Szabad Földműves, 1984. január-június (35. évfolyam, 1-26. szám)
1984-04-28 / 17. szám
12 .SZABAD FÖLDMŰVES, Az új betakarítási mód előnyei és hátrányai CCM (Corn-Cob-Mix), azaz szem. kisebb szénhidrátveszteséggel való. csutka-keverék olyan kukortcabeta-' sítják meg. Itt azonban meg kell jekarítási mód, amelynél a szemes ku- gyeznl, hogy a homofermentáció nem koricát magas nedvességtartalommal a technológiai fegyelmetlenségek el(maximálisan 55 %) és a csutka 50— lensúlyozására hivatott. Magyarorszá. 70 százalékával takarítják be. így a gi kísérleti tapasztalatok szerint a keverék nyersrost-tartalma 5—7 szá- maximális heterofermentációs veszte, zalékra emelkedik. ségek 20 százalékos nedvességtarta. A nedves kukorica betakarítási lomnál 4, 25 százaléknál 5, 30 számóddal egységnyi területről növelhe- zaléknál 6, 35 százaléknál pedig 7 tó a tápanyag, és a szárazanyag- százalékosok, ezzel szemben az irá. hozam, tehát több állat tartható el, nyitott erjesztésnél a veszteségek jó- Illetve csökken a szemes takarmány val alacsonyabbak: 0,5 °/o, 1,0 %, előállítási költsége. Külföldi tapasz- 1,5 %, 2,5 %. Látható tehát, hogy a tálatok alapján — 10 év átlagában — fermentációs veszteségek kapcsolat, a szem-csutka-keverék hozama 30 ban vannak a kukoricacső zúzalék százalékkal előzte meg az őszi búza nedvességtartalmával és az erjesztés és 20 százalékkal a szemes kukorica típusával. hozamát. Emellett növekszik a beta. Nem fizetünk-e túl magas árat a karító gépek teljesítménye, s ennél- többlethozamért? — merül fel a jo. fogva a kihasználtsági tényezőjük is. gos kérdés. Tudatosítanunk kell a. A takarmányozási kísérletek igazol- zonban, hogy változtak a termelési Iák, hogy a legtöbb állatfaj szívesen feltételek, mivel az olajárak emelkefogyasztja a szem-csutka.keveréket, désével a szárítás költségei is emelés a takarmányadagban az erőtak^r- kedtek. összehasonlításképpen figyelmány megfelelő helyettesltőjeként al- jük meg, mennyibe kerül a különbökalmazható; a hízósertéseknél 72, a ző nedvesésgtartalmú kukorica (20, malacoknál pedig 40 százalékos a- 25, 30, 35 százalék) szárítása, vagyis rányban használható, a broiler neve- kukoricában kifejezve mennyi vesz. lőtáp 30, a broiler befejezőtáp 40 teséggsl kell számolnunk. Ahhoz, százalékát alkothatja, mialatt az ál- hogy 1 tonna 20 százalék nedvességlatfajonkénti fajlagos tápanyagfel- tartalmú kukoricát 13 százalékosra használás a következőképpen alakul: szárítsunk, 11,3 kg tüzelőolaj szüksé- 3,6—3,7 kg, 2,25 kg és 2,26 kg. A ku- ges, 25 százaléknál 21,2 kg, 30 százakoricacsö zúzalék azonban a marha- léknél 31,5 kg, 35 százaléknál pedig hizlalásban is hasznosítható. 43,9 kg tüzelőolajat használunk el. A nedves kukorica betakarítását Ha ezeket a mennyiségeket a kufcospeciális vagy hagyományos gépekkel rica felvásárlási árában fejezzük ki, lehet elvégezni. A speciális gépek akkor megállapíthatjuk, hogy 20 száesetóben újonnan fejlesztett gépi be- zalékos nedvességtartalomnál a szárendezésekről van sző, amelyekkel rítási ’ költségveszteség 3,9 %, 25 száaz egész kukorícanővény betakarná- zalékosnál 7,3 %, 30 százalékosnál sára kerül sor, miközben a kukorica- 10,8 % és 35 százalékosnál 15,0 %. cső a szármaradványoktól leválasz- A veszteségek összehasonlításából tásra kerül és a kukoricaszár egész megállapíthatjuk, hogy a 25 százalék tömege is további feldolgozás után nedvességtartalommal betakarított kuhasznosítható a takarmányalap nőve- kbrica nedves tartósításkor 100 kilolésére. A hagyományos gépek a sze- grammonként 2,3 kg, 30 százaléknál mes kukorica betakarításában meg- 4,8 kg, 35 százaléknál pedig 8 kg szokott, megfelelően módosított ara- kukoricát takarítunk meg a szárítástórcsépl6 gépek. A szalmarázókat sál szemben. A biológiailag irányított dróthuzalból készített függőleges ma- erjesztésnél pedig ennél is többet: gasítókkal látják el, hogy a csutka 2,4 kg, 6,3 kg, 9,3 kg, 12,6 kg. Tehát legnagyobb részét felfogják, a felső csak 20 százalék nedvességtartalomig rostákat nagylyukúra cserélik, hogy érdemes a kukoricacső zúzalékot szári keverék átessék rajta, és szintén rltással feldolgozni, ellátják magasítókkal, az alsó rostá- A szem-csutka-keveréknek agrokat eltávolítják és a ferdeszállítót technikai szempontból is megalapoletakarják, hogy a kukoricacső zúza- zott a helye a mezőgazdasági termelék egész mennyisége a magtartályba lésben, mivel kiterjeszthető olyan tekerülhessen. Ezenkívül a ventillátor rületekre is, ahol eddig csak silóteljesítményét 25 százalékkal csők- kukoricát termesztettek. Ha a napkentik. sütéses órák száma szép emberben és A szemcsutkakeverék jól érvényesül főleg a sertéshizlalásban Fotó: Bogoly János A betakarított kukoricacső zúzalé- októberben 30—50 órával kevesebb, kot a szemes kukoricával ellentétben akkor is az összes tápanyagot sikenedves állapotban tárolják, akár horizontális, akár vertikális silókban. A nedves tárolás alapfeltétele a tartósítás, ami azt jelenti, hogy a kukoricacső zúzalékot a lehető leggyorsabb ütemben, jól tömörítve szilázsolják. A falközi silók alkalmazása esetén a szilázsolt anyagot homokkal befedett fóliával kell légmentesen lezárni. A tárolt anyagban egy pár nap alatt lezajlik a tejsavas erjedés, amelynek termékei tartósítják a zúzalékot, mely akkor sem romlik meg, ha folyamatosan hosszabb ideig takarmányozák, s közben az egyik oldala nyitott. Az erjesztés kétféle módon valósítható meg: spontán (vaderjesztés, heterofermentáció), illetve biológiailag irányított erjesztéssel (homofermentáció). Az első esetben az erjesztést a betakarított anyagokon található természetes mikroorganizmusok végzik, míg a homofermenációnál a kukoricacső zúzalékra juttatott speciális baktérium-koncentrátum (tartósító szer, pl. a magyar gyártmányú Silaferm), amely olyan mikroorganizmusokat tartalmaz, amelyek az erjesztést gyorsan és lehetőleg a legrül átmenteni a mezőgazdasági hasznosításra, mivel már azok a csutkában vannak, és a csutka is betakarításra kerül. A kukoricatermesztési körzetekben pedig megszorítás nélkül termeszthetők a hosszú tenyészidejű, nagy termőképességű fajták. A módszer további előnye, hogy a mezőgazdasági üzemek járulékosan olcsó nyersrosthoz jutnak a szemestakarmányokkal ellentétben, mivel ezeket nem kell pótlólagosan a takarmánykeverékbe juttatni. Hátrányai közé tartozik, hogy szárazanyag- és nyersrostkülönbségek léphetnek fel fajtánként, illetve az érés és a betakarítás összehangolatlansága miatt, ezért a betakarítás idejét laboratóriumi elemzések alapján kell meghatározni. További hátránya, hogy ott, ahol eddig az állattartásban száraz etetési technológiát alkalmaztak, át kell térni a nedves etetésre. összefoglalva megállapítható, hogy a CCM betakarítási mód alkalmas a mezőgazdasági termelés ésszerűsítésére. / Cs. Molnár László agrármérnök A Prešov! Mezőgazdasági Építkezési Vállalat dolgozói a Kelet-szlovákiai síkság vizenyős területeinek lecsapolásában tetemes munkát végeztek. A 45 millió méter alagcső lerakásában nagy hasznát vették a HOES Gigant jelű alagcsövező gépnek Fotó: CSTK A mezőgazdaság belterjes és sokoldalú fejlesztése pártunk és államunk agrárpolitikájának fő célkitűzése. Szerves részét képezi a népgazdaság előrehaladásának és az életszínvonal emelésének. A mezőgazdaságnak ezt a népgazdaság keretén belül betöltött rendkívül fontos helyét és szerepét a CSKP XVI. kongresszusa kiemelte. A párthatározatok a Kelet-szlovákiai-síkság rendezésének szükségességével is foglalkoztak. Erre konkrét programot dolgoztak ki. A Kelet-szlovákiai-síkság rendezésének helyzetéről Anton Kozáktól, a Kassai (Košice) Állami Meliorációs Igazgatóság munkatársától kértünk tájékoztatást. Elmondotta, hogy a Kelet-szlovákiai-síkság termőképességének növelése egyike azon sürgős feladatoknak, melyek jelentősége messze túlhaladja a kerület határait. Végrehajtása nemcsak anyagilag igényes, hanem terjedelmében is. A kelet-szlovákiai kerület szocialista szektorának mezőgazdasági területe 705 ezer 340 hektár, ebből a Kelet-szlovákiai-síkság 215 ezer 925 hektárt, az összterület egyharmadát foglalja el. Ebből az összehasonlításból is világosan érzékelhető, menynyire fontos a sikság mezőgazdaságának fejlesztése. A Kelet-szlovákiai-síkságon mészben és humuszban szegény talajok sokféle típusait találhatjuk, kezdve a homokkal egészen a kötött-agyagos talajokig. Ezek a talajtípusok kis távolságokban váltják egymást. Ősszel, de legfőképpen tavasszal tanúi lehetünk a talajok kedvezőtlen állapotának. A terület túlnyomó hányadát felszíni víz borítja, s ennek követ, keztében az elláposodott. területen a talajművelést lehetetlen agrotechnikai határidőben elvégezni. Ráadásul a gyakori áradások és az altalajvíz mogas szintje nem engedi javítani a talaj szerkezetét, így a levegő hiánya miatt a talaj mikrobiális tevékenysége is elenyésző. merész, de végrehajtásuk sürgetően fontos. A jelentősebb előrehaladást ezen a téren a mezőgazdasági üzemek passzivitása gátolja. Sok vezető húzódik a nem berftházásos fejlesztéstől, mégpedig azért, mert állításuk ron megoldják az öntözést. A hosszútávú program szerint 1990-ig 112 ezer hektáron fejezik be a belvizek szerint a befektetés nem terül meg, vagy csak nagyon lassan. A valóság azonban mást bizonyít. Az eddigi felmérések eredményei azt mutatják, hogy a befektetett anyagi eszközök megtérülnek, de természetesen csak ott, ahol teljes mértékben betartották a technológiai előírásokat, következetesen alkalmazták: a korszerű agrotechnikát és a megfelelő vetésforgót. Csak a michalovcei járásban a belvíz levezetése után például a staréi szövetkezetben az eddigi 2,6 levezetését és a következő tizenegy év alatt 55 ezer hektárral bővítik az öntözött területet. Az Erdőgazdasági és Vízgazdálkodási Minisztérium a következő ötéves tervidőszakban be. fejezi az Ondava folyó mindkét partján tervezett vízgazdálkodási létesit. ményeket, a töketerebesi (Trebišov) járásban Szomotor (Somotor), Kis- és Nagygéres (Malý a Veľký Horeš) környékén megoldja a belvizek levezetését. Az említett beruházások ellenére A tudomán a talajjavítás a Kelet-szlovákiai Síkság nem lesz egészében termőföld. Ezen a területen ugyanis olyan 15 ezer hektárnyi területű, szélsőségesen agyagos talaj található, amelyet a tudomány jelenlegi állása szerint nem vagyunk képesek termővé tenni, még alagcsövezéssel sem. Ezeken a területeken —> mintegy 2000 hektáron — halastava, kát és víztárolókat létesítenek, a te. rület egy részét pedig erdősitik. To. szolgálatában vábbá 24 ezer hektáron réteket és legelőket létesítenek. Társadalmunk a Kelet-szlovákiai Sikság termővé tételének és maximá. lis mezőgazdasági fejlesztésének nagy Á Kelet-szlovákiai-síkság vizszabályozásának rendezésére 1959-ben került sor. Az első szakaszban —, amely 1968-ig tartott — felépültek a kulcsfontosságú vízgazdálkodási létesítmények: védőgátak, szivattyútelepek és a csatornarendszer fő erei. Az áradásokkal szemben így 69 ezer hektár mezőgazdasági területet sikerült megvédeni, és közel 100 ezer hektáron rendezték a belvizeket. A második szakaszban, amely 1978-ig tartott, alagcsövezéssel több mint 60 ezer hektárt lecsapoltak. A lecsapolás után 20 ezer hektár gyenge hozamú rét feltörésével és termővé tételével szántóföldet nyertek. A harmadik szakaszban 12 ezer hektáron öntözőberendezéseket építettek. A hidromeliorációs munkákkal párhuzamosan folytatódik a nem beruházásos jellegű fejlesztés is. Itt leginkább a meliorációs meszezésről, az altalajlazitásról, foszfor- és káliumtartalék-trágyázásról, szerves trágyázásról, továbbá olyan agrotechnikai beavatkozásokról van szó, amelyek csökkentik a talaj savanyú kémhatását, megbontják a szántóréteg alatti tömör, gyenge vízáteresztő képességű altalajt, feltöltik a tápanyagtartalékot és elősegítik a hasznos talajbaktériumok tevékenységét. Pontosan 1969-ig a beruházásos és a nem beruházásos fejlesztést állami támogatásból fedezték. A gyakorlat azonban igazolta, hogy ez a megoldás kevésbé hatékony, jelenleg az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezési Minisztériuma beruházási alapot létesített a talajok'termőképességének növelésére. A nem beruházáso jellegű talajjavítási munkák révén a Kelet-szlovákiai-síkságon 1980-ig 80 ezer 300 hektár mezőgazdasági terület vált termőképessé. A 7. ötéves terv időszakában további 44 ezer hektár terület termővé tételével számolnak. Ebből 37 ezer 300 hektár terület talajjavítása szorosan összefügg a hidromeliorációs építkezésekkel. A hoszszútávú program keretében összesen 185 ezer hektárnyi terület talajjavításával számolnak. A meliorációs munkákat 2000-ig be akarják fejezni. Az elmondottakból kitűnik, hogy bár a hidromeliorációs munkák terve tonnáról 3,4 tonnára növelték a gabonafélék hozamait. A beruházásra fordított összeg a tervezett négy év helyett 3,2 év alatt megtérült. Ugyancsak a michalovcei járás ostrovi szövetkezetében 505 hektáron a gabonafélék hozamát 2,6 tonnáról 4 tonnára növelték hektáronként. Az amortizáció itt is egy évvel rövidült. Még feltűnőbbek az eredmények a Vysoká nad Uhomi szövetkezetben. Itt 281 hektáron a gabonafélék hozamát 2,8 tonnáról 3,9 tonnára, a szemes kukoricáét 3,5 tonnáról 6,6 tonnára, a cukorrépáét pedig 20 tonnáról 30,2 tonnára növelték. A befektetett pénzeszközök két év alatt megtérültek. Az SZSZK kormányának 385/1979-es számú rendelete a mezőgazdasági és élelmezésügyi, az erdőgazdasági és vízgazdálkodási, az építésügyi minisztert, valamint a Szlovák Tudományos Akadémia elnökét utasította, hogy elsődlegesen oldják meg a meghatározott beruházási kereteken belül a Kelet-szlovákiai-síkság égető gondjait. Egy évvel később az említett tárcák jóváhagyták a Kelet-szlovákiai síkság rendezésének tervét, amely meghatározza a növénytermesztés és az állattenyésztés szerkezetét, a belterjes mezőgazdasági termelés kialakításának feltételeit és a talajok termőképessége növelésének módját. A SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériuma a michalovcei kerületi kutatóintézettel karöltve kidolgozza a termőföld kihasználásának, a termőképesség növelésének és a termelési rendszerek kialakításának programját az egyes mezőgazdasági üzemek részére. Ezek a munkák gyakorlatilag elkészültek. A Szlovák Tudományos Akadémia egy célprogramot készít elő, amely meghatározza a síkság agroökolőgiai adottságainak kihasználását. A célprogram eredményeit már a mostani, de főleg a következő ötéves tervidőszakban használják majd ki, elsősorban a hidromeliorációs és a fejlesztési munkák tervezésénél. A jelenlegi ötéves tervidőszak végéig további 23 ezer hektárnyi területet lecsapolnak és 10 ezer hektágondot szentel. Ezek a munkák tetemes anyagi befektetést igényelnek. Arról van szó, hogy a kerület mező. gazdászai ezen vidéken utolérjék hazánk legintenzívebb mezőgazdasági termelőkörzeteit. A célprogram sze. rint itt 400 ezer tonna gabonát kell majd évente termelni, ami a kerület össztermelésének 35—40 százalékát, a szlovákiai termelésnek pedig 10 százalékát teszi ki. E cél elérésére adottak a feltételek, de ehhez az ed. diginél nagyobb igyekezetre van szükség azon mezőgazdasági üzemek ré. széről, amelyek a síkságon gazdálkodnak. Több tekintetben kezdeményezést várunk el tőlük. A tétovázás, vagy a talajjavítás! intézkedések el. utasítása előbb-utóbb megbosszulja magát. Ezt igazolták tavaly a gabonafélék termesztésében elért gyenge hektárhozamok a töketerebesi és a michalovcei járásban. A Kelet-szlovákiai-síkságon még sok a helyrehoznivaló! A kellő megoldásra van lehetőség. Sok múlik azon, hogyan sikerül a tudomány és a gyakorlat közös erőfeszítésével a hatékony talajjavító eljárásokat alkalmazni. Olyan intézkedések szűk. ségesek, melyek megfelelő biztosítékokat nyújtanak az évről évre ismétlődő kedvezőtlen állapot megszüntetéséhez. A kutatás olyan talajjavító és agrotechnikai eljárásokat fejlesztett ki, amelyek a mezőgazdasági gyakorlatban módot nyújtanak a kedvezőtlen adottságú, elláposodott talajok javításához, ezek termőképességének növeléséhez. A megoldás lehetőségei tehát adottak. A talaj további sorsa senkinek, főleg a vezető szakembernek nem lehet közömbös. Ezért alapvetően fontosak azok az intézkedések. melyeket a talajjavítás érdekében tesznek. ILLÉS BERTALAN
