Szabad Földműves, 1984. január-június (35. évfolyam, 1-26. szám)
1984-05-19 / 20. szám
.SZABAD FÖLDMŰVES 3 Í984. május 19. II Szovjetunió Nemzeti Olimpiai Bizottságának nyilatkozata A Szovjetunió Nemzeti Olimpiai Bizottsága, miután minden szempontból megvizsgálta a XXIII. Los Angeies-i Nyári Olimpiai Játékok körül kialakult helyzetet, és a szovjet sportküldöttség olimpiai részvételének kérdését, a múlt hét keddjén nyilatkozatban jelentette be, hogy nem lehetséges a szovjet sportolók részvétele a nyári olimpián. A Szovjetunió Nemzeti Olimpiai Bizottságának valamennyi tagja, köztük mind a 29 olimpiai sportág szövetségének vezetője, valamint a Szovjetunió Nemzeti Olimpiai Bizottsága Elnökségének valamennyi tagja egyhangúlag a Los Angeles-i nyári olimpiai játékoktól való távolmaradás mellett szavazott és elfogadta a Szovjetunió Nemzeti Olimpiai Bizottsága állásfoglalását tartalmazó nyilatkozatot. Mint ismeretes, a szovjet olimpiai bizottság 1984. április 10-i nyilatkozatában mélységes aggodalmának adott kifejezést amiatt, hogy a játékok szervezői durván megsértik az olimpiai charta szabályait; továbbá amiatt, hogy az Egyesült Államok reakciós körei a hivatalos szerek elnéző magatartásával szovjetellenes kampányt indítottak. A Szovjetunió Nemzeti Olimpiai Bizottsága ezért a Nemzetközi Olimpiai Bizottsághoz (NOB] fordult, kérve, hogy vizsgálja mej^a kialakult helyzetet. A NOB április 24-én megtartott ülésén elismerte, hogy a Szovjetunió Nemzeti Olimpiai Bizottságának állásfoglalása jogos és megalapozott. Az amerikai hatóságok azonban, figyelmen kívül hagyva a NOB véleményét, folytatják durva beavatkozásukat azokba az ügyekbe, amelyek kizárólagosan a Los Angeles-i olimpia szervező bizottsága illetékességébe tartoznak. Ismeretes, a jelenlegi olimpia előkészületeinek első napjaitól kezdve az amerikai kormányzat arra törekedett, hogy saját politikai oéljaira használja fel a játékokat. Az országban soviniszta hangulatot keltenek, ösztönzik a szovjetellenes hisztériát. Az amerikai hatóságok nyílt engedékenysége következtében rendkívül megélénkült a különböző szélsőséges szervezetek és csoportok tevékenysége. Ezek a csoportok nyíltan azt tűzték ki célul, hogy „elviselhetetlen körülményeket“ teremtsenek a Szovjetunió küldöttségének tartózkodása, a szovjet sportolók szereplése számára. Szovjetellenes politikai tüntetéseket készítenek elő, a Szovjetunió Nemzeti Olimpiai Bizottságához, a szovjet sportolókhoz és hivatalos sze-< mélyekhez intézett fenyegetéseikben nyílt fižikai leszámolást helyeznek kilátásba. A szovjetellenes, szocialistaellenes szervezetek főkolomposait fogadják az amerikai kormányzat hivatalos képviselői, tevékenységüket széles körben reklámozzák a tömegtájékoztatási eszközök. Az utóbbi időben Washington megnyugtató nyilatkozatokat tesz arról, hogy kész tiszteletben tartani az olimpiai charta előírásait. Az amerikai fél gyakorlati tettel azonban azt tanúsítják, hogy nem áll szándékában biztosítani minden sportoló biztonságát, tiszteletben tartani jogaikat és emberi méltóságukat, normális feltételeket létrehozni a játékok megtartásához. Ilyen körülmények között a Szovjetunió Nemzeti Olimpiai Bizottsága kénytelen kijelenteni: a szovjet sportolók részvétele a Los Angeles-i XXIII. Nyári Olimpiai játékokon nem lehetséges. Ha másként cselekednének, akkor az egyet jelentene az amerikai hatóságok és a játékok szervezői olimpiaellenes tevékenységének