Szabad Földműves, 1984. január-június (35. évfolyam, 1-26. szám)
1984-04-28 / 17. szám
4 .SZABAD FÖLDMŰVES 1984. április 28. FORMALIZMUS NÉLKÜL • NÉVRE SZŐLŐ ÉS ELLENŐRIZHETŐ FELAJÁNLÁSOK AZ SZNF 40. ÉVFORDULÓJA TISZTELETÉRE • Ä danaszerdahelyi (Dunajská Streda) járás mezőgazdasági üzemeiben mind nagyobb teret hódit a dolgozók munkakezdeményezése és aktivitása. Minden termelési szakaszon, ágazatban felkutatják a tartalékokat és konkrét felajánlásokat tesznek az éves tervfeladatok teljesítése, illetve túlszárnyalása érdekében. Rendkívüli figyelmet fordítanak a minőségi elvárások teljesítésére, a gazdaságosságra és a költségcsökkentésre, valamint a takorékosságra. Az alábbiakban erről tájékoztatott P a t a s i Ilona mérnök, a Mezőgazdasági Dolgozók Szakszervezete járási bizottságának elnöke. ★ A szakszervezet és a mezőgazdasági üzemek vezetői mit tesznek a dolgozók kezdeményezőkészségének felkarolása és hasznosítása érdekében? — Járásunkban gazdag hagyománya van a szocialista versenynek és a vállalási mozgalomnak. Célunk az hogy a gazdaságok igazgatóságaival karöltve helyes irányba tereljük a dolgozók, munkaközösségek, üzemek munkaaktivitását, hogy az alkotó módon elősegítse pártunk gazdaságpolitikájának gyakorlati megvalósítását, Örömmel tölt el bennünket az a tény, hogy mezőgazdasági üzemeinkben az SZNF 40. évfordnlőja tiszteletére kibontakozott szocialista verseny a legégetőbb termelési problémák megoldását segíti elő — vagyis mentes a formalizmustól. Különösen örvendetes. hogy az 1984-es évre szőlő kollektív szerződések megkötésekor a gazdaságvezetés a szakszervezeti bizottságokkal karöltve tematikus feladatokat jelölt meg, melyek a dolgozókat a termelési célok elérésére ösztönzik. Ily módon sikerült tökéletesíteni a szervezettséget a felajánlási mozgalom keretében, másrészt elősegíti a tudományos-műszaki ismeretek rugalmasabb gyakorlati hasznosítását. az újítő-ésszerűsítő mozgalom bővítését. ★ Mekkora az idei felajánlások értéke, s főleg mit tartalmaznak? — Tárásunk mezőgazdasági üzemei (az efsz-ek kivételével!) dolgozóinak 75 százaléka vesz részt a vállalási mozgalomban. A szocialista brigádokon és egyéb munkaközösségeken belül örvendetesen gyarapodott az egyéni felajánlások száma. Ilyen az összkép: 10 üzemi, 231 kollektív és 1432 az egyéni felajánlás, melynek pénzértéke 14 millió korona. A vállalások teljesültével az előirányzott árutermelés 2 millió korona értékkel lesz több, s ugyanakkor a termelési költség 1,6 millió koronával kevesebb. A' felajánlás szerves része: a több mint 45 ezer óra társadalmi munka, mely főleg a munkakörnyezet javítására és a Nemzeti Front cselekvési programja teljesítésére iránvnl. A „Szakszervezeti tagok a köztársaságért!" mozgalom keretében 15 ezer óra társadalmi munkát végeznek; pénzértéke egy részét a Szolidaritási Alap javára utalják át. ★ Mely mezőgazdasági üzemek fel» ajánlásait tartja példamutatónak? — Mindenekelőtt a Gombai (Hubice) Állami Gazdaságét, melynek értéke megközelíti a kétmillió koronát. E gazdaságon beiül az űjvásári (Nový Trh), illetve a csallóközcsütörtöki (Štvrtok na Ostrove) aranyérmes szocialista brigádok a munkakezdeményezések élenjárói. Az előbbi ifjúsági brigád, P a 1 u к Irén vezetővel az élen; az utóbbi a baromfitelepen tevékenykedik. Mire irányul e gazdaság dolgozóinak a munkafelajánlása? Terven felül 100 ezer liter tejet, 12 tonna sertés- és marhahúst, 130 tonna gabonát, szőlőből 10, évelő takarmányokból viszont 400 tonnányit termelnek, illetve értékesítenek. S ezenkívül megtakarítanak 30 tonna erőtakarmányt. — Az AGROKOMPLEX nemzeti vállalat nagymegyeri (Calovo) üzemének dolgozói mennyiségi és minőségi szempontból egyparánt túlszárnyalják a 7. ötéves tervidőszak négy évi feladatait, épnen a szocialista verseny- és vállalási mozgalom széles körű Sz ombathy Pál a nagy világégés előtt Nagybánhegyesen eselédeskedett. Lakása nem volt. Vagyona egy batyuban elfért. Csak a keserves munka jutott neki osztályrészül, a megaláztatással együtt. Aztán jött a háború; frontkatona volt, sokmindent átélt. A felszabadulást követően került a családjával együtt Zsigárdra (Ziharec). Az indulás nehéz volt, mint mondja, ám kezdett a fejük fölött kiderülni az ég... — Voltunk néhányan a faluban, akik tisztábban láttuk a szövetkezésben rejlő hatalmas erőt, mint mások. Akadtak középparasztok is, akik mellénk álltak, támogattak minket. Persze akkoriban ellenlábas is akadt bőven. Harmincnégyen, 520 hektárnyi földön kezdtük a közös gazdálkodást, 4P49-ben. A kezdeti nehézségeken, ha lassan is, de túljutottunk. Egyre több volt a szövetkezetbe lépő, s a közös földterület is bővült. 1956-ig növénytermesztési csoport, vezető voltam, majd a kötelesség a hnb-elnöki posztra szólított. Ezután már egy egész falu gondjabaja nehezedett rám. Pali bácsi a felelősebb poszton is helytállt. Tudta, mi a dolga, kötelessége. A szövetkezet sorsának jobbra fordulását, előrehaladását, majd gazdasági-politikai megszilárdulását segítette. Ekkortájt épült fel a közös három istállója, két szárítója és más gazdasági épületek. a munkaegység-rendszer sántít. Kevés volt az ember, a munka minősége viszont jóformán egyenlő volt a nullával. • Mit tettek a helyzet javítása érdekében? — Javasoltam az elnöknek, hogy a kukoricát adjuk a tagságnak részes művelésre, legalább az egynegyedét, hogy vele bírjunk a dologgal... Így Is történt. Az új jutalmazási forma lendületet adott a tagoknak. Megszűntek a munkavégzéssel kapcsolatos gondjaink. A kukorica kapálása sem volt felületes, jó termést takarítottunk — Amikor a tagság Stefan Mrázikot választotta a szövetkezet elnökévé, 1958-ban, ő említette: menjek vissza a közösbe. Meg kellett erősíteni a gazdaság vezetését. Munkához láttunk.- Nekem akkor az volt a véleményem, hogy A szerző felvétele be. Még a kukoricaszár sem maradt a földeken... I E: a jutalmazási forma el« lentétben volt a központi irányelvekkel? — Ez így igaz. Az Irigyek, meg a járásiak fel is emelték a mutatóujjukat... Am bizonyítottunk. Ä kötelező , beadást túlszárnyaltuk s jutott a szövetkezetnek s természetesen a tagoknak Is. Megszűnt a takarmánygond. Kényszerűségből cselekedtünk így, de a mat napig is állítom: a közös gazdaság ekkor erősítette meg pozíció« ját, s a fejlődés azóta Is tart. A zslgárdi szövetkezet később új, felkészültebb ' szakember-gárdával erősödött. A vezetőség és a tagság egyöntetű véleménye az volt, hogy az újnak, a fejlődést segítő módszereknek, technikai és technológia! eljárásoknak, rendszereknek kell mindinkább utat törni. Jelenleg is ehhez az elvhez tartják magukat. Nem csoda, hogy a járás élenjáró szövetkezetei sorába tartoznak. Szombathy Pál egészen 1980-ig, 70 éves koráig az ellenőrző bizottság elnöki tisztségét töltötte be. A mezőgazdaság szocialista átépítéséért, majd a szövetkezet gazdasági—politikai megszilárdításáért folytatott eredményes munkássága erkölcsi elismeréséül megkapta a „Kiváló Munkáért“ állami kitüntetést. Kalita Gábor KÁDERPOLITIKA, kibontakoztatásával. Tavaly a vállal 3,5 millió korona értékű felajánlásaikat 16 millió koronára teljesítették A tej 98 százalékát például elsöosz tályúként értékesítették. Az idei vállalásaik pénzértéke meghaladja a 2,1 millió koronát. A szocialista brigád mozgalomba bekapcsolódott a gépja vító ifjúsági csoport, mely a „Vörös szegfű“ cím elnyeréséért versenyez Az üzem igazgatósága jelentősen támogatja a vállalási mozgalmat és t dolgozókat ésszerűsítésekre, újításokra serkenti, fgy azután nem csoda hogy az üzem dolgozóinak a 75 százaléka részese a versenymozgalom nak. Jelenleg 14 újítót tartanak nyilván, köztük a legjobbak: B a r t a ) Sándor és P a x i á n István, akik tavaly 9 újítást realizáltak. 28 ezer korona értékben. — A Gellei (Holice) Gép- és Traktorállomás dolgozói az új technikai és technológiai eljárások alkalmazására helyezik a hangsúlyt vállalásaikban. Felajánlásaikat egvbekötik az SZNF 40. és üzemük fennállásának 35. évfordulójával. Már tavaly 25 újítási javaslatot realizáltak 369 ezer korona értékben. Almási jézsei mérnök három újítása 260 ezer korona megtakarítást jelent az üzemnek. Élenjáró a Szabó Vince által irányított aranyérmes gépjavító brigád. — A Duna tőkési (Dunajský Klatov) Állami Gazdaságban is megalapoznttak, formalizmustól mentesek a felajánlások. A takarékosság, a minőség. valamint a tudományos-műszaki ismeretek rugalmas gyakorlati alkalmazása szerepel az előtérben. Ezekre az alanelvekre épül a jutalmazási rendszer is. melyet elsőként a gazdaság csótfai részlegén alkalmaztak. Vállalt kötelezettségeik értéke mintegy 600 ezer korona, melyek a 7. ötéves tervidőszak feladataira méretezettek. Ennek kanosán a mezőgazdasági termelést 480 ezer. az árutermelést 396 ezer korona áruértékkel kívánják túlteljesíteni, miközben az anyagi költségeket 8D ezer koronával csökkentik, s megtakarítanak 26 tonna erőtakarmányt. Patasi Ilona mérnök a továbbiak, ban még elmondotta, hogy a GabCíkovoi Állami Gazdaságban a dolgozók figyelme — a vállalási mozgalom keretén belül — az újitómozgalom, a komplex ésszerűsítő brigádok mozgalmának szélesitésére. valamint a „Naponta teljesítsük termelési feladatainkat!“ felhívás elfogadására összpontosul. Ё gazdaság dolgozói vállalásainak értéke több mint 850 ezer korona. D e r z s i András szocialistabrigád-tag vállalta, hogy egész évben, tehenenkénti átlagban, naponta 11 liter tejet fej. a tei litereként 0,23 kg abrak felhasználásával. A komplex ésszerűsítő brigádokban^ 35 dolgozó tevékenykedik. Tavaly öt újítást realizáltak. — Eddig aránylag kevés vállalás érkezeit az Állategészségügyi Szolgálattól, a Törzstenyésztő Állomástól, továbbá a közép- és főiskolát végzett szakemberektől. Mindenekelőtt az állatelhullás csökkentésére, a fajtanemesítés elmélyítésére vonatkozó munkafelajánlásnkat várunk... — mond. ja az MOSZ járási bizottságának elnöke. — ürülünk annak, hogy a nagvmagyari f Zlaté Klasy) Agroprogres Közös Mezőgazdasági Vállalat nagyszerű eredmények elérését tette az öntözéssel lehetővé, s az idén a szövetségi kormány és a Szakszervezetek Központi Tanácsának elismerő oklevelét kapja. ★' Mely üzemek fogadták el a 22 mezőgazdasági üzem felhívását? — A felhívásra több mezőgazdasági üzemünk reagált, így az Agrokomplex nagymegyeri üzeme, a Gab- Üíkovoi-, a Dunatőkési Állami Gazdaság, valamint az Oszori (Kvetoslavov) Magtermesztő Állami Gazdaság, melyek dolgozói vállalt kötelezettségeik teljesítésével is hozzájárulnak a 7. ötéves tervidőszak feladatainak teljesítéséhez. , A beszélgetést köszöni: