Szabad Földműves, 1984. január-június (35. évfolyam, 1-26. szám)
1984-05-19 / 20. szám
Szabad FäMaiú'res AZ SZSZK MEZÖGAZDASÄGI Es Élelmezésügyi MINISZTÉRIUMÁNAK hetilapja 1984. május 19. ★ 20. szám ★ XXXV. évfolyam ★ Ara 1,— Kč« Ösztönző munkadíjazás, napi terméshozam Pártnnk gazdaságpolitikájával összhangban. az előttünk álló évek egyik legfontosabb feladatának a mezőgazdaság belső tartalékainak feltárását és ésszerűbb kihasználását tekintjük. A rejtett tartalékok felismeréséhez, felhasználásuk feltételeinek megteremtéséhez és a gazdasági fejlődés szolgálatába állításához azonban megfelelő vezetési-szervezési ismeretekre, a jól bevált módszerek általánosítására, iUetve átvételére van szükség. Most és a belátható jövőben a cél a mezőgazdasági üzemek rendelkezésére álló termelőerők alkalmazásának olyan színvonalú megszervezése, amely működésük hatékonyságát segíti elő. Ez az igény természetesen eddig is létezett. Ma már azonban ez nem egyszerűen igény, hanem követelmény. Az elmondottakkal összhangban ma már meghatározó szerepet játszik a végtermékekhez igazodó belüzemi önelszámolás. Ez a módszer alapvetően megfelel annak az elvnek, hogy mindenki végzett munkája eredménye arányában részesedjék a közös jövedelem szétosztható részéből. E jövedelemelosztási formát gazdaságaink főképpen az állattenyésztésben alkalmazzák,/bevezetése és továbbfejlesztése azonban a növénytermelésben is korparanccsá vált. A továbbfejlesztést elsősorban azért hangsúlyozzuk, mert azoknak a dolgozóknak a jövedelme, akik például a növénytermelés valamelyik, sok emberi munkát igénylő ágazatában dolgoznak, elsősorban aszerint alakni. hogy az általuk megművelt terület mekkora termést ad. A hozamokat azonban nem csupán az embe rek munkájától, hozzáértésétől és szorgalmától függő tényezők befr^yásolják. Két egymást követő évben is Igen nagy mennyiségi és minőségi eítérést okozhat az időjárás. Ezáltal a részesedés lényegesen eltérhet attól, amit a tényleges munkaráfordítás indokolna. Ezért több élenjáró gazdaságunkban a végtermékdíjazás olyan változatát dolgozták ki. amely elhárítja a fentiekben vázolt akadályt, s a lehető legnagyobb mértékben függetleníti a személyes jövedelem alakulását az időjárás okozta ingadozástól. Akik területükön ugyanazt az eredményt érték el, amit a gazdaság termésátlaga mutat bizonyos növényből, azoknak a korábbi évek átlagos munkadíját folyósítják. Akik viszont nagyobb vagy kisebb hozamot takarítanak be területegységenként, azok arányosan több. illetve kevesebb részesedéshez jutnak. A második és az ezt követő években már az előző esztendő tényleges bérátlaga az alap. A bérnövelés teljes lehetőségét azonbas nem helyes kihasználni. Számítani kell ugyanis arra, hogy a dolgozók kor és szakképzettség szerinti összetételének változása következtében is létrejön bizonyos „statisztikai“ bérszínvonal növekedés. A vázolt módszer sikeres alkalmazásának természetesen fontos feltételei vannak. Nem lehet lényeges különbség egy egy növényi kultúrán be lul a talaj típusában, az elővetemény minőségében, a talajművelésben stb. Csak azonos feltételek között szabad versenyeztetni a dolgozókat, illetve a kisebb-nagyobb közösségeket, mert ellenkező esetben nem a munka. a szakértelem, a lelkiismeretesség. hanem más elemek alakítják ki az eredményeket. Kézenfekvő például, hogy nem lehet egy kalap alá venni a feketetalajt a homokkal, az öntözött területet az öntözetlennel, s a különböző növényfajtákat sem. Szükség van továbbá arra is, hogy részleges vagy egymástól eltérő méretű elemi károk esetén a gazdaság vezetősége korrigálja az eredményeket, s fgy a munkadíjazást is. 4 A végtermékhez — a hektáronkénti átlagterméshez — igazodó munkadíjazás ezen formája a minimálisra csökkenti a bizonytalansági tényezőket. s a terület függvényében tervezhetővé teszi a bértömeget és a bérszínvonalat. Mindez úgy valósítható meg, hogy csorbíthatatlanul megmarad az egyéni érdekeltség a termelés eredményességében s megmutatkozik a különbség a személyes jövedelemben az egyének és a közösségek között. A munkadíjazás ezen módszerére elsősorban azok a gazdaságok vállalkozhatnak, amelyeknek elég tartalékalapjuk van arra, hogy a személyes jövedelmet esetleg egy-három évre is el tudják téríteni a végtermékdíjazásos növények terméseredményétől. Előfordulhat ugyanis, hogy a hozamok — valamilyen okból — kedvezőtlenül alakulnak. Az viszont törvényszerűen a szakvezetők dolga, hogy olyan termelési feltételeket valósítsanak meg, amelyek több év átlagában biztosítékot jelentenek a termésátlagok növelésére. Minimális követelménynek tekinthető, hogy ez a növekedés rendszeresen elérje legalább a gazdaság tervében előirányzott béremelkedés ütemét. Ahhoz, hogy az alaposan, kellő megfontoltsággal előkészített módszer beváljon, a vezetőket és a dolgozókat egyaránt érdekeltté kell tenni a terméseredmények növelésében, a minőség javításában és a költségek csökkentésében. Ennek egyik módja az lehet, hugy az előző év bérszínvonalát alapul véve megszabják, hogy bizonyos számú .dolgozóval, mennyi munkát lehet elvégezni. Szükség esetén a helyes arány megteremtésének eszközei a termelés szerkezetének módosítása és a munkaerő-átcsoportosítás lehet. Ha mindez megvalósult, s a gyakorlatban is zökkenőmentes e folyamat, akkor feltételként szabható, hogy a tervezett bérszínvonal-növelésre az év végén az a munkaszervezeti egység — üzemegység, brigád stb. — kapjon lehetőséget, amely az előző év bérszínvonalán belül teljesítette a tervet. Abban az esetben viszont, ha nem kielégítő munkaszervezés, vagy egyéb nem objektív ok miatt a tervezett bérnövelés egészét vagy annak egy részét év közben felhasználta, az év végén még egyszer nem kaphatja meg. Ha az egység év közben az év végére tervezett bérszínvonal-növekedést is túllépi, akkor a bérfelhasználási többletet az ót illető kiegészítő részesedés terhére számolja el a gazdaság. Rendkívüli esetekkel is számolva úgy helyes, ha a gazdaságok vezetősége a bérkeret bizonyos részét tartalékolja, hogy indokolt esetben a rászoruló gazdálkodási egység segítségére lehessen. A gyakorlati eredmények arról ta mis kodnak, hogy ezt a munkadíjazási módszert a hagyományos növénytermelési ágazatokon kívül minden olyan végtermékdíjazásos termelési ágazatban jól lehet alkalmazni, ahol egyének, brigádok, vagy kisebb-nagyobb kollektívák azonos termőhelyi és egyéb feltételek között dolgoznak. A munkaszervezeti és a brigádértekezleteken természetesen meg kell értetni a dolgozókkal, hogy nem többet k^U dolgozniuk, hanem ésszerűbben. többet és olcsóbban termelni. Például a gép ne járjon csak azért, hogy ne álljon. Vagy: ha valamilyen munkaműveletet el lehet végezni kapcsolt gépekkel, egy menetben, akkor ne csináljunk kettőt. Mérlegelni kell azt is, hogy milyen típusú talajmunkát melyik típusú erő- és munkagéppel legésszerűbb elvégezni. Hiába ugyanis a bérmegtakarítás, ha az energiafelhasználás háromszor annyiba kerül. Ha a dolgozók tudatába vésődött ez a bérezési módszer, akkor az együttműködő ágazatok szinte naponta ellenőrzik, jó munkára serkentik egymást. Vagyis megvan a feltétele annak, hogy a növénytermesztési ágazat nem veszi át a rossz talajraunkát, a gépjavító ágazat dolgozóinak pedig állandóan kell tartaniok a növénytermesztési ágazat kritikájától. CSIBA LÄSZL0 Késik a tavasz, késik a zöldtakarmányok betakarítása Is. A feszítetté Tilt takarminymérleg javítása szempontjából nagy szolgilatot tehet a szántóföldi legelők célszerű kihasználása. Az illésházi (Nový Život) Csehszlovák—Mongol Barátság Efsz-ben évek óta eredményesen alkalmazzák a szakaszos legeltetést, s ez Pajger Tibor agrármérnök, a szövetkezet elnöke szerint pozitívan érezteti hatását a tejtermelésben ‘ л Fotó: Tóth József яавва«вввявввввщавваявавваавявая*ввв*вввяаввв«яяяаявяввав*явя*«вявявввяяввввява*ввяя»вявяя Megérdemelt elismerés Már hagyománnyá vált, hogy a má jusi ünnepek alkalmából a legjobb szövetkezeti dolgozók, akik példát munkájukkal jelentős mértékben hozzájárulnak szocialista mezőgazdaságunk igényes feladatainak teljesítéséhez. átvehetik a mezőgazdasági éa élelmezésügyi tárca kitüntetéseit és elismerő okleveleit. A nyugat-szlovákiai kerület egységes főldművesszövetkezeteinek és állami gazdaságainak élenjáró dolgozói május 4-én Vágsellyén (Sala) vehették át a megérdemelt jutalmat. „A szocialista munka úttörője“ miniszté riumi kitüntetést 15 dolgozó kapta. Köztük Rácz Pélerné, született Kovács joláii Is. aki a dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) Dukla szövetkezet ragja. A dióspatonyréti (Orechová Potôft- Lúkyj születésű liatalasszony tulaj donképpen egyidős felszabadított ha zánkkal. A háború borzalmait közvetlen ugyan nem tapasztalta, a nagy világégés mégis szomorúan beárnyékolta életét és rányomta bélyegét további áorsára., Hadiárvaként nevelke dett a felszabadulást követő években. Munkabírása, kitartása, lelkesedése bizonyára már ebben a korai időszakban megalapozódott. A fiatalos len dület. a megismerés vágya, később az évek során tapasztalatokkal ia bővült. Az alapiskola elvégzése után a Du natókési (Dunajský Klátov) Állami Gazdaság dióspátonyi részlegén kezdett dolgozni, ahol több mint egy évtizedet töltött. Itt sajátította el a mezőgazdasági munka gyakorlati alapjait. Az állattenyésztésben eltöltött évek tovább erősítették az állatok iránti szeretetét. Saját bőrén tapasztalta, hogy az örömmel, jókedvvel és nem utolsósorban becsületesen elvégzett munka mindig bőségesen megtérül és meghozza gyümölcsét. Az 1974-es évtől kezdve a Dukla Efsz tagja, a hodosi gazdaság fejőnője. Munkaeredményei alapján az első évtől nemcsak a szövetkezet, hanem az egész járás egyik legjobb fejönőjo. Amikor a Dunaszerdahelyi Járási Mezőgazdasági Igazgatóságon a legjobb fejők napi és évi átlagteljesítményeinek táblázatát olvastam, az ő eredményeit nem lehetett figyelmen kívül hagyni. Az utóbbi öt évben egyre jobb gazdasági eredményeket ért el. Míg 1978 ban egy tehéntől na ponta átlagosan 10.82 litert fejt, 1979- ben 11,80 litert, a következő években pedig 12,43 és 13,48 litert. 1982 ben már 13.91, tavaly pedig 14,80 litert. A számok önmagukért beszélnek. Aki legalább egy kicsit Is járatos a szakmában, az tudja, hogy ilyen nagyszerű teljesítményhez mennyi munka, törődés és szakértelem szükséges. A tudományos-műszaki fejlesztés ismereteinek gyakorlati alkalmazása a mezőgazdasági termelésbe« is egyre több szakképzett munkaerőt követel. Rácz Jolán is tudatában van annak, hogy a jő munkaeredményekhez ma már nem elegendő a lelkesedés és a két dolgos kéz, hanem ehhez nagy mértékben szaktudásnak is párosulnia kell. Férjével együtt, aki szintén a szövetkezetben dolgozik, 1981 ben részt vettek az állattenyésztésben dolgozók továbbképző tanfolyamán, ahol eredményesen vizsgáztak. A tanfolyamon elsajátított elméleti Ismereteket mindennapi teendőik során alkalmfAmi tudják. A szocialista brigád, amelynek tagja. szintén jó eredményekkel büszkélkedhet. Szerénysége, egyenessége és szókimondása miatt a kollektíva tagjai szeretik. Véleményét nem hagyja meg magának, a hiányosságokra felhívja a figyelmet. Nemcsak másokkal, hanem önmagával szemben is igényes. Nem fél az új megoldásoktól. ha jobb eredmények érhetők el általuk, bátran támogatja azokat. Vidám alaptermészetű, szereti a humórt. Amikor azonban a munkáról van szó, nem ismer tréfát; csakis az alaposan, becsületesen elvégzett munkát értékeli. Tanácsait, tapasztalatait szívesen megosztja munkatársaival, akik élnek is a lehetőséggel, és sokszor kikérik véleményét. Három gyermek édesanyja. A legidősebb szintén a mezőgazdaságot választotta, a Dunaszerdahelyi Mezőgazdasági Szakközépiskola tanulója- A szövetkezetben és az otthon elvégzett munka után talál időt arra is, hugy bekapcsolódjék a társadalmi szervezetek tevékenységébe. Tagja a Csehszlovák-Szovjet Baráti Szövetség, a Csehszlovákiai Vöröskereszt és a Nőszövetség helyi szervezetének. Főleg az utóbbi tömegszervezetben fejt ki érdemdús tevékenységet. Találkozásunkkor legtöbbét a munkájáról beszélt. Szavaiból érződött, hogy nagyun szereti azt, amit csinál. Olyan lelkesedéssel tud beszélni napi' teendőiről, amelyek másnak talán egyhangúnak tűnnek, hogy a beavatatlannak is felkelti az érdeklődését. Arról azonban, hogy munkája elismeréséül már van egy minisztériumi kitüntetése, nem szólt. A járási mezőgazdasági igazgatóságon tudtam meg, hogy 1979-ben Nyitrán (Nitra) megkapta „A mezőgazdaság és élelmezésügy kiváló dolgozója“ kitüntetést. Nem kedveli a zengzetes, nagy szavakat. Szereti a családját, a természetet és a munkáját. Huszonnégy éve dolgozik a mezőgazdaságban, soha nem elégedett meg az elért eredményekkel, mindig újabb célokat tűz maga elé. Mi is csatlakozunk munkatársaihoz. és munkájához további sok sikert kívánunk. BARDOS GYULA tnnniiMiniiiHmiiHiHmHisaasismiiimiunNHHin »••»■яяяяяаяаааа
