Szabad Földműves, 1984. január-június (35. évfolyam, 1-26. szám)

1984-05-19 / 20. szám

1984. május 19.

SZABAD FÖLDMŰVES,

Összehangolt, eredményes kultúrpolitikai tevékenység

Hnttepí gyűlés

távlatokat nyitott volna számomra, de a körülményekre való tekintettel meg vagyok győződve, hogy akkor se teszek keveset, ha a nagymegyeri színjátszó csoportban tevékenykedem. Számítanak rám. és én maradtam.

— Ebben az évben még nem tanultunk be új darabot. A művelődést otthont tatarozzák, nem volt hol próbálni. A felújítási munkálatok júniusban fejeződnek be, akkor kezdhetjük a murikát. Esztrádműsort tanulunk be, az anyag már megvan, bízom benne, hogy a CSEMADOK-évzárón már be tudjuk mutatni.

— Szinte mindent elértem, amtt amatőr színész elérhet. Tavaly kaptam meg a kerületi nemzeti bizottság elismerő oklevelét, amtt az eddig kifejtett eredményes kulturális tevékenységemért ítéltek oda. Magasra állítottam a mércét, az elkövetkező években sem adhatom alább. Különösebb szerepálmaim nincsenek, szívesen eljátszok mindent, ami az emberről, az emberhez szól.

— A színház gyakori téma a családban. A gyermekeim ebben a környezetben nevelkednek. Nem csoda hát, hogy a nagyobbik fiam, Tibor szaval. 1981-ben elfutott Dunaszerda-1 helyre a Dunamenti Tavaszra, s. a versmondók kategóriáidban második lett. A folytonosság adott, s megelé" gedéssel tölt el, hogy ftam egykor majd a helyembe lép.

Elmondta Varga Tibor, a nagymegyeri színjátszó csoport tagja.

lejegyezte: Marton Iváa

arcképcsarnoka

A SZŐTTES

A kultúrpolitikai tevékenység az emberek érzésvilágának, gondolkodásmódjának formálásában döntő szerepet játszik, ezért átgondolt és célravezető módszereket igényel. A CSKP XVI. kongresszusa által kitűzött feladatokat eredményesen valósítják meg a losonci (Luóenec) járásban is, tudtam meg a járási pártbizottság Ideológiai titkárával, Tankina István elvtárssal folytatott beszélgetésem során.

A kultúrpolitika célkitűzéseinek sikeres megvalósításán a járásban 129 hívatásos és 132 önkéntes népművelő fáradozik. Tevékenységűket egységes munkaterv alapján végzik, melyeket a jnb kulturális osztálya és a járási népművelési központ 1981—85-re szóló hosszú távú irányelvei alapján dolgoztak ki.

Nagy szerepük van a tudatformálásban a kifejezetten eszmei-politikai rendezvények: előadások, vitafórumok, beszélgetések stb. Ezek jelentős részét a művelődési központokban, az ifjúsági klubokban és az agitációs központok helyiségeiben bonyolítják le. A tudományos világnézeti nevelés eredményes megvalósítását a Politikai Nevelés Háza irányitáse mellett végzik a kijelölt falvakban, városokban, üzemi klubokban. Ezek keretében különös figyelmei fordítanak az ifjúság világnézeti nevelésére is.

A tömegpolltikai munka szerves részét plkotja a közgazdasági propaganda és az agitációs tevékenység. Eredményes megvalósításában jelentős szerepet játszik a járási vezetékes rádió és a helyi, illetve üzemi hangos híradók. A vonzó formában sugárzott rendszeres adások keretében politikai és közéleti szamélytségekkel folytatott beszélgetéseket tűznek műsorra, közérdekű tudnivalókról értesülhetnek a polgárok.

A szemléltető agitáció hatékonyságának biztosítása szintén a |nb feladata. Ez az intézmény a járásban levő művelődési központok dolgozóinak munkáját rendszeres módszertani és szakmai tanácsokkal segíti, gyakorlati bemutatókat, előadásokat rendez számukra. Köztudott, hogy a szemléltető agitáclő csak akkor teljesíti eredményesen küldetését, ha az Időszerű témákat ízléses, vonzó formában Igyekszik eljuttatni a polgárokhoz. Ennek eléréséhez nagymértékben hozzájárul a járási pártbizottság Ideológiai osztálya, melynyagok köztudatba vitele terén Is.

rendszeresen ellenőrzi a szemléltető agitáció színvonalát és Időszerűségét a járásban.

