Szabad Földműves, 1984. január-június (35. évfolyam, 1-26. szám)

1984-05-19 / 20. szám

6 SZABAD FÖLDMŰVES 1984. május 1& Ok is ott lesznek Vajon mit válaszolna egy alapisko­lái nebuló, ha ilyenkor, május dere­kán megkérdeznék tőle: mi az, amit a legjobban vár? Bizonyos, hogy tár­saival együtt szinte rikoltaná: a nyá­ri szünidőtI Mindegyikük ezt vála­szolná — még azok is, akik előtt a vakáció örömeit megelőzően még öt csodálatosan szép nap áll. A kis szín­játszók, vers- és prózamondók immár hagyományos országos seregszemléje, a Dunamenti Tavasz. Alig négy nap múlva tehát ismét benépesül a, dunaszerdahelyi /Dunaj­ská Streda I művelődési ház színpa­da és nézőtere, s közel egy héten át gyerekzsivajtól lesznek hangosak a város utcái. Persze mindaz, amit ott láthatunk majd, hosszú hónapo­kon át tartó tervszerű, folyamatos, és olykor bizony lemondást is igény­lő munka eredménye. Talán ezért van, hogy évről évre sok a visszatérő arc: vannak iskolák, pedagógusok, csoportok és előadók, akik már ne­vet vívtak ki a szakmában, s ahol a gyermekszínjátszás, a bábozás stb. már hagyománynak számít. Na és persze azt sem szabad elfelejtenünk, hogy a lehetőségek sem egyformák. Nagyobb iskolán könnyebb a váloga­tás, több a tehetséges tanuló, s ál­talában az anyagi feltételek is job­bak. Hogy ez alól a szabály alól is van kivétel, arról nemrég személyesen győződhettem meg. A nyifgat-szlová­­kiai kerületi döntő győztes csoportjai között az állandó résztvevőknek szá­mító „nagyok" /Nevenincs, Napóra, Priicsök és a többiek) mellett ott állt egy teljesen új név: a zonci /Tureííj alapiskola játszani jó „csapatáé". Néz­zük hát meg, milyenek is ezek a zon­­ciak, s mi az oka üstökösszerű fel­tűnésüknek a hazai magyar gyer­mekszínjátszás egén? A község alig 850 lelket számlál, s az alsó tagozatos magyar alapisko­lának 36 /IIIj tanulója van. Közülük nem kevesebben, mint huszonheten tagjai az iskolaév elején megalakult színjátszó csoportnak. Gyakorlatilag tehát az egész iskolában leállt miat­tam a tanítás, amikor megkértem Varga Lászlóné igazgatót: tegye lehetővé, hogy legalább egy félórács­kára „munkában" is láthassam a gye­rekeket. Tán mondanom sem kell, hogy a tanító néni beleegyezésére óriási üdvrivalgás volt a válasz, s a gyerekek eleven gomolyagként futot­tak a szekrényhez, amelyben kellé­keik várják a május végi nagy be­(A szertó felvétele) mutatkozást. Egy pillanat alatt ki­kereste a magáét mindegyikük, s élénk csivitelés közepette öltözni kezdtek. — Pali, gyere csak idei — kiált oda egy tűzrőlpattant negyedikes kis­lány az öltözés nyomán egyre félel­metesebbé váló nagyvezírnek, s egy energikus mozdulattal megigazítja csúcsos süvegét. A társaság lassai egy eleven, színes népmese képét öl­ti. Összetolnak két padot, rá egy szé­ket, kész a trónus, s illő méltósággal foglal rajta helyet a török császár, a negyedikes H a meri ik Laci. — Te vagy a főszereplő? — kér­dezem, akképpen okoskodván, hogy ennél magasabb méltóság már sem­miféle mesében nem lehetséges. — Nem én, hanem a Gyuri — mu­tat egy csillogó szemű apróságra, ■akt büszkén illegett magát tolldíszé­­ben; láthatta, akinek szeme van, hogy kiskakas 6, s nem is akármilyen. — Hányadikos vagy? Kihúzza magát: Elsős! ■— És mit csinálsz te a mesében? Gyuri gondolkodás nélkül, egyszusz­­ra mondja az első három mondatot, azután elhallgat, mintha hirtelen le­harapták volna a nyelvét. Tanácsta­lanul néz körül, s szeméből ez olvas­ható ki: én ezt mesélni nem tu­dom ... — Talán játszani könnyebb lesz — szólok közbe, — Van kedvetek egy rövidke ízelítőhöz? Kell ilyet kérdezni? Összedugják a fejüket, s egy villámgyors haditanács után máris eldöntik, melyik legyen az a rész. Szét szaladnak, elfoglalják a helyüket, felragadják a jogart, ala­­bárdot, szakajtót, a nevető arcocskák megkomolyodnak, és kezdődik a rendhagyó próba. Részlet A kiskakas gyémánt félkrajcára című meséből, amelyen keresztül a zonci iskola ne­vét először ismerhetik meg a hazai magyar gyermekszínjátszás legmaga­sabb fórumán. Az elején feltett kérdés második felével azonban még adósak vagyunk. Csodák ugyanis nincsenek, nem ez­zel magyarázható a szinte a semmi­ből összeverbuválódott csopprt gyors sikere sem. Szeptembertől ugyanis Zonoon tanít Csuka Mária, aki hosz­­szú ideig vezette a szomszédos szen­ei /Senec) alapiskola Pöttömszinhá­­zát. Többször vitték el a pálmát a Dunamenti Tavaszon, s Csukásáé ma már túlzás nélkül a hazai magyar gyermekszínjátszás legavatottabbjai közé tartozik. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint amit Zoncon sikerűit véghezvinnie: néhány hónap lefor­gása alatt a rajongásig megszerettet­te tanítványaival a színjátszást. S amit ennyire szeretnek csinálni, az nem is mehet rosszul, főleg ha olyan kitűnő szakember és pedagógus irá­nyítja őket, mint Csuka Mária. Talán lesznek jobbak is Dunaszerdahelyen, mint ők; sokkal fontosabb viszont, hogy egy újabb magyar alapiskolán pezsdült meg a kulturális élet, nyílt rá a gyermekek szeme a szépre, a közös munka örömére. VASS GYULA Eredményes munkát véneitek Labor Gál, a járási bizottság elnöke (A szerző felvétele). megemlékezés Losoncon (Lučenec) a járásban el­sőként alakult meg a CSEMADOK helyi szervezete, IMS tavaszán. Az évforduló alkalmából nemrég ünnepi ülést rendeztek, amelyen közel száz­ötvenen vettek részt, köztük több alapító tag. A megjelenteket Princ Sándor, a CSEMADOK járási bizott­ságának titkára üdvözölte, majd В1- X e Ferenc, a városi szervezet titkára mondta el ünnepi beszédét. Ezt kö­vetően Fehér József, a városi szer­vezet elnöke beszélt a 35 év alatt ki­fejtett munkáról, az elért eredmé­nyekről. Elmondotta, hogy a szerve­zet tagjai kezdettől fogva aktívan ki­vették részüket a város kulturális életének fejlesztéséből, a szocialista tudatformálásból. Mindjárt a kezdeti években vegyeskar. tánccsoport és színjátszó csoport alakult a szervezet kebelében. Főleg ez utóbbi tevékeny­sége minőstthető sikeresnek, hiszen fennállásuk alatt négyszer jutottak el a Jókai napokra, s darabjaikkal Szlovákia több városában is bemutat­koztak. Sajnos, a csoport 1971-ben objektív okok miatt feloszlott, s ez azóta is fájó hiányt jelent. A tánccsoport legsikeresebb idősza­ka 1955 és 1960 közé teltető, amikor szintén többször eljutottak az orszá­gos rendezvények döntőjébe. Ugyan­ez mondható el az irodalmi színpad­ról is, amely 1970-ig fejtett ki aktív munkát. A szervezetben az utóbbi években főleg a hagyományápoló és a néprajzi jellegű tevékenység domi­nál. A losonci városi szervezet munká­ját pozitívan értékelte a CSEMADOK Központi Bizottsága. Az évforduló al­kalmából a KB Arany Emlékérmét adományozta a szervezetnek; hason­ló kitüntetésben részesült három ala­pító tag, további ötvenen pedig el­ismerő oklevelet kaptak. Az ünnepi ülés színvonalas kultúr­műsorral ért véget, amelyben a szer­vezet Korunk ifjúsági klubjának tagjai összeállítást adlak elő olyan költők verseiből, akiknek valami mó­don közük volt a városhoz, s fellé­pett a szervezet és a helyi pedagó­giai iskola Palóc éneklő csoport­ja is. CSAK ISTVÁN Az alábbi cikkben a Safárikovoi Mezőgazdasági Műszaki Kö­zépiskolában folyó munka színvonaláról, a kulturális és sport­élet elemzéséről, valamint a tudomá­nyos világnézetre, s a hazaszeretetre való nevelésről lesz szó. Ebben az iskolában kétszáztizenhá­rom diákot oktatnak a nappali tago­zaton könyvelésre. Ebből nyolcvan­hármán — szinte valamennyi szlová­kiai magyar gimnáziumból — a két­éves felépítményiben tanulnak to­vább. A levelezői tagozaton — a ta­nulmányi idő öt év — évente több tucatnyian szerzik meg az érettségi bizonyítványt; jelenleg 21 munkavi­szonyban levő mezőgazdász látogatja. A visszajelzések szerint a diákdk tudásszintje megfelel a követelmé­nyeknek. Előmenetelük az utóbbi másfél évtizedben 2-es átlag körül mozgott. A tantárgybizottságok mű­ködése révén a tantervet, az átadan­dó ismereteket az új követelmények­hez tudják Igazítani. A pedagógusok továbbképzéseken vesznek részt, fi­gyelik a gazdasági, műszaki, termé­szettudományi újdonságokat, s azok gyakorlati vonatkozásaival bővítik a tananyagot. Az iskola tantestülete az oktatás és a nevelés egységét igyekszik meg"­­valósítani. A szülői értekezleteken és a pedagógiai tanácskozásokon is ál­landóan foglalkoznak a szocialista nevelés módszereinek hatékony alkal­mazásával.-Hiszen az innen kikerülő ifjö szakembereknek nemcsak tárgyi tudásra van szükségük, hanem a munkakollektivákba, a társadalomba valő beilleszkedésüket megkönnyítő erkölcsi és akarati tulajdonságokra, viselkedésformákra is. Ennek az iskolaévnek a kezdetén az iskolát egy vezetés alá vonták a helyi gimnáziummal azzal a szándék­kal, hogy a közös tantestület össz­munkája révén magasabb szintre emeljék a gimnáziumban a szak-, a szakközépiskolában pedig az általá­nos tantárgyak oktatását. Ennek ered­ményeképpen elsőként a felépítményi szakon vezettek be igényesebb, ön­állóbb tanulmányi formákat, s növel­ték a gyakorlati órák számát. A nap­pali tagodat tanulói Balázs László mérnök irányításával minden évben bekapcsolódnak a középiskolai szak­mai versenyekbe. Konkrét problémák megoldására Írnak szakdolgozatokat, s ezeket vetélkedőkön védik meg. A társadalmi munka tekintetében évek óta az elsók a járás középisko­láinak sorában. Évente 20—25 ezer órát dolgoznak le a diákok a kör­­nyezetszépftési akciókon és a mező­gazdasági munkacsúcsok idején. Mint­egy másfélszázan kapcsolódnak be rendszeresen a nyári aktivitásba. Az iskola SZISZ-alapszervezete min­den esztendőben ifjúsági kulturális seregszemlét, rendez; vers- és próza­­mondásban, énekben és táncban in-Színvonalas oktató-nevelő munka dúlnak a fiatalok, hogy' kibontakoz­tathassák tehetségüket. Ezen kívül bekapcsolódnak a legkülönfélébb já­rási és országos vetélkedőkbe. Sike­resen szerepeltek a kiejtési és a sza­valóversenyeken, felléptek az idei Kazinczy Nyelvművelő Napokon. A tehetséges diákok felkészítésében Ka­sza Miklós magyar szakos tanár és Barcziné Kovács Magda nevelő sze­reztek érdemeket. A színjátszó cso­port tiszteletbeli előadással — Illyés Gyula Tűvétevök című darabjával — köszöntötte az iskola negyedszázados jubileumát. Az évfordulók és ünnepsk megün­neplésére rendezett városi ünnepsé­geken kultúrműsorral vesznek részt. Tudásszintjiik gyarapításához, művelt­ségük csiszolásához a mezőgazdasági szakkönyvekben és szépirodalmi alko­tásokban egyaránt gazdag könyvtárat is igénybe veszik a diákok. Ezenkívül a sajtóterjesztésben is az élen járnak. A Szabad Földművesből, az Oj Ifjú­ságból és az Oj Szóból fizetnek elő a legtöbbet. Faliújságaik — az iskolá­ban és a diákotthonban egyaránt — színesek, érdekesek. Az osztályokban vörös sarkokat rendeztek be. Ifjú Üzemgazdász címmel színvonalas is­kolai lapot megjelentettek körülbelül kétszázas péjdányszámban, Bugár György és Pinka Júlia szerkesztésé­ben. Az iskolán magas színvonalú, rang­sorolásban is eredményes honvédelmi és sporttevékenység folyik, annak el­lenére, hogy tornateremmel mind* máig nem rendelkeznek. Ősszel és ta­vasszal iskolai sportnapokat rendez­nek, amelyeken a labdajátékok domi­nálnak. A járást honvédelmi verse­nyeken az élvonalban szerepelnek, de a kerületi erőpróbákon is megállják a helyüket. Ä honvédelmi nevelés magától ér­tetődő része a hazafiasságtudat ki­alakítása. Erre azért is helyeznek nagy figyelmet, mert a haza Iránti elkötelezettség a mozgatója minden jobbító törekvésnek a kis értékű újí­tásoktól a vagyont érőig. Sebők László és Doró György tanár ennek tudatában képezi-neveli a fiatal szak­embereket. A tudományos világnézetre valő nevelés elsősorban a szaktantárgyak (fizika, kémia, matematika), illetve a filozófia és a polgári nevelés keretén belül teljesedik ki. Másik hatásos for­mája egyben a dialógus fóruma, a szakköri tevékenység. Az előadások után a tanulók kötetlen beszélgetés keretében megvitatják, elemzik, véle­ményezik a világpolitikai eseménye­ket, a munkásmozgalom történelmi fordulópontjait, a tudományok és ál­tudományok „természetrajzát“. A pe­dagógusoknak itt nyílik leginkább al­kalmuk arra, hogy kiegészítsék az amúgy talán száraz leckeanyagot. A felfedezések, s mondjuk az űrkutatás legutóbbi eredményei ugyancsak ki­válóan felhasználhatók, hogy általuk lehessen bemutatni a világ anyagi voltát és a természet törvényeit, s el­érhetővé tenni az alaptudomány, az elmélet összefüggéseit. Végezetül csak annyit, hogy ezen az iskolán a pedagógusoknak saját erejükből kell megbirkózniuk a tan­könyvek anyagának bővítésével, ki­egészítésével. Tudásuk, tájékozottsá­guk állandó növelésével, nem kis túlterhelés mellett, harmonikus és színvonalas, bármelyik testvériskolá­val összehasonlítva helytálló oktató­­neveiő-ismeretterjesztő munkát vé­geznek, s mint a visszajelzések bizo­nyítják, a mezőgazdasági üzemek és a társadalmi szervezetek teljes meg­elégedésére. Korcsmáros László A Szocialista Ifjúsági Szövetség ga­­lántai (Galanta) járási alapszerveze­tei az elmúlt időszakban gazdag te­vékenységet fejtettek ki, amelynek’ konkrét eredményeit a szövetség já­rási konferenciáján értékelték. A kon­ferencián részt vett az SZLKP járási bizottságának küldöttsége, élén Ond­rej Sáling vezető titkárral. A beszámolóban a szervezet elnö­ke, Lubor Gál kritikus igényességgel értékelte az elmúlt két év során кы fejtett tevékenységét. A politikai ne­velőmunka további elmélyítésével á 330 alapszervezetbe tömörülő csak­nem tízezer fiatal aktívabb tevékeny­séget fejtett ki. A politikai művelő­désbe 302 alapszervezetben 7917 tag kapcsolódott be, s további 1198 fiatal a pártoktatás alapfokát végezte el. A nevelőmunkában a fiatalok hatha­tósan kihasználták a sajtót is. Az alapszervezeteknek összesen 11 ezer 676 példányszámban járnak különbö­ző ifjúsági sajtótermékek. Javult a fiatalság társadalmi és érdektevé­kenysége is. A SZISZ-tagok az elmúlt két év folyamán összesen 598 ezer 412 órát dolgoztak le társadalmi munkában, összegyűjtöttek 2018 ton­na vashulladékot és 607 tonna továb­bi másodlagos nyersanyagot. Az ész­­szerűsttő intézkedések következetes betartásával a nyersanyagokon 4 millió 890 ezer koronát, az energiá­val és a fűtőanyagokkal való takaré­koskodásban pedig további 3 millió koronát takarítottak meg a fiatalok. Szép eredményeket értek el az újító­­mozgalom fejlesztésében is. Az el­múlt két év folyamén 547 űjftási ja­vaslatot nyújtottak be. amelyből 405- öt megvalósítottak, több mint hat millió korona társadalmi haszonnal. Az elmúlt időszak legjobbjaiként egyebek között a Nádszegi (Treti­ce) Efsz, a Galántai Magyar Gimná­zium, a Galántai Mezőgazdasági Kö­zépiskola alapszervezete, valamint a Dolná Streda-i falusi szervezet volt értékelve. A galántai járás fiataljai tovább­ra is aktív szervezeti tevékenységet szeretnének kifejteni. A SZNF 40. év­fordulójának tiszteletére értékes szo­cialista vállalásokat tettek. Többek között vállalták, hogy társadalmi mun­kában ledolgoznak 223 ezer 825 órát, összegyűjtenek 1093 tonna másodla­gos hulladékanyagot és benyújtanak 233 újítási javaslatot, OLÁH GYULA

Next

/
Thumbnails
Contents