Szabad Földműves, 1984. január-június (35. évfolyam, 1-26. szám)

1984-05-19 / 20. szám

2 SZABAD FÖLDMŰVES 1984. május 19. Hatékonyan a belterjesítés útján A CSKP, valamint az SZLKP Köz­ponti Bizottságának legutóbb meg­tartott ülésein elhangzott határoza­tok ismételten a népgazdaság gyors ütemű és intenzív fejlesztésének lét­­fontosságú jelentőségére hívták fel a figyelmet. Bár a határozatok köz­vetlenül csupán a népgazdaság né­hány ágazatát érintették, utalásaik az egész népgazdaságra, többek kö­zött a mezőgazdaságra és az élelmi­szeriparra is vonatkoztathatók. Hi­szen a párt agrárpolitikai programja, amely a magas színvonalú, folyama­tos élelmiszerellátást az önellátás fo­kozatos növelésére alapozta, megkö­veteli a hatékony és belterjes terme­lést, a rendelkezésre álló eszközök gazdaságos és ésszerű kihasználását, a munkatermelékenység növelését, a takarékos energiagazdálkodást, az irányítás és a munkaszervezés töké­letesítését stb. Nem véletlen, hogy a közelmúltban Nitrán megrendezett szlovákiai aktí­va értekezlet is a CSKP KB 10. ülé-. sének jegyében zajlott. A tanácsko­záson — amelyen jelen volt Ján ja­nik, az SZLKP KB Elnökségének tag­ja, a KB titkára, Rudolf VanCo, az SZLKP KB osztályvezetője, Miroslav Toman szövetségi mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter Jaroslav Zel­­ko, az SZSZK kereskedelmi miniszte­re, ján Blcháő, az SZFSZ Szlovákiai Bizottságának elnöke, Pavel Valuška, a mezőgazdasági dolgozók szakszerve­zeti szövetsége szlovákiai bizottságá­nak elnöke, továbbá a kerületi és Járási mezőgazdasági igazgatóságok, az élelmiszeripari termelési-gazdasá­gi egységek, a mezőgazdasági szol­gáltatások, a gépipar és a kutató­­intézetek képviselői vettek részt — teljes tárgyilagossággal értékelték az előző év eredményeit, főleg termelé­si. áruforgalmazási és gazdasági vo­natkozásban. A tapasztalatokból és a jelenlegi helyzetből kiindulva rámu­tattak a tartalékokra, a felmerülő hiányosságok kiküszöbölésének lehe­tőségeire, valamint a mezőgazdaság és az élelmiszeripar továbbfejleszté­sének néhány alapvető, megoldásra váró kérdésére. Ján Janovic, az SZSZK mezőgazda­sági és élemezésügyi minisztere a fő­­beszámolőban rámutatott arra. hogy bár a tárca keretén belül az előirány­zott feladatokat sikerült teljesíteni, az egyes üzemek, termelési-gazdasági egységek eredményei nagymértékben eltértek. A 995 gazdasági szervezet közül mindössze 688-ban zárták le az előző évet fenntartás nélkül. Az üze­mek többségében javult az elemző tevékenység színvonala, bár ezen a téren Is akad helyrehoanlvalő, főleg ott, ahol a szubjektív okokból eredő gyenge eredményeket nem értékelték bíráló igényességgel. A növénytermesztés eredményeinek értékelésénél elsősorban a gabona­termelést kell kiemelni, ahol tavaly ezidáig a legnagyobb, 3 millió 745 ezer tonnás termést takarítottak be. Sajnos szemesekből így is a tervhez viszonyítva 55 ezer tonnával keveseb­bet termeltünk. Három év alatt a ki­esés 958 ezer tonnára növekedett, s ezt behozatalból kellett fedeznünk. Jócskán van mit behoznunk a cukor­répa, a burgonya és az egyes takar­mánynövények termesztésében is ah­hoz, hogy a növénvtermesztést meg­felelő szintre emeljük. —, Az állattenyésztés szakaszán a tarvezett értékesítést feladatokat va­lamennyi termék esetében túlszár­nyaltuk. Csak húsból például a terv­vel szemben *9700 tonnával többet ér­tékesítettünk. A termelésnövekedés a kielégítő és folyamatos élelmiszerel­látásban tükröződött vissza, sőt egyes termékekből telítődött is a piac. Ta­valy a tehénállomány 33 ezer darab­bal bővült, s jelentősen csökkent a sertésállomány. Ma már nem úgy tesszük fel a kérdést, hogy megfe­lel-e az állatlétszám az előirányzott termelési szint eléréséhez, hanem úgy, hogy van-e elegendő takarmá­nyunk, főleg abrak az állatállomány eltartásához — jegyezte meg a mi­niszter. Kedvezően alakult a mezőgazdasági üzemek gazdasági helyzete is. Tavaly a szövetkezetek fennállásuk éta a legnagyobb 2,9 milliárd korona érté­kű nyereséget könyvelték el, amit részben a teljesítmények növelésével, részben pedig az anyagi költségek csökkentésével értek el. A nyereség tervét az állami gazdaságok 27 mil­lió koronával, az élelmiszeriparban pedig 14 százalékkal túlszárnyalták. A kedvező eredményekhez az ú] gaz­dasági szabályozók Is nagymérték­ben hozzájárultak. A huzamosan lemaradozó gazdasá­gok helyzetében is bozonyos pozitív változás tapasztalható. Az összesen IBI mezőgazdasági üzem közül 76 gazdaságban sikeresen teljesítették az előirányzott balterjesitési progra­mot. Az idei évre kitűzött feladatok megfelelnek a 7, ötéves terv előirány­zatának. A végrehajtási tervet az üze­mi terveken 'és a gazdasági szerző­déseken keresztül sikerült teljes mértékben biztosítani. Persze nem csak az idei feladatok, hanem az egész ötéves terv céljainak megvaló­sításáról van szó, ami annyit jelent, hogy fokozott erőfeszítést kell ki­fejtenünk az előző éyek lemaradásá­nak a kiegyenlítésére Illetve mérsék­lésére. E tekintetben a miniszter méltányolta a 22 élenjáró mezőgazda­sági üzem felhívását. Rámutatqtt ar ra, hogy minden mezőgazdasági üzemben azon tartalékokra és lehe­tőségekre kell összpontosítani a fi­gyelmet, amelyek a tervfeladatok teljesítését, illetve célszerű túlszár­nyalását segítik elő. Az állattenyész­tésben a tervet csak abban az eset­ben célszerű túlszárnyalni,’, ha ez csakis az adott források, a rendel­kezésre állő takarmány-, nyersanyag- és energiakeretek gazdaságosabb, ha­tékonyabb hasznosításéval valósítható meg, és csak/azoknál a termékeknél indokolt, amelyek a külföldi piacon jól értékesíthetők vagy a belföldi pia­con keresettek. A tervfeladatok eddigi teljesítése, valamint az ehhaz való fettételek megteremtése kedvezően alakult, Áp­rilis 20-ig a tej értékesítési tervét 23 millió literrel, a hősét pedig 20 ezer tonnával szárnyalták túl a gazdasá­gok. A tervvel szemben kedvezőbben alakult a baromfihús és a tojás érté-’ kesftése Is. Az őszi búza vetésterülete 43 ezer hektárral nagyobb volt a tervvel szemben. Az őszi vetésekből 17 ezer hektárt — ebből 6200 hektár őszi repcét — ki. kell szántani, örvende­tes tény azonban, hogy az őszi veté­sek kiesését tavaszi gabonával, a repce esetében pedig napraforgóval helyettesítették a mezőgazdasági üze­mekben. Igen sajnálatos tényként hozta fel janovic elvtárs, hogy egyre kevesebb gazdaságban foglalkoznak a sörárpa termesztésével, amelynek vetésterü­lete a tavalyihoz képest 30 ezer hek tárral csökkent. E tekintetben szük­séges megjegyezni, hogy a tavaszi­­árpa-vetések szépen fejlődnek és megfelelő növényápolással a terve­zett mennyiségű sörárpa felvásárlása így Is biztosítható. A növénytermesztésben a döntő Je­lentőségű feladatok között a megfe­lelő mennyiségű és minftségú tömeg­­takarmány-alap megteremtése szpre­pel. Ez azért Is fontos, mert erfeta­­karmányokból a készletek a múlt évi szinten mozognak, viszont tömegta­­íkarmányokból 3—4 százalékkal ke­vesebb áll rendelkezésünkre. A múlt gyakorlatával ellentétben, amikor az állományok növelésén volt a hang­súly, ma az állattenyésztés további fejlesztésének egyetlen járható útját a megfelelő takarmánykészletek biz­tosításában kell látni. Ezért e tekin­tetben az erőtakarmányokkal való takarékos gazdálkodás tartós feladat. Ki kell használni a melléktermékeket és a nem hagyományos takarmány­forrásokat is. Az állatállományok nagyságát pedig a takarmánykószle­­tekhez mérten kelj Irányítani. Az áruértékesítést feladatok telje­sítésének kedvező alakulásából kiin­dulva az SZSZK kormányénak jóvá­hagyásával feltehetően a hús felvá- I sárlását 8500 tonnával, a tej értéke­sítését pedig 15 millió literrel nö­veljük. — Ma az élelmiszeriparban és a kereskedelemben újszerű problémák­kal állunk szemben. Az áruellátás stabilizálódásával egyidejűleg egyes árucikkek esetében értékesítési ne­hézségek merültek fel. Itt azonban bírálóan meg kell jegyezni, hogy ezek gyakran nem is a globálisan nagyobb kínálatból, hanem inkább a hiányos áruválasztékból, a nem megfelelő mi­nőségből és csomagolási technológiá­ból erednek. Feltétlenül szükséges lesz jobban megismerni a vásárlő igé­nyeit. s ehhez gyorsan és rugalma­san Igazítani a termelést és a keres­kedelmet egyaránt. Vitathatatlan tény, hogy sokszor jelentős arányta­lanságok -merülnek fel a kereskede­lem megrendelése és a vásárié igé­nye között — hangsúlyozta janovic elv társ. Az SZLKP Központi Bizottsága ülésénél vitájától в Magyarics Vince, az SZLKP KB tagja, a duna­­szerdahelyi (Dunajská Streda) járási pártbizottság vezető titkára Ebből a szempontból az első ne­gyedév áruforgalmának alakulását is bírálóan kell megítélni. Ugyanis az árubevétel a múlt év valóságához viszonyítva mindössze 1,4 százalékkal növekedett, holott a terv 2,8 száazlé­­kos növekedést irányzott elő. Lema­radás mutatkozik főleg a bor- és a húsiparban. valamint az étolaj gyártásában. A társadalmi megrendeléseknek ele­get téve fokozott figyelmet kell szen­telni a minőségi követelmények be­tartásának. Az idei terv értelmében a standard termékek részarányának el kell érnie legalább a 98,2, ebből az első minőségű árunak a 11,3 szá­zalékot, akti két ponttal több a múlt évhez viszonyítva. Ehhez az ősterme­lőnek Is hozzá kell járulnia kifogás­talan minőségű nyersanyag termelé­sével és szállításával. Ián janik záróbeszédében többek között hangsúlyozta, hogy fokozott politikai-szervező munkával minden területen kedvező fettételeket kell teremteni a népgazdaság hatékony­ságának növelése érdekében. A me­zőgazdaságban és az élelmiszeripar­ban a tervek pontosítását egységes elvek alapián kell végrehajtani, me­lyek fő mutatója a társadalmi ha­szon. Napjainkban a fő figyelmet a nö­vénytermesztés és az állattenyésztés közötti aránytalanságok kiküszöbölé­sére kell összpontosítanunk, amely­nek következtében az állattenyésztés fejlesztése ezidáig az erőtakarmányok behozatalától függött. Tudatosítani kell, hogy sem ma, sem a jövőben nem számíthatunk az orőtnkarmányok behozatalára, hanem csakis a saját forrásainkra támaszkodhatunk. Ezért az állattenyésztésben a baromfihús-, a tojá^- és a sertéshústermelést aján­latos a tervezett szintem tartani, a termelésnövelést pedig a szarvasmar­ha-tenyésztés gyorsabb ütemű fejlesz­tésére kell alapozni, a rendelkezésre álló fakarmányforrásoktól függően. Minden állatcsoportnál ésszerűsíteni kell az erőtakarmányok fogyasztását. Á nem vagy kevésbé jövedelmező ága­zatok további sorsával kapcsolatban is mmlőbbi döntéshozatal szükséges. Az állattenyésztésben határozottab­ban kell alkalmazni az irányított ál­latforgót, figyelembe véve az áruér­tékesítési tervet, valamint a követke­ző évi feladatokat. Az élelmiszeriparban keresni kell az utakat és a lehetőségeket a nyers­anyagok legésszerűbb hasznosítása érdekében. Emellett megkülönbözte­tett figyelmet kell fordítani a minő­ségre. az áruválasztékra és a termék­­váltásra. Ehhez azonban megfelelő kapacitások, korszerű technológiai berendezésék szükségesek. Janik elvtárs rámutatott az anyagi érdekeltség elmélyítése és a tökélete­sített irányítási rendszer elvei követ­kezetesebb érvényesítésének szükség­szerűségére is. Még ma is az admi­nisztratív jellegű irányítás uralkodik az alkotó, gazdasági jellegű irányítás felett. Az igényéé feladatok elérése érde­kében nagyobb teret kell biztosítani a kezdeményezésnek, a szocialista versenymozgalomnak, a pártszerveze­tek részéiről pedig az agitáciős és ne­velő munkának. Erre a célra ki kell használni az efsz-ek X. országos kongresszusa előtti vitát is. KLAMARCSIK MARIA A dunaszerdahelyi járás párt- és gazdasági szervei a szocialista mező­gazdaság 35 éves útját elemezve arra a következtetésre jutottak, hogy úgy, mint eddig, a jövőben is a gépesjtés váltja ki majd a legnagyobb válto­zásokat a mezőgazdaságban. A mező­gazdasági gépek alapjában megvál­toztatták a mezőgazdasági munka jel­legét, lehetővé tették a munkaterme­lékenység és a mezőgazdasági terme­lés intenzitásának növelését és a tár­sadalmi haladást. Pedig a gépesítés olyan intenzifikációs tényező, amely­­lyel kapcsolatban sok kiaknázatlan tartalékunk és megoldatlan problé­mánk van. A pártszervek és -szerve­zetek, valamint a szakemberek az alaptermelésből arra hívták fel a fi­gyelmünket, hogy túlságosan nagy a röv'd ideig használható önjáró cél­gépek részaránya. Ugyanakkor kevés az univerzális gép és felszerelhető adapter. Az új gépek nagyon drágák, teljesítményük nem felel meg az ár­nak és nincsenek komplex gépso­raink. A csak rövid ideig használható célgépek kérdését függesztett és von­tatott gépek formájában oldjuk meg. A legrosszabb megoldást jelentik a csak röv:d ideig használható nagy teljesítményű önjáró célgépek, mivel kihasználhatóságuk mutatói alacso­nyak és az amortizációs költségek aránytalanul nagyok. A mezőgazdaság gépesítésében a legnagyobb problémát a gépsorok hiánya jelenti. Ez már hosszú éyek óta gondot okoz. de a probléma új megvilágításba került a növényter­mesztési rendszerek bevezetésével, mivel ezek elképzelhetetlenek a meg­felelő gépsorok nélkül. Ojből és újból megkezdjük a gép­sorok összeállítását, de sohasem si­kerül ezeket kompiettizálni. Vélemé­nyünk szerint mielőbb ki kell dolgoz­ni a növénytermesztés gépesítésének koncepcióját, figyelembe véve az egyes növénytermesztési rendszere­ket, miközben maximális mértékben szem előtt kell tartani az egységesí­tés követelményét, pontosan megha­tározva az egyes gépek helyét a gép­sorokban. Ami a tőkés országokból behozott gépeket iľeti, áruk aránytalanul ma­gas és csak részben térül meg a jobb műszaki mutatók révén. Ezenkívül rendszerint nem sorolhatók a mi gép­sorainkba. és csak kevés lehetőség nyílik arra, hogy saját adaptereink­kel egészítsük ki őket. Ugyanakkor javításuk és karbantartásuk az alkat­részek hefyoztalától függ. Amint a CSKP KB 10. ülése is hang­súlyozta, a mezőgazdasági termelés gépesítésének és automatizálásának megoldását a Szovjetunióval való, a KGST keretében megvalósított szocia­lista gazdasági integrációban látjuk. A mezőgazdasági gépek kihasználtsá­gának alacsony fokú hatékonysága szorosan összefügg a szubjektív tó nyezővel. Tanúi lehetünk annak, hogy a mezőgazdasági gépek szakszerűtlen kezelése következtében élettartamuk lerövidül. Éppen ezért a pártszervek és a gazdasági vezetők szemináriu­mok és tanfolyamok szervezésével igyekeznek elmélyíteni a gépesltők elméleti és gyakorlati ismereteit. Járásunk pártszervei és gazdasági vezetői azzal a gondolattal foglalkoz­nak, hogy egy telepet létesítenek a leirt gépek és szerszámok szétszere­lésére azzal a céllal, hogy az alkat­részeket felújíthassák. Amint magunk is meggyőződhettünk róla, a Szovjet­unió szaratovi területén ezt a mód­szert már régen alkalmazzák. Tudatában vagyunk annak, milyen fontos a mezőgazdaság hatékony gé­pesítése a tudományos-műszaki fej­lesztés ismereteinek felhasználása alapján. Ez a feladat csakis úgy old­ható meg, ha lényegesen javul az egyes szervezetek és szervek, minde­nekelőtt a kutatási és fejlesztési munkahelyek, az alaptermelés, a gép­ipar és a kereskedelem együttműkö'­­désc. Természetesen a legfontosabb marad továbbra is az alaptermeié« ellátásának mennyisége és minősége. Lényegesen fokozni kell a gépipar anyagi és erkölcsi felelősségét s ér­dekeltségét a mezőgazdaság felada­tainak teljesítésében. Döntő fordula­tot kell elérnünk a mezőgazdasági gépek elosztásában, főleg meg kell szüntelni azt a gyakorlatot, hogy a mezőgazdaság irányításának minden szintjén bizonyos tartalékokat alakí­tanak ki. Ez a gyakorlat ahhoz ve­zet, hogy egyes esetekben az üzemek több gépet kapnak terven felül, mint a terv keretében, ami gondokat okoz a mezőgazdaság gépesítésének fej­lesztésében. Szlovákia Kommunista Pártjának három évvel ezelőtt megtartott kong­resszusán a beszámoló leszögezte, bogy ti nyugat-szlovákiai kerületben fejleszteni fogjuk a népgazdaság olyan ágazatait, amelyek a műszaki haladás hordozói és jelentősen hoz­zájárulnak a gazdasági eredmények javításához. Ilyen például a mikro­elektronika és a gépipar. A dunaszerdahelyi járásban Is tel­jes mértékben megvalósítjuk ezt a feladatot. Fejlesztjük a Tesla kon­szern keretében a fogyasztási elekt­ronikai termelési programját, a gép­iparban pedig előkészületek folynak a termelési programok fejlesztésére a nehézgépipari müvekben és a csap­­ágygyárakban. Annak ellenére, hogy az ipari szer­vezetek nemegyszer ideiglenes terme­lés^ csarnokokban dolgoznak, a ter­melés nő. Ehhez nagymértékben hoz­zájárulnak a pártalapszervezetek. A dolgozók a pártszervezetek vezetésé­vel nagyobb feladatokat teljesítenek. Ezt megerősítették az év eleji párt­­taggyűlések és a dolgozóknak az SZNF 40. évfordulója tiszteletére ki­bontakozó kezdeményezése. A járás párt- és állami szervei ar­ra törekednek, hogy a járás fejlődé­sét komplexen, a mazőgazdaság és az Ipar fejlesztésével összhangban való­sítsák meg. A Braíislavai Városfej­lesztési és Területi Tervezési Állami Intézettel együtt már dolgoznak a já­rás társadalmi-gazdasági fejlesztésé­nek távlati tervén. A fejlesztés során számolunk azoknak a kapacitásoknak a felhasználásával, amelyek a dunai vízlépcsőrendszer építése után ma­radnak a járásban. A múlt hét végén Brati­­slavában tartatta kongresz­­szusát a Szlovákiai Nőszö­vetség, melyet Elena Litva­­jová. az SZLKP KB Elnöksé gének tagja, a Szlovákiai Nőszöfetség Központi Bizott­ságának elnöke nyitott meg. Szívélyesen üdvözölte a CSKP KB, az SZLKP KB, az SZSZK NF KB és a szlovák kormány küldöttségét, ame­lyet Jozef Lenárt elvtárs, a CSKP KB Elnökségének tag ja, az SZLKP KB első titká­ra vezetett. A Csehszlovák Nőszövetség Központi Bi­zottságának küldöttsége a szövetség elnökének, Marié Kabrhelovának. a CSKP KB Titkársága tagjának a veze­tésével vett részt a tanács­kozáson. Elena Litvajová terjesztet te elő a főbeszámolót, a­mely részletesen elemezte a nők tevékenységét, társadal­munkban betöltött szerepét. Többek között elmondot­ta. hogy as ötéves számvetés igazolja: a Nőszövetség tag­jai az előző kongresszus ha­tározatait felelősségteljesen megvalósították. Kifejezte meggyőződését, hogy a tag­ság önfeláldozó munkájával hozzájárul pártunk politiká­ja megvalósításához, a béke megőrzéséhez-A kongresszusi vitában, amelyben felszólalt jozef Lenárt elvtárs is, a küldöt­tek foglalkoztak az alap­­szervezetek tevékenységé­ben, a tisztségviselők felké­szítésében elért eredmé­nyekkel és tennivalókkal. Rámatattak a nők körében a szocialista verseny és az újitómozgalom kiszélesítésé­nek fontosságára, szóltak az anyáknak a gyermekneve­lésben betöltött pótolhatat­lan szerepéről. A folytatódó vitában fel­szólalt Marie Kabrhelová is, aki nagyra értékelte a Szlo­vákiai Nőszövetség tevé­kenységét. A barátság napjai Immár negyedszázada tart a szovjetunlóbell szaratovi terület és a nyugat-szlovákia! kerület barátsága. Ebből az alkalomból a nyugat-szlovákiai kerületi pártbizott­ság a Szlovák Nemzeti Felkelés és ‘ hazánk felszabadí­tása közelgő 40. évfordulója tiszteletére az Idén május 21—-25-én szervezik meg a barátság napjait. A szervezők a szaratovi területről 60 tagú küldött­séget várnak, akik részére gazdag programot állítottak össze. Mindez hozzájárul a proletár és szocialista in­ternacionalizmus szilárdításához, a baráti kapcsolatok további elmélyítéséhez. Néhány rendezvényre olvasóink ftgyslmét Is szeret­nénk felhívni. A Csehszlovák-Szovjet Barátság Házában május 22-én nyílik meg a kiállítás, amely a szaratovi terület dolgo­zóinak az SZKP XXVI. kongresszusa határozatai teljesí­tése során elért sikereit mutatja be. Május 22-én a Dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) Járási Népművelési Házban békenagygyűlést rendeznek, melyen a szaratovi területről érkező művészek Is fel­lepnek. Ugyancsak május 22-ón a komszomotisták a garant­­kálnai [Kalná nad Hronom) Augusztus 29. Efsz fiatal­jaival találkoznak. Május 23-án 9,30 órai kezdettel a Nyltraí Agrokomplex üléstermében rendeznek szemináriumot, amelyen a résztvevők a mezőgazdaság belterjesítésének további lehetőségeivel foglalkoznak. (blm)

Next

/
Thumbnails
Contents