Szabad Földműves, 1984. január-június (35. évfolyam, 1-26. szám)
1984-05-19 / 20. szám
14 .SZABAD FÖLDMŰVES, 1984. május 19. Ш VADÄSZAT • VADÁSZAT • VADÁSZAT • VADÁSZAT • VADÁSZAT • VADÁSZAT • VADÁSZAT • VADÁSZAT • VADÁSZAT 0 A jó munka gyümölcse A vadászebek múlt évi képesség! versenyén (Kadlecemlék verseny I a győztes cseh bajszos vadászeb felvezetőjének. Marian Kontónak átadják a díjat Fotó: P. T. Az SZVSZ IV. országos kongreszszusán jóváhagyott irányelveket a szövetség járási választmányainak irányításával a vadásztársaságoknál saját feltételekre lebontva fokozatosan valósítják meg. Kiemelt feladatnak tekintjük például a vadászok eszmei-politikai és szakmai ismeretgyarapítását, mert a müveit emberek könnyebben megbirkózhatnak az igényes feladatokkal. Pozsonyi Tibor elvtárs, a szövetség galantai járási választmányának a titkára említette, hogy a vadásztársaságok tagjait állandóan aktív munkára ösztönzik. Gondoskodnak a vadászok széles körű ismeretgyarapításáról, tájékoztatják őket a vadgazdálkodás legújabb módszereiről és más fontos kérdésekről. A járás több mint 120B vadásza mintegy 82 ezer hektáros területen gazdálkodva arra törekedik, hogy az előirányzott célokat mindjobban valóra váltsa. Ehhez szükségesek az új ismeretek. A járási választmány az illetékes szakbizottság közreműködésével arra törekszik, hogy a központi irányelvekben meghatározott témákból merítse az oktatáshoz szükséges anyagot. Az oktatást ötéves ciklnsokban végzik. Az idén például eszmei-politikai témakörökön kívül az őz szelektív vadászatának, a szocialista verseny szervezésének, s a vadászati jogszabályoknak az áttekintése képezi a tanfolyamok tananyagát. A vadásztársaságok tagjait jól felkészült szakelőadók kilenc csoportban oktatják. Ezek gondoskodnak a vadászjelöltek neveléséről és vizsgáztatásáról is. Szigorú vizsgafeltételek közepette a fiatalok közül évenként 30—35 vadászt avatnak. így gondoskodnak a folyamatosságról, az utánpótlás neveléséről. A járási vadászszervezet tagsága évek óta kimagasló eredményeket ér el az élővad befogásában. Látszik, hogy a szövetség járási választmánya körültekintően, rugalmasan irányítja a szakbizottságokat. Ezek pedig igényes tervek szerint dolgoznak, a munkavégzéstől pontos nyilvántartást vezetnek. Az 1983—84. vadászati idényben 5 ezer nyál befogását és 5700-nak a kilövését irányozták elő. Ezzel szemben befogtak 6536 élő nyulat és 5262-t lőttek, tehát az élő nyúl befogását részesítették előnyben, s az előirányzott tervet 135 százalékra teljesítették. Fácánból nem terveztek A járás legtehetségesebb lövészei: Varga Béla, Vladimir Kopáőik és Hub oš Grossman befogást, viszont 11 ezer 200 darabot terveztek lőni, s ezt a feladatot 101 százalékra sikerült teljesíteni. A fentiekből látható, hogy- az élőnyúl befogását kiemelt feladatként kezelték, ugyanakkor a törzsállomány megtartásáról is gondoskodtak. Ezért érhetnek el minden évben az átlagosnál jobb eredményt. Az élőnyúlbefogásban a múlt évben a sókszelőcei (Selice), a farkasdi (Vlöany) a galántai, a seredi és királyrévi vadásztársaság jeleskedett, azonban a többiek is jó eredménnyel zártak. A járási vadászszervezet az SZVSZ KB-től egy-egy leadott élőnyúlért 50 korona prémiumot kapott, s az összeget fácáncsibék vásárlására fordították, ezeknek gondos felnevelésével és kihelyezésével pótolják a kilőtt állományt. A fácáncsibék etetésére speciális tápot szereztek, s az állatok így jól fejlődhettek. A Nemzeti Front választási programjának megvalósításában és a szocialista versenyben is szép eredményeket érnek el. Évi átlagban a járás minden vadásza 64 órát dolgoz le társadalmi munkában. A választási programtervezet megvalósítása érdekében a vadászok a múlt évben 13 ezer 240, az életkörnyezet szépítésében 6300, az Állami Erdészetnél és a mezőgazdaságban pedig 6656 órát dolgoztak le. A kukoricaföldek vadkár elleni védelmére a vadászok több mint 21 ezer órát fordítottak. A vadászterületek karbantartásán összesen 19 ezer 319 órát dolgoztak, s ez dicséretes. A vadak téli etetéséhez 14,16 tonna gabona hulladékot, 5,13 tonna nedvdús takarmányt és 6,19 tonna jó minőségű szénát halmoztak fel a múlt évben. Összesen 24 hektárnyi vadföldön termelnek különféle takarmányokat védenceiknek. Gondoskodnak továbbá az őzállomány feljavításáról, szaporításáról és ésszerű kilövéséről is. Jelenleg ugyanis járási viszonylatban 27 őz kilövése szükséges ahhoz, hogy egy darab érmes trófeát érhessenek el. Ez teszi indokolttá az állomány minőségének a feljavítását. A múlt évben például a járásban 30 vaddisznót lőttek. Korábban ez a vadfaj náluk nem fordult elő. Feltehető, hogy területükre a Duna térségéből az ottani nagyszabású munkálatokkal űzték el őket. Elmondható, hogy a galántai járásban a civilizációs hatások ellenére is jó élettere van a mezei vadnak. A kedvező feltételek elérését természetesen a vezetők és a vadászok több mint egy évtizedes megfeszített munkája tette lehetővé. Sokat tettek azért, hogy a mai >ú szintet elérhessék. Munkájuk édes gyümölcse beérett. Űk persze nem pihennek babérjaikon, mert az állomány feljavítása állandó feladat. Hosszú távon csak úgy számíthatnak a közepesnél jobb eredményekre, ha napról napra s évről évre tökéletesítik képességeiket, új módszereket vezetnek be a vadgazdálkodásban. A fiatalokat arra oktatják, hogy a vad nevelése, gondozása és szaporítása a fő feladat, vadászni -csak ott lehet, ahol bőven van vad. A járásban jókán (Jel'ka), Galántán, Nádszegen (Trstice) és Tornócon (Trnovec nad Váhom) alapiskolai szakköröket létesítettek. A vadászatot és a természetet kedvelő fiatalok szakköreiben 90 en dolgoznak jó eredménnyel. A szövetség járási választmánya a szakkörök vezetését tapasztalt vadászokra bízta, akik előadásokat tartanak a fiataloknak. A járás vadászai a lövészeti versenyeken is sikeresen szerepeltek. A sörétes kptetgóriában legutóbb 13 versenyzőjük szerepelt kiváló eredménnyel. A múlt évben szervezett országos lövészeti bajnokságon például Reszeli Oszkár, a skaet-lövészetben jeleskedett. Az edzéseket a Kajaion felépített korszerű lőpályán szervezik. A lőpályán gyakran találkoznak hazánk él* vonalbeli versenyzői. Gyakran előforJ dúl, hogy a versenyekre külföldi vadászok is érkeznek. Galánta felszabadulásának évfordulójára szervezett idei versenyen ötödik alkalommal mérték össze képességeiket hazánk' legtehetségesebb lövészei. A lövészeti gyakorlat természetesen nem csupán a versenyzők, hanem minden vadász feladata. Időközönként próbalövészetekén állapítják meg, ki milyen pontos a fegyverforgatásban. A tartalmas szervezeti élet. a közhasznú társadalmi tevékenység a vadak szakszerű gondozása hozzájárul ahhoz, hogy az SZVSZ galántai járást szervezete szép eredményeket érhessen el. Mások is tanulhatnának tőlük. HOKSZA ISTVÁN • HORGÁSZÁT • HORGÁSZÁT • HORGÁSZÁT • HORGÁSZÁT • HORGÁSZÁT • HORGÁSZÁT ф HORGÁSZÁT ф HORGÁSZÁT • HORGÁSZÁT 0 Halvédelmi (III. RÉSZ) Természetes horgászvizeinken mind a tójavításra, mind a tótrágyázásra lényegesen szerényebb lehetőség van, mint a tógazdaságokban. Azokon a horgászvizeken, amelyek zsilipekkel vannak ellátva, lehetséges a rendszeres tójavítás. A tavak talaja, főként, ha éveken át folyamatosan elárasztott, a halnevelés szempontjából kedvezőtlenül megváltozhat. A tótalaj szemcsézettsége, morzsalékossága megszűnhet, nagy mennyiségű kolloid anyag halmozódhat fel. Megváltozhat, eísavanyodhat az iszap, kimosódhatnak a talajból azok a sók, amelyek hiánya a tótalaj minőségi leromlását eredményezi. A tójavítás műveleteivel f— amBlyet a természetes haltápláléktermelés fokozása érdekében végzünk — a tavak életében mélyreható, kedvező változást érünk el. A tó javítás lehet fizikai és kémiai. A fizikai tójavítási módszerek lényege, hogy egyszerű fizikai beavatkozásokkal a talajt javítjuk meg. A legegyszerűbb ilyen módszer a téli szárazon tartás.Ez esetben a tavakat ősszel, a horgászidény befejezésével .lehalásszuk. Természetesen a lehalászott hal szakszerű elhelyezéséről jő előre gondoskodunk. Ezután a területet egész télen át. a tavaszi feltöltésig szárazon tartjuk abból a célból, hogy a talaj átfagyjon, átszellőződ jók. morzsaiékosságát visszanyerje. A szárazon álló tavakban sokkal könnyebben elvégezhetők a töltésjavítások, a karbantartási munkálatok, a keményszárú növényzet (nád, sás, káka) letakarítása, leégetése. Kipusztulnak a mélyedésekben, kopolyákban meghúzódó értéktelen gyomhalak és halparaziták, pontytetvek és halpiócák. A téli szárazon tartás csak akkor szükséges, ha a tótalaj fizikai és kémiai megváltozása ezt megköveteli. A kémiai tőjavítás az a művelet, amikor a tő talaját, vagy vizét kémiai tudnivalók hatóanyagokkal kezeljük é$ ezáltal minőségét megváltoztatjuk. A horgászvizeken leggyakrabban használt tójavító anyag a mész. A meszezést nemcsak tójavítás céljára, de trágyázásra, fertőtlenítésre, vízvirágzás esetén az algásodás megszüntetésére is használjuk. A tójavító meszezés célja kettős. Égetett mésszel a tóiszap és a víz vegyhatását enyhén lúgossá tehetjük. A kiszórandó égetett mész katasztrális holdanként 1—3 mázsa, amelyet tavasszal, egyszerre, egyenletesen elosztva juttatunk a tóba. Mésztrágyázáskor a mész trágyázó hatását használjuk ki. Erre akkor van szükség, amikor a tó vagy a víz mészben szegény. Mésztrágyával elérjük azt,- hogy az iszapban levő növényi maradványok gyorsabban feltáródnak és elbomlanak. A mész megköti a víz szabad széndioxid-tartalmát és ezzel a víz szénháztartását lehet szabályozni. Trágyázás céljából égetett mestet, cukorgyári mésziszapot és finomra őrölt mészkőport használhatunk fel. Égetett mészből 1—3 mázsa, cukorgyár! mésziszapból és mészkőporból holdanként 5—20 mázsa kiszórása biztosít megfelelő eredményt. Ezeket a mésztrágyaféleségeket tavasszal a tóba szórjuk egyenletesen. Ennél jobb, hatást érhetünk el, amennyiben télen a befagyott tó felszínére, illetőleg a lecsapolt tó fenekére szórjuk ki. A fertőtlenítő meszezés elpusztítja a különböző halparazitákat, baktériumokat és egyéb kórokozókat. Az égetett mész megoltódva a vízben, erős maródás ölő hatású szer. Fertőtlenítésre katasztrális holdanként 15 mázsa friss égetett meszet használjunk fel. Egyéb célú meszezéskor egyes hínár féléket, a vízvirágzást okozó algákat -pusztíthatjuk, illetőleg szaporodásukat fékezhetjük. E célból 1—2 mázsányi friss égetett meszet használjunk holdanként. Tótrágyázással olyan anyagokat juttatunk a tavakba, amelyeket az ott élő építő szervezetek szervesanyagépítő folyamataiknál közvetve vagy közvetlenül felhasználnak. Erre a célra szerves (istálló-) vagy szervetlen (műtrágyákat), elsősorban foszfor- és nitrogéntartalmú trágyákat használhatunk fel. F. E. (Folytatjuk)'----- Tóépítés . Fotó; Ponesz J. Duna holt ágának a víztükre annyira sima és fényes volt, mint a frissen hengerezett aszfalt. A hatalmas Jegenyék, égerek és a kócos fűzfák csüggedten lógatták a leveleiket. Annyira meleg volt, hogy szinte izzott a levegő. Herceg Imre nagykeszl [Veiké Kosihy) horgász azonban nem sokat törődött a hőséggel. Reggel óta a ladikban kuksolt, s már dél volt, mégis csupán egy két keszeg ficánkolt a szákfában. Imre vérbeli horgász. Ügy ismeri a folyamot Kolozsnémálől (Kluž. Nemá] Léiig [Lela], mint a jó tanuló az olvasókönyv tartalmát. A nagy folyam hátán „nőtt fel". Nem 'természete az idegeskedés. Azt tartja, hogy q horgász ne idegeskedjen — mert akor semmit sem fog. Mindennel próbálkozott. Csalizott A nagy rabló halála sajttal, kukaccal, halszelettel, kishallal, és a villantót is kipróbálta, az eredmény viszont elmaradt. Gyakran cserélgette a csalit, a halak azonban nem haraptak. A Nap csaknem lebukott a láthatáron, amikor a kőzárás mellett felkavarodott a víz. Erősen foglalkoztatta őt, hogy tulajdonképpen mi kavarhatta jel ennyire a vizet. Vidrát régóta nem látott, pedig naponta a víznél van, s hódpatkány meg nemigen, tartózkodik a kövek közt. Így egy nagy hal kavarhatta fel a vizet. Megragadta a horgászbotot, és jól kiszámított dobással repítette a villantót oda, ahol a víz örvénylett. Vagy 20—25-ször dobott arra a helyre eredménytelenül. A víz csöndes maradt, mintha befagyott volna. Más horgász ebből nem csinál nagy ügyet, Herceg barátunk viszont nem tudta elfelejteni a látottakat. Naponta kievezett a kőgáthoz, órákig próbálkozott, sóvárogva leste a halat, s csak azt hajtogatta, ha addig él is, horgára akasztja. Napok, majd hetek múltak, ám a nagy hal nem jelentkezett. Egy hónap is eltelt, amikor ismét örvény« lett a víz, és pár perc múlva ölfahasábnyi sötét test tűnt fél, 'aztán nem mutatkozott. ' Imre tisztában volt vele, hogy a vén rabló nem könnyen kap rá a csalira. Rendkívül óvatos jószág. Ö viszont nem adta fel a reményt. Egy verőfényes, langyos nyárvégi napon késő délután ment süllőzni, megszokott helyére, a kőgáthoz. Alig dobta párszor horgát a holtág vizébe, máris érezte, hogy valami elkapta a csalit. Csuka vagy süllő — találgatta. Engedett a zsinóron, várt, majd csévélni akarta, de a műanyagbot hétrét görbült. A zsinór annyira feszült, hogy szinte citerázni lehetett volna rajta. Erre engedett a zsinóron. Hagyta, hogy a hal húzhassa. Pár perc múlva újra csévélt. Ismeretlen vendége viszont nagyot rántott a zsinóron. Akkorát, 'hogy a bot kishlján kiesett a kezéből. „No, ezért nem jár dicséret“ — bosszankodott. Közben óvatosan csévélt. A hal hol közelebbre, hol távolabbra került. A halat fárasztotta, az viszont nem akart elfáradni 'Attól tartott, hogy a zsákmány a mederfenéken lecöoekel, a zsinór elakad, elszakad, s oda a jó fogás. 'Alaposan megizzadt a fárasztásban. Később persze beismerte, hogy kissé ideges volt. Egyszeresük könnyebbnek érezte a botot, úgy látszik, hogy a zsákmány elszabadult — rémlett jel benne a gondolat. Sebtiben csévélte az orsót. Pár tekerés után jelezte, hogy a hal a horgon van, csak fáradt, már megadta magát. Néhány szussianás, s a ladiktól 5—6 móternyire féloldalra dőlve felbukkant a henger alakú haltest. Imrének még a lélegzete is elállt. Nem számított ekkora halra. Ügyes mozdulatokkal csónakjához húzta. Előbb azonban az orsóról lepörgetett pár méternyi zsinórt, hogy a nagy rabló esetleg az utolsó pillanatban kiemelése előtt erejét összegyűjtve, el ne téphesse a feszülő zsinórt. A harcsa azonban nagyon fáradt volt. Békésen várt a sorsára. Pár perc múlva a nagybajsza már Imréé volt. Hossza 142 cm, súlya pedig 18,46 kiló volt. A fél falu megcsodálta a nagybajszú harcsát. A teljegyzések szerint ennél nagyobb harcsát a kiskesziek (Maié Kosihy] 1933- ban fogtak, amely 78 kilós volt. Imre bátyánk a derék öreg horgász azóta többször Is kiment a záráshoz, de ekkora halat ezidáig nem akasztott, K. Molnár Feronő