jóváhagyásával. E határozat elfogadásával semmiképpen sem kívánjuk befeketíteni az amerikai társadalmat, nem akarjuk beárnyékolni az országaink sportolói között létrejött jó kapcsolatokat. A Szovjetunió Nemzeti Olimpiai Bizottsága, országunk sportszervezetei továbbra Is támogatják a Nemzetközi Olimpiai Bizottság, a Nemzeti Olimpiai Bizottságok Szövetsége, a nemzetközi sportszövetségek, a Nemzetközi Sportújságíró Szövetség erőfeszítéseit, agjelyek a nemzetközi olimpiai mozgalom megszilárdítására irányulnak, küzdenek a mozgalom tisztaságának és egységének megőrzéséért. A Szovjetunión kívül — lapzártáig — Afganisztán, Bulgária. Csehszlovákia, Leosz, Mongólia. NDK és Vietnam Olimpiai Bizottsága is bejelentette, hogy sportolói nem vesznek részt a nyári olimpiai játékokon. Szovjet gépek az ázsiai földeken Huszonkét ázsiai országban ismerik jól a szovjet gyártmányú ^mezógazdasági gépeket. Iránban például jelenleg több mint 1000 szovjet traktor és sok más mezőgazdasági gép dolgozik. Az ottani Iran Grab cégnek Kermansahban korszerű szervizközpontja van szovjet diagnosztizáló és javító gépekkel felszerelve. A Traktoroexport szovjet vállalatnak régi kereskedelmi kapcsolatai vannak Pakisztánnal Is, ahová 1965 óta eddig 28 ezer traktort szállított főleg Belorusz MTZ-50 típusúakat. Az utóbbi öt évben a hétszeresére növekedett az Afganisztánba Irányuló szovjet mezőgazdaságigép-szállítás. A Szovjetunió Afganisztánban nagy gépjavító állomásokat is épített, és azok számára több mint 3000 szakmunkást képzett ki. Hasonló kmeskedelml kapcsolatai vannak a Traktoroexportnak Mongóliával, Laosszal, ahová műszaki dokumentációt küldenek, Vietnammal ahol 70 mezőgazdasági szervizt és pótalkatrészraktárt és’ 120 gépjavító műhelyt építettek, s közel '4500 szakembert képeztek ki, vagy Indiával, ahol többek között a Conc^d-céggel kötött szerződést á Szovjetunió 17 ezer SK-5 Niva típusú gabonakombájn szállításáról. A szovjet traktorokat Thaiföldön is kedvelik. A PROPAGANDA ÉS AZ ELNÖKVÄLASZTÄS „Mi a béke hívei vagyunk“ ÍKukrinyikszi rajza], A Magyar Népköztársaság Külügyminisztériuma 1984. május 7-én átadta a NATO-tagállamok Budapesten akkreditált nagyköveteinek a Varsái Szerződés tagállamainak felhívását, amelyet a NATO tagállamaihoz intéztek a katonai erő alkalmazásáról való kölcsönös lemondásról és a békés kapcsolatok fenntartásáról szóló szerződés megkötésével kapcsolatban. A Varsói Szerződés tagállamai a mostani bonyolult nemzetközi helyzetben, amelyet — különösen Európában — az államok közötti feszültség további fokozódása, a háborús veszély növekedése jellemez, felhívással fordulnak a NATO tagállamaihoz, hogy valamennyi nép javára egyesítsék erőfeszítéseiket a feszültség enyhítése, kölcsönös kapcsolataik politikai légkörének javítása, a bizalom erősítése és a béke megszilárdítása érdekében. A Varsói Szerződés tagállamai ügy vélik, hogy e célnak megfelelne az 1983. január 5-i prágai Politikai Nyilatkozatban tett javaslat közös megvizsgálása. E javaslat értelme Ismeretes. A Varsói Szerződés tagállamai javasolják az Észak-atlanti szerződés tagállamainak, hogy kölcsönösen szerződéses formában vállaljanak kötelezettséget: nem alkalmaznak elsőként egymás ellen sem nukleáris, sem hagyományos fegyvert, következésképp egyáltalán nem alkalmaznak egymás ellen katonai erőt. A kötelezettség kiterjedne a szerződésben részes minden állam területére, valamint a katonai és polgári személyzetére, hajóira, repülőgépeire és űrhajóira, s a tulajdonát képező más objektumokra, tekintet nélkül azok hollétére. Lehetségesnek tűnik, hogy a két szövetség tagállamai a szerződésben hasonló kötelezettségvállalást irányoznak elő arra, hogy harmadik országgal szemben is lemondanak az erő alkalmazásáról, legyen az velük akár kétoldalú szövetségi kapcsolatban álló, akár el nem kötelezett vagy semleges ország. A szerződés előirányozhatná azt a kötelezettségvállalást, hogy a részt vevő államok kölcsönösen megvizsgálják a váratlan támadás veszélyének elkerülését szolgáló gyakorlati intézkedéseket. A szerződésben célszerű kifejezésre juttatni a készséget, hogy az aláírók az ENSZ Alapokmánya alapján együttműködnek a világszervezet hatékonyságának fokozásában. A katonai erő alkalmazásáról való kölcsönös lemondásról és a békés kapcsolatok fenntartásáról szóló szerződés természetesen nem korlátozná résztvevőinek elidegeníthetetlen jogát az egyéni és kollektív önvédelemre. A szerződés kezdettől fogva nyitva állna minden más, ahhoz csatlakozni kívánó számára. v Ezek és a szerződés megkötésére vonatkozó más javaslattal kapcsolatos kérdések fontos helyet foglaltak el azokon a konzultációkon, amelyek az elmúlt időszakban kétoldalú alapon folytak a Varsói Szerződés tagállamai és a NATO többi tagállama, valamint néhány más ország között. A konzultációk elősegítették a Varsái Szerződés tagállamai javaslatának jobb megértését. A tagállamok azonban figyelembe veszik azt is, hogy e javaslat egészéről és egyes elemeiről eltérő vélemények és elképzelések jutnak kifejezésre, amelyek komoly tanulmányozást érdemelnek. Mindez arról tanúskodik, hogy szükség van a párbeszéd elmélyítésére a katonai erő alkalmazásáról történő kölcsönös lemondásról és a békés kapcsolatok fenntartásáról szóié szerződés megkötésére tett javaslatról. A Varsói Szerződés tagállamai készek erre. A tagállamok újabb lépésre hívnak fel a szerződésjavaslat megvizsgálásában — indítványozzák a sokoldalú konzultációk megkezdését. Meggyőzően bizonyítja ezt az európai biz-Fejlődő kapcsolatok Ľubomír Strougal csehszlovák miniszterelnök a múlt héten hivatalos baráti látogatást tett a Líbiai Arab Népi Szocialista Államban. Tripoliban fogadta 6t Moamer Kadhafi, líbiai államfő. A megbeszélés során a felek véleményt cseréltek a csehszlovák—líbiai kapcsolatokról és az időszerű nemzetközi helyzetről. Miniszterelnökünk tárgyalásokat folytatott líbiai kollégájával, Abda* Szalam Ahmed Dzsallud őrnaggyal Is. A tárgyaló felek megelégedéssel nyugtázták, hogy Csehszlovákia és Líbia kapcsolatai eredményesen fejlődnek minden területen az 1982 szeptemberében Prágában aláírt barátsági és együttműködési szerződés alapján. Dzsallud őrnagy a tárgyalások folyamán aláhúzta a két ország közötti baráti együttműködés jelentőségét és köszönetét fejezte ki azért a segítségért, amelyet Csehszlovákia hagyományosan nyújt az arab nép igazságos ügyének, s ugyancsak nagyra értékelte Csehszlovákia szerepét a békéért, a nemzetközi biztonság megszilárdításáért és az államok közötti békés együttműködésért folytatott harcban. KÜLPOLITIKAI KOMMENTÁR A mozgalmas latin-amerikai földrészen a Dominikai Köztársaság ritkán hallat magáról. A májusi ünnepségek előtt neve mégis feltűnt a hírek között. Latin-amerikai és karibi viszonylatban nem meglepő oka volt ennek: tüntetésekről és zavargásokról adtak hirt a lapok. A tömegek felvonultak a kormány sérelmes gazdaságpolitikája ellen. A megmozdulások központja a főváros, Santo Domingo volt, ahol megszállták a szakszervezeti központokat. Dominika népe elsősorban az életkörülmények nagy mértékű megromlását és az újabb megszorító intézkedéseket sérelmezte. A ljadsereg és a rendőrség alakulatai megszállták a főváros kulcsfontosságú pontjait. Bár Salvador Jorge Blanco elnök felhívta a tömegeket, hogy hagyományosan ünnepeljék meg a munkásság ünnepét, a szakszervezetek tiltakozó felvonulásokra szólították fel a dolgozókat. Az elnök ugyan később békülékenységet tanúsított, mert a szakszervezeti központokat Időközben megszálló rendőrség a kormány utasítására kiürítette a helyiségeket. A dominikai dolgozók nagyarányú megmozdulása „éhséglázadásként“ került be az ország legújabb történelmébe. Emlékezetes, hogy a lakosság megmozdulásaira' abból az alkalomból került sor, hogy mintegy 19 évvel ezelőtt nagyon szomorú események játszódtak le az ország életében, amikor amerikai tengerészgyalogosok partra szálltak és beavatkozásukkal megakadályozták az éppen lejátszódó pplitikai változások balrafordulását. Erre emlékezett a nép. A Dominikai Köztársaság mint független állam Hispaniola sziget keleti részében terül el, szomszédja a zsarnoki rendszeréről hírhedt Haiti. Ä Nagy-Antillák csoporthoz tartozó szigetet 1492-ben maga Kolumbus Krlstőf fedezte fel. A XVI. század óta aztán spanyol gyarmat volt. Spanyolország a sziget egy részét a XVI. század végén átengedte Franciaországnak. A sziget keleti része 1844-ben elszakadt és kikiáltotta a független Dominikai Köztársaságot. 1861 és 1885 között azonban ideiglenesen visszatért a spanyol gyarmaturalom. Századunkban 1916 és 1924 között amerikai katonai megszállás alá került a sziget, melynek sorsában később nagy szerepet játszott a Trujillo család. A sziget legfőbb ura és birtokosa Rafael Trujillo volt, majd amikor 1961- ben meggyilkolták, öccsének, az államfői szék várományosának Hector-A nép nem felejt nak menekülnie kellett. A Trujillo család nepotista szellemben osztotta el a tisztségeket a családtagok között. Ennek a rendszernek vetett véget Juan Bosch elnök polgári demokratikus kormánya, amely 1963-ban rövid időre berendezkedett. Washington ugyanis folytatta cselszövéseit a független Dominika ellen, s a kormányzatnak 'különösen Bosch beígért demokratikus reformjai nem voltak Ínyére. Ezért a hírhedt tengerészgyalogság, a „börnyakúak“ felvonultatásával megdöntötte Juan Bosch alkotmányos rendszerét. Ennek volt április utolsó hetében éppen 19. évfordulója. Dominikában a hatvanas évek első felében az úgynevezett „Amerika-közi békeerők“ leple alatt az amerikai katonai megszálló erők gyakorolták a hatalmat és reakciós katonai juntát segítettek hatalomra. Ezt 1965- ben egy népi felkelés elsöpörte, mely Juan Bosch támogatására indult. Az „Amerika-közi“ erők helyébe a hadsereg hazafias szellemű tisztjeinek csoportja lépett Francisco Caamano ezredes vezetésével. tonság bonyolult problémáival foglalkozó számos sokoldalú fórum tapasztalata. A konzultációk során — többek között — figyelmet lehetne fordítani olyan kérdésekre, mint a szerződésből eredő lehetséges kötelezettségek tartalma ás mértéke, ezek összefüggése az ENSZ Alapokmányából, a Helsinki Záróokmányból, más két- és több oldalú szerződésből és megállapodásból fakadó kötelezettségekkel, továbbá a szerződésben vállalt kötelezettségek betartásának biztosításában való együttműködés. A sokoldalú konzultációk jellegét illetően a Varsói Szerződés tagállamai abból indulnak ki, hogy a szerződésben résztvevők vagy azonnal hozzáfoghatnának a lényegi kérdések megvizsgálásához vagy — amennyiben a NATO tagállamai a fokozatos haladást részesítik előnyben — e kérdések későbbi megvizsgálása kereteinek és rendjének megvitatásával kezdhetnék meg a munkát. A sokoldalú konzultációk lebonyolításának rendjéről— beleértve azok helyszínét is — a Varsói Szerződés tagállamainak véleménye szerint különösebb nehézség nélkül meg lehetne állapodni. A Varsói Szerződés tagállamai természetesen készek a javaslatukkal kapcsolatos véleménycsere folytatására minden érdekelt állammal az európai bizalom- és biztonságerösftő intézkedésekkel és leszereléssel foglalkozó stockholmi konferencián, valvnint kétoldalú alapon. Európa és a világ népei tényleges lépéseket várnak a béke és a biztonság érdekében, valamint a nukleáris katasztrófa veszélyének elhárítására. A Varsói Szerződés tagállamai éppen ebben a szellemben intézik ezt a felhívást a NATO tagállamaihoz, és erre pozitív választ remélnek. A felek aggodalommal állapították meg, hogy a nemzetközi helyzet továbbra is bonyolult és feszült. Ennek okát az imperializmus agresszív erőinek, elsősorban az Egyesült Államoknak a kalandor akcióiban jelölték meg. A miniszterelnökük a tárgyalások befejeztével aláírták a két ország 1990-ig terjedő gazdasági és tudományos-műszaki együttműködésének fejlesztési programját, amely meghatározza Csehszlovákia és Líbia együttműködésének gyors ütemű bővítését az ipar, valamint az árucsere területén. A csehszlovák kormányfő Dzsallud őrnagyot, hivatalos baráti látogatásra hívta meg. Caamano azredes fontos szerepet Játszott az átmeneti időben. Haladó reformokat kezdett el, de ezeket sajnos nem tudta befejezni, mert a reakció ásk'álődásai miatt kénytelen volt átadni helyét, s beérve az állam londoni katonai attaséjának tisztségével, de rejtélyes körülmények között eltűnt a tengeran. Dominika életére jellemző, hogy a hetvenes évek derekától fokozatos enyhülés következett be a rendszer természetében, így 1977-ben az illegális Dominikai Kommunista Párt tevékenységét is engedélyezték. Balaguer elnök reformjait később utóda Francisco Guzman folytatta, aki tavaly szerencsétlen véletlen folytán, más állítások szerint előre eltervezett „öngyilkosság“ következtében életét vesztette. A dominikai éhséglázadás a résztvevők mérséklete ellenére is halálos áldozatokat követelt. Egyes jelentések szerint kétszáz halottja volt az akciónak, más hírek visszafogottabb adatokat tartalmaznak. Am tény, hogy az amerikaiak egykori partraszállása 19. évfordulójának szomorú eseményeit ugyancsak súlyos gazdasági helyzet váltotta ki. s ami az okokat illeti, 1965 megismétlődött. A különbség csak az, hogy az uralkodó burzsoázia most nem az amerikai tengerészgyalogosokhoz, hanem a külföldi pénzintézetekhez fordult segítségért. A Dominikai Köztársaság népe tehát valamelyest kedvezőbb, enyhébb viszonyok között, ds ugyancsak kénytelen küzdeni függetlensége megvédéséért, s a megfelelőbb demokratikus kormányzati rendszerért, melynek megvalósulása a jelek szerint nem várható a közeljövőben. Ezért nagyon indokolt, hogy a latin-amerikai országok összefogjanak, közös érdekeiket tekintve mozgalmat bontakoztassanak ki Washington önkényes beavatkozásai ellen, s kiállásukkal segítsék az ezt a célt szolgáló ismert Contadora-csoport munkáját. LÖRINCZ LASZLQ