Az agitációs központok munkájának összehangolásában fontos szerepet töltenek be a járási munkaértekezletek, amelyeken közösen beszélik meg az egyes időszakok feladatait, illetve azok megvalósítási formáit. 1983 januárjától tíz tagű járási tanácsadó testület is segíti az agitációs központok dolgozóit a szemléltető agitáció terén kitűzőt feladatok valóra váltásában.

A polgári ügyek testületéinek tevékenysége igen fontos szerepet tölt be a szocialista életforma népszerűsítésében. Ezekben különösen a jelentős életjubileumok méltó megünneplésére fordítanak megkülönböztetett figyelmet. Az elmúlt három év kimutatásából kitűnik, hogy a céltudatosan végzett, kellő szintű tevékenységnek egyre jobb eredménye van. Három év alatt 80 százalékról 86 százalékra nótt a névadó ünnepségek száma, s azok 26 százalékát nem kövelte egyházi keresztelő. A polgári esküvők aránya is* elérte a 80 százalékot. Gyengébb eredményeket értek el viszont a gyászszertartások megszervezésében: a ..jövőben tehát ezen a téren kell mindenekelőtt javítaniuk munkájukon.

KULTÚRA MDEMLEKÉS KÖRNYEZETVEDELEM

Az írott sző: a könyv és a sajtó nélkülözhetetlen segítője a tudatformálásnak. Ezért is szentelnek a tárásban oly nagy figyelmet a népkönyvtárak munkájának, mely általában eredményesnek mondható. A bejegyzett olvasók száma meghaladja a 14 ezret, egy lakosra átlag 4 kikölcsönzött könyv jut. E kedvező arány elérését az Is elősegítette, hogy a könyvtárak ellátottsága jónak nevezhető. Kivételt talán a gyermekirodalom képez, ami a kölcsönzés alacsony szintjén is meglátszik.

Eredményesen hozzájárul a szocialista kultúra terjesztéséhez a Nógrádi Múzeum is, melynek munkája különösen a felkutatott és összegyűjtött dokumentumanyag bemutatására irányul. Fontos szerepet tölt be az újkori történelmünk forradalmi és munkásmozgalmairól összegyűjtött a-Látogatóínak száma évente megközelíti az ötezret, az érdeklődők számára pedig több mint lélszáz különféle előadást tartanak. A múzeum módszertani irányítása mellett működik Abafalván (Äbelová) a B. S. Timrave emlékszoba is, valamint a járás 27 forradalmi emlékszobája.

A járás kultúrájának szerves részét képezi a Nógrádi Képtár, melyben a múlt és a jelen 65 képzőművésze van képviselve. Gyűjteményében mintegy 500 műalkotás található. A képtár rendezésében évente több kiállításra Is sor kerül, melyek keretében a képzőművészeti klub tagjaf tartanak előadásokat.

A lárésl illetékes szervek egyre nagyobb figyelmet fordítanak a műemlékek gondozására is. összesen 101 mfiemlékjellegű objektumot, 42 emlékművet és 38 emléktáblát tartanak nyilván a járás területén. Fokozott gondoskodással igyekeznek megmenteni az utókor számára a Divényben fDivinj, Patakalján (Podreöany), Losoncon, FUleken (Fiľakovo) és más helységben található kastélyokat, várakat. A műemlékvédelem keretében valósították meg a iárási székhely történelmi épületeinek restaurálását is. Folyamatban van a gácsi (Halié) tájmúzeum berendezése melynek szerves része ! lesz az ott található kastély is.

Az egyre nagyobb méreteket Öltő urbanizáció szükségessé teszi a fokozott természetvédelmet is. jelenleg egy állami rezervátum, egy ■ védett természeti képződmény és egy természeti emlék van nyilvántartva. A járás illetékes szervet emellett további bárom terület védetté nyilvánítására .tettek javaslatot.

A szervezett és tervszerűen Irányított amatőr ku'turális és népművészeti tevékenységnek szintén megvannak a maga fórumai. A színjátszás terén a legjobbak között tartják számon a fülek) és videfalvi csoportokat. Az utóbbi években állandósult a gyermek éneklő csoportok tevékenysége is. Emelkedik a nói énekló csoportok munkájának színvonala: különösen a „Visszhang" és a CSEMADOK ragynlci (Radzovce) helyi szervezetének éneklő csoportja nyújt figyelemre méltó teljesítményt.

A járás magyar nemzetiségű polgárai főleg a CSEMADOK járási bizottságának Irányítása mellett fajtik ki politikai-nevelő, hagyományápoló ás kulturális tevékenységüket. A szocialista hazafiság és a proletár internacionalizmus szellemében végzett kultúrpolitikai tevékenységben különösen 16 eredményt érnek el a fiiieki, a ragynlci, a rappi (Rapovce). a naeydaróci {Veľké Dravce), a vilkei íVeľká ned Ipľom), a söregi fSurice) és a csákányházi (Cakanavce) helyi szervezet tagjai.

Mindent összegezve: a losonci járásban átfogó Intézkedésekkel, a járási pártbizottság, a járási művelődési központ és más Intézmények irányítása, segítsége, támogatása mellett eredményesen végzik a CSKP KB 1980. évi 15. üléséből eredő kultúrpolitikai célkitűzések valóra váltását.

BÖJTÖS JANOS

Tavaly Majakovszkij A poloska című színmüvének bemutatóba után, az utcán megállítottak az emberek. Mondták: fól látszottál, tetszett az előadás. Aztán még sokáig beszéltünk a darabról, az alakításokról, a rendezői elképzelésről, s én határtalanul boldog voltam.

— Az örömöt, sikerélményt minden ember Igényli. Mindenkiben van valamilyen képesség, amelynek kibontakoztatása sikerélményhez vezet. Persze azok a legszerencsésebbek, akiknek a munkájuk és kedvtelésük ugyanaz. Ékkor születnek szép eredmények, ekkor a legkiegyensúlyozottabb az ember. Nekem a színjátszás nem hivatásom, de szenvedélyesen szeretem. Igaz, Időközben lehettem volna már hivatásos színész Is, de hadd ne váglak az események elébe...

— Verssel kezdődött. Óvodás voltam, s anyám mindig megkérdezte, hogy milyen versel tanultunk az óvodában. ünnepélyesen kihúztam magam, s elszavaltam. Anyám szépen, tagolva, újramondatta velem, s lát-Verssel

kezdődött

Egy műkedvelő vallomása

hatóan örült az eredménynek... Aztán az alapiskolában felfigyeltek a hangomra. Megalakult egy rajkóiénekar. annak lettem a szólistája, magyar nótákat énekeltem. Beneveztünk az ijjúságl alkotóversenybe, melynek országos győztesei leltünk, s meghívást kaptunk a televízióba is.

— A gimnáziumban pezsgO kulturális élet folyt. Ez főképp Gyüre Lajos tanár érdeme volt. akt akkor Nagymegyeren tanított. Irodalmi színpadot is alakított, amelynek a tagja voltam.

— A tényleges katonai szolgálat letöltése után évekig Dunaszerdahelyen f Dunajská Streda/ dolgoztam. Természetesen ott is bekapcsolódtam a kultúrmunkába. Amikor megalakult Dunaszerdahelyen a színjátszó csoport, az első darabok egyikében, a Handabasában megkaptam a főszerepet. A darabbal az 1979-es fókalnapon a színjátszó csoportok kategóriájában mi nyertük el a pálmát. Amatőr színjátszói pályajutásom során még kétszer kaptam meg a Jókatnapokon a legtöbb alakítás díját.

— 1980-ban hazajöttem Nagymegyerre. Bántott, hogy városunkban, ahol az ötvenes évek elején a színjátszásnak hagyományai voltak, nincs színjátszó csoport. Elkezdtem toborozni. Nagyban segített a szervezésben, hogy a dunaszerdahelyl együttes több alkalommal vendégszerepeit városunkban. Az emberek látták, hogy érdemes a színjátszással foglalkozni, van eredménye. Hamarosan összekovácsolódott egy kis csoport, és az első nekirugaszkodásra elfutottunk Komáromba j Komárno J a Jókai-napokra, ahol Móricz Zslgmond Kismadár című színművével harmadikok lettünk.

