Szabad Földműves, 1984. január-június (35. évfolyam, 1-26. szám)

1984-05-05 / 18. szám

1984. május 5. SZABAD FÖLDMŰVES 5 A szocialista mezőgazdaság és életmód fejlesztői HARMINCÖT ÉVVEL EZELŐTT, ami­kor magkezdődött a szocialista nagy­üzemi mezőgazdaság alapjainak le­rakása, kevesen gondolták, hogy a harmincötödik évforduló idején ilyen magas színvonalú mazógazdasági ter­melésről, a falusi életforma Ilyen mé­retű átalakulásáról és a falu arcula­tának megszépüléséről adhatunk szá­mot. Szőgyénben (Svadin) is kezdetben nagyon sokan kételkedtek az új esz­mék és törekvések létjogosultságában, gazdasággyarapító erajében. Mint a legtöbb faluban, úgy itt is az agrár­proletárok voltak a kollektivizálás úttörői, a sorsformáló új, szocialista termelési viszonyok kialakulásához szükséges feltételek megteremtésének kezdeményezői. Az efsz előkészítő bizottságát 1949- ben alakították meg, majd volt egy­házi és más kisajátított földeken, kö­rülbelül háromszázötven hektáron — viszonylag bonyolult és nehéz körül­mények között — megindították a szocialista szövetkezeti mezőgazdasá­gi termelést. TÜLZAS LENNE AZT ÁLLÍTANI, hogy a kezdetlegesség nyomait ma­gán viselő szövetkezeti termelés rend­kívül vonzó Hatást gyakorolt az egyé­ni gazdálkodókra, a kis- és közép­­parasztokra. Csupán azt érzékelhet, ték, hogy a kisparcellák táblásitásá­­val létrejönnek a gépek és egyéb ter­melőeszközök Jobb kihasználásának feltételei. S ennek felismerése, vala­mint a felismerést gyorsító felvilágo­sító munka vezetett oda, hogy 1952- ben a kis- és középparasztság döntő többsége a szövetkezethez csatlako­zott. Persze mint az később kiderült, nem mindenki csatlakozott véglege­sen. Az ötvenes évek közepén ez a szövetkezet bizony galambház Jellegű volt. Sökan kiléptek, majd visszatér­tek. Ezerkilencszázötvenhat után — aránylag rövid idő leforgása alatt — a szövetkezet tagsága és gazdasági helyzeta stabilizálódott, s mindjobban kidomborodott a közös célokért, a termelés színvonalának emeléséért, a jobb életkörülmények anyagi feltéte­leinek megteremtéséért küzdő szövet­kezeti tagok összefogása, közős erő­feszítése. Lényegében ennek köszön­hető, hogy már a hatvanas években jelentkeztek, majd mindjobban sza­porodtak azok a nagyszerű termelési és gazdaságfejlesztési eredmények, amelyek révén ez a szövetkezet, mint az érsekújvári (Nové Zámky) járás egyik legjobb, legjövedelmezőbben termelő gazdasága, a lakosság és az egész falu fejlődésének anyagi bázisa lett. BARTOS KAROLY, a helyi nemzeti bizottság titkára a tények egész so­rával bizonyította, hogy a község fej­lesztésével elért eredmények főleg azért gyarapodhattak, mert a község­fejlesztési tervek megvalósításában támaszkodni lehetett a szövetkezet példás segítőkészségére. Továbbá ar­ra is, hogy a társadalmi együttélésre és összefogásra kedvezően ható, a közös sorsért való közös felelősség tudatosítására ébresztő szocialista szövetkezeti termelőviszonyok a falu lakosságának döntő többségét — a társadalmi munkában is — példás helytállásra késztették. Ezt a példás helytállást — amelynek állandósítá­sában természetesen a tömeg- és tár­sadalmi szervezetek is figyelemre méltó munkát végeznek — bizonyítja, hogy a szögyéniek évi átlagban hu­szonötezer óra társadalmi munkát végeznek, s abból háromezer órát kö­zösségi célokat szolgáló különböző építkezéseken. Az eltelt harmincöt év tehát nem­csak a falu gazdasági életének fejlő­dését, hanem az egykor csak a ma­guk gondjával-bajával elfoglalt em­berek magatartását is megváltoztatta. Sok mindennel gyarapodott ez a háromezerszáz lakosú község. Gyö­nyörű kultúrháza van, amely mint szövetkezeti klub sokrétű kulturális tevékenységre ad lehetőséget. Régi középületek átalakításával háromszáz férőhelyes, ízlésesen berendezett óvo­da, a helyi nemzeti bizottság régi épületének átalakítása nyomán pedig húsz személyes bölcsőde létesült. Napközi otthon is készült százötven gyermek részére olyan étteremmel, .ahol naponta körülbelül háromszáz­húsz személy ebédelhet. A régi, kor­szerűtlen iskolai éttermet pedig a közelmúltban — kellő tatarozás és átalakítás után — nyugdíjasotthonná minősifették. A berendezése persze nem szegényes, s van ott még hideg és meleg vízzel ellátott fürdőszoba is. De a lakosság munkaaktivitását fémjelzi a kétszemélyes hűtőberende­zéssel ellátott ravatalozó, valamint a község belterületét behálózó tizen­nyolc kilométer hosszú 'aszfaltozott út és a huszonnégy kilométernyi szi­lárd burkolatú, tehát por- és sár­mentes járda is. A LAKOSSÄGSZOLGÄLTATAS is sokrétű. Részben a szolgáltatóház­ban, részben pedig a helyi gazdálko­dás keretében találhatók: a cukrász­da, a férfi- és női fodrászat, a szabó­ság, a virágüzlet, a szódavízüzem, a napi egy tonna mennyiségű, kiváló minőségű kenyeret sütő pékség, ruha­gyűjtő, községi temetkezési vállalat, épületfa-feldolgozó, illetve tetőszer­kezetkészítő üzemrészleg, tizennyolc tagú kőműves- és három tagú villany­­szerelő csoport az egyéni építkezé­sekre, valamint fényképészet és tele­­víziójavitő műhely. Meg van oldva a háztartási hulladék összegyűjtése és rendszeres elszállítása is. A helyi nemzeti bizottság a háztartások nyolcvan százalékát' szemétgyűjtő edényekkel, úgynevezett kukákkal látta el, és a felgyülemlett szemetet, a városokon jól ismert, gyűjtőkocsi­val szállítatja el. Tehát városiasodik Szőgyénl Ezt nemcsak a szolgáltatá­sok jelzik, hanem az is, hogy az egy­kori — nagyon fontos szerepet játszó kutak — szinte feleslegesekké váltak. Ezerszáz lakásegység közül talán tíz lehet olyan, amelynek lakói — leg­alábbis egyelőra — nem igénylik a vízvezeték-hálózaton érkező ivóvizet. Most egy olyan egészségügyi köz­pont építését tervezik — jelenleg a telekrendezés folyik —, amely jobban kielégíti az igényeket, mint a régi. Az új központ két körzeti orvosi ren­delővel, fogorvosi, gyermek- és nő­­gyógyászati rendelővel rendelkezik majd. A falu egykori maradi jellegét már csak az elavult, egykori kisüzle­­tek képviselik. Ügy látszik, hogy a JEDNOTÄ-nak, vagyis a fogyasztási szövetkezetek illetékes vezetőségének akútabb problémákat kellett megol­dania a rendelkezésre álló anyagi eszközökből. Az persze igaz, hogy a szögyéniek áruház építését sürgető lgénya indokoltl S ezért feltételezhe­tő, hogy néhány év múlva egy impo­záns áruház is jelzi majd a község városiasodását. A három és fél évtizeden keresztül formálódó szocialista életmód megho­nosodását, a szocialista termelési vi­szonyokhoz való céltudatos és őszinte kötődés és a lakosság társadalmi ak­tivitása nyomán születő vívmányok mellett, az életkörnyezet javulása és szépülése is jellemzi. A szőgyénl csa­ládok ötven százaléka ma már össz­komfortos családi házakban lakik. Hatszáz család kényelmét gáztűzhely, kétszázötvenötőt pedig személygépko­csi szolgálja, hűtőszekrénye szinte mindenkinek, televíziója pedig kilenc­­száz családnak van. Ez persze arra is utal, hogy a szövetkezet gazdago­dásával párhuzamosan emelkedik a lakosság életszínvonala is. A SZOCIALISTA ÉLETMÓD győzel­mét és további térhódítását igazolja a szellemi „táplálék“, a kulturális rendezvények iránti érdeklődés is. A kulturális-művészeti tömegmozgalom­ba viszonylag sokan bekapcsolódnak. E téren a CSEMADOK helyi szerveze­te a mozgósító és aktivizáló erő, va­lamint a magyar alapiskola. Tevé­kenységük színvonala összhangban van a termelés és a gazdasági élet viszonylag magas színvonalával. Fel­nőtt, valamint gyermek-színjátszó csoport, énekkar és tánccsoport mű­ködik. S főleg^ a színjátszó csoport öregbíti szinte tervszerűen a jó hír­nevét, azáltal, hogy a környékbeli műkedvelő színjátszó csoportokkal együttműködve szokványossá tette a környékbeli színjátszó csoportok köl­csönös vendégszereplését. Feltételez­hető, hogy nemcsak a nagyobb mére­tű kulturális rendezvényekhez alkal­mas helyiség és környezet, hanem a sokrétű kulturális-művészeti tevé­kenység és a lakosság részéről tanú­sított nagy érdeklődés is kiváltója volt annak, hogy a CSEMADOK járási dal- és ’ táncünnepélyét évről-évre Szőgyénben rendezik. Egyébként eb­ben a községben évi átlagban huszon­öt kulturális rendezvény van, s azon kívül keretműsorok gazdagítják az ünnepi- és népgyűlések műsorát is. A SZOCIALISTA ÉLETVITEL és életszemlélet fokozatos kibontako­zását ebben a községben, a szórakoz­tatva nevelő kulturális rendezvények mellett, nagyban szolgálja a szövet­kezeti tagok politikai és szakmai fej­lődéséről való gondoskodás, továbbá a látókört bővítő tanulmányi kirán­dulások, amelyeket a szövetkezet szervez a testvéri szocialista orszá­gokba és hazánk különböző tájaira. Nagyon gazdagítja a szögyéniek Is­mereteinek tárházát az évenként is­métlődő nádudvari kirándulás, vala­mint a brnói és a budapesti gépipari, illetve mezőgazdasági kiállítás meg­tekintése. A kulturális-irodalmi isme­retek terjesztésében pedig jó helyt­állást tanúsít a községi népkönyvtár, amely nem korlátozza tevékenységét, csupán könyvkölcsönzésre, hanem a pedagógusokkal együttműködve — mesedélutánokkal és irodalom-ismer­­tető rendezvényekkel — gazdagítja működését. A szocialista életmód térhódításá­nak, a szocialista öntudat elmélyülé­sének egyik mércéje — persze nem mindenek felett — az is, hogy az emberek hogyan tudnak szabadulni a vallásos idealista nézetektől és szer­tartásoktól. A mezőgazdaság és a fa­lu szocialista jellegének formálásával eltelt harmincöt esztendő e téren Is gyümölcsöző volt. Persze Szőgyénben isi Erre utal az is, hogy például a múlt évben a huszonhat jegyespár közül tizenhatnak csak polgári eskü­vője és az újszülöttek ötven százalé­kának csak polgári névadója volt. A szocialista nagyüzemi mezőgaz­daság születésének harmincötödik év­fordulóján Szőgyén község helyzete így jellemezhető: mind gazdasági, mind társadalmi-kulturális vconatko­­zásban olyan színvonalon van, hogy adottak a fejlett szocialista társada­lom győzelmes építéséhez való példás hozzájárulásának, jóléte további for­málásának összes feltételei. PATHO KAROLY Versenyben az időjárással Tócsák csillognak az ipolynyékl (Vinica) BÉKE szövetkezet gépudva­rán. Ismét eső áztatta a földet. Bár a gyakori csapadék hátráltatja a me­zei tennivalók végzését, jótékony ha­tása viszont aranyat ér. — Szívesen vennénk — jegyzi meg Mics Sándor agronómus, aki az ég­boltot kémleli —, ha most tévedné­nek a meteorológusok, mert mára is esőt jeleztek. Kérdésemre csak annyit mond: „Majd a Laci... Ö a megmondható­ja...“ S Korcsog László mérnök, a főagronómus veszi át a szót: — Szép, napos idő kellene... A tavaszi munkák első szakaszát sike­resen befejeztük. Csupán a takar­­mányborsőt kell 65 hektárba elvet­nünk ... (mire e sorok nyomdafesté­ket látnak s az újság az olvasó kezé­be jut, már csírát is bonthat — a szerk. megjegyzése). ^z időjárási kilengésektől eltekint­ve,! jól halad a munka. Időt nyertek például azzal, hogy az ősziek műtrá­gyázását még a múlt év végén elvé­gezték — tudtam meg Bornstein Osz­kár növénytermesztési ágazatvezető­től. Tavasszal csupán a nitrogénmű­trágyát kellett néhány táblára juftat­­nuk. Biztató az ősziek erőnléte, ál­lapota. Mindeddig elegendő gép állt a rendelkezésünkre, üzemzavar nélkül működtek. Ez a karbantartók, gépja­vítók jó munkáját dicséri. Ugyan­csak elismerést érdemelnek a talaj­előkészítést, vetést, a pillangósok ápolását végző traktorosok, gépkeze­lők, akik precíz munkát végeztek. A szövetkezet dolgozói versenyez­tek az időjárással, hogy idejében földbe kerüljön a mag s megterem­tődjenek a bő termés előfeltételei. Ehhez társul máris a szakszerű nö­vényápolás, a gyomirtás. Mert a gyom nő ám, ha nem is gondozzák... S el­fojtja a kultúrnövényt, felszívja an­nak tápanyagát, ha nem törődik vele a tagság, a gazdaságvezetés. 1-0*) Pavol Grel mérnök, efsz-elnök Szilvási Istvánnal, a palóci (Pálovce) fejőbrigád vezetőjével beszélget Gyökeres változás a Májas 9. Efsz-ben Az utóbbi öt évben dinamikus fej­lődés tapasztalható a Pavol Grel agrármérnök, efsz-elnök által irányí­tott, nagy kiterjedésű galántai közös gazdaságban. Ilyen örvendetes előre­haladást a járásban csupán két-három szövetkezet ért el. Mi történt valójában? Összhang te­remtődött a növénytermesztés és az állattenyésztés között. Az előbbi ter­melési föágazatban utat tör a tudo­mányos-műszaki ismerethasznosítás, éppen az iparszerű termelés és szer­vezés következtében. A gazdaságve­zetésnek — az elnökkel az élen — az volt a legfőbb célja, hogy a szak­embergárdával közösen a gabona­­program valóra váljon és a növény­­termesztés teljes mértékben biztosítsa a közös állatállomány részére a kellő mennyiségű és jó minőségű takar­mányt, eleget téve ezáltal a XVI. pártkongresszus határozatából eredő társadalmi elvárásoknak. Nos, a jó elképzeléseket, helyes és megalapozott döntéseket tettek kö­vették. Ennek az lett a kézzelfogható eredménye, hogy a gabonatermesz­tésben megelőzte a már több éven át élenjáró zsigárdi (Ziharec) és a nád­szegi (Trstice) szövetkezetei. Ez an­nál is dicséretre méltóbb, mivel a Május 9. szövetkezet az előző ötéves tervidőszakokban a gabonatermesz­tésben lemaradozák, vagy a közép­mezőnyben levők között foglalt he­lyet. Például: 1970-ben csupán 3,09 tonnás hozamátlagot ért el búzából és árpából; ám öt évvel később sem volt bőségesebb a gabonatermésük. Aztán 1980-ban a fejlettebb agrotechnika és egyéb követelmények szakszerűbb, következetesebb érvényesítésével már előbbre lépett. Tavaly viszont már a gabona tere msztési járási versenyben a 6,32 tonnás hozamátlaggal az első lett. Terven felül 429 tonna búzát termelt. E szövetkezetben nagy figyelmet fordítanak a takarmánytermesztésre, tárolásra és felhasználásra. Kiváló minőségű szénát, szilázst és szenázst készítenek. Az utóbbit lucernából és zöldzabból. A jó minőségű tömegta­­karmányok révén a múlt évben már túllépték az előirányzott 3660 literes fejési átlagot, mégpedig 100 literrel. Az összehasonlítás kedvéért el kell mondani, hogy tavaly az egy tehénre jutó éves járási fejési átlag 3497 li­ter volt. Ha valahol becsülik a szocialista versenyt, nagy jelentőséget tulajdo­nítanak neki. akkor itt épp ezt ■ te­szik. Nemcsak jól szervezik, hanem az irányításra, a versenyeredmények értékelésére, a tapasztalatok népsze­rűsítésére is sokat adnak. A múlt év­ben például a járás legjobb kocagon­dozója épp ebből a szövetkezetből került ki, F á b r i István személyé­ben, aki — kocánként átlagban — 25,56 malacot választott el. Ugyan­csak kiváló (a járási 5. helyet tartja) Ián D u r í k, 22,28 darabos szaporu­lati átlaggal. A tejtermelés legkivá­lóbbjai: Tóth Irén, Bogár Erzsé­bet, Charvát Mária és Krajcso- V i c s Anna, tehenenként!, napi 11 li­teres fejési átlaggal. A szövetkezet jelenlegi legfőbb cél­ja — a tavaszi munkák sikeres vég­zésén kívül — az efsz-ek X. országos kongresszusa előtti vita anyagának a megtárgyalása a termelési ágazatok­ban, az egyes munkaszakaszokon. A vita nemcsak a termelés, az áruérté­kesítés, műszaki ellátottság, szolgál­tatások kérdéseit érinti majd, hanem a gazdaságirányítást is, beleértve a brigádszerű szervezés és jutalmazás, az önálló elszámolás, a szakképzett­ség fokozása és káderellátás problé­máit is. Fokozatosan áttérnek a Bábolnai Iparszerű Kukoricatermelési Rend­szer alkalmazására. Ehhez nyújtott gazdag szakismereteket a háromna­pos bábolnai szaktanfolyam, melyen résztvett a szövetkezet elnöke, nö­­vényteremsztési főágazatvezetője, a gépüzemelési ágazatvezető és néhány traktoros, gépkezelő is. A szakisme­retbővítésen kívül, kiváló minőségű vetőmagot, elegendő vegyszert és ro­varirtó szert is kaptak. A baj az, hogy főleg a Vág mentén kavicsosak a talajaik, s kevésbé csapadékmeg­­tartóak. így azután a 8 tonnás ho­zamátlag elérése hektáronként, bi­zony eléggé feszített. Márpedig a kongresszusi vitaanyag értelmében, ezt tűzték célul. Más probléma is akad. Jelenleg a szántó egynegyedét képesek öntözni, holott a földterület 80 százalékára van kiépítve az öntözőrendszerük. Most már csak vízforrásra lenne szükségük. 'Am ez csak akkor követ­kezik be, ha már elkészül a Vágki­­rályfai (Kráfová nad Váhom) Víz­erőmű tározója, melyből szabadon, átemelés nélkül folyhat majd a szomjoltó víz az öntözési rendszerbe. Ehhez azonban szivattyúállomás meg­építésére is szükség van. Ez a kisebb probléma. Mert hiszen a tervdoku­mentáció már készen van. Most már csak azon múlik az egész, hogy a Hydrostav vágseHyei (Sala) illetéke­sei megtartják-e Ígéretüket, sort ke­­ritenek-e idejében a víztározó duz­zasztására, ami viszont nehézségekbe ütközik. Miért? Mert már a múlt év óta nincs elegendő víz; a Vág víz­állása általában alacsony. Egy bizonyos: a Hydrostav dolgozói kötelezték magukat, hogy a iövö év decemberében befejezik a vízerőmű építését. A víztározó feltöltése azt jelenti, hogy nemcsak a galántai szö­vetkezet öntözheti határa több mint háromnegyed részét, hanem a járás több gazdasága is. így azután majd nemcsak kiegyenlítődhetnek, hanem még emelkedhetnek is majd a hozam­átlagok. Az aszály — a mezőgazdaság réme — száműzhetővé válik Mátyus­­föld ezen vidékéről. Krajcsovics Ferdinánd Gjítók érdeme a gép, mellyel cukorrépa vethető, átalakítás után sárközi művelés, további átalakítással pedig répafejelés végezhető

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents