesítés bevezetésére. # A fejlettebb termesztési módszer bevezetése ellenére is csak a jó átlagot tudják nyújtani mennyiségben, oukortartalomban. Miben látja ennek az okát? — A kérdésre a válasz lényegében már benne foglaltatik az eddig elmondottakban. Ha pedig nagyon ki akarom hegyezni a dolgot, azt kell mondanom, hogy a hatékony vegyszerek mellett a gépi betakarítás szervezésének a színvonala és a gépsorok műszaki állapota a hozamátlagok végső meghatározója. ф Pontosabban?... — A cukorrépának hagyományos betakarítási módjaihoz szokott ember gyakorta fejcsóválva nézi a mai korszerű betakarítógépek után visszamaradt termést: Mások úgy vélekednek, hogy a nagy veszteség velejárója a modern betakarítási technológiának. Véleményem szerint ez helytelen szemléletmód. Mi nem vagyunk a hívei. A földben hagyott répa mennyisége — vagyis a betakarítási veszteség — nagyban függ az alkalmazott technológiától, pontosabban a géptípustól. A nálunk használt KSZ-6-OS típusú gép után ts jelentős mennyiségű répa marad a földben. Ehhez még a fejezéssel járó veszteség ts párosul. E három összetevő együttes hatására 3—5 tonna veszteség Is lehet egy hektáron. Százalékban kifejezve: a helytelenül végzett gépi betakarítás esetében akár a termés 8—15 százaléka ts kárba veszhet. Az sem mindegy, hogyan megy végbe a répafejezés, ugyanis a répa cukortartalma a hossztengelye Irányában változó. Ezért az átlagos cukortartalmat számottevően ronthatja az, ha a répát túl mélyen vagy sekélyen vágják. Bár ez a veszteség meg sem közelíti azt, amelyet a földben, Illetőleg a földön hagyott répa okoz, mégis számottevő. Ezért nagyon fontos követelmény, hogy a gép által fel nem szedett répát kézi munkaerővel gyűjtsük össze. Befejezésként egy végkövetkeztetés: Ä statisztikai kimutatások szerint az utóbbi évek során a répatermelés némileg csökkent. Ennek a visszaesésnek a technológiai váltás, Illetőleg ennek folytán az a fő oka, hogy a betakarítási veszteség megnövekedett, a cukortartalom pedig megcsappant. Ezért a megoldás nem az, hogy a vetésterületet növeljük, hanem, hogy a jelenlegit jobban hasznosítuk. KORCSMAROS LÁSZLÓ Termeiesfejfesztes haladó módszerekkel Ä dunatőkési (Dunajský Klatov) Csehszlovák-Szovjet Barátság Állami Gazdaságban 1982- ben hatékony politikai-szervező tevékenység keretében igyekeztünk dolgozóinkkal megértetni az újszerű, haladó munkaszervezési módszerek alkalmazásának szükségszerűségét. 'Az üzemi pártszervezet, a gazdaság vezetősége és a szakszervezet közös egitáclós munkájának eredményeként dolgozóink hamar fölismerték a belüzemi önelszámolási rendszer jelentőségét. Ez tette lehetővé, hogy már az 1983-as év elejétől kezdve áttérhettünk az önelszámolási rendszerre. Céljaink megvalósítása érdekében, a járási párt- és állami szervek hathatós közreműködésével kidolgoztuk a beliizemi önelszámolés alkalmazásénak alapelveit. Ezekkel ismertettük dolgozóinkat Is, akik széles körű vita keretében kifejtették véleményüket, észrevételeiket. A belüzemi önelszámolés alkalmazásának alapelvei gazdaságunk ágazati irányítási rendszerével szorosan összefüggnek. Az egyes ágazati gazdasági központok mint önálló gazdasági egységek, saját gazdasági tevékenységüket a belüzemi önelszámolás elvei szerint fejtik ki. Az egyes gazdasági központok tevékenységének keretében önálló tervezés, költségvetés, könyvelés és nperatfv-mtíszaki nyilvántartás megy végbe. Szükséges megemlíteni, hogy gazdaságunk szervezeti szerkezetét gazdasági- és költségközpontok alkotják. A költségközpontok alacsonyabb szintű belüzemi önelszámoló egységek, amelyek a gazdasági központok keretén belül működnek, és tevékenységüknek költség jellege van. E központok számára nem dolgoztunk ki önálló végrehajtási tervet. Feladataikat a terv több termelési és költségmutatójának lebontása segítségével határoztuk meg. E mutatók alakulását a kollektívák nagymértékben befolyásolhatják. A belüzemi önelszámolási rendszer alapját a tervek, valamint a belüzemi önelszámolási egységek tervezett feladatai képezik. Ezek az üzem termelési és gazdasági tervéből indulnak ki. Az ezekből eredő feladatokat gazdasági központok szerint lebontjuk — természetbeni és értékben! mutatókban. Az anyagi érdekeltség elvei a jutalmazási rendszer érvényes előírásaiból és szabályéiból, valamint a premizálási rendszerből indulnak ki, s lehetővé teszik a dolgozók differenciált jutalmazását. Igaz, ez nagyon általános megfogalmazás, ezért legalább tömören, néhány példán hadd mutassam be, milyen tényezők határozzák meg a dolgozók prémiumát. Az állatgondozók esetében a prémiumok a termelési és áruértékesitési feladatok folyamatos teljesítésétől, a termékek minőségétől, a takarmányokkal, de főleg az erőtakarmányokkal való gazgazdálkodástól, a száz korona mezőgazdasági bruttó termelésre jutó bárköltségek nagyságától, az üzemanyag-, az energia- és a tüzelőanyag-keret betartásától, az elhullást veszteségek csökkentésétől, az egészséges növendék állatok felnevelésétől függnek. A növénytermesztésben a prémiumokat a bruttó termelési terv, valamint a bevételi terv teljesítésétől, a száz korona mezőgazdasági bruttó termelésre jutó bérköltségek alakulásétól. az üzemanyag- és energiakeretek betartásétól függően fizetjük ki. Az egyes költségközpontok dolgozói fele-fele arányban — vagyis 50 —50 százalékban — anyagilag érdekeltek a saját, valamint az egész növénytermesztési siakágazat eredményeiben. Az Ipari növények termesztésével foglalkozó költségközpontok kivételt képeznek. Ezek hetven százalékos arányban érdekeltek в bevételek alakulásában, * csupán harminc százalékos arányban a mezőgazdasági bruttó termelésen — a többi kiegészítő mutató figyelembe vételével. Hangsúlyozni szeretném, hogy a belüzemi önelszámolés — mint a mezőgazdaság irányításának és szervezésének hatékony módszere — a tervszerű irányítás tökéletesített rendszerének elveiből indul ki. Erre utalnak saját tapasztalataink is. Az eltelt időszakban fokozott súlyt i fektettünk arra, hogy gazdálkodásunkat a belüzemi önelszámolási rendszer elvei alapján irányítsuk. Tapasztalataink szerint a belüzami önelszámolás alkalmazása a mezőgazdaságban valóban az egész üzemen belül jövedelmező gazdálkodást igényel. Ez pedig elsősorban a termelésben részt vevő dolgozók aktivitásától függ. Gazdaságunkban a belüzemi önelszámolási rendszer keretén belül bevált módszernek bizonyult a brigádszerü munkaszervezés és jutalmazás. Ez lényegiben a belüzemi ónelszámo-