— Tavaly A poloska komáromi bemutatófa után — ű darab első dijat nyert a JÓkat-napokon, s én nívódtjat

kaptam — feljött utánam az öltözőbe Holocsy István, a MATESZ művészeti vezetője. Elmondta, hogy évek óta figyelik amatőr pályafutásomat,! hogy szerintük a hivatásosok között a helyem. Ha évekkel ezelőtt jött volna ez az ajánlat, biztos, hogy a színház mellen döntök. 37 éves vagyok, ilyen korban már nehéz a váltás. Megleleló munkahelyem van, a várost nemzett bizottság helyi gazdálkodási részlegének szakelőadója vagyok. Meg aztán tető alatt van már az új családi házunk. Igaz, hogy a színház nagyobb

Igen ló évet zárt a szövetkezet, fennállása óta Ilyen jót még soha. A zárszámadó közgyűlésen meg Is jelent mindenki, aki csak mozdulni tudott, az állattenyésztők is időben végeztek, csak hogy személyesen ott lehessenek. Két ember. Szabó Sándor és Takács jános leghátul állt meg a községi kuliúrház nagytermében, még csak véletlenül sem ültek volna le. Csak az elnöki beszámolót szándékoztak megvárni, hogy aztán mehessenek vissza a tehenekhez; háromnak az ellését lehetett várni még ezen a napon.

— Csak Lukács Sanyi fel ne szólaljon — súgta az egyik a másiknak —, még elrontja ezt a jó hangulatot.

— Bizony csak 6 ne, mert hiszen itt vannak a~ járástól, a kerületről, sőt a minisztériumból is jöttek ketten.

— Mert ö amilyenI

— Az a> Amilyen. Mit fognak gondolni a vendégek?

Am a beszámoló végeztével Lukács Sanyi igertts szót kért. Elvégre kommunista. vezetőségi tag is volt, s még az ilyen ünnepi hangulatban 'levő gyűlés nyilvánosságát is fel akarta használni arra, hogy kimondja azt, ami a begyét nyomja. Megkapta a szót.

— Na. mit mondtam? — bökte oldatba az egyik koma о másikat

— Tudtam én. hoay el loaia rontani az ünnepet

Lukács Sanyi pedig azt mondta:

— Mind igaz, és mind szép, amit az elnök elvtárs elmondott, Ilyen jó évet a mi társult szövetkezetünk méa sohasem zárt. Minden ember megérdemli a dicséretet, a vastag borítékot az elmúlt évi jó munkájáért. Csak egyetlen klfoqásom van ...

— Maradt volna inkább az istállóban a kocái mellett.

— Vagy otthon az ágyban.

Be kellett volna rúgatnl — mondta Szabó Sándor

— Gondolod?

— CsakisI

— Be lehet egy Ilyet rúgatnl egy dl

talán?

— Sajna,s nem .valószínű, mert nem tszik.

Lukács Sanyi pedig így folytatta:

— Megtárgyaltuk az Ősszel, hogy azt a rengeteg felgyülemlett istállótrágyát még a tél beállta előtt kihordjuk a földekre, szétszórjuk a tavaszi vetések alá, hogy a hóié bemoshassa a talajba. Megtörtént ez? Néhány istálló végéből a trágya ugyan ki lett hordva, de hová került? A földek végeiben szarvasba rakták az emberek. Csináltunk tehát egy munkából kettőt. Es elvesztettünk egy jó hetet. Most már esztendők óta mondogatom ezt. A négyes számú tehénistállóból a szegény gondozók már nem tudják a trágyát hová hordani. Bocsánat emberek, hogy felszólaltam. Most már jöhet az ünnepi ebéd.

— Rövid volt — vélte az egyik koma.

— Az. Ilyen rövtd még sosem volt.

— De igaza volt. Akkora ganéhalom van az istállónk előtt, hogy lassan már nem tudjuk hová hordani.

Igaz. Ennek mindig igaza van.

Aztán az elnökség mindenkit meghívott az ünnepi ebédre.

— Kár, hogy nem maradhatunk — morfondírozott Takács János. Pont az eszemlszomról maradunk le! De hiába, várnak a tehenek!

Lukács Sanyi — aki éppen mellettük igyekezett kifelé a teremből — meghallotta ezt a csendes klfakaddst.

— Gyertek velem — szólt oda a két komának. Azok csodálkozva követték ót.

— Rózsi néni! — állította meg Sanyi az egyik fehér kötényes gazdaszszonyt. — Csomagoljanak be jánoséknak két-két szelet húst. Meg két üveg bort is. Vissza kell menniük az istállóba.

A felszolgálónők azonnal intézkedtek.

Ballagott visszafelé az istállóba a két koma. Hosszú hallgatás után megszólalt az egyik:

— Mégsem olyan rossz gyerek ez a Sanui.

— Én mondtam, hogy rossz?

— En sem. ilyet ne merjen senki rám kenni.

Már ló’xil az istálló előtt megütötte fülüket az egyik tehén panaszos bőgése. Megszaporózták lépteiket.

Illés Bertalan