Szabad Földműves, 1984. január-június (35. évfolyam, 1-26. szám)

1984-05-19 / 20. szám

4 .SZABAD FÖLDMŰVES 1984. május 19, 'Akik я balesetekről vagy tűzesetek­ről szőlő híreket halljak, olvassák, fotók nélkül Is felidéződlk bennük az érintett károsultak szenvedése, családtagjaik szomorúsága vagy a lángokat megfékező tűzoltók hősi helytállása. Am azok számára, akik­nek a biztonságos munkavégzés, a jő munkakörnyezet kialakítása, az óv­intézkedések, rendszabályok magtar­tásának az ellenőrzése a feladatuk — sok nehézséggel, problémával, s nem­egyszer megnemértéssel találják ma­gukat szemben... E kettős témakörrel kapcsolatban kerestük fel a Tornaijai (Šafárikovo) Állami Gazdaságban Kocsis Zoltánt és Kovács Lászlót mint munka-, ille­tőleg tűzvédelmi technikust. Kocsis Zoltán úgy vélekedett, hogy az utóbbi három évben mintegy 30 százalékkal csökkent a munkebalese­­tek száma. Súlyosabb sérülés vagy halálos kimenetelű baleset nem tör­tént. ф Minek köszönhetik ezt? — A balesetmegelőzést helyeztük előtérbe. Erre vonatkozólag lényege­sen javítottuk a felvilágosító, meg­győző, ismeretterjesztő-tájékoztató és nevelő munkát. Mlval a balesetek okozója több mint 80 százalékban a gondatlanság, a fegyelmezetlenség volt, a megelőzésen túlmenően, szi­gorítottuk az ellenőrzést, s a még következetesebb felelősségrevonást alkalmazzuk a munkavédelmi szabá­lyok megsértőivel szemben. Természe­tesen, van a balesetek bekövetkezté­nek más kiváltó oka is. ф Milyen hiányosságok, mulasztá­sok ismétlődnek a leggyakrabban? — vetem fel a következő kérdést. — A régi, elavult istállók villany­­huzalaival van a legtöbb baj, problé­ma — feleli Kocsis munkavédelmi technikus. — Ehhez nincsenek meg­felelő normáink, előírásaink, nem tu­dunk mihez igazodni. A felsőbb szer­vek ellenőrei ezzel mit sem törőd­nek; a hiányosságok felülbírálása felületes. Csak bírságolnakl Viszont a hiba kiküszöbölésének módjáról, a probléma-megoldás hogyanjáról, jni­­kéntjéről már nem esik szó. Holott segíthetnének! Legalább úgy, hogy az érvényes állami szabványnormákat, az új előírásokat a járási mezőgazda­­sági igazgatóság megküldené... Ez természetes elvárás a részünkről. Ilyen anyagot már megrendeltünk, de eredménytelenül.. f. Vagyis, konkrétabb segítséget vár­nak. No meg a kritikus megállapítá­sokat, az irányelvek behatároltságá­­nak körülményeit is felül kell(ene) vizsgálni.i. Joggal kérdezheti bárki: az említett törekvések megvalósítására mi a ga­rancia? Röviden: személyi és tárgyi feltételek. A dolgozók elméleti és gyakorlati felkészítése által emelhető a tudásszint, a tájékozottság, fokoz­ható az éberség. A szóbanlevő állami gazdaságban természetesen kioktatják a munkaviszonyba lépő új dolgozó­kat. Az állandó, régebbi dolgozók számára meg időközönként [tavaszi, nyári, őszi munkacsúcs előtt) sor kerül az óvintézkedések, rendszabá­lyok tudatba plántálására, a szemé­lyes felelősség elmélyítését célzó elő­adás megtartására. A technikusok, csoportvezetők évente egyszer egyhe­tes tanfolyamon vesznek részt. A rendszeres ismétlés a passzívabb dol­gozóknál is eredményesnek bizonyul. Védőöltözetbol, védőeszközökből álta­lában jő az ellátás, csupán az acél­orrú munkacipő hiánycikk. Ami még szorosan ide tartozik: ta­valy-620 dolgozó kereste fel a keze­lőorvost, 6,9 százalékkal többen, mint tavalyelőtt. Ebből 14 ezer 500 mun­kanapkiesés származottl Ezzel össze­hasonlítva tavaly 21 könyebb munka­baleset történt, 3,2 százalékkal keve­sebb, mint tavalyelőtt, s ezáltal mind­össze 800 munkanapot