Szabad Földműves, 1984. január-június (35. évfolyam, 1-26. szám)
1984-05-05 / 18. szám
1984. május S. SZABAD FÖLDMŰVES 13 ÜJ UTAKON A KÄRPÄTONTÜLI MEZŰGAZDASAG Mindenekelőtt magyarázattal tartózunk az olvasónak. A RAPO egy hoszszú orosz kifejezés rövidítése, amely magyarul területi agráripari egyesülést jelent. Ml hozta létre ezeket az egyesüléseket, mit akarnak a szovjet népgazdaságban ezzel az újítással elérni? Talán elegendő annyi, ha az SZKP XXVI. kongresszusára, valamint az SZKP Központi Bizottságának 1982- ben megtartott plénumára utalunk, mely elfogadta a Szovjetunió élelmiszerprogramját. A pártkongresszus határozata kimondja, hogy a mezőgazdaság fellendítésének egyik fontos feltétele a feldolgozó Iparral való Integráció. HATÉKONYABB EGYÜTTMŰKÖDÉS Äz 1982. évi májusi plénum már részletesen kidolgozott programot terjesztett elő megvitatásra. Ezt kögalmasabb lesz a mezőgazdasági termékek ipari feldolgozása, több gyakorlati segítséget kapunk majd a tudományos és kutatóintézetektől. Az integráció lehetővé teszi a termelés belterjesítésének növelését, a szakosítás elmélyítését, a szociális feladatok gyorsított Ütemű megoldását. Ezt a választ általános érvényűnek tekinthetjük a cikk elején megfogalmazott kérdésre. KEDVEZŐBB FELTÉTELEK Tizenhat gazdaság és húsz ipari vállalat együttes munkáját koordinálja éppen egy éve a beregovói területen létrehozott RAPO. Az első év eredményeiről már beszámolhatnak a sík vidéki terület dolgozói: szervezettebben végezték el tavaly a tavaszi szántóföldi munkákat, minimális szemveszteséggel bonyolították le az aratást, gyorsabban végezték el az kiemelkedő szerepe van a terület élelmiszerprogramjának megvalósításában. TÜDŐSÖK KÖZREMŰKÖDÉSÉVEL A kísérleti állomás munkatársai az SZKP 1982. évi májusi plénuma óta éltéit időszakban jelentős sikereket értek el az új kukericahibridek nemesítésében, a technológiai eljárások kidolgozásában, a takarmánytermelés időszerű kérdéseinek megoldásában és az állattenyésztés színvonalának emelésében. Az állomás munkatársai több korai és kései kukoricahibrid kísérleti jellegű termesztését tanulmányozzák. Ezek a kukoricahibridek hektáronként 9—10 tonna szem- és 45—50 tonna zöldtőmeg-hozamnt nyújtanak. A kutatók érdeme, hogy tért, s a tej zsírtartalma elérte a 3,69 százalékot. Mit ígér a RAPO? — kérdeztük cikkünk címében. Egy év után még nehéz lenne pontos választ adni a kérdésre, de területi viszonylatban mégis betekinthetünk a jövőbe. Vegyük például a beregovói területet. Tavaly a terület gazdaságai több mint 54 ezer tonna szemes terményt takarítottak be. Ez a szám 1985-ben meghaladja az 58 ezer tonnát, 1990- ben pedig a 62 ezer tonnát. A terület hústermelése az élelmiszerprogram megvalósításának utolsó évében a mostani szinthez képest kétezer tonnával növekszik, 1990-ben mintegy 4300 tonnával lesz nagyobb a tejtermelés volumene. Sok adatot sorolhatnánk még fel. Ehelyett említsük meg, hogy újszerűén alakultak a terület ipari vállalatainak és a RAPO társgazdaságainak kapcsolatai is. Már az elmúlt évben a beregovói terület gyárai, üzemei több mint negyedmii-A SZOVJETUNIÓ ÉLETÉBŐL vetően országszerte megalakultak az agráripari egyesülések. Ezeket az egyik legnagyobb élelmiszertermelő köztársaságban, Ukrajnában is létrehozták. A Kárpátontúlon, elsősorban Beregovo, írsava és Tyacsevo területén egyesítették elsőként az őstermelő, a feldolgozó és szolgáltató üzemeket, vállalatokat, amelyek élére területi tanácsokat állítottak. Fokozott figyelmet fordítottak az új egységek tevékenységére a területi pártbizottságok is, ahol új osztály alakult a mezőgazdasági termelés pártirányítására. — Az, hogy gazdaságunk a RAPO tagja lett, előrelépést jelent számunkra — hangsúlyozta Forgács Károly, a beregovói terület Vörös Zászló kolhozának elnöke. — Hatékonyabb lesz az együttműködésünk a mezőgazdasági gépesítési és agrokémiai vállalatokkal. Továbbá ruőszi munkákat, sokat javult a helyzet az állattenyésztésben is. Az elmúlt évekhez képest kedvezőbb feltételek között dolgozik a RAPO egyik ipari üzeme, a konzervgyár is. Korábban itt gondot okozott a naponta beérkező termés feldolgozása. Miután a konzervgyár az agráripari egyesülés tagja lett, a gazdaságokból érkező paradicsom, zöldborsó és egyéb zöldség is meggyorsult. A konzervgyár kezdeményezésére olyan döntés született, hogy a vállalat pótjövedelmének egy részét azoknak a gazdaságoknak utalják át, amelyek a termést Idejében és a megállapodott választékban szállítják a feldolgozóknak. A területi agráripari egyesülés előtt álló feladatok megoldásába a területi mezőgazdasági kísérleti állomás is bekapcsolódott. Ennek különben is a területen már tavaly is sikeresen termesztették a Dnyepert 430-as és a Kárpátontúli 5-ös hibridkukoricát. Miután a mezőgazdasági kísérleti állomás bekapcsolódott az agráripari egyesülések programjába, 150 különböző kukoricahibridet vontak be a fajtakísérletekbe. S ami szintén jellemző a tudomány és a gyakorlat közötti újszerű együttműködésre az, hogy a kutatőállomás a terület bázisgazdaságaiban szervezi meg az új fajták és hibridek kipróbálását. A RAPO-tagok számára a kutatók optimális talajjavltási módszereket javasolnak, ami lehetővé teszi a nagy hektárhozamok elérését, főleg a takarmánynövények és egyéb növénykultúrák termesztésében. Újszerűén láttak hozzá a tenyésztői munka kérdéseihez is. Tavaly a borzderes faj. tájú tehenek egyedenkénti évi tejtermelés! átlaga meghaladta a 4400 11-116 rubel értékű, jobbára műszaki jellegű segítséget nyújtottak a mezőgazdasági üzemeknek. Forgács Károly, aki tagja a RAPO koordinációs bizottságának, végezetül elmondotta, hogy a területi agráripari egyesülések munkájában akad még több javítani valé, főleg sok még a teendő a munkák összehangolása és a RAPO egységei közötti kapcsolatok javítása terén. A területi tanács — mely az egyesülés élén áll — esetenként az adminisztrációs teendőkre helyezi a hangsúlyt és nem a gazdasági kérdések ésszerű megoldására. E gondokat jól látják a területi párt- és tanácsi szervek, s nem fér hozzá kétség, hogy a RAPO, a szovjet mezőgazdaság közös társulásai hamarosan a népjőlét emelésének fontos egységévé válnak. A múlt év sikerei Is ezt bizonyították. ILLÉS BERTALAN Gazdag és régi hagyományokon alapul a lótenyésztés a sajógömöri (Gemer) szövetkezetben, amelynek egyik különálló kis ágazata. Négy éve foglalkoznak irányított törzskönyvezett tenyésztéssel. Összegyűjtötték a lovak származási adatait, a hrachové! szövetkezettől vásároltak a meglévő állományhoz tizennyolc törzskönyvezett kancát, Somorjáről (Šamorín) pedig két tenyészmént. Ugyanakkor lovagló szakosztályt létesítettek. A szövetkezet vezetőségének az volt az elképzelése, hogy az Igavonó állatok tenyésztése mellett saját nevelésű lovakkal bekapcsolódnak a lósport országos vérkeringésébe. E felelősségteljes és sokrétű feladat megvalósításával dr. Zsoldos Bélát bízták meg, aki immár huszonöt esztendeje foglalkozik lótenyésztéssel. 0 Minden további nélkül beleegyezett a tagság e „lovasprogram“ megvalósításába? — kérdezem tapogatózva, hiszen a vezetőségre nézve nem éppen hízelgő szóbeszédeket is hallottam ezzel kapcsolatban a dolgozóktól. — A, dehogy — mondja kertelés nélkül Zsoldos doktor. — Nem volt könnyű meggyőzni a szövetkezet tagságát arról, hogy gazdaságos, s lényegében sokrétű hasznot is hozó vállalkozásról van szó. 0 Meggyőző propagandájuk alapjául szolgáló elméleti érveléseiket hogyan sikerült a gyakorlatban megvalósítaniuk? — Abból az elgondolásból indultunk ki, hogy előbb a szövetkezet Igavonó-Szükségletét kell kielégíteni, s csak azután nyithatjuk meg a lovaglóiskolát. Jelenleg 32 tenyészkancával és két ménnel gazdaság. Előbb azonban egy csikóneveidét keLl építenünk, és biztosítanunk kell az erőtakarmányfedezetet, kellő mennyiségű zab termelésével. 0 Azt hiszem, ezzel beigazolódott a lótenyésztés gazdaságossága, s most már bátrabban fordul-A lótenyésztés reneszánsza rendelkezünk. A kancák közül hét párat fuvarozásra használunk. A ló a takarmánybegyüjtésben, a dohányhordáskor és a takarmányok széthordásában olcsó, s praktikus szállítóeszköz. Évente 20—25 csikó születik. Ezeket istálló és erőtakarmány híján nem tudjuk felnevelni, ezért féléves korukban túladunk rajtuk. A mezőgazdasági üzemek, az Állami Erdészet, magántenyésztők, valamint sportolók vásárolják meg tőlünk a törzskönyvezett angol és szlovák félvéreket. A tenyésztésük így is komoly nyereséggel jár. A csikók hathónapos korig való felnevelése — mivel szopnak — nem kerül pénzbe. Egy csikóért tíz-tizenkétezer koronát adnak a vevők, s ehhez még 6500 koronás állami támogatást is kapunk. A lovak iránt rendkívül nagy az érdeklődés. A jövőben betanított lovakat szeretnénk értékesíteni, hogy még nagyobb nyereséghez jusson a hat a szó a sporttevékenységre. — A gazdaság Istállót és gyakorlópályát épített, s beszerezte a szükséges sportfelszereléseket. 1980 éta évente megrendezzük a Gömöri Kupát, amelyen Szlovákia minden számottevő lovasszakosztálya képviselteti magát. A tavalyi versenyen a mi lovasaink is szép eredményeket értek el. 0 Kik versenyeznek a szövetkezet színeiben? — A lovasiskolával eddig két technikust bíztunk meg, akiket a lovaglás lehetősége csábított hozzánk. Érdeklődők vannak ezenkívül a Tornaijai (Šafárikovo) Mezőgazdasági Műszaki Középiskola diákjai közül, a Kövecses! (Strkovec) Mezőgazdasági Szaktanintézetből és általában a környék falvaíból. Többek között egy nő is részt vesz a kiképzésben. 0 Hogyan történik a lovak betanítása? — Egy lovat hároméves korában lehet sportcélokra előkészíteni. A betörésüket lehetőleg az a lovas végzi, aki később majd versenyezni is fog vele. Hetente háromszor, négyszer gyakorolnak. 0 Dr. Zsoldos Béla másodfokú edzői képesítéssel is rendelkezik. Így vall a sokak által tévesen úrisportnak, fényűzésnek tartott — lósport, a lovaglás — jelentőségéről: — A fiatalok körében nagy jellemnevelő hatással bír. Fegyelmet és önfegyelmet tanulnak a lovaglás során. A lovaskiképzésen a természet és az állatok szeretetét Is magukba szívják. 0 Mit tesznek a lósport népszerűsítése érdekében? — Harmadik éve a szövetkezetünk látja el betanított lovakkal a SzLicei-fennsíkon lévő lovas pionírtábort, ahol nyaranként százhúsz 8—14 éves korú gyereket lovagoltatunk, illetve tanítunk meg lovagolni! 0 Távlati terveik? — Szeretnénk bevezetni a turistalovaglást, mint idegenforgalmi szolgáltatást. A siker biztosan ganarált,, hiszen jő lovaink vannak, s páratlan szépségű a környező természet. A gömöri táj bebarangolása — lóháton? E sorok írója iöindenesetre figyelemmel kíséri majd a sajógömöri lótenyésztés továbbfejlődését, jövőjét. Korcsmáros László Eredményes melléküzemág Szlovákiából ötven szövetkezeti elnök vett részt a Bábolnán megrendezett háromnapos tanfolyamon, ahol az Iparszerű Kukoricatermelési Rendszer legkorszerűbb vívmányaival ismerkedtek meg. A tanfolyam második napján meglátogatták a Monorl Állami Gazdaságot, amely több mint 12 ezer hektár területen gazdálkodik. A gazdaság termelésének értéke meghaladja az egymilliárd forintot. Az állandó dolgozók száma ezerötszáz fő, A földjeik nem a legkiválóbbak, de Így is elérik az öt tonnás búzahozamot, kukoricából pedig a hét tonnás átlagot. Az 1350 darab tehénállomány egyedenkénti évi tejtermelési átlaga ötezer liter. Ezenkívül ezer darab hízómarhát tartanak. Kimagasló eredményeket érnek el a melléküzemági termelésben is. Itt gyártják többek között a kukoricapelyhet. A megnövekedett felületű, kellemes illatú és Ízű kukoricatermék a növendék állatok kiválú tápláléka, főleg fejlődésük kritikus szakaszában, amikor az emésztéshez szükséges szénhidrát-bontó enzimek aktivitása nem kielégítő. A gyártási folyamat igen érdekes. A lemorzsolt kukoricaszemeket osztályozzák, tisztítják, koptatják. Ezután zárt tartályokban nagy nyomás alatt gőzölik. Amikor a normál légköri nyomásra visszaállnak, fellazul a kukorica szerkezete, térfogata expendál, azaz erősen megnövekszik s egyben a sejtfalak feirepednek. A szövetek fellazulnak, a szem felületének megnövekedése következtében nagyobb lesz a kukoricaszem, és így az emésztőnedvek könnyebben hozzáférhetnek a kukorica tápanyagaihoz. Az őrölt kukoricapehely jö eredménnyel alkalmazható a borjak, a nyércek, a kutyák, a macskák takar- » mányozásában. A Monorl Állami Gazdaságban kukoricából gyártják a nálnnk is ismert TRUDIT, amelyet különböző színekkel vonják be és ízesítik. Így készül a narancs, a málna, a sós és legújabban pedig a sonkaízű Trudi. Említést érdemel, hogy ebben a gazdaságban készül a Monospray, a Phylapor-Snpper és a Pigferm biológiai takarmánykiegészítő, valamint a Chinosil lucerna- és fűszilázs tartósító szer, de több más készítmény is. Közülük érdemes megemlíteni a Monosilt, amely a pillangósok és a fűfélék tartósításához alkalmas. Tejsavtermelő baktériumokat tartalmaz, a baktériumok szaporításához szükséges tápanyagokkal együtt. A szecskázott takarmányokra juttatott Monosil gyorsan megindítja a tejsavas erjedést, s gátolja azokat a káros bomlási és erjedési folyamatokat (ecetsav, vajsav), amelyek a szilázs értékcsökkenését okozzák. A por alakú készítmény vízben szuszpendálva egyenletesen juttatható ki a tartósítandó takarmány felületére. A készítmény hatására egyben javul a takarmányok emészthetősége, és csökken a tárolási veszteség. A tejsavas erjedéssel megőrizhető a pillangösok karotíntertalma. Lebontanak a toxikus szaponinok is, ezért a szilázs a sertések és baromfi takarmányozásában is alkalmazható, s így jelentős erőtakarmány-megtakarítást eredményez. A melléküzem fontos terméke az Unicarb. Ez tömegtakarmány-kiegészítő, de a hízémarháknál önállóan is takarmányozhatá. A termék fehér, je és nem fehérje eredetű nitrogéntartalma az állatok optimális fehérjeellátását biztosítja. Energiaforrásként extrnderrel feltárt keményítőt, adalékanyagokat, ásványi anyagokat, vitaminpremixeket és serkentő anyagokat tartalmaz. Alkalmazása, felhasználása egyszerű. A marhahizlalásban a napi takarmányadaghoz hozzákevert 3 kiló Unicarbbal naponta kétszeri adagolásban 1—1,2 kiló súly. gyarapodás érhető el. Az Unicarb alkalmazása esetén nem szükséges szénát adagolni, ha a kukoricaszilázs szárazanyag-tartalma eléri a 35 szá. zalékot. Csak egynéhány terméket említet, tünk mindazokból, amelyeket a Monori Állami Gazdaság melléküzeme gyárt és forgalmaz. Krajcsovics Ferdinánd /
