Szabad Földműves, 1984. január-június (35. évfolyam, 1-26. szám)
1984-05-19 / 20. szám
1 1984. május 19. SZABAD FÖLDMŰVES* 13 Mezőgazdasági gépek seregszemléje Az idén Moszkvában hat év után ismét sor kerül a Szelchoztechnika '84 Nemzetközi Mezőgazdasági Gépkiállítás immár negyedik évfolyamának megrendezésére, amelyen hazánk gépipara is méltóképpen képviselteti magát, s amely május 29 töl június 7-ig tart nyitva. A brnéi Agrozet Zetor Konszern a korszerűsített Zetor 5211 és 6211 jelű traktorokat mutatja be önállóan, valamint az Agrozet humpoieci (izemében gyártott, függesztett rakodógéppel egybekötött ND 5-014 jelűt. Megtekinthető lesz az eisökerék-meghajtású Zetor 7245-ös és ennek hegyvidéki változata, továbbá a rétek és legelők fötermésének begyűjtésére szánt Zetor Horal gépcsalád: többek között a Horal önjáró begyüjtökocsi, szénaforgató és lehúzógépek, valamint a tárcsás vágóberendezéssel ellátott kaszálógép. Az említett gépek húsz fokig terjedő lejtőkig biztonságosan üzemeltethetők. Az Agrozet prostéjovi üzeme több gépújdonságot kíván bemutatni a kiállításon. Elsősorban az NSZK-beli Gruse cég licencében gyártott SK 4-290 jelű burgonyaültető gépet, valamint az Agrotrac MT 8-050-es jelű univerzális kistraktort. Érdekessége, hogy mindkét tengelye hajtható, a motor teljesítménye 15 KW, és a különböző munkaeszközöknek széles skálája kapcsolható rá. Bemutatásra kerül a több, kicserélhető adapterrel ellátott önjáró SPS-35 jelű betakarító kaszáiógép is. Tartozékai a Magyarországon gyártott AZU-104 jelű kaszáló berendezés, a lengyel gyártmányú Z 332 jelű takarmányfelszedő gép és az ugyancsak magyarországi FKA 503M jelű kukoricaszár-betakarító berendezés. A kiállításon több talajművelő gépet is ‘megszemlélhetnek majd a szakemberek. Többek között az 5 PHX 35-1 H jelű ötsoros és a 6 PHX 35-1 H hatsoros ekét, a 42 KON 600-1 jelű kombinátort, a háromsoros PH 1-434 függesztett ekét, a PH 2-020-as tárcsás tarlóhántót és a 40 SeXD] 150-es típusú tárcsás vetőgépet. Ezek mind az Agrozet roudnicei üzemének gyártmányai. Az Agrozet pelhfimovi üzeme bemutatja az új RUR 10 jelű istállótrágya-szóró gépet, a tárcsás vágószerkezetű ŽTR 165 és a ŽTR 330 kaszálógépet, valamint a DZ 1 KZ jelű fejőberendezést. Az Agrozet jiöíni üze mének gyártmányai közül az SC 1-03 jelű önjáró répafejező gépet és az MF 70-es motoros kaszálógépet, valamint a kertészkedők számára gyártott, elemekből összeállítható Terra gépcsalád négy változatát mutatja be. A résztvevők megtekinthetik majd az Agrozet pfelouüi üzemében gyártott istállótrágya-kihordó gépsort, egy teljesen, gépesített szénatároló és napenergáira üzemelő vízmelegítő makettjét. A többi üzem gyártmányai közül bemutatásra kerül majd többek között a Malackyi Nehézgépipari Üzemben gyártott, hígtrágya kihordására alkalmas MV 014 ciszternáskocsi, a slušovicei szövetkezetben gyártott háromféle típusú rotációs kaszálógép és a polička! gépjavító üzemben előállított, a nád betakarítására alkalmas ESeX jelű kaszálógép. Aranyérmes Zetor Korszerű talajművelés »1 Az idei tavaszi Lipcsei Nemzetközi Vásáron nagy sikert aratott a korszerűsített Zetor 5211 traktor, amely a kiérdemelt aranyérmmel tovább öregbíti a traktorgyár jó hírnevét. Az új traktor háromhengeres. 33-34 kW teljesítményű motorja olyan, mint a Zetor 5201-es traktoré. A többi típusú traktorhoz viszonyítva azonban a motoron, a sebességváltón, az alvázén, a hidraulikán és a karosszérián több szerknzeti módosítást hajtottak végre, aminek következtében a traktor műszaki színvonala és használati értéke jelentősen növekedett. Nagymértékben csökkent a traktor tömege és üzemanyagfogyasztása, javultak a gépvezetö munkafeltételei, fokozódott a traktor üzemeltetési biztonsága, s több munkaeszköz kapcsolható rá, hogy csak a legjelentősebb e!6-> nyeit említsük. A Zetor 5211 és elsőkerék-meghajtású változatának, a Zetor 5245-ösnek sorozatgyártására ez év második felében kerül sor. Az Agrozet roudnicei üzeme az idén több új talajművelő eszköz gyár* fását indítja be. Közöttük szerepel a PB 6-021 típusú fügegsztett kombinátor is, amely a vetés előtti talajelőkészítésre alkalmas. A talajművelő eszközzel három munkaművelat végezhető el egyszerre: porhanyttja a talajt, szétzúzza a rögöket és simítja a talaj felszínét. Nyolc fokos lejtőkig biztonságosan üzemel. Az 56 nyílszerűen kialakított boronaelem 12 centiméter mélyen lazítja a talajt, és a gép munkaszélességének egész hosszában Irtja a gyomnövényeket. A nyílszerű boronák kanalas boronaelemekkel Is helyettesíthetők. Ezek 16 centiméterre porhanyítják a talajt. Megrendelésre külön boronái elemeket is szállítanak a gyártők a talaj finomabb, 7 cm mélységű megművelésére. A kombinátor tartozéka a hat darab rögtörő léces henger is, amely ezenkívül a magágyat Is tömöríti és így jó] helyettesíti a sima hengereket. A borona és a henger között egy könnyű simító van bekapcsolva, amely a talaj felszínének egyenlítésére szolgál. A kombinátor fő előnye a több munkaművelet egy menetben történő elvégzése, a 800 centiméteres munkaszélesség, a meglehetősen nagy, óránkénti öt kilométeres munkasebesség, a munkaeszközök megbízható üzemeli tetése, egyszerű szerkezete, kezelése és karbantartása. Vonóeszközként a Skoda T 180 javasolható. Az új kombinátorböl az idén az első 150 darar I bot gyártják le. —tk— Fotó: Karel Plaček г/ж/jr/i A Magyar Mezőgazdaság című magyarországi hetilap március végén melléklet formájában közölte a Sörárpa Termesztési Társaság közleményét. A téma nem hagyott nyngton. ezért a közlemény többszöri elolvasása után tollatt ragadtam, hogy a 16 oldalas kiadvány mondanivalóját lényegesen rövidített formában közre adjam. Teszem ezt elsősorban azért, mert hát nálunk még elég sok probléma van a valódi sörárpa termelésével, s úgy gondolom, néha nem árt egy kicsit körülnézni a szomszédoknál. A Sörárpa Termesztési Társaság már nyolc éve fejt kt érdemdús tevékenységet. azóta Magyarországon figyelemre méltó eredményeket értek el a sörárpa termesztésében. Természetesen a sörárpát is termelési rendszer keretében állítják elő. Ennek gesztora 1981 április őta a szelestel Kőrisment! Termelőszövetkezet. A választás azért esett erre a mezőgazdasági üzemre, mert korábban Is sörárpatermelő gazdaság volt, s évente mintegy 1500 tonna sörárpát értékesített a söriparnál, nagytermelési és értékesítési tapasztalatokat szerzett. A társaság — a szerződésben megfogalmazott közös célok megvalósítása érdekében — jú együttműködést alakítottak ki a nemesitekkel, a Gödöllői Agrártudományi Egyetemmel, a különböző kutatóintézetekkel, az iparral, a külkereskedelememl, és természetesen a taggazdaságokkal. Mindez föl szolgálta a hozamok növelését és a sörárpa ipari felhasználási minőségének javítását. A társaság, s úgyanúgy a taggazdaságok munkája szervesen kapcsolódik az országos gabona- és fehérjeprogramokhoz. A társaság a magyarországi sörgyárak jó minőségű sörárpával valő ellátása mellett fontos feladatának tekinti az export segítését is. Mindez csak azáltal lehetséges, hogy a jől kialakított tevékenységi kört folyamatosan finomítják, az igények alapián korszerűsítik és bővítik azt. A hozamok növekedésének bizonyítására néhány adat: míg 1981-ben a sörárpa országos terméshozama 2,92 tonna volt, addig a társaság taggazdaságalban 3 tonna. 1982-ben a taggazdaságok hektáronkénti sörárpatermése 3.22, tavaly pedig 3,35 tonnára növekedett. Mit jelent mindez? Azt, hogy a taggazdaságok a nagyobb Л csehszlovák fajtákra alapozva Sörárpatermelés magasabb fokon átlagterméssel a szerződött területen 1981-ben 15 ezer, egy évvel később 22 ezer. a múlt évben pedig 12 ezer 401 tonna többlethozamot értek el. Ez a tonnánkénti 4300 forint értékű felvásárlási árral 66,6, 96,7, illetve 52,8 millió forint értékű többletárbevételt eredményezett A többletértékek nagyobbik hányada a társasági tevékenységből, elsősorban a táblákra adaptált technológiák alkalmazásából ered. Megtakarítást jelent az Is, hogy a taggazdaságok az ésszerű földhasználat szempontjainak megfelelően a sőrárpát azokon a földeken termelik, ahol a szemes kukorica termelése sokkal költségesebb lenne. A kutató intézeti vizsgálatok szerint a sörárpa termelésénél kétharmad akkora ráfordítással értek el nagyobb tiszta jövedelmet a taggazdaságok, mintha knkoricát termeltek volna. Hozzá kell még tenni annyit, hogy a- taggazdaságok ezt az eredményt az országos átlagnál kedvezőtlenebb termőhelyi adottságokkal, mostohább körülmények között érték el. A társaság szervezete és a termelők egymásra hatása nagyon fontos mozzanata a fejlődésnek, a továbbhaladásnak. A társaság munkáját, eredményeit az ntúbbi években nagy figyelemmel kísérték a kívülálló gazdaságok és a hatóságok. Az elvégzett munkát midenütt értékelték és elismerték, ami a legfőbb bizonyftéka annak, hogy a társasági tevékenység jő úton halad. A társaság tevékenységének célja a Jövőben Is arra Irányul, hogy a taggazdaságok, tagvállalatok anyagi és szellemi erőinek egyesítésével, a sörgyárak Igényeinek figyelembevételével, a korszerű sörárpatermesztési technológiák alkalmazásával, a kiváló minőségű vetőmagnak termesztésbe vonásával, a sörárpatermesztés hatékonyabbá tételével javítsa a sörárpaellátást, csökkentse a fehérjeimportot az Ipari célra alkalmatlan, magas fehérjetartalmú árpák értékesítésével, és a jő minőségű sörárpával növelje a sörárpaexport árualapját! Tavaly Magyarország 16 megyéjében 22 ezer 693 hektáron 79 ezer tonna sörárpa termett, ami még kiegészült a tagvállalatoknál szerződött, mintegy 13 ezer tonna sörárpaterméssel. így a társaság 1983. évi termésű sörárpakészlete meghaladta a 92 ezer tonnnát. A hektáronkénti hozamok tekintetében Győr—Sopron és Fejér megye taggazdaságai (több mint 4,5 tonnás hektáronkénti terméshozammal) állnak az élen. Külön kiemelhető a darnézseli—szigetközi Magyar- Csehszlovák Barátsági Termelőszövetkezet és az Enyingi Állami Gazdaság példamutató munkája. Míg az előbbi mezőgazdasági üzemben 5,4 addig az utóbbiban 5,1 tonna sörárpa termett hektáronként. A minőségvizsgálati adatok országos összesítése alapján a 11,5 százalékos fehérjetartalom alatti kategóriába jntott a termésmennyiség 37,7, a 11,5—12,5 százalékos kategóriába pedig 43,1 százaléka. Ez azt jelenti, hogy a taggazdaságokban termelt sörárpák több mint 80 százalékos arányban megfeleltek a söripari minőség követelményeinek, ami nagyon kedvező arány! A kiemelkedő minőségű sörárpák legnagyobb arányban Győr—Sopron, Somogy és Vas megyében voltak, ahol a 11,5 százalék alatti fehérjetartalmú árpák több mint 60 százalékos arányúak voltak. Például a már említett darnézseli—szigetközi termelőszövetkezetben a múlt évben termett sörárpa átlagos fehérjetartalma mindössze 9,85 százalékos volt, ami igen figyelemre méltó eredmény. A nagyobb termés és a Jobb minőség elérésének sgylk kulcskérdése a jő fajta. A taggazdaságokban — a nagyüzemi méretű vetőmag-előállító táblákat Is figyelembe véve — a múlt évben tizenhárom sörárpafajtábél vetettek, melyek között tíz ff) csehszlovákiai volt: Fatran, Favorit, Spartan, Ametyst, Diamant, Karát, Opál, Rubín, Krystal é Korái. A többi három fajta az NDK-ből származott. A hektáronkénti hozam tekintetében az első helyen a Favorit (5074 hektár átlagában 3,92 tonna), a másodikon a Trumpf (5077 hektáron 3,24 tonna), a harmadikon a Gerlinde (2872 hektáron 3,13 t), a negyediken pedig a Spartan (8417 hektár átlagában 3,18 tonna) fajta állt. A Favorit fajtát 14 megyében termesztették, és hozama kilenc megyében meghaladta a megyei átlagot. Az újnemesítésű fajták közül legjobb volt az Opál, amely 46,5 százalékkal múlta felül az országos átlagot és 4,79 tonna termést adott hektáronként, továbbá a Korái (37,6% és 4,5 tonna) és a Karát (33,9 százalékos többlettermés, vagyis hektáronként 4,38 tonna átlaggal). A társaság felkérésére a Gödöllői Agrártudományi Egyetem már mintegy hetven taggazdaságban készítette el a táblákra adaptált termesztési technológiát. Ugyanakkor folyamatosan készíti a meglevők korszerűsítését, az új sőrárpafajták termesztésbe vonásához szükséges módosítások helyszínre adaptálását. Ez a példa is jól igazolja a mezőgazdasági gyakorlat és a tudományos-kutató bázis közötti jú együttműködést, ráadásul a társaság szolgáltatása díjtalan. A sörárpák minőségi vizsgálatának gyorsítása és egyöntetűsége érdekében minden sörgyárnál gyors . fehérjemeghatározó műszer vásárlását és üzemelését tervezik. Ezzel szeretnék pontosabbá tenni a minősítéseket és mérsékelni az adásvételi kapcsolatokban keletkező vitás esetek számát. A szakmai Ismeretek bővítése, az új kutatási eredmények közreadása érdekében a Gödöllői Agrártudomáyi Egyetemmel közösen egyhetes tanfolyamot rendeztek. A továbbképzésen a taggazdaságokböl mintegy kilencven termelési szakember vett részt. A taggazdaságoknál és a kutató intézetek kísérleti telepein három alkalommal tartottak szakmai bemutatót. Az országos méretű sörárpatermesztési bemutatót több mint 140 szakember tekintette meg. A jövőt Illetően szintén a külföldi, főleg az NDK-beli és csehszlovák (elsősorban a Fatran* az Opál, * Spartan, a Favorit, a Rubin és a Krystal) fajták behozatalával és köztermesztésbe vonásával számolnak. (blm)' • • • Sajnos hazánkban a sörárpa terme- Jése az utóbbi években nem a kívánalmaknak megfelelően alakult. KQi lönüsen problémát okoz a sörárpa fehérjetartalma, amely az esetek többségében nem felel meg a söripar követelményeinek. Ez elsősorban a nitrogén-túitrágyázás következménye, ami kihatott a sörárpa kivitelére is. Az Illetékes szervek már korábban Is tettek intézkedéseket a sörérpa termesztésének fellendítése érdekében, de ezek nem hozták meg a várt eredményt. Az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériuma az idei feladatokkal kapcsolatban többek között kötelezte a kerületi és járási mezőgazdasági igazgatóságokat, a Sörös Malátagyárak, a Mezőgazdasági Ellátás és Felvásárlás, valamint a SLOVOSIVO vezérigazgatóságát, hogy sajátos intézkedéseket foganatosítsanak a megfelelő fehérjetartalmú sörárpa termelésének növelése érdekében. Az intézkedések érintik a műszaki-termelési, technológiai és gazdasági kérdéseket, valamint a sörárpa termesztésének körzetesítését is. A Sör- és Malátagyárak vezérigazgatóságának az év végéig olyan javaslatot kell kidolgoznia, amely többek között a minőség javítása és a sörárpa kivitele mellett a termelők devizaérdekeltségének elmélyítését is szergal mazná. © • • Felhívjuk az Illetékes mezőgazdasági üzemek vezető dolgozóinak és egyéb szervek képviselőinek figyelmét arra. hogy vita keretében fejtsék ki az elbangzottakkal, főleg hazánk sörárpatermelésének fejlesztésével kapcsolatos véleményüket. Mutassanak rá azokra a problémákra, amelyek fékezik a sörárpatermelés színvonalának emelését, s jelöljék meg a termelésfejlesztési lehetőségeket. Bízunk abban, hogy kezdeményezésünk visszhangra talál a mezőgazdasági üzemekben, amelynek az a célja, hogy elősegítsük hazánk sörárpatermelésének fellendítését és ezáltal a maláta kivitelének növelését is. A szerkesztőség