veszített a gaz­daság. — ♦ — ♦ — ♦ Kovács László, a tűzvédelmi tech­nikus így foglalja össze a tudnivaló­kat, tennivalókat: — Milliós értékek sorsa múlhat azon, hogy a dolgozók betartják-e a tűzvédelmi előírásokat, óvintézkedé­seket, vagy sem... Tavaly két tűz­eset történt gazdaságunkban, s a kárt 62 ezer koronára becsülték. Mindkét esetben szalmakazal vált a lángok martalékává: gyerekek gyújtották feli Iskola..., szülők...? Is-is. De, ahogy mondják: alkalom szüli a tolvajt; vagy lehetőség a csínytevéstl Megjegyzés: 29 településünk egyike sincs beke­rítve ... • Mi a helyzet a kézi tfizoltóké­­szülékekkel? — Csaknem teljes az ellátás. Tavaly már a traktorokra is Jutott. Máshol a baji Az új készülékeket üresen kap­juk, így azután rögtön nem használ­hatók. Újratöltésük? Kétévenként jut el hozzánk az a specialista, aki ezt a munkát végzi a kerületben. # A tűzvédelem megszervezése? A műszaki ellátottság? — A legfontosabb eszközök a ren­delkezésünkre állnak. Alkalmasak a tűz lokalizálására. Egy speciális jár­müvünk ts van. Gondot okoz viszont a műszaki eszközök pőtalkatrész-el­­látása (vászontömlő) stb.). Hiányol­juk: az új építkezéseknél kevés a tűzcsap. Pontos a társadalmi háttér, melyre feladataink teljesítését ala­pozhatjuk. Az áldozat- és segítőkész­ség már eddig is sok tragédiát elő­zött meg vagy enyhített. Összesen négy önkéntes tűzoltócsapatunk van, egyenként 10—15 tagúak. Ezek gaz­dasági körzetenként működnek. A lel­kes segítők közé tartoznak a gépja­vítók, csakúgy mint a fiatalok. A da­­rékhadat a városi tűzoltó-egyesület alkotja. Megemlíthetjük: a szaksze­rűen kioktatott dolgozók, illetve üze­mi önkéntes tűzoltók gyors és szak­szerű beavatkozásával már többször meggátolták a lángok tovaterjedését, a társadalmi és személyi tulajdont vaszélyteztető kár bekövetkeztét. A dolgok természetéből következik: nincs és nem is lehet olyan kimuta­tás. amely pontosan feltünteti az ön­kéntes segítők közreműködésével megmentett érékeket. Annyi bizonyos, hogy a tfiz jelzésében és az állami tűzoltő-egységek helyszínre érkezését megelőző Időben nagy jelentőségű a társadalmi segítők alapos felkészült­sége, gyors segítségnyújtása. Különö­sen a gabonabetakarltés Időszakában. A technjka, különösen az utóbbi évtizedben, nagyot változott, korsze­rűbb, hatékonyabb. Am a fó cél ugyanaz: a tűzesetek megelőzései EGY EFSZ-ALAPlTÖ VALLJA: ? Az emberek testi épségének oltal­ma, a népgazdasági és személyi javak megóvása a tűz pusztításától, csakis együttes erőfeszítésekkel, a megelő­zéssel lehet még eredményesebb. (korcsmáros) Sokoldalú gondoskodás Csehszlovákia Kommunista Pártja XVI. kongresszusának határozata a dolgozókról való sokoldalú gondoskodást, többek között a munka- és élet­környezet Javítását, az üzemegészségügy tökéletesítését, a szakmai politi­­tikai képzést halaszthatatlan feladatul jelölte meg. Nem véletlenül, mert szocialista mezőgazdaságunk csakis úgy tud eleget tenni a párt, a társa­dalom támasztotta követelményeknek, ha a dolgozók minden tekintetben jól felkészültek, tájékozottak, szakmailag és politikailag egyaránt műveltek, egészségesek, jó a munkabírásuk. Amint megtudtam, mindezt kellően tudatosítja az érsekújvári (Nové Zámky) járásbeit udvardi {Dvory nad Žltavou] Auróra szövetkezet vezető­sége. A cél elérése érdekében a szo­ciális és kulturális alap pénzeszkö­zeit ésszerűen használják fel. A szociális bizottság szorosan együttműködik a többi állandó és vá­­laszott bizottsággal. Tevékenysége ki­elégítő. Főleg az utóbbi évtizedben sokat