Szabad Földműves, 1984. január-június (35. évfolyam, 1-26. szám)
1984-05-05 / 18. szám
4 .SZABAD FÖLDMŰVES i 1984. május 5, Teljesítse méltó küldetését...! Ä lev a László, a királyi (Král) szövetkezet SZFSZ-alapszervezetének felelős megbízottja készséggel beszél az új szervezeti átépítés eddigi tapasztalatairól, a részlegbizottságok tevékenységéről. A szervezeti életre vonatkozóan nehezményezik: az alapszervezetre sok adminisztrációs munka hárul (jegyzőkönyvek, táblázatok, kimutatások stb. készítése és továbbítása). Mindez az érdemi munkától vonja el a drága időt. Az SZFSZ járási bizottsága, ahelyett, hogy módszertanilag segítene, a jelzett elvárások teljesítése alapján értékeli az alapszervezet tevékenységét, figyelmen kívül hagyva a valós gazdasági eredményeket, a szervezést is beleértve. A királyi szövetkezet SZFSZ-alapszervezetének vezetői szerint csökkenteni kellene a sok formalitást, hogy helyette a szövetkezeti demokrácia hódítson mind nagyobb teret s szilárdulhasson a törvényesség. Vagyis: a szövetkezeti gazdálkodás váljon egyre eredményesebbé s a szervezeti élet segítse elő a tagok eszmei-politikai és szakmai nevelését, a kultfirális-, szociális . igények jobb kielégítését. Ehhez nagyobb aktivitást várnak el az ágazatvezetőktől, hogy a társadalmi- és kulturális élet nemcsak kibontakozhasson, hanem fel is lendüljön. Járuljanak hczzá az ágazatvezetők a szocialista versenyekbe való szélesebb körű bekapcsolódáshoz, erre serkentve a dolgo. zókat. Többször hallathatnák szavukat, ami a társadalmi érdekek előtérbe helyezését illeti, hogy a különböző határozatokból eredő feladatok maradéktalanul teljesülhessenek. Hiányolják, hogy nem mindegyik mezőgazdasági szaktanintézet nyújt módot, lehetőséget a diákok alaposabb felkészítésére, a gyakorlati életet illetően. A leendő gépkezelők, gépjavítók számára lehetővé kellene tenni a gépjárművezetői, a kombájn, kezelői jogosítvány megszerzését, s hegesztői, autóvillamossági szak. vizsga tételét. Ez ma már szükségszerű követelmény! Nélküle a mezőgazdasági üzemek nem tudnak az egyébként szakmai alapismeretekkel rendelkező fiatalokkal mit kezdeni. Hiába ügyes és érti a dolgát, ha — hivatalosan — gépre, járműre nem ültethető, s hegesztőpisztolyt sem vehet a kezébe... stb. Végre: van mór olyan döntés, hogy a Rimaszombati (Rimavská Sobota) Mezőgazdasági Szakközépiskola keretében állattenyésztési és növényter. mesztési szak nyílik — de csak szlovák nyelven. Ez viszont — félmegoldás. Ugyanitt szükség lenne, magyar nyelvű szakoktatásra is, tekintettel a járás nemzetiségi megoszlására és mezőgazdasági jellegére, jogos igény ez, hiszen a legnagyobb hiány éppen zootechnikusokból van. Az is felülbírálás tárgyát képezhetné: vajon, miért nem veszi a Nyitrai (Nitra) Mezőgazdasági Főiskola dekanátusa — pontosabban a káderképzéssel törődő bizottság a felvételikor — jobban figyelembe az egyes járások ez irányú igényeit? Ha ezen a téren továbbra sem történik gyökeres változás, úgy az akút káderprobléma sürgős megoldására csak esetleg évek múltán kerülhet majd sor, vagy továbbra is megoldatlan marad. A mezőgazdaságban nagyon csekély a toborzási díj: hároméves időszakra 1800 korona, aminek a növelése szintén jogos. Főleg annak a rendeletnek a megszüntetését kérik, mely szerint szerződést kell kötni évente, ha a nyugdíjasok ki akarják venni részüket az idénymunkából. Ez az adminisztrativ intézkedés számos önként segitő idősebb embert elkedvetlenít a munkavállalástól. A következő téma: az utóbbi években mind kevesebb efsz-tag él az üdülésadta lehetőséggel, holott ingyenes. Miért? Mert a beutaló csupán a Magas-Tátrába szól. Ami a legbántóbb: a szülők nem vihetik magukkal kiskorú gyermekeiket. Tehát, olyan üdülőközpontokra lenne szükség, ahol ez az igény kielégítődhetne. Vagyis: együtt lehetne a család. E kérdés megoldása nagyobb figyelmet érdemelne, főleg az illetékesek részéről. S még valami: a szövetkezeti tagok (üdülők) jobbára fizikai dolgozók. A napi program összeállításakor tekintettel lehetnének az üdülést irányító szervek képviselői arra, bogy ezek a dolgozók pihenni, új erőt gyűjteni vágynak — a megerőltető hegyi túrák helyett. No meg arra is magyarázatot várnak, miért szüntették be a cserekirándulások nyújtotta lehetőségeket? Hiszen ez a baráti kapcsolatok bővítését, mind eredményesebbé tételét mozdította elő?! A szocialista versenyek kezdeményezői és szervezői jobban mellőzhetnék a már megszokott sablonokat, papírformákat (adminisztratív dolgokat), s csupán a legszükségesebbekre korlátozhatnák ezirányú elvárásaikat. Ehelyett tökéletesedhetne a verseny irányítása, az élenjárók, győztesek népszerűsítése — a maga idejében és ne hónapokkal később! A jól bevált módszerek szélesebb körű alkalmazását szorgalmazhatnák, hogy anyagi-erkölcsi haszonnal járjon. A verseny tömegalapra helyezésével, mozgósító erejének jobb kiaknázásával is többet kellene törődni... A szövetkezeti tagok szakképesítésének módját sem ártana jobbá tenni, betartani a differenciáltság elvét. Ugyanis, a téli időszakban háromnégyhetes szaktanfolyamok szervezésére és lebonyolítására kerül sor. A tanfolyamokra való besoroláskor tegyenek különbséget a már gyakorlati tapasztalatokkal rendelkező idősebbek és a kezdők, még fiatalok között. Ez persze, ne zárja ki a tapasztalatátadős lehetőségeit. Köztudott, hogy a szövetkezetekben (és más mezőgazdasági üzemekben) eléggé feszített tervfeladatok teljesítése vár a dolgozókra. A tévé-iskola viszont ideális, problémamentes példákat, helyzeteket stb. tár eléjük, hogy tanuljanak belőle. Jobban szeretnék, ha a problémamegoldás útjamódja világítódna meg egy-egy tananyag keretében. A mezőgazdasági dolgozók továbbképző intézetének felelős tényezői olyan tananyagok összeállítását is szorgalmazhatnák, melynek keretében a célravezetőbb munkaszervezés, gazdaságirányítás, a tudományos-műszaki ismeretek gyakorlati alkalmazása, az újító- és feltaláló, valamint ésszerűsítő mozgalom problémái kerülhetnének az előtérbe. Továbbá: ajánlatosnak tartják, hogy a tévéiskola tananyaga október elejéig a szövetkezetekbe kerüljön szlo. vák és magyar nyelven. így a tanközpontvezetők, előadók idejében megismerkedhetnének a tananyagok, kai; elősegíthetné azok jobb felkészülését, az előadások színvonalasabbá tételét. (korcsmáros) Elsődleges a dolgozók egészsége Ä szövetkezetekben a dolgozókról való sokoldalú gondoskodás előtérében az egészségvédelem áll. A különböző előzetes vizsgálatok, az üdültetések, a gyógykezelések ugyan módszerükben eltérnek egymástól, mégis ugyanazt a célt szolgálják: az egészségvédelmet, a mielőbbi felépülést, az erőfelfrissítést. A szövetkezeti tagok gyógykezeltetése az ország különböző részein levő gyógyfürdőkben történik. A legismertebb ezek közül — és egyben a legkedveltebb — a pőstyéni (Piešťany) VAG üdülőközpont, ahol hetente 70 mezőgazdasági dolgozó üdülhet és több mint húsz gyógykezeltetheti magát. Az üdülők és a gyógyulni vágyók naponta többször is igénybe veszik a medencéket. A fürdőkúra elsősorban a mozgássérültek egészségi állapotát javítja. Jozef Bábos és Molnár József, a vágsellyei (Sala) Barátság szövetkezet dolgozói márciusban érkeztek Pőstyénbe, hogy reumatikus betegségükből felgyógyuljanak. Báboš elvtárs bizony — még mielőtt megkapta a fürdőbeutalót — alig tudta mozgatni az ujjait, a győgykúra leteltével viszont már újra dolgozhat. Bár a hatnat már mindketten átlépték, a szövetkezetben még nagy szükség van rájuk. A hírneves fürdőváros látogatói számos kulturális rendezvény között válogathatnak. Egyesek filmet, mások a tévét nézhetik. Akik elzárkóznak a tömegtájékoztató eszközök híráradatától, azok a természet ölén, a szép környezetben. beszélgethetnek, társaloghatnak. véleményt cserélhetnek, kötetlenül' Ismerkedhetnek. Az Ilyen beszélgetések gyakran közös énekléssel társulnak. A fürdővendégek számára rendszeresek az autóbuszkirándulások: Trenčínbe, Trenčianske Teplicérb, Bratislavába. A szövetkezeti tagok is szívesen vesznek részt e kirándulásokon, hogy megismerkedhessenek hazánk szép tájaival, történelmi nevezetességeivel, műemlékeivel. Bratisla-Az újítók 1 és feltalálók körében Dolgozóink előtt általában ismertek a párt Központi Bizottsága 8. ülésének a tudományos-műszaki fejlesztésre vonatkozó határozatai, melyek kimondták: különleges hangsúlyt kell helyezni a tervező és technológiai Intézetek jő munkakörülményeinek a megteremtésére, a termékfelújítási folyamatok meggyorsítására, ugyanakkor az elért eredményekkel összhangban el kell mélyíteni az említett Intézmények és szervezetek anyagi érdekeltségét. A határozat azt is hangsúlyozta, hogy fokozott mértékben kell terjeszteni és kihasználni a jól bevált műszaki megoldásokat, találmányokat, újításokat, valamint le kell rövidíteni az újítási javaslatok jóváhagyásának és megvalósításának az idejét. A szlovák kormány 1980/234. számú rendelete és a CSKP KB 8. plénuma határozata értelmében az irányító járási szervek ara kérik a technikusokat, újítókat, feltalálókat, hogy széleskörűen bontakoztassák ki észszerüsítési és -újítási tevékenységüket. Tegyenek meg ’ mindent annak érdekében, hogy a tudományos-műszaki haladás vívmányai a gyakorlatban mielőbb hasznosuljanak. Ezep belül törekedjenek az energiahordozók, fűtőanyagok stb. gazdaságos felhasználására. Erre azért van szükség, mert az újításokból és találmányokból származó érték állandóan növekszik. Ezt bizonyítja az a tény, hogy tavaly az újításokból és a találmányokból származó jövedelem meghaladta a 2 milliárd koronát. Tény, hogy az utóbbi években a hatékony propaganda eredményeként lényegesen több újítási-ésszerűsítési javaslat lát ugyan napvilágot, de azok gyakorlati alkalmazása nem kielégítő. Sajnos e területen gyakran jogi problémák is felmerülnek, amelyek pereskedéshez vezetnek a feltaláló (újító) és az egyds üzem, Intézmény, vállalat között. Az SZSZK Igazságügyi Minisztériumának statisztikai kimutatásai szerint 1980 és 1982-ben a bíróságok összesen 492 esetben hoztak jogerős döntést az újítók és az újítási javaslatok szerzőinek peres ügyében. Az SZSZK Legfelsőbb Bírósága tavaly általános ellenőrzést rendelt el az említett ügyek felülvizsgálása célA komáromi (Komárno) járás mezőgazdasági üzemeiben főleg az utóbbi két-három évben lendült fel a szocialista brigádmozgalom, mint a szocialista verseny fejlettebb foka. Kétségkívül jelentős mértékben járul hozzá a mezőgazdasági dolgozók alkotó kezdeményezésének a kibontakoztatásához, az éves tervfeladattok teljesitéséhez s nem utolsósorban a dolgozók tudatformálásához, a kollektív felelősségérzet elmélyítéséhez. Tevékeny szocialista brigádok Ä szocialista brigádmozgalom 1972- ben indult el hódító útjára: akkor mindössze 9 munkaközösség kezdett versenyezni a „szocialista brigád“ büszke elmért s tette magáévá a mozgalom hármas jelszavát: Szocialista módon dolgozni, tanulni és élni! Hat évvel később már 84, jelenleg pedig 130 brigád, illetve munkaközösség versenyzett, illetve versenyez. Ehhez azonban mindjárt hozzáfűzhetjük: lehetne ennél jóval több is, hiszen a brigádtagok száma 1900 csupán. A brigádtagok élenjárók a termelésben, a munkakezdeményezésben egyaránt. Főleg az állattenyésztésben legtöbb a brigádok száma: 54 összesen. A Komáromi Állami Gazdaság az, ahol a legtöbb figyelmet fordítják a szocialista brigádmozgalom fejlesztésére és minőségére. A négy szocialista brigád 199 tagja közül 52-en a bronz-, 42-en pedig az ezüst érem viselői. Amire ebben a mezőgazdasági üzemben a legbüszkébbek: 30 szocialista brigádtag már a büszke cím aranyfokozatának a birtokosa. Legutóbb járási konferencián értékellék a versenyző munkaközösségek és brigádok tevékenységét. Megállapítást nyert: a brigádok példamutatöak. nemcsak a termelésben, hanem a jeles történelmi évfordulók tiszteletére vállalt kötelezettségek teljestjából. Az ellenőrzés fö célja az volt, hogy megállapítsa mennyire objektív a bíróságok ítélete, hogy következetesen érvényesítették-e az idevonatkozó törvénycikkelyeket és előírásokat. Az ellenőrzés eredményei azt mutatják, hogy az illetékes bíróságok: azt vizsgálják, hogy egy-egy találmányt vagy újítási javaslatot hol, melyik üzemben valósították meg. Az üzemek, intézmények, szervezetek jogvédelme viszont elsősorban arra ügyelt, hogy az újítás mennyire nyert gyakorlati hasznosítást. Az ügyek megítélésénél a bíróságok elsősorban a szakértők véleményére támaszkodtak. Ezek szerint a feltaláló vagy újító a jutalomra való igényét érvényesítheti tekintet nélkül arra, hogy találmányát Vagy újítását melyik üzem vagy vállalat hasznosítja. A bíróság abban az esetben is megítélheti a jutalom kifizetését, ha időközben az üzem, intézmény, vállalat stb. semlegesítette döntését az egyes találmány vagy újítás felhasználására. Az idevonatkozó törvény 118. paragrafusa kimondja, hogy a találmányért, illetve az újításért kifizetett jutalmat nem kel) visszaadni akkor sem, ha részben vagy teljes egészében érvénytelenítették az újítást vagy találmányt. De csak abban az esetben, ha az előzetes eljárás jóhiszemű volt. Mivel a feltalálók és újítók ügye polgári jellegű, a jogtalanul kifizetett jutalmakra a polgárjogi törvénykönyv 451. paragrafusa vonatkozik. A témafeladatok, a tervpályázat storán kerülnek nyilvánosságra, amit a polgári törvénykönyv 412. és 414. paragrafusa szabályoz. A tématerv az újítóktól és feltalálóktól bizonyos konkrét feladatok meghatározott időben történő megoldását követeli. A pályázatnak minden esetben tartalmaznia kell az üzem, vállalat stb. Ígéretét arra vonatkozóan, hogy a találmányokért, újításokért járó jutalmat kifizeti annak, aki a feltételeket legjobban teljesíti. A pályázat és á jutalom részletes feltételeit a polgári törvénykönyv 1972/102-es számú cikkelye tartalmazza. Az elmondottakból arra következtethetünk, hogy az újítókat, feltalálókat az eddiginél még jobban fel kell készíteni a reájuk váró feladatok teljesítésére. nt~tésében, sőt túlszárnyalásában is. Tavaly például csaknem 20 millió korona értékű kötelezettséget vállaltak a tervfeladatuk túlteljesítése, a munka- és életkörnyezet szépítése érdekében, melyet 182 százalékra teljesí. tettek, 36 millió 516 ezer korona értékben. Ennek az értéknek a 42 százalékát szocialista brigádtagok hozták létre. Természetesen, a vállalások bizonyos része a költségcsökkentésre, az energiahordozók, és a szemes takarmány megtakarítására, valamint a másodlagos nyersanyag gyűjtésére stb. irányult. A felajánlások példás teljesítésében és túlszárnyalásában a gűtai (Kolárovo) szövetkezet 17 kollektivá- Jának 258 tagja járt az élen. Például a Varga Gabriella vezette borjú, gondozó brigád az 54 ezer korona értékű vállalását 134 ezer koronára teljesítette. A Csente Ferenc irányította kocagondozók 175 ezer korona értékű felajánlásukat viszont 250 ezer korona értékben teljesítették. A már évek úta kiváló eredményeket felmutató gépjavító szocialista brigád, Marosi Lajos vezetésével ugyancsak magasan túlteljesítette 517 ezer korona értékű felajánlását. Ugyancsak becsülettel teljesítette 200 ezer korona értékű vállalását a hurbanovoi GYŐZELMES FEBRUAR Efsz baromfitenyésztő brigádja, Cing e 1 Amália vezetésével: csibekeltetési tervüket 50 ezer darabbal túl. teljesítették. Az alsópéteri (Dolný Peter) szövetkezetben a Kocsis Sándor irányi, tóttá szocialista brigád 228 ezer korona értékű felajánlását 250 százalékra teljesítette. Néhány jő példa ez csupán: ám bizonyítja, hogy a szocialista brigádmozgalom nemcsak népgazdasági, hanem erkölcsi-politikai szempontból is nagyon jelentős. Nem ártana tehát a mozgalom továbbfejlesztésére az eddigieknél is nagyobb figyelmet fordítani, nemcsak a járási szervek, ha. nem legfőképp az üzemek vezetői, kommunistái, valamint az SZFSZ-, il. letve annak alapszervezetei és a szakszervezet üzemi tanácsai részé, ről. RSDr. Kolpzsi Ernő, Komárom (Komárno) Ötletes kerékpártartó, a Hurbanovol Efsz székháza elótt: otromba vasszerkezet helyett ■— betonvájaf Fotó; — vában felkeresik a Slavínt, ahol elhelyezik a kegyelet, a szeretet és a hála virágait. így fejezik ki köszönetüket az elesett szovjet hősök lránt, akiknek élete árán született a mi drága, hőn óhajtott szabadságunk. Ezek a kirándulások módot nyújtanak arra is, hogy betekintsenek a résztvevők a múzeumokba, megismerve őseink életét, munkásságát. Trenčianske Taplicén megismerkedhetnek a korszerű fürdővel, bepillantást nyerhetnek az újonnan megnyílt mezőgazdasági tárlat segítségével elődeink hétköznapjaiba. Trenčinben a történelmi városrész és a vár megtekintése szerepel műsoron. A gyógykezelésen résztvevők, akik a Vág üdülőközpontban általában három hetet töltenek, elismeréssel nyilatkoznak az orvosok és az egészségügyi személyzet áldozatkész munkájáról. Zoltán Ledneckýt, a felsőszeli (Horné Saliby) szövetkezet dolgozóját régebben baleset érte. Eltörött a lába és kétszer kellett operálni. Ezt követően az orvos ajánlására érkezett a fürdőbe. Akkor csak bot segítségével tudott járni-kslni; a gyógykezelés után pedig már anélkül is boldogult. Az ehhez hasonló példák egész sorát említhetnénk, ám ízelítőül ennyi is elég. A Vág üdülőközpont dolgozóinak munkájáról valamennyi vendég elismerően nyilatkozott. (IP)
