Szabad Földműves, 1984. január-június (35. évfolyam, 1-26. szám)

1984-05-26 / 21. szám

1984. május 28. .SZABAD FÖLDMŰVES 11 FELKÉSZÜLTEK AZ IDÉNYRE 'Az Érsekú|várl (Nővé ZámkyT Kon­zervgyár Szlovákia korszerű élelmi­­szeripari üzemei közé tartozik. Láto­gatásomkor is nagy volt a sürgés­forgás a gyár udvarán, pedig még nem beszélhetünk igazi idényről. A konzervgyárak igényes felada­tainak teljesítéséből jelentős részt vállalnak. Arról, hogy munkájukat megbízhatóan és szakszerűen végzik, az elmúlt év gazdasági eredményei tanúskodnak a leghitelesebben. A csapadékhiány őket is érzékenyen érintette, több termék gyártását le kellett állítani. A kiesést más áruval rugalmasan pótolták, így az aszály ellenére kiváló mérleggel zárták az évet. Az árutermelés tervét 103 szá­zalékra teljesítették. Az eladási terv­mutató 422 millió korona bevétellel számolt, ez a valóságban pedig 445 millió korona volt. A nagykereskedel­mi export számokban kifejezve 104,5 százalék, ez az előző évhez viszo­nyítva jelentős előrelépést jelent. Néhány húskonzervfajtán és dzse­men kívül szinte valamennyi termék esetében sikerült teljesíteni a tervet. A húskonzervek iránti kisebb érdek­lődés a viszonylag magas kiskeres­kedelmi árral magyarázható. Az élel­miszeripari szakemberek véleménye szerint is kiváló minőségű fűszerpap­rikát hazánkban egyedül az érsek­újváriak gyártanak. A különösen a gyermekek körében közkedvelt gyer­mektápszereket is Szlovákiában egye­dül ők készítik. A zöldségfeligisárlással tavaly ál­talában elégedettek voltak. Paradi­csomkészítményeik, elsősorban a pü­ré minősége megfelelő. Az elmúlt évben 1607 tonna új terméket gyár­tottak. s ennek anyagiakban kifeje­zett értéke meghaladta a 33 millió koronát. Az előirányzott tervmutató szerint az össztermékek 3,5 százalé­kánál számoltak az új termékekkel, a valóságban pedig 7,5 százalékot értek el. Több ún. luxusterméket gyártottak, ezek közé tartozik az Adria és a Luxus saláta. Az üzem vezetőinek be­vallása szerint tartottak egy kicsit attól, hogy a magasabb ár miatt nem lesz e két termékük kelendő, a ta­pasztalat azonban azt mutatja, hogy aggodalmuk nem volt megalapozott. Azt, hogy a termékfelújítást komo­lyan vették, nemcsak az említett árufajták sikere bizonyítja, hanem a többi terméké is. jó minőségű, ala­csony cukortartalmú rostos gyü­mölcsszörpöket állítanak elő, sajnos a kereskedelem nem propagálja ezeket, és nem rendel belőlük kellő mennyi­ségben. Két újfajta gyermektápszert kísérleteztek ki, amelyeknek szintén alacsonyabb a cukortartalma. A kész ételek skáláját gazdagítja a kolbász­keverék, amely különösen az utazás során előnyös, mivel csak melegíteni kell, s máris fogyasztásra alkalmas. A múlt évben a virslis lencse gyártá­sát is elkezdték. A tartósításra alkal­mas két új befozőszert is az előző évben kezdték gyártani, jelenleg ké­szül a pikáns Zorka paprikapüré, a­­melyet főleg szendvicsek készítésénél használhatnak fel a háziasszonyok. Az ellenőrzésre is nagy figyelmet fordítottunk — hangsúlyozta Andel Miklós főellenőr. Ezt bizonyítja, hogy az általuk minősített termékekről és az állami minőségellenőrző szakem­berek által értékelt termékekről al­kotott vélemény között nem tapasz­talható jelentősebb eltérés. A gyár a feldolgozáshoz és a tar­tósításhoz szükséges alapanyagot köz­vetlenül a szövetkezetektől és az ál­lami gazdaságoktól szerzi be. Az al­mát, amelyet nagy mennyiségben dolgoznak fel, a dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) Agrofrigorral kö­tött szerződés biztosítja, jó a kap­csolatuk a kertészkedőkkel, akik je­lentős mértékben hozzájárulnak kü­lönösen a fűszerpaprika, az étkezte­tési paprika, a paradicsom és a gyü­mölcs szállítmányaikkal a felvásárolt nyersanyamennyiséghez. A szövetkezetek közül az egyik legmegbízhatóbb szállítójuk az nd­­vardi (Dvory nad Zitavou) Auróra Efsz, amellyel sikeresen együttmű­ködnek, többek között hozzájárulnak a szükséges beruházásokhoz. A már említett Agrofrigor mellett nagyobb almaszállítmányok érkéznek még a tardoskeddi (TvrdošovceT és a muzs­­lai (Mnžla) szövetkezetből. A szilvát és a meggyet szájúkra a ffiri (Rú­baň) szövetkezet termeli. A jó minő­ségű eper beszerzése sokszor gondot okoz a konzervgyár vezetőinek. Az utóbbi időben úgy próbálták* megol­dani a nehézségeket, vagy legalább enyhíteni azokat, hogy ingyenesen palántákat is adtak a termelőknek. Azonban így is behozatalra szorul­nak. Epret és málnát Lengyelország­ból, illetve Magyarországról impor­tálnak. A gyümölcslé fdzsúsz) gyártását idén áprilisban kezdték. Nincsenek nagy hagyományaik ezen a téren, az eddigi eredmények alapján azonban bízhatnak abban, hogy ez a termékük is keresett lesz a piacon. A fűszerpaprikát több orszáeha, így a Szovjetunióba, az NDK-ba, Mon­góliába, Angliáha. Dániába, Svédor­szágba, Hollandiába és az NSZK-ba is exportálják. Ezenkívül nagy meny­­nyiségű uborkát szállítanak a Szov­jetunióba. Nagyon jó kapcsolatuk van a szocialista országokkal, külö­nösen magyarországi partnereikkel. A Kalocsai és a Szegedi Konzerv­gyárral a legszorosabb az együttmű­ködés, amely a termelés mellett a kulturális és szociális élet különböző területeire is kiterjed. Hasznos ta­pasztalatcserét folytatnak a Kecske­méti Zöldségkutató Intézettel. A termékfelújítás gazdag hagyo­mánya arra kötelezi a konzervgyár szakembereit, hogy ezzel a kérdés­körrel állandóan foglalkozzanak. Csakis kiváló minőségű és nem utol­sósorban ízléses, esztétikus csomago­lású árucikkel állhatunk helyt a ha­zai és külföldi piacokon. Ennek egyik nélkülözhetetlen alapfeltétele a rend­szeres piackutatás. Elsősorban a cso­magolástechnika korszerűsítésével kellene — országos viszonylatban is — az eddigieknél jóval többet fog­lalkozni. Ma már nem helytálló az a nézet, miszerint a jó, keresett termék szerényebb kivitelezésben és csoma­golásban sem marad a raktáron. Az érsekújváriak egyes termékeknél a hagyományos papírzacskókról áttér­tek a vízhatlan polifóliás módszer­hez. Az újítás eredményeként köny­velhették el, hogy az áru így tovább megtartja tulajdonságát, és csomago­lás közben sem sérül meg egyköny­­nynn a fólia. A konzervgyár idei új termékei kö­zül megemlíthetjük például a gom­bás disznóhúst, a Balkán krémet, a kevert almabefőttet. Idén, főleg a kevésbé energiaigényes fajtákat he­lyezik előtérbe. Félkész áruból éven­te jelentős mennyiségűt gyártanak, illetve szállítanak megrendelőiknek. A szocialista versenynek is nagy fontosságot tulajdonítanak a gyárban. A 31 szocialista brigád és 3 komplex ésszerűsítő brigád számos kitüntetés­sel és oklevéllel büszkélkedhet. Az újító- és feltalálómozgalmat a CSKP KB 8. ülése határozatai szellemében fejlesztik. Száraz Péter mérnök, a termelési osztály vezetője, egyben a konzervgyár legjobb újítója. Eddig hozzávetőlegesen 6 millió korona hasznot jelentenek újításai, jelenleg a pektinanyagnkkal foglalkozik, mi­vel ezeket a fontos anyagokat kény­telenek vagyunk importálni. Tavaly a gyár dolgozói 67 újítást nyújtottak be. A megvalósítottak kö­zel 5 millió koronát jelentettek. Ot újítást nemcsak az üzemben, hanem a trösztön belül máshol is alkalmaz­nak, ebből kettő találmány jellegű. Az ésszerűsítő brigádokat rendsze­resen feladatokkal bízzák meg. Je­lenleg a komplex konténeres szállítás problémájának mielőbbi megoldásán fáradoznak, amely jelentős munka­erő- és üzemanyag-megtakarítással járna. Nagy segítséget jelent a saját fejlesztési üzem, ahol eddig több gé­pet kísérleteztek ki. Például a po­hármosót, a virsliszeletelőt, a doboz­nyitó és -egyenesítot, az almacsumá­­zót a gyár dolgozói készítették, illet­ve alakították át szükségüknek meg­felelően. A rostos gyümölcsszörp ké­szítéséhez az eredeti gépsor felújí­tása és módosítása is jelentős anyagi megtakarítást eredményezett. Helena janCárová, a kutatási és fejlesztési részleg dolgozója szerint idén az új termékekből szárma­zó tervezett bevétel meghaladja a 10 millió koronát. Sokat várnak az említetteken kívül a Gréta salátától és az ősszel forgalomba kerülő új­fajta gyermektápszertől. Ezenkívül eperdzsemet is készítenek a tejipar részére. A fő idényre a gyár szakemberei már kidolgozták a részletes munka­tervet, amely lehetővé teszi, hogy rugalmasan alkalmazkodjanak a zöld­ség- és gyümölcsszállítmányok üte­méhez. A gépek és gépsorok előké­szítését már befejezték. Száraz Péter mérnök szerint á konzervgyár jól felkészült, remélik, hogy a szállítmányok a terveknek és a szerződéseknek megfelelően érkez­nek. Ahhoz, hogy az idei évet is ha­sonlóan zárják, mint a megelőzőt, szükségük van a jó minőségű alap­anyagra. Reméljük, hogy ebben nem lesz hiány. Bárdos Gyula Bekapcsolom a biztonsági övét, felteszem a fülvédőt. A mellettem UltVZdenék Guniš pilóta beindítja a hajtó­művet. A fejünk fölött egyre sebesebben pörög a há­rom csápszerű lapát. Alattunk a földhöz lapul az alkalmi ki­futópálya aljnövényzete. Lassan emelkedünk az MI-2-sel, s be­repüljük a tájat, az elkövetkezendő órák, napok munkatere­pét; a 40 hektáros meredek domborzatú Ormocska nevű rétet, egy nagy kiterjedésű fennsíki legelőt az Alomtó környékén, majd a szádellőí karszthasadék peremén elterülő hegyi ka­szálót. Landolunk, s közben megérkezünk az üzemanyagot szállító és cseppfolyós műtrágyát tartalmazó tartálykocsik közé. A helikopter üzemanyag- és szállítótartályát feltöltik. A pilóta elvégez néhány, a repülésre, a munkavégzésre vonatkozó szá­mítási műveletet és startol: irány Ormocska, ahová az előző években még lovasfogattal szállították ki a fejtrágyát. A kék­hasú gép rááll a pálvára, körülbelül 15—20 méterre a föld­felszín felett megnyitja a szórófejeket... Két óra múlva, a pihenés perceiben pergő párbeszéd for­májában gyűjtöm az érdekes adatokat a mezőgazdasági repü­lősök sajátos életéről, munkájáról és élményeiről. A Rozsnyói (Rožňava) Agrokémiai Vállalat részére légi szolgáltatást nyújtó MI-2-es helikopter háromtagú személyzete — Zdenék Guniš. Ivan Monsberger és Oleár István — Rozs­nyó és PlaveC környékén segíti a mezőgazdászok munkáját. ■ Ebben a járásban milyenek a repüléshez szükséges mun­kafeltételek és földrajzi viszonyok? — teszem fel az első kérdést a pilótának. — E~ - legnehezebb terep, ahol a Z-37-es ČMELÄK-ok már nett: dolgozhatnak. Hepehupák, meredek kaptatók, keskeny völgyek, fennsíki legelők váltogatják egymást. A -helikopter „kopírozni“’ tudja a terepet, ezért előnyös, s gazdaságosság szempontjából is a legalkalmasabb a gyors és jó minőségű tápanvaepótlásra és a vegyszeres növényvédelemre. ■ Mi befolyásolhatja az elvégzett munka minőségét? — Elsősorban a permetezőberendezés jó minősége. Továbbá egv egész sor körülmény: a szórószelepek száma és beállí­tása, a repülés sebessége, magassága és iránya, s természe­­szetesen a pilóta tapasztalata. ■ Az On esetében mennyire adottak ezek az előfeltételek, avagy hogyan készül fel egy ilyen feladat elvégzésére? — Gondos tervezés és számítás előzi meg a látszólag egy­szerűnek és könnyűnek tűnő munkafolyamatot. Minden egyes repülés előtt előbb lentről ísmerkedek meg a tereppel. Az adott gazdaság vezetőjével autóba ülünk és körüljárjuk a dű­lőket. Megfigyelem és feljegyzést készítek a domborzat válto­zásairól, a bokrok, fák magasságáról, külön ügyelek a vil­lanyvezetékekre, a patakokra, a szomszédos parcellák növény­­kultúrájára, a gyümölcsösök elhelyezkedésére stb. Ezeket az adatokat mind felhasználom a repülési program elkészítésé­hez, amelyet közvetlenül az indulás előtt állítok össze táblá­zatok, diagrammok segítségével. A terep és az egy hektárra kiszórandó műtrágvamennyiség ismeretében — a szórófejek száma és egyéb mellékkörülmény figyelembevételével — ki­számítom a repülés sebességét, magasságát és irányát. Mivel a gépi berendezések kifogástalanul működnek — erről me­chanikusom gondoskodik —, s tíz éves repülési tapasztalat­tal rendelkezem, úgy érzem, hogy eleget tudnuk tenni a me­zőgazdasági üzemek elvárásainak. ■ Milyen a teljesítményük? — Egy órára átlagban 44, egy esztendőre pedig 11 ezer át­laghektár jut. Naponta öt, évente háromszázhúsz órát repü­lök. A teljesítmény függ az egy hektárra kiszórandó oldat mennyiségétől, továbbá a levegő hőmérsékletétől és a tenger­szint feletti magasságtól. ■ Az utóbbi kettőtől miért? — A terep emelkedésével és a hőmérséklet alakulásával egyenes arányban csökken az egyszeri felszállással magam­mal vihető folyadék mennyisége. A két műanyag oldaltar­tályban maximálisan 700 kilogramm permetanyagot szállítha-Légi szolgáltatás tok. jelenleg azonban a 690 méteres tengerszint feletti ma­gasság és a 20 C-fokos hőmérséklet mellett csak 520 kg-al terhelhetem meg a gépet. ■ Mennyibe kerül ez a szolgáltatás a mezőgazdaságnak? — Egy repülési órára 6750 koronát fizetnek, amelynek a felét az állam megtéríti. ■ A kétféle szolgáltató tevékenység közül melyiket végzik szívesebben? — Természetesen a tápanyag-utánpótlást, mert ez kevesebb kockázattal jár. A növényvédő szerek alkalmazásakor fokozott összpontosításra van szükség, hogy kárt ne tegyek más kul­túrnövényben, a gyümölcsösben, s a patakokba se jusson a szennyező anyagokból. Mi következetesen betartjuk a kör­nyezetvédelmi előírásokat. ■ E sokrétű s egyidoben zajló események irányítása, fi­gyelése, ellenőrzése, rendkívüli éberséget, maximális technikai és szakmai felkészültséget igényel. Milyen tulajdonságokkal, adottságokkal kell rendelkeznie, s milyen életmódot kell be­tartania egy helikopter pilótájának? — Testi és szellemi kondíció, nyugodtság, határozottság. Testsúlyomnak pedig mindig arányban kell lennie a magas­ságommal, tehát nem ereszthetek pocakot. Életmódomat is szigorú előírások kalodázzák: a repülés előtt huszonnégy órá­val nem fogyaszthatok alkoholt, legalább tíz órai pihenés — ebből nyolc óra alvás — szükséges. Naponta öt órát repülhe­tek, legfeljebb ötven startolással. Háromórás repülés után legalább húszperces pihenőt kell tartahi. Évente többször is komplex orvosi ellenőrzésen esek át. A technikai ismeretek­ből és a repülési szabályzatból is rendszeresen vizsgázom. ■■■■■«■■■■■■■■■■■ашнщыяеннанаяанвшмшнним ■ Mennyi időt töltött már eddig a levegőben? — összesen ezerkétszáz órát, azaz ötven teljes napot. ■ Volt már veszélyhelyzetben a tíz esztendő alatt? — Még nem, az előírásokat mindig felelősségtudattal betar­tottam, és sohasem ültem be a botkormány mögé azzal a gon­dolattal, hogy baleset érhet — bár nekünk pilótáknak min­dennel számolnunk kell. ■ Hogyan lett pilóta? — Tudatosan. Gyermekkori álmom vált valóra. Tíz éves voltam, amikor megismertem a magasságot, a repülést. Ez az élmény meghatározó jelentőségű volt későbbi éveim során. A Honvédelmi Szövetség repülőklubjában kezdtem, elvégeztem egy kétéves gépipari középiskolát, majd felvettek a repülő­­iskolába. Nyolc évig hivatásos katonaként — ebből öt évet repillőoktatóként — tevékenykedtem. Családi okok miatt ti­zenöt év kihagyás után 1982-től Ismét, de most már a polgári légierő szolgálatában állok. ■ Van családja? — Feleségem, egy tizenkilenc és egy tizenkétéves fiam. ■ A téli időszakban mivel foglalkoznak a légi mezőgazdá­szok? — Ekkor vesszük ki a szabadságunkat, gyógyfürdőre já­runk, tanulunk, vizsgákat teszünk, sportolunk... ■ Kedvtelés, szabadidő? — Család, olvasás, turisztika ... ■ S a jövője, tervei?... —■ Tizenkét évem van a nyugdíjig. Addig balesetmentesen szeretnék repülni. Ivan Monsberger, a MI-2-es mechanikusa mindössze har­minckét éves. Pezinok mellől származik, Rozsnyón lakik fele­ségével és két lányával. A repülés megszállottja, azért jelent­kezett katonai középiskolába, hogy egyszer helikoptert vezet­hessen.- Nem sikerült a terve, mert abban az évfolyamban csak mechanikusképzés volt... — Éppenséggel nem búsulok — bár jobb szeretnék repülni —, vesszőparipám a szakmám. Fél évtizede vagyok a SLOVAIR alkalmazottja. ■ Tulajdonképpen mi a napi és az általános feladata? — Felelek a gép technikai állapotáért, a repülések (fel- és leszállások) lebonyolításáért. Az előírások szerint végzem a karbantartást és a kisebb javításokat. Szabadidőmben olvasok és modellezek. A harmadik brigádtag- Oleár István, az üzemanyag szállítá­sával és töltésével van megbízva. Villanyszerelőből lett gép­­járművezető, egy 15 ezer literes tartálykocsi kezelője. Elége­dett a munkájával. E három ember: három jóbarát, munkatárs, segítőtárs, össz­munkájuk eredménye: a járásban 11 ezer hektáron végzik el évente a rétek, legelők és a gabonafélék fejtrágyázását, illet­ve a burgonya és részben a búza vegyszeres növényvédelmét, amely iránt évről évre nagyobb igény mutatkozik a hegyi és hegyaljai körzetben gazdálkodó mezőgazdasági üzemek részé­ről. KORCSMAROS LÄSZLÖ

Next

/
Thumbnails
Contents