tett azért, hogy minimálisra csökkenjen a nehéz fizikai munka, felszámolják a kedvezőtlen munka­körülményeket, növeljék a dolgozók­ról való sokoldalú gondoskodást. )э­­lentős előrelépés, hogy megoldották a dolgozó anyák gyermekelhelyezés! és gondozási problémáit azáltal, hogy a bölcsödében, óvodában és napközi otthonban szakképzett óvónők, illetve pedagógusok gondoskodnak a gyer­mekeikről, a munkaidő alatt. A leg­több fiatal anya él azzal a kedvező lehetőséggel, amelyet társadalmunk biztosit számára; azaz két, sőt három év gyermekgondozási szabadságuk alatt az anyukák otthon nevslik gyer­mekeiket. Megtudtam, hogy a gyermekintéz­mények megfelelő színvonalúak. Az összes férőhelyből százkilencven a szövetkezeti dolgozók gyermekeit il­leti meg. Ebből negyven a bölcsődei és százötven az óvodai kapacitás. Jelenleg újabb 51 férőhelyss óvoda épül a szövetkezet nagymérvű támo­gatásával. Az iskoláskorú gyerekek a napközi otthonban töltik délutánjai­kat, természetesen szakfelügyelet alatt, a nyári szünidőben pedig leg­többen bel- és külföldi pionírtáborok­ban töltenek két-három hetet. Nagy Gizellától, a szövetkezet szo­ciális osztálya dolgozójától azt is megtudtam, hogy évente mintegy negyven efsz-tag Jut el külföldre, nyolcvan meg hazai üdülőközpontban — kellemes környezetben, friss erőt gyűjtve — töltheti szabadságát. Ezen­kívül többen vehetnek részt hazai vagy külföldi társasutazáson, gyara­pítva élményeiket. Például a múlt évben a Szovjetunióban 27, Jugoszlá­viában 10, az NDK-ban 2 és Magyar­­országon 15 efsz-tag volt. A Stará Lesná-t üdülőközpontban hetvenhat dolgozó és 238 családtag töltötte sza­badságát. A szövetkezetben megfelelő színvo­nalú a dolgozók egészségvédelme, a munkabalesetek megelőzése. Fölöt­tébb jó az együttműködés a körzeti orvossal, aki gyakran ellátogat a szö­vetkezetbe és az étkezési bizottság­gal közösen ellenőrzik az ételek mi­nőségét, ügyelnek a higiéniai előírá­sok betartására. A betegségmegelőzés érdekében arra kötelezik a szövetke­zet 912 dolgozóját, hogy vegyenek részt a szűrővizsgálatokon. Viszont az állattenyésztésben dolgozók rend­szeres orvosi vizsgálata kötelező, s az arra rászorulók megfelelő gyógy­kezelésben részesülnek. A szociális alapból aránylag bőven jut a közétkeztetési költségek fede­zésére. A tagság fele étkezik a közös gazdaság üzemi éttermében. A minő­séget, a szakácsnők ügyességét ml sem bizonyítja jobban, mint az ebé­dek száma. Tavaly például a tagság részére több mint 107 ezer ebédet osztottak ki, ami megközelítőleg 430 ebédet jelent naponta. Nem feledkeznek meg az öregek­ről, a nyugdíjas dolgozókról sem. Az étterem korszerű berendezésű és fel­szerelésű. A konyha és személyzete igyekszik az érdeklődök igényeit ki­elégíteni. A nyugdíjasok kedvezmé­nyesen étkezhetnek. A napi kínálat­tal és az adaggal elégedettek a dol­gozók, különösen a nyugdíjasok, a megözvegyült vagy magányos férfiak. A megkérdezettek közül az özvegy Vadkerti Feri bácsinak és fiának Fe­rencnek (rokkant) nagyon jől jön a napi főtt étel. Húsz évet dolgozott az állattenyésztésben, ma mint nyug­díjas segít, ahol kell. Kedvezményes áron kapja a napi ebédet; fiának ez tizenegy koronába kerül. Itt étkezik özv. Galla Imre is, 6 a műhelyben segít, amikor kell, Zsilinszky bácsi nem dolgozik, özv. Vadkerty István éjjeliőr a szövetkezetben. Bizony nekik jól jön az üzemi étkezde, mert legalább a dolgos hétköznapokon nem kell odahaza főzniük. S amíg nem szükséges, nem akarnak gyer­mekeikre szorulni. Mi a helyzet a szakmai-politikai továbbképzés terén? A tavalyi sta­tisztikai adatok szerint a szövetkezeti tagok közül 27 főiskolai végzettségű, 317-nek érettségivel végződő szakkö­zépiskolája és 92-nek tanonciskolája van. Az életkorhatár 42,6 év. Érthető: a szövetkezet vezetősége arra ösztön­zi a fiatalokat, hogy tanuljanak, gya­rapítsák szakmai-politikai tudásukat; ehhez megad minden anyagi és er­kölcsi támogatást. Az ösztönzés ha­tására ebben az évben huszonöt fia­tal tanul fő- és szakközépiskolán. A fiatal szakképzstt munkaerőket úgy is segíti a szövetkezet, hogy lakást biztosit számukra, vagy a családi ház építéséhez kamatmentes kölcsönt fo­lyósít. A kulturális tevékenységgel és az ifjúsági szervezet tevékenységével nem elégedettek a vezetők. Bár a szövetkezeti klubot a Nemzeti Front­ba tömörült szervezetsk gyűlésekre, különféle rendezvények lebonyolítá­sára igénylik, de az adott lehetőség korántsem kielégítő. Szóvá tették, hogy a kuttúrfelelősnek több időt kellene szentelnie a kulturális tevé­kenység kibontakoztatására, de a klubvezető is nagyobb figyelmet szen­telhetne a társadalmi szervezetek együttműködésére. A fiatalok nagyobb érdeklődést tanúsíthatnának az olyan kulturális tevékenység iránt, amely nevel fiatalt, felnőttet egyaránt. Er­re adottak a feltételek. Nagy Teréz ill Czita Lajos efsz alapító, nyugdíjas (A szerző felvétele) Az Alsócsallóközben levő Nagy­­keszi (Veiké Kosihyl község mezőgazdasági munkásai a kapitalista társadalmi rendszerben épp oly kiszolgáltatottak voltak, mint általában a szegények. A Goldsmidt­­nagybirtok hajcsárai gondoskodtak arról, hogy a nincstelen embereket hajnaltól napestig kiszipolyozzák, ve­­rejtékeztessék, természetesen éhbér-* ért. Ez a fizetség jóformán még a napi megélhetést költségeket sem fe­dezte. Ha az agyonhajszoltak közűi valaki ki merte nyitni a száját, an­­nek nem volt nyugta, megbélyegzett volt, munkát nemigen kapott. C zlt a Lajos egy volt a sok közül, aki 1939-ig gürcölt ebben az urada­lomban. A második világháborút, úgy­­ahogy ép bőrrel megúszta. Aztán jöt­tek a kilátástalan évek. Megpróbált bérelt földeken gazdálkodni. Erős akarata, szívós kitartása, rendkívüli dolgossága ellenére nem sokra vit­te ... A család fenntartásán túl alig jutott valamire a kitermelt javakból. A bevétel java részét elvitte a magas földbérleti díf és a különféle adó. Aztán jött az 1948-as Februárt Győ­zelem, majd az azt követő fellélegzés Időszaka, amit a nagy jelentőségű, tőrt énelem) ormáló IX. pártkongresz­­szus, majd a mezőgazdaság szocia­lista átépítése követett. Nagykesztben az 1949-es év volt az, amikor kezdetét vette a kollektivizálás. Kik voltak a kezdeményezők? Hát az előkészítő bizottság tagjai, harcedzett földmun­káik, köztük Czita Lafos ts. Hozzá­fogtak a szövetkezet alakításához. Ez nem volt itt olyan körülményes, ne­héz, mint másutt. A nincstelenek, földnélküliek a szövetkezet megala­kítását követően közösen láttak hoz­zá az elhagyott földek műveléséhez. Gond, probléma persze akadt bőven. Főleg a közös gazdaság irányításá­hoz hiányoztak a megjelelő szakká­derek. Ezt a kérdést meg kellett ol­dani. Így aztán a legfrissebb' észjárá­sú, tanulékony Czita Jánosra esett a szövetkezeti tagság választása. Agro­nómiái tanfolyamra küldték őt Zem­­nicére (Prága mellett)-, hogy elsajá­títsa a szükséges szakismereteket. A kiválasztott el is követett mindent, hogy szert tegyen ezekre a fontos ismeretekre. A több hónapos tanfo­lyam sikeres befejezése után haza­jött. Ezt követően tíz hónapot a Ko-ЯЯЯЯ máromt (Komárno) Gép- és Traktor­­állomáson töltött, ahol főleg szerve­­zési tapasztalatokra tett szert. A tíz hőnap leteltével már üzemelt a szövetkezet. Elvállalta az agronó­­musi tisztséget, melyet hét éven át töltött be, közmegelégedésre. De mi­vel a tagság látta, hogy többre is ké-> pes, az 1957-es zűrszámadó közgyű­lésen elnökké választotta őt. Kilenc évig elnökösködött. Aztán jött az 1965-ös nagy katasztrófa, a csalló­közi árvíz. Ez idő alatt egészségi ál­lapota erősen legyengült, s felmond­ta a gazdaságirányítást. Bérelszámo­lóként tevékenykedett 1972-ig. Ekkor ment nyugdíjba. Utána még öt évig mázsamester volt... Mtnt példás családapa két lányt és egy fiút nevelt fel. Az egyik lánya az óvoda igazga­tónője, a másik a hnb anyakönyvve­zetője; Béla fia meg zootechnikus a közös gazdaság nagykeszt részlegén. Megkérdeztem, ml volt életében a legnehezebb, s ml az, ami örömmel tölti el őt. Elmondottá: bizony a kez­deti években nagyon sokat kellett viaskodni azért, hogy a két volt ura­dalom egykori földmunkásai és a kis­­pafasztok között összhang legyen, majd minden erőt, igyekezetei a kö­zös gazdaság legfőbb feladatainak a teljesítésére összpontosítsanak. Míg önálló volt a szövetkezet, csupán egyetlen év volt eredményekben szű­kös. Ez az 1952-es év volt, amikor nem futott év végi osztalék. Öröm­mel tölti el őt az, hogy az emberek elég hamar megértették: ha iparkod­nak, csakis ez segítheti elő a szövet­kezet előrehaladását, gazdasági-poli­tikai megszilárdulását és a tagság boldogulását. S ez így is volt. Mint nyugdíjas úgy néz a dolgok­ra, hogy valójában négy szövetkezet egyesült, ami sokkal alaposabb szak­mai-politikai felkészültséget, főbb szervező-irányító készséget kíván. Több a gond, a probléma, nehezebb a gazdálkodás áttekintése. Persze eh­hez ma már megvannak a megfelelő főiskolai végzettségű szakkáderek. Mindamellett azt vallfa: a közöshöz való főbb viszony, az eddiginél főbb gazdaszellem az, amely tevőlegesen elősegítheti a még fövedelmezőbb gazdálkodást. A mai nyugdíjasok szorgalma, közöshöz való hozzáállá­sa, ragaszkozása követendő példakéné szolgálhat az ifjú nemzedék számára, f*|re tía Lajos, a csicsól (ClCovft I székhelyű Wilhelm Pieck szö­vetkezet nyugdíjasa, évtizedek során — mint efsz-alapitó és irányító — nagyon sokai tett azért, hogy a párt agrárpolitikája győzedelmesked­jék. Evégböl latba vetette minden tu­dását, tehetségét. Ejt ts nappallá téve a tagsággal együtt azon fáradozott, hogy a közös gazdaság életrevalósá­gát kézzelfoghatóan bizonyítsa. A ta­gok a szorgalmuk, tehetségük, tudá­suk arányában boldoguljanak. S a társadalom velük szemben támasztott elvárásait is teljesíthessék. Ezt a fel­tétlen pártosságát, hűségét, az ered­ményes sokéves fáradozását a fel­sőbb szervek kellően méltányolták, Erkölcsi elismerésül köztársasági el­nökünk „A kiváló munkáért* állami kitüntetést adományozta neki. Mit kívánhatnánk Czita elvtársnak? Friss erőt, egészséget, örömtelfes, nyugodt © életet szeretett családfa, hozzátartozót és hat unokája köré­ben. (kovácsi A nagycétényi (Velý Cetín) AI- só-Nyitra szövetkezet Kristina Tal­­dfková (bárói az első) vezette bronzérmes szocialista brigádja tavaly 21,4 darab malacot válasz­tott el kocánként, s választott malaconként 11 kilogramm erota­­karmányt takarított meg. A bri­gádtagok szakszerű gondozásban részesítik a malacokat, s rendkí­vül ügyelnek az állategészségügyi követelmények betartására totó; EaveJ Matts, Nitra ELŐTÉRBEN: Baleset- és tűzmegelőzés

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents