Szabad Földműves, 1984. január-június (35. évfolyam, 1-26. szám)
1984-05-26 / 21. szám
Megfelelni a társadalmi elvárásnak A komáromi (Komárno) |á rás szervezett kisállattenyésztöi április ntolsó vasárnapján értékelték a kedvtelésszeríi állattartói mozgalom fejlesztésében az utóbbi két Évben elért eredményeiket. A járási konferencia első szónoka Slávik Jaroslav, a Szlovákiai Kisállattenyésztők Szövetsége járási bizottságának titkára volt, aki — Kamocsai Károly elnök megnyitó beszéde után — előterjesztette a szövetség járási bizottsága elnökségének beszámolóját. A tartalmas beszámoló mindenekelőtt azt hangsúlyozta, bogy az ismételten jelentkező problémák ellenére, a járás kisállattenyésztőinek mozgalma az utóbbi konferencia óta eltelt időszakban is ütemesen fejlődött és teljesítette társadalmi küldetését. Ez nagyobb részt az emberi szorgalomnak, valamint annak köszönhető, hogy a járási bizottság és a helyi szervezetek is mindig szem előtt tartották a társadalmi igényekhez igazodás követelményét s ennek megfelelően ösztönözték, szervezték és irányították az állattartók kezdeményezését. Már a helyi szervezetek évzáró taggyűlésein szerzett tapasztalatokból is kitűnt, hogy a szövetség tagjai — kevés kivételtől eltekintve — jól, a társadalmi és az egyéni érdekeket következetesen összehangolva tevékenykedtek. Következésképpen nem csapán a kedvtelésszerű állattartásban születtek újabb sikerek, de az elvárásoknak megfelelően fejlődött a háztáji szerződéses állattartás is. A szövetség III. kongresszusa annak idején feladatul adta, hogy minden járásban szilárdítani és népszerűsíteni kell a kisállattenyésztők mozgalmát. A feladat teljesítése ebben a járásban sok energiát, körültekintő népszerűsítő és megnyerő tevékenységet igényelt, hiszen a kedvező adottságú vidék lakosságának figyelme jobbára a kertészkedésre összpontosul. A két évvel ezelőtti járási konferencia idején itt 35 helyi szervezete volt a szövetségnek s ezekben a szervezetekben összeseen 2799 kisállattenyésztő tevékenykedett. Időközben két helyi szervezet — A káposztslepkékról A kis káposztalepke hernyója ősszel meghúzódik a fák törzsén vagy a falak repedéseiben, ahol bábbá alakul és áttelel. A lepkék — az időjárás alakulásától függően — általában május 20-a körül kezdenek tömegesen rajzanl. A fehér lepkék szárnyain 6—8 sötétebb rész (pontj" figyelhető meg. A lepkék csupán néhány másodpercre szállnak le a levelekre, hogy a fonákl részen egyesével elhelyezzék sárgás színű tojásaikat. A kikelt hera mocsi (Móra) és a karvai (Kravany nad Dnnajom) — megszűnt, viszont a szervezett állattartók száma 2389 főre gyarapodott. A szövetség és a mozgalom jövője szempontjából igen komoly szerep jnt a fiatalok, elsőssorban az iskolás gyermekek körében végzett népszerűsítő, megnyerő és oktató tevékenységnek. A szövetség járási bizottságának ifjúsági szakbizottsága ennek megfelelően szorgalmazta az ifjúsági kisállattenyésztő szakkörök számának gyarapítását. A marcelházai (Marcelová) és az örsújfalui (Nová Stráž) kezdeményezés hamar követőkre talált. Az utóbbi két évben ifjúsági szakkör alakult a komáromi magyar tannyelvű alapiskolában, a gadóci (Hadovce), valamint a karvai mezőgazdasági iskolában. Az eredmény szép, de nem kielégítő. Tovább kell kutatni a lehetőségeket, fel kell ébreszteni a fiatalokban az állattartás iránti érdeklődést s meg kell kedveltetni velük ezt a szép kedvtelést. Ebből a munkából lényegesen nagyobb részt kell vállalniuk a szervezett állatbarátoknak, hiszen egyebek közöt az ő gyermekeikről vagy unokáikról van szó. Gyakran tapasztaljak, hogy sajnos nem a gyerekek érdeklődésével van baj, hanem a felnőttek hozzáállásával: nincs kit megbízni a szakköri tevékenység irányításával, mert nem akad vállalkozó! Pedig az említetteken kívül más közsé gekben is vonzódnak a fiatalok a kisállattenyésztéshez. Ezt bizonyítja, hogy Perbetén (Pribeta) éppen a szövetség járási konferenciájának előestéjén alakult meg a szakkör, amely még mindig csupán a hatodik a járásban. Vagyis e téren még bőven kínálkozik lehetőség a kezdeményezésre! Mint a főbeszámolóból kiderült, a komáromi járás kisállattenyésztőinek körében még napjainkban is a baromfitenyésztés iránti érdeklődés a legerősebb. A kimutatások tanúsága szerint, a szervezett nyók színe zöld, később sárgás csíkokkal,tarkítottak. Rágásukkal és ürülékükkel értéktelenné teszik a káposztát meg a karfiolt. A kis káposztalepke kártétele ellen csak a lárvák megjelenésekor tudunk védekezni. Nagyüzemekben . az Actellic ЕС 50, a Dimecron 20 és 50, valamint a Dipel, a háztájiban pedig a Soldep vagy — a levéltelek megjelenésének idején — a Bi 58 ЕС használható. A káposzta-bagolylepke bábjai a talajban telelnek, lepkéi néhány nappal később kezdenek rajzanl. A barna lepkék tojásaikat mindig csoportosan tenyésztőknek kilencven százaléka tart baromfit. Az értékesítési és takarmány-beszerzési gondok ngyan egyre apasztják a tyúktenyésztők lelkesedését, de még így is ez az ágazat a legerősebb. Igaz, az utóbbi években hanyatlott a fajtatiszta állatok iránti kereslet és az elismert А-tenyészetek száma is csökkent, de vészes visszaesésről szó sincs. Hizen a tenyésztők két év alatt csaknem egy millió étkezési tojást értékesítettek, a szövetségi engedéllyel üzemelő keltetők pedig több mint 50 ezer naposcsibét forgalmaztak. Az utóbbi azért is örvendetes, mert a járás nagyüzemei csökkentik a keltetést s így sok esetben komoly gondot okoz a kistenyésztök tenyészállat-igényének kielégítése. * Az utóbbi két évben ebben a járásban is erősbödött a nyulászat iránti érdeklődés. No nem a fajtatiszta állatok számának növelése volt a cél, inkább a szerény, de biztos jövedelmet jelentő pecsenyenyúlelőállítás. A járás nyulászai két év alatt több mint 118 ezer vágóérett nyulat adtak át a ieivásárlással megbízott, nyitrai (Nitra) Branko vállalatnak. A szorgalom dicséretet érdemlő, mégis el kell mondanunk, hogy a tenyésztők zöme időközben megfeledkezett a szövetség alapszabályzatának azon kitételéről, amely fajtatiszta állatok tartására kötelezi tagjait. A járásban az utóbbi években nőtt a juh- és díszmadártenyésztők száma, qgyre élénkebb és eredményesebb az akvaristák munkája, viszont — részben a járási szakbizottság hibájából — jócskán visszaesett a galambászat. Az ágazat ismételt felfuttatása, továbbá a baromfi- és nyúitenyésztők fajtatiszta állatok iránti érdeklőrakják le. A hernyók kelés után néhány napig zöldek, később barna színre váltanak. A fejlett hernyók a 4 cm-es nagyságot is elérik. Kártételük azonos a kis káposztalepke hernyóinak károsításával. Nálunk két nemzedéke van: az első május utolsó és június első napjaiban, a második nemzedék július végétől az első fagyokig károsít. A hernyók irtására nagyüzemekben az Ambush, kistermelői feltételek közepette pedig a Soldep vagy a Bi 58 ЕС használható. Szalai L. désének (okozása bizonyosan hozzájárulna abhoz, hogy a kisállattenyésztók még sikeresebben képviselhessék járásuk állattartói mozgalmát a rangos hazai és külföldi kiállításokon. Ami a további eredményeket illeti, hadd mondjuk el röviden összefoglalva, hogy a járás szervezett kisállattenyésztői az utóbbi két évben több mint 32 ezer kilogramm gyapjút, csaknem 170 ezer nyúl-, juh-, kecske- és nutriagereznát, a szerződéses hizlalás keretében pedig 1710 hízott szarvasmarhát és 1515 vágósertést értékesítettek. Lehet, ez a tétel az államháztartás viszonylatában elenyésző, de ha azt nézzük, hogy fillérekből lesznek a milliók... Ugyanis a szlovákiai kistenyésztök — a komáromi járásban tapasztalthoz hasonló szorgalommal — évente 14 ezer tonna húst, 10 millió tojást, 2 millió naposcsibét, 250 tonna gyapjút és egyéb állattenyésztési terméket produkálnak. Mindez körülbelül 430 millió korona értéket képvisel, s ez bizony már kumolyan hozzájárul az önellátottság szilárdításához. És ha már a mozgalom társadalmi jelentőségéről és hasznáról beszélünk, akkor ne feledjük el megemlíteni, hogy kisáliattenyésztöink a köz javát szolgáló társadalmi munkából is alaposan kiveszik a részüket. Konkrétan a komáromi járásban az utóbbi két évben közel 51 ezer óra társadalmi munkát végeztek a szövetség tagjai. Mint megtudtuk, mindenekelőtt a Z-akcióban épülő létesítményeken dolgoztak, de komoly munkát végeztek az élet- és munkakörnyezet szépítését és javítását célzó megmozdulások alkalmával, és a mezőgazdasági üzemeknek is hatékony segítséget nyújtottak a munkacsúcsok idején. Kár, hogy ezt a szorgoskodást a mezőgazdasági üzemek többsége ősszel, amikor a termények utészedésérői volt szó, már nem tartotta fontosnak értékelni. Mint a járási konferencián többen is elmondták, sok gazdaság egyszerűen beszántotta a gépek által elszórt kukoricát meg cukorrépát, de a gyűjtögetni induló állattartókat nem engedték a földekre. Néhányan javasolták, hogy a kisállattenyésztók helyi szervezetei vegyék fel a kapcsolatot az üzemek vezetőivel s próbálják szervezett formában megoldani — mindkét fél érdekeit figyelembe véve — a gépek által elszórt termés begyűjtését. Amint látjuk, a komáromi járás kisállattenyésztői az utóbbi két évben is szorgalmasan dolgoztak s tevékenységüket igyekeztek a társadalmi elvárásokhoz igazítani. A járási konferencia határozata hangsúlyozta, hogy az állattartók továbbra is ezen az úton kívánnak haladni. Munkájukhoz sok sikert és kitartást kívánunk! Kádek Gábor A nyers nutriagerezna felvásárlásának fii feltételei 3 Csehszlovákia nutríatenyész- barnák. A pehelyszörzet ösztése a fellendülés és a ha- szes színeződése ugyanolyan nyatlás időszakát már egyaránt hiba, mint a rövid vagy ritka megélte. Az utóbbi néhány év- szőrzet. ben ennek a prémes állatnak A standard nutria szürke e tenyésztése nálunk jelentő- változatánál (De Nuri) a száj sen elterjedt. A hirtelen fen- környéke és a tapintőszőrök lendülés fokozott prémterme- zöme fehér. Az állat hátát, öltésben nyilvánult meg. Ez dalait és hasi részét homokugyan lehetővé tette az ipar színű koronaszőrök borítják, nyersanyagigényének kielégíté- s ezeken a gyűrű vagy a csúcs sét, viszont komolyan kihatott Jellegzetesen fehér vagy szüra prém minőségére, amely ко- késfehér színű. A háti részen ránt sem felel meg a hazai és a prém intenzivebb szürke vagy a külföldi követelményeknek, szürkésbarna színű. A pehely- A komoly probléma ismere- szőrzet a hason barna, a háton tében a Kara nemzeti válla- és az oldalakon kicsit sötétebb. lat tárgyalásokat folytatott a A szürke pehelyszörzet és a CSSZSZK legnagyobb feldolgo- sávosság hibának számit, zó üzemeivel. A tanácskozás Az átmeneti jellegű standard eredményeként rövidesen sor nutriáknál a száj környéke kerül a „Nyers nutriagerezna" általában fehér, a tapintőszö- 79 1035 számú ágazati szabvány rök pedig világosak. A koronamódosítására, s ezzel összefüg- szőrök a háton feketésbarnák gésben a felvásárlási árak meg- vagy sötét szürkésbarnák, az változtatására. A módosítások oldalakon és a hason pedig célja a hazai tenyészetek mi- szürkések, szürkésbarnák vagy nőségének javítása, a differen- világos narancssárgák. A prédáit felvásárlási ár pedig a ki- mek többségénél a háti rész vánatos színváltozatok előtérbe sötétebb, az oldalak és a hasi helyezésére ösztönzi tenyész- rész szürke vagy világos nettünket. rancsszínö. A pehelyszörzet Az új szabvány 198^ január barnás színezetű. 1-én lépett életbe s a korábbi A grönland nutria prémje gyakorlattal szemben főleg az szürkésdrapp gerezna benyo-Ilyen az új szabványnak megfelelő, a nutriagerezna szárítására alkalmas feszítődeszka alábbi változásokat tartalmazza. 1. A különféle nutriák prémjének jellemzése. A nutriagerezna szőrzete erős felszőrökből és igen finom, rendszerint sűrű pehelyszőrzetből áll. A brunellának nevezett, narancsszínű standard nutria prémjén Jellegzetes kontraszt van a sötét hát és az oldalakat, illetve a hasi részt borító fedőszőrök narancsszínű árnyalata között. A száj környéke és a tapintószőrök zöme fehér. A fedőszörök (koronaszőr) a háton barnák vagy sötétbarnák, nagy ritkán narancsszínű gyűrűvel tarkítottak. A fül környékén, a nyakon, az oldalakon és a hason a koronaszőröknek narancsszínű árnyalata van, nagyobb részük sárgásbarna vagy narancsszínű, némelyiken narancsszínű gyűrű van, esetleg a koronaszőrök fcsúcsa szílífeződik egészen narancsszínűre. Ezeken a testtájakon a fedőszőrők kisebb hányada barna színű. A pehelyszőrök a hason barnák, az oldalakon és a háton meg sötétmását kelti, melyen a hátrész többé-kevésbé barnás árnyalatú. A jól látható fehér gyűrűvel díszített koronaszőrök kissé barnásak, esetleg egészen szürkéslilák, a pehelyszőrök színe drapp (beige) és szürkéslila között változik. A ezüst (argenta) nutria prémje palaszürke, lilás árnyalattal és jellegzetes ezüstös csillogással. A hát sötétszürke, az oldalak irányában egyre világosabb, a has szürkéskék (platina). A pehelyszőr lilás árnyalatú szürke vagy szürkésbarna, a háton sötétebb, a hason világosabb. Az arany mutáció (golden) szőre aranysárga vagy érett narancs színéhez hasonló. A hason a szőrzet rendszerint mérsékelten világosabb. A pehelyszörzet aranysárga. A fekete mutáció (negro) prémje élénkfekete, beleértve a tapintószőröket is. Barnás árnyalat még a pehelyszőrben sem fordulhat elő. A recesszív fekete mutáció (negus) esetében a koronaszörök sötétbarnák, a pehelyszörzet fekete vagy feketésbarna, a tapintószőrök pedig fehérek. A hófehér (nem albino) mutációhoz tartozó állatok hófehér prémet adnak (a koronaszőrök és a pehelyszörzet is fehér). Az egyéb változatok csoportjába tartoznak mindazok a nutriák, melyeknek leírása a felsorolt jellemzések egyikével sem egyeztethető. 2. A nyers szőrmés bőr szárításiára szolgáló feszítőfa módosítása. A szőrmés bőrt felhasítás nélkül, a fejen keresztül húzzuk le (zsákszerűén kifordítva), természetesen a farok és a végtagok eltávolításával. A gereznát szőrrel befelé szárítva tartósítjuk és szőrrel kifelé fordítva utószárítjuk, a mellékelt ábrán látható szárítófára feszítve. Az elhullott, beteg, fertőzésgyanús vagy fertőzött állatokról nyert gerezna felhasználhatóságáról állatorvos dönt. Molyokkal vagy szajonnaporvákkal fertőzött, esetleg egyéb állati kártevőktől károsított vagy befülledt nutriagereznát nem szabad felvásárolni a tenyésztőktől. 3. Változás a minőségi besorolásban. A nutriagereznát a szőr jellegzetes színe, a prém hossza és minősége alapján értékelik. Nagyság szerint az I,— IV. minőségi osztályba tartozó nutriagereznát négy csoportba (A—D) sorolják. Az V. minőségi osztályban a gereznát nagyság szerint már nem értékelik. A nutriagerezna nagyság szerinti besorolása Csoport A gerezna hossza Informatív felület mm-ben dm2-ben A 750 és több 22,80 és több В 880—749 20,60—22,79 C 600—679 18,00—20,59 D 520—599 15,50—17.99 A 400—519 mm közötti hoszszúságú (tehát 11,70—15,49 dm2 informatív felületű) nutriagereznát csak az V. minőségi osztályba lehet besorolni, a 400 mm-nél rövidebb szőrmés bőröket nem vásárolják fel. Minőség szerint a nutriagereznát öt minőségi osztályban (I—V) értékelik. A minőség megállapításakor figyelembe veszik a szőrzet sűrűségét és hosszúságát, a gerezna szörborítottságának egyenletessé gét, a bőr külalakját és a prém esetleges károsodásának milyenségét és mértékét. A gerezna hosszát (szőrmés résszel kifelé fordított állapotban) az orrtól a gerezna kiegyenesített alsó széléig mérik. A legfeljebb 10 mm-es gereznaszél-torzulást még egyenesnek számítják. Nagyob egyenetlenség esetén (pl. ha egy darab kiszakadt a farrészből) a gerezna alsó szélét a legnagyobb deformálódás helyéig egyenesítik ki. A szélességett a hosszúságra merőlegesen, pontosan a gerezna hosszának felénél állapítják meg. A nyert adatok birtokában számítják ki a prém informatív felületét (hosszúság szorozva a szélesség kétszeresével). (Folytatás a 4. oldalon)
