Szabad Földműves, 1984. január-június (35. évfolyam, 1-26. szám)

1984-05-12 / 19. szám

1984. május 12. SZABAD FÖLDMŰVES, I r Társadalmunk élelmi­­szeripari ágazatai döntő szerepet töltenek be a népélelmezésben, dolgo­­zóink növekvő igényei­nek a kielégítésében. Gondoskodnak az áruvá­laszték bővítéséről, sfz élelmiszerek beltartalml értékének és minőségé­nek szüntelen növelésé­ről. Az ágazatok között a Malom- és Sütőipari Tröszt alapvető felada­tot tölt be, hiszen a fo. gyasztök naponta vásá­rolnak kenyeret és pék­süteményt. A közelmúltban Ladi­slav Közel agrármérnök, a tröszt vezérigazgatója és munkatársai arról tá­jékoztatták az újságíró­kat, hogy az ágazat 12 ezer dolgozója mennyire tesz eleget a legfőbb küldetésének. Jó bizonyí­tékként szolgálhat erre, hogy például a korábbi ötéves tervidőszakban a tröszt másfél milliárd korona értékű áruval többet juttatott a fo­gyasztóknak, mint az előző öt évben. Tulajdonképpen ezzel a 7. ötéves tervidőszakra előirányzott forgalma­zási tervmutatókból néhányat már 1980 második felében teljesítettek. Csak természetes, hogy a termelés és a forgalmazás tekintetében 4 azóta előbbre jutottak. A tömegáru mellett több ezer tonnára becsülhető ű] gyártmányt Is piacra adtak. Ide sorolhatók például a házlasz­­szonyoknak időmegtakarítást jelentő fagyasztott tésztakészítmények, a gyermektápszerek stb. Elmondható, hogy az öt évre előirányzott felada­tok három éves Időtervét kedvezően teljesítették. A helyenkénti eltérések­­tői eltekintve a tröszt munkaközös­sége kifogástalanul valósítja meg * CSKP XVI. kongresszusa Irányelveiből ráháruló feladatokat. Az ágazat a szocialista építés kez­deti éveiben, tehát 35 évvel ezelőtt mintegy 1400 széttagolt, korszerűtlen kisüzemi szintű sütőipari kapacitáso­kat, és mintegy 640 cukrászdát örö­költ minimális gépesítéssel. Napjaink­ban viszont 55 korszerűen felszerelt nagy és mintegy 300 kispókség szol­gáltatja Szlovákia lakosságának a mindennapi kenyeret. Természetesen az ipari jellegű termelésre berendez­kedett nagypékségek adják népünk' kenyérszükségletének 86 százalékát. A jelenlegi ötéves tervidőszak évei­ben a régebbi kapacitások korszerű­sítésével a kenyérgyártő és a' cuk­rászsüteményt készítő kapacitás lé­nyegesen bővült, ugyanakkor Szlová­kia 8 járása sürgeti a sütödék mi­előbbi bővítését. Erre a célra termé­szetesen jelentős pénzösszeg kellene, mert a sütödékkel párhuzamosan a korszerű malmok kivitelezése is szük­ségszerű. Ilyen létesítmények meg­építésére csak a következő ötéves tervidőszakban kerülhet eor. összehasonlítás végett Bratislavá­­ban megnéztük a főrévl {Prievoz) kispékságet, ahol Štefan Lisy vezeté­sével hárman naponként mintegy két tonna kiváló minőségű kenyeret süt­nek. A fogyasztók a főrévl kenyérért naponta sorban állva türelmesen vá­rakoznak. Megtekintettük azonban az egyik bratislavai nagypékséget is, ahol nyolc kenyérfajtát »ütnek na­kodásra persze nincs ok, merť nagyol? a követelmények. Örvendetes, hogy Szlovákia sütő­ipari vállalatai jó kapcsolatot tarta­nak a csehországi sütödékkel, gyak­ran cserélnek készítményeket. A cseh sütőipar gyártmányai több szlovákiai városban kaphatók. Csehországban pedig a szlovákiai specialitásokat kedvelik. A tröszt tudományos-műszaki bázi­sának munkaközössége olyan kenyér­fajta készítését is tervbe vette, msly légmentesen, fóliába csomagolva ká­rosodás nélkül 10 napig Is tárolható. Ennek a forgalmazását fehér és bar­na változatban tervezik. Természete­sen több új gyártmányuk is van, me­lyeknek forgalmazása az árkalkulá­ciós eltérések miatt akadozik. Készít­ményeik közül 28 nyerte el a kiváló minősítést. Gyakorlatilag nem fordul­hat elő, hogy a sütőipar másnapos kenyeret szállítson a kereskedelfni hálózatba. Ha a boltokban mégis öreg kenyeret kínálnak a fogyasztóknak, az nem a sütőipar munkaközösségé­nek, hanem a kereskedelmi dolgozók­nak a hibája. A frissen érkezett ke­nyeret rendszerint raktáron tartják, az ott felgyülemlett régit pedig kirak­ják az eladótér polcaira. Ezt csak kevés fogyasztó tudja, ezért пэт ár­tana, ha a népi ellenőrök gyakrabban megfigyelnék, hogyan bánnak a ke­nyérrel a kereskedelemnél. Nem véletlen, hogy a tröszt az utánpótlás intézményesített szervezé­séről is gondoskodik. Szükségszerű ez, hiszen a korszerű, több milliós költséggel létesített kapacitásokat valóban szakavatott smberekre kell bízni. Az iparnál például 1200 főis­kolát végzett szakemberre lenne szükség. Eddig azonban 580-at sike­rült megnyerni. Középfokú szakkép­zettségű dolgozójuk pedig 2500 van. A generációváltás sürgős Intézkedé­sekre salkallta a vezérigazgatóságot. Szlovákiában Kassán (Košice), Nitrán és Banská Bystricán érettségivel vég-Fotó: CSTK NntHmininniimMiiiHMiHnmHinMinniiinimiiiiiainminiiiiHHnniiiii Kiss Irén és Deák Vince megbeszéli a teendőket Fotó: Štefan KrajSovÜ MUNKÁJUKAT több nemzedék értékeli Amikor Szlovákia területi adottsá­gait vesszük szemügyra, általában északi erdős, és déli mezőgazdasági részről beszélünk. Ezt a statisztikai adatok is altámasztják, mivel az er­dősítés a déli területeken alig halad­ja meg a 10 százalékot; az átlag ugyanakkor 39 százalék. Talán ezzel is magyarázható az a téves nézet, hogy Dél-Szlovákiában nem is beszél­hetünk igazi erdőgazdasági munkáról. Ennek ellentétjéről győződtünk meg az Állami Erdészet palárikovói erdő­­gazdaságában, ahol a nők munkakol­lektívájának tevékenységével ismer­kedtünk. A csoport vezetőbe, irányí­tója Kiss Irén a minap vehette át A kiváló munkáért állami kitüntetést. Kedves, kiegyensúlyozott nő, aki nemcsak jogaival, hanem kötelessé­geivel is tisztában van. Véleményére gyakran kíváncsiak, és 6 él is a le­hetőséggel, nem rejti véka alá el­képzeléseit. Nem tél a munkától, a­­melyből bizony bőven akad a gazda­ság ifjúságfalvai (Dedina mládeže) faiskolájában. Látogatásunkkor az apró nyárfa­csemetékkel foglalatoskodtak. Hiába kerestük, nem találtuk a máshol ter­mészetesnek vett szociális épületet. Helyette csak egy lakókocsi áll a központban, amelyet bol ebédlőnek, bői pedig Öltözőnek használnak. Ha nem merültek volna fel nehéz­ségek a geológiai kutatás során, bi­zonyára itt is másképpen állnának ezen a téren. Most abban reményked­nek. hogy a közeljövőben ez is meg­oldódik. Addig a munkafeltételek a­­zonban elég kedvezőtlenek. Tulajdon­képpen a nyárfák elkészítésétől kezd­ve az ültetésen át egészen a gondo­zásig mindent kézzel végeznek. Ülte­téskor, kapáláskor bizony sokat kell görnyedezni. Hogyha ehhez hozzá­számítjuk nyáron a port, a szúnyogo­kat és a gyakori ivóvfzhiányt, meg­állapíthatjuk; valóban nehéz körül­mények között végzik mindennapi teendőiket. A faiskolában dolgozó nők közül mégsem panaszkodott sen­ki. Elégedettek, mert a munkájukat értékelik és becsülik. — Amikor az erdőgazdaságban kezdtem dolgozni, még nem is tuda­tosítottam, milyen társadalmilag is fontos munkát vállaltam. Azért vá­lasztottam ezt a munkát, mert akkor az idényjellege miatt a legjobban megfelelt, ugyanis több gyermekről kellett gondoskodnom. Nagyon sokat tanultam Cuper Györgytől, aki abban az időben az erdőgazdaság munkáját irányította. Az 6 lelkesedésének ke­vesen tudtak ellenállni. Gyakran han­goztatta. hogy úgy bánjunk az erdő­vel, a fákkal, mint az élő szervezet­tel. Mindannyian jól fejünkbe véstük, hogy munkánkat nemcsak a mostani, hanem a következő nemzedék is ér­tékeli — vallotta Kiss Irén. A beszélgetésbe Deák Vince, az üzemi szakszervezeti bizottság elnö­ke is bekapcsolódott: — Valamennyi nődolgozánk nagyon jói ismeri a nyárfanevelés fortélyait, s ez persze nemcsak az elvégzett munka mennyiségében, hanem a mi­nőségében is megmutatkozik. Az ő kollektívájuk, a hasonló összetételű csoportokhoz viszonyítva kétszer töb­bet elvégez. Ügy látszik a nyárfák iránti szereteten kívül örökölték a Dunamenti-sikságon élt elődeik mun­kabírását is. A szakismereteket is nagyon gyorsan elsajátították. A kor­szerű módszerek ismerete és hasz­nosítása nélkül el sem képzelhető az igényes feladatok teljesítése. A GabCíkovói Erdőgazdasági Kuta­tóintézettel is jól együttműködnek. Ennek az összmunkának köszönhe­tően sikerült biztosítaniuk a kiváló genetikai adottságokkal rendelkező fajtákat, amelyek valamennyi szem­pontból megfelelnek a korszerű kö­vetelményeknek. — A kollektíva mindig összetart. Habár a csoport tagjai gyakran vál­toznak, a jókedv, vidámság nálunk sosem hiányzik — mondta a csoport vezetője. — Gyorsan megszoktuk egymást, mindenki alkalmazkodott rövid időn belül. Ez csak ott lehetséges, ahol az ember jól érzi magát — teszi hozzá Csente Mária. Űjra Deák Vince veszi át a szót? Kiss Irénnek sikerült összehangolnia a csoportot. Ehhez hozzájárult az is, hogy nemcsak másokkal szemben igényes, hanem saját magával szem­ben is. Gyakran rámutat a hibákra, igyekszik azokat mielőbb helyrehozni. A Kiss Irén vezette kollektíva már huzamosabb ideje a legjobbak közé tartozik. A kitüntetés bizonyára még jobb munkára ösztönzi majd a cso­port tagjait. Több ilyen példás kö­zösségre volna szükség, hogy Dél- Szlovákiában is gyorsabban fejlődjön az erdőgazdaság. Helena Olachová múrnői? Árva János három éve a JEDNO­TA fogyasztási szövetkezet légi (Lehnice) felügyelő bizottsá­gának az elnöke. Tudja, hogy sokrétű, társadalmi munkában végzett tevé­kenységével slsősorban " a vásárlók érdekeit keli képviselnie. A közelmúltban megtartott közgyű­lésen az elmúlt év eredményeiről számolt be. A Jelenlevők sokasága is bizonyítja, hogy a falu lakossága ér­deklődést tanúsít munkájuk Iránt. A gyűlés Jó alkalmul szolgált, hogy a résztvevők bővítsék ismereteiket, to­vább formálják Jogi tudatukat. Nagy érdeklődéssel hallgatták dr. Angyal Lászlónak, a Dunaszerdahalyl (Dunaj­ská Streda) Járási Bíróság dolgozó­jának előadását. Beszámolójában az ílnök megemlé­kezett a Februári Győzelem évfordu­lójáról. méltatta a felügyelő bizottság körzetébe tartozó üzletek dolgozói­­nek munkáját, s rámutatott arra, A vásárlók érdekében hogy értékeink megőrzése és megbe- - csülése csak közös összefogással le­hetséges. A felügyelő bizottság az elmúlt ’ -időszakban hétszer tartott vezetőségi gyűlést. Az üzletekben az ellenőrzé­sek során figyelemmel kísérték a tisztaságot, a rendszeres árumegren­deléseket, az elárusítók munkájának minőségét, az áruelosztást és az ár­cédulák kifüggesztését, valamint a tervezett bevételi feladatok teljesítő-1 sét. Az elnök hangsúlyozta, hogy az el­ért eredmények, amelyek hozzájárul­tak a helyi fogyasztás! szövetkezet tagjainak, a falu lakosságának jő el­­látásához, a szervezet aktív hozzá- f, (árulásáról tanúskodnak, örvendetes, hogy a tagság a választási program Árva János beszámol az elmúlt év munkájáról te ľ esi léséből is kiveszi részét, A fa­(Egu. Péter felvétel*) f luszépités és az üzletek környékénél? tisztántartása során több mint hat­száz órát dolgoztak le társadalmi munkában. A körzetükbe tartozó tíz üzletben tavaly ötven ellenőrzést végeztek. Az észlelt hiányosságokat követően a­­zonnal intézkedtek. Hozzá kell ten­nünk, hogy az üzletek vezetői pozití­van viszonyultak a hiányosságok el­­távolításáohz. A vitában felszólalók annak a ki­fejezésüknek adtak hangot, hogy az üzletekben bővíteni kellene a félkész áruk választékát, a Drogéria üzleté­nek szombati nyitvatartását is felve­tették. A felügyelő bizottság továbbra is a vásárlók igényeinek kielégítését tart­ja elsődleges feladatának. Az elvárá­sok igényesek, és csakis a becsületes munka a siker biztosítéka. Szitási Ferena / ponta. Az aznapi megrendelés ke­nyérből több mint 63 tonna, péksüte­ményből 140 ezer darab, finomsüte­­ményből peddig ennél is több volt. Töltött kalácsféleségekből megszám­lálhatatlan mennyiséget készítettek a fogyasztók részére. A nagypékség ke­nyérgyártó részlegén összesen öten dolgoznak. Ha viszont ugyanezt a munkát kézierővel kellene elvégezni, akkor több száz munkaerőt kellene foglalkoztatni. A tröszt sütőipari egységei évi át­lagra vetítve mintegy 730 ezer ke­nyeret Juttatnak a kereskedelmi há­lózatba. A termékeket körülbelül 10 ezer boltban árusítják. A gyártmányok összértéke meghaladja a hárommil­­liárd koronát. A múlt évben összesen Napi kenyerünk elöteremtöi 342 ezer tonna kenyeret sütöttek. Ä megfigyelések szerint a városokban a kenyérnek mintegy öt-hat százalé­kát használták fel más célokra. Azt is megemlítették, hogy Szlovákiában 22 kenyérfajta készül. Ennek 13,9 százalékát egy; 54,4 százalékát más­fél; 31,1 százalékát két; 0,6 százalé­kát pedig három kilós súlyban sütik. Az utóbbi években javulás tapasz­talható a gyártás tisztasági követel­ményeinek a megtartásában. Elbiza­ződő szaktanintézetet nyitottak, s Bra­­tislavában Is szerveznek szaktaninté­­zeti oktatást, hogy felkészített szak­emberekre bízhassák a termelést. A tröszt vállalatainak dolgozói évi át­lagban összesen 1 millió 600 ezer tonna terméket készítenek, s a mező­gazdaságtól 300—400 ezer tonna sze­mes terményt vesznek át malom-, majd sütőipari feldolgozásra. HOKSZÄ ISTVÁN

Next

/
Thumbnails
Contents