Szabad Földműves, 1984. január-június (35. évfolyam, 1-26. szám)

1984-05-19 / 20. szám

12 A nemesíti hozzájárulása .SZABAD FÖLDMŰVES. 1984. a mezőgazdaság továbbfejlesztéséhez Q Vajo Terű* kerté­szeti dolgozó büsz­ke a gazdag ter­mést Ígérő hajta­tott uborkára A szerző teb vétele Gazdasági szemléletváltás Ä növénynemesítők Igényes', de egyben társadalmilag rendkívül hasznos tevékeny­séget fejtenek ki. Munkájuk eredménye ugyanis jelentős jövedelmezőség-növeke­déssel jár a gyakorlatban. Számításaink szerint míg egy szántóföldi növénykultúra 'átlagértékű fajtájának előállítási költsé­gei hozzávetőlegesen kiteszik az egymillió koronát, addig ennek 4—8 éves közter­mesztése gazdasági szempontból 30—50 millió korona értéket jelent. zamábart és a szárazanyag-tar­talomban pedig a Kvarta fajtát is. Magtermesztése kevésbé ked­vező feltételek mellett is biz­tonságos. Az új fajta az álla­milag elismert fajták jegyzéké­ből törölt Dargov fajtát he­lyettesíti majd. Feltehetően a vöröshere termőterületének 13,5 százalékán részesedik; Rela — csomósebír-íajta — a fajtakísérletekben IL 56 jel­zéssel szerepelt —, zöldanyag­­hozamában felülmúlja a cseh­szlovák nemesítésü Rožňavská és a Mirona fajtát, és eléri az ugyancsak hazai nemesítésü Niva fajta szintjét. A csomós ebir fajtaválasztékában ez az első szlovákiai nemesítésü faj­ta. Közepesen bokrosodik és közepesen sürü növénytakarót képez. Szárából több vastagabb levél nő ki. Az átmeneti és le­gelő típusú füvekhez tartozik. A fajtára a gyors tavaszi nö­vekedés, majd a lassúbb fejlő­dés, az egyes kaszálások ked­vezőbb eloszlása és a nagyobb emészthető szárazanyaghozam a jellemző; Polaris — takarmányborsó fajta — fajtakísérletekben HS 2590 jelzés alatt ismert —, tu­lajdonságaival nagyon hasonlít a Sirius fajtához, amelyet mint már említettük — az NSZK-ban is államilag elismertek. Zöld­­tömegtermésben azonban az előbbi fajtát felülmúlja, széna­hozamát pedig egyetlen hazai fajta sem közelíti meg. Alkal­mas a fokozatos betakarításra. Feltehető, hogy a külföldi ter­melők körében ez a fajta is ki­vívja az elismerést; tuna — bokorbahfajtát — HS 7832 fajtajelölt —, a Horná Streda-i Növénynemesítő Állo­máson nemesítették ki. Maga­sabb növésű, bokrosodó, köze­pesen hosszú, sárga hüvelyű fajta. Alkalmas a kombájnos betakarításra. Kiváló minősége miatt konzervipari és hűtőipari feldolgozásra javasolható. A ve­tőmagszaporítását a SEMEX biztosítja majd; TA MV 310 — kétvonalas ku­koricahibrid, a magyarországi Martonvásári Tudományos Aka­démiával való együttműködés­ben jött létre. Ä FAO 300—330 érési csoportba tartozó közép­korai vagy középkései hibrid, amely Szlovákia melegebb ég­hajlatú kukoricatermelő körze­teiben termeszthető. Ezekben a körzetekben felülmúlta a CE 268 és CE 330 hibridet. Szántó­földi kísérletekben ez a hibrid nagyobb termést adott, mint a világviszonylatban legjobb csücshozamü — Liza, LG 5, OSSK 247 hibridek; Delikates — csemegekukori­ca-fajta, a Sachara fajtához vi­szonyítva bötermőbb, de bel­­tartalmi összetétele szempont­jából Is kedvezőbb. A fajtaminősítő bizottság ta­vaszi ülésén több csehországi nemesítésü fajtát is elismert. A teljesség kedvéért ezek kö­zül legalább azokat említjük meg, amelyeket Szlovákiában is bevonunk a köztermesztésbe. A következő fajtákról van szó: Mona — Szlovákia valameny* nyi termelőkörzetébe alkalmas — a Mironovszkája röridszárfi őszibúza-fajta. Bonus és a Kredit tavasziárpa-fajta, Tyrkys takarmányborsó-fajta, Aida szó­­jafajta, CE 185 kukortcahibrid, Tvikov burgonyafajta. Növénynemesítőink a Jól végzett munka tudatával adják át mezőgazdászainknak az új fajtákat. Reméljük, hogy ter­mesztésük során tüzetesen be­tartják majd a Javasolt ter­mesztési technológiát annak ér­dekében, hogy a kiváló geneti­kai tulajdonságok teljes mér­tékben érvényesüljenek és ez­által is elősegítsék a tervezett hozamok elérését. Jozef Bodian agrármérnök, a tudományok kandidátusa, a SLOVOSIVO növényneme­­eítő részlegének igazgatója A tőketerebesi (TrebiSov) járás mezőgazda­­sági üzemei közül a csicseri (Cičarovce) szö­vetkezet zöldségkertészetében alkalmazták az elsők között az új munkaszervezési és bére­zési formát, melynek keretében a jutalmazás a ténylegesen elvégzett munka, a végeredmény szerint történik. Az eddigi tapasztalatokról és a felmerülő gondokról Léko Gyula főkertésszel beszélgettünk. • A hazai zöldségtermesztés fő feladata, hogy a lakosságot és a konzervipart megfeleld mennyiségű és választékú áruval lássa el. E feladat megvalósítása érdekében milyen konk­rét intézkedéseket foganatosítottak? — A CSKP xyi. kongresszusa határozatából kiindulva a szántóföldi zöldségtermesztés fel­lendítésére komplex tervet dolgoztunk ki. A tervek kidolgozásánál figyelembe vettük a Ze­lenina nemzeti vállalat, valamint a Frucona konzervgyár igényelt. Feladataink között sze­repelt egy állandó jellegű csoport létrehozása a brigádszerü munkaszervezés és jutalmazás alkalmazása céljából. A brigádunk harminc­­nyolc tagú és örömmel mondhatom, hogy ké­pesek vagyunk az igényes feladatok teljesíté­sére. A brigádszerű munkaszervezés és jutal­mazás meghozta a várt sikert. A mostoha kö­rülmények ellenére tavaly brigádunk pénzügyi tervét félmilló koronával tűitaljesítette. BRIGÁDSZERÜ MUNKASZERVEZÉS ÉS JUTALMAZÁS • X terméstöbblet mellett a brigádszerű munkaszervezés nyomán jelentősen javult a munkafegyelem is. A kollektíva maga osztja be idejét és erejét, legjobb belátása szerint használja fel a rendelkezésre állé gépeket, az üzemanyagot, műtrágyákat és vegyszereket. Ér­dekük az önköltségek csökkentése: nincs helye a pazarlásnak, hisz az anyagmegtakarításért nem csekély prémium jár. — Ez fgy Igaz — magyarázza Léké Gyula. — Az állóalapokkal és a munkaerővel való ésszerű gazdálkodás azt eredményezte, hogy a kertészeti brigád lényegesen csökkentette a ráfordítások összegét. Tavaly például az anyag- és bérmegtakarítás értéke meghaladta a 100 ezar koronát. Év közben több mint 1Ö0 ezer korona prémiumot fizettünk ki, az Idény végén pedig a hozamok alakulásának megfe­lelően díjaztuk a kollektíva tagjait. Voltak dolgozók, akik ötezer koronát is kaptak. • Mondana valami konkrétat a teljesítmé­nyekről is? — Valamennyi zöldségféle termesztésében sikerült a pénzügyi tervet túlteljesítenünk. Így például zellerből 82 ezer koronával, káposzta­­félékből 52 ez3i* koronával, de az uborka, pap­rika és a paradicsom termesztése is nyeresé­ges volt. A virágkertészetünk több mint 200 ezer koronával teljesítette túl a pénzügyi ter­vét. A kertészeti csoport munkakörébe a do­hánytermesztés is beletartozik -r 20 hektárnyi területen. Évek hosszú során sok gonddal küszködtünk. Am a brigádszerü munkaszer­vezés és jutalmazás változtatott a helyzeten. A lelkiismeretes munkának tavaly megvolt az eredménye. A dohánytermesztési csoport 100 ezer koronával túlteljesítette pénzügyi tervét. Meggyőződésünk, hogy a kollektíva ezzel a teljesítménnyel még nem mondta ki az utolsó szót. • Mondana valamit az Idei tervekről is? — Az idén 42 hektáron foglalkozunk zöld­ségfélék termesztésével. Nem kevesebb mint 1 millió 676 ezer korona bevétellel számolunk. A Virágkertészetünknek 832 ezer koronát kell bevételeznie. A szerződéseket megkötöttük és a pénzügyi tervbe bevontuk a brigád vállalá­sát is, ami 99 ezer 500 koronát tesz ki. A vál­lalások a termelési terv túlteljesítésére és az anyagi költségek csökkentésére irányulnak. A brigád többek között vállalta, hogy a primőr­áru termesztésében 2 tonna fóliát és ötezer liter fűtőolajat takarít meg. Örömmel mondha­tom, hogy mind a két mutatót sikerűit telje­síteni. Ami pedig a primőráru termesztését illeti: van rá remény, hogy a tervfeladatainkat teljesítjük. Nem kövesebb mint 70 ezer fej ko­rai káposzta értékesítését kezdtük el. Alkalmam volt személyesen is meggyőződni róla, hogy a zöldségkertészetben komoly mun­ka folyik. — Jó a kollektívánk, kitűnő az összetartás, példás a munkafegyelem — hangsúlyozta Lé­ko Gyula. — Talán ezért volt viszonylag körny* nyű megszervezni a kollektív továbbképzést 1& — Elhatároztuk, hogy mindenki szakképesí­tést szerez — mondta Míria Dzurová —, ltť a gazdaságban, a szövetkezeti munkaiskola ka­ratén belül. • Ea sikerült? — érdeklődöm. — Húszon kilencünknek Igen. Általános ker­tészeti szakképesítést szereztünk. Rövidesen megkapjuk a szokoklevelet. • Mit tanultak? — Sok mindent. Üzemszervezést, közgazda­ságtant, kertészetet és virágkertészetet. • Nem volt nehéz? — Nézze, ón már ötvenhat éves vagyok; hát persze, hogy elég nehéz volt. Mária Hmatková a fiatalabb korosztályhoz tartozik, mindössze huszonhat éves, az ő vé­leménye: — Két gyermekem van. Ä szabadidőm na­gyobb részét a tanulás kötötte le. Alig tud­tam a gyerekekkel foglalkozni. De most már mindenre jut Idő. Szabadidőmben végezzük a társadalmi munkát is. Ötszáz brigádóra ledol­gozására tettünk felajánlást. Egy részét már teljesítettük, de a nyár folyamán lasz még rá alkalom, hogy a felajánlásunkat túlteljesít­hessük. Molnár Katalin, Tóbiás Edit, Vajon Anna; Lukács Katalin és Nagy Júlia a sor elején ha­ladnak. Velük Is elbeszélgettem. f Mi a véleményük az újszerű mnnkeezer­­vezési módszerről? — Talán nem érti félre, de mi valamennyi ügyünket magunk intézzük. A szövetkezet ve­zetői jóformán azt se vaszik észre, hogy ez a brigád van. Pontosabban: a termelésben ész­re veszik, mert az eredményekért az ellsme* rést megkapjuk. De egyébként... Ezzel a bri­gáddal nem kell törődni, mert — a vezetők szerint — ezzel a brigáddal nincs probléma. Ebből a brigádból senki se megy panaszkod­ni... Hát persze, hogy nem. Ml ugyanis min­­dent megbeszélünk, amit lehet, elintézzük ma­gunk, nem zaklatjuk fölöslegesen a vezetőket Ami viszont rájuk tartozik, azt — a brigád véleménye alapján — továbbítjuk a főker­tésznek. Mária Kostrejové, Anna, Kopöanská, Marta Hamiovfi tudnak ennyit magyarul, hogy meg­értik mindazt, amiről beszélgettünk. Nem tit» kolják ők sem a véleményüket: — A brigádmődszerre való átállás nem vol< zökennőmentes — mondja Marta Hamiová. —' Kezdetben bizonytalanok voltunk, de később tapasztaltuk, hogy érdemes Jől dolgozni. A ko­rábbi években a havi keresetünk nemigen ha­ladta meg az ezerötszáz koronát, tavaly vi­szont elérte a kétezerháromszázat. Természe­tesen a teljesítmény mellett figyelembe vették a minőséget is. — Én csak azt tudom mondani, hogy a bri­gádszerű szervezést és Jutalmazást korábban be kellett volna vezetni — vallja Mária Hmat­ková, a brigád legfiatalabb tagja. Ezzel a többiek Is egyetértenek: Szathmárf Margit, Szathmári Klára, Szathmári Erzsébet és Szathmári Irén Is, akik, ha jől tudom, csu­pán névrokonok. — Hogy az Idén tovább növeljük dolgo­zóink érdekeltségét és felelősségét még szigo­rítottuk a minőségi követelményeket — állít­ja a főkertész. A csicseri zöldségtermesztők példáján lát­hatjuk: a munkaszervezés tökéletesítésével, a kezdeményezés felkarolásával, az anyagi ér­dekeltséggel mód nyílik a nagyobb hozamok elérésére, a termelési költségek csökkentésé­re. A közeljövőben az eddigi tapasztalatok ka­matozása révén — a dolgozók észrevételeit, Javaslatait öe természetesen a feltételeket fi­gyelembe véve — más ágazatokban is beveze­tik a munkaszervezés haladó módszerét. ILLÉS BERTALAN A SLOVOSIVO termelési-gaz­­'dasági egységeinek keretén be­lül tevékenykedő növényneme­­sltők 1976-tól az 1983-as év végéig negyven üj fajtát jut­tattak a mezőgazdaságnak. Az említett Időszakban az új faj­ták által létrejött többletter­melés értéke egymílllárd koro­nának felel meg. Csak az őszi búza esetében az újnemesítésű fajták köztermesztése jóvoltá­ból a nyugat-szlovákiai kerü­letben egy év átlagában 47 ezer 500 tonna többlettermést értek el. aminek értéke 76 mil­lió korona. Ennyi búza behoza­tala népgazdaságunknak hoz­závetőlegesen 162 millió deviza koronába kerülne. A növénynemesítők áldozat­kész munkájának Jóvoltából egyre kevesebb fajta behozata­lára szorulunk. A fajtaválasz­tékban egyre növekszik a ha­zai és csökken a külföldi faj­ták részaránya. Érthetően, ez Is devizamegtakarítást jelent. A hazai növénynemesítés színvonalára nézve ugyancsak nem elhanyagolandó tényező, hogy az exportigények csökke­nése mellett a szlovákiai ne­mesítésü fajták külföldön Is egyre szélesebb körben terjed­nek el. öt európai ország faj­­talistéján a következő hazai fajták szerepelnek: Magyaror­szágon a BU 20 őszibúza-fajta, Magyarországon és Lengyelor­szágban a Fatran, a Szovjet­unióban pedig a Dvoran tava­sziárpa-fajta, Jugoszláviában a Dunajka szójafajta, és az első nyugati országban, az NSZK- ban a Sirius takarmányborsó­­fajta. Az említett fajtákat ma már mintegy 545 ezer hektár­nyi területen termesztik. A szlovákiai kutatók és nö­­vénynemesltők jóvoltából a ha­zai fajtaválaszték az idén to­vábbi tíz új fajtával bővült. Ezeket a fajtaminősltő bizott­ság április végén hagyta jóvá. Az új fajták előállításában olyan neves növénynemesítők részesedtek, mint dr. B. Kábrt, dr. Bartalos Menyhért, M. Sot­­ník mérnök és sokan mások. Az engedélyezett fajták jegy­zékébe tehát az idén az aláb­bi új fajták kerültek be; Viginta — őszi búzafajta — a fajtakísérletekben a BU 20 jelzés alatt ismert —, geneti­kai összetétele a burányi ne­mesítésü fajtákhoz híven több­nyire szovjet fajtákból áll. Az Amika, a BU 17 és az Iris faj­ták keresztezéséből nemesítet­ték ki. Nagy termőképességű, a betegség3kkel szemben ellenál­ló, jól alkalmazkodó, a belter­jes termelési feltételekkel szem­ben kevésbé érzékeny fajtáról van szó. Sokban hasonlít a Mi­ronovszkája fájtéhoz. Csehszlo­vákia valamennyi termelóRör­­zetébe alkalmas, ezért közter­mesztésének széles körű elter­jedésével számolhatunk. Ezt a fajtát már az idén Szlovákiá­ban 40 ezer, tsehországban pe­dig 15 ezer hektárnyi területen termesztik. Magyarországon a múlt év vége felé az államilag elismert fajták jegyzékére ke­rült; Slovhila — cukorrépalajta — a fajtakísérletekben BU 17811 jelzéssel szerepelt —, a svéd Hileshög céggel való együttmű­ködésben nemesítették ki. Az új fajta cukorhozam szempont­jából jóval fölülmúlja az eddi­gi legnagyobb cukortartalmú — Arimona, Imona, Remona, Poly­­na és Dobrovická A — fajtákat. Köztermesztése főleg a kukori­catermelő körzetekbe ajánlha­tó. A közeljövőben a vetésterü­let 8—9 százalékén termesztik majd, de távlatilag ennél sok­kal szélesebb körű termeszté­sével számolunk. Feltehetőleg az új fajta köztermssztése nagymértékben hozzájárul cu­korrépa-termesztésünk belter­­jesítéséhez; Elan — kerti borsófajta — a fajtakísérletekben HC 51-es jelű —, elsősorban konzerv­ipari feldolgozásra alkalmas. A növény közepesen magas, a magja nagy és vllágoszöld szí­nű. Az új fajta vetőmagszapo­rítását a SEMEX biztosítja majd; Danubia — őszibúza-fajta — a fajtakísérletekben SO 1686 jelzéssel Ismert —. a Sósszi­­getí (Solary) Növénynemesítő Állomáson nemesítették ki. Bő­termő, megdőlésre nem hajla­mos, korai fajta. Szlovákia me­leg éghajlatú intenzív termelési körzeteibe alkalmas. Tekintet­tel arra. hogy termesztési terü­lete korlátozott, az őszi búza termőterületének mindössze 12 százalékán részesedik majd; Javorina — letraploid vörös­here fajta — a fajtakísérletek­ben HS 10470 jelzéssel szere­pelt —, a zöldtömegtermésben és a szénahozamban jóval fe­lülmúlja az eddigi tetraploid Tatra és Dargov fajtákat, a nitrogéntartalmú anyagok ho-Fotó; -hal-

Next

/
Thumbnails
Contents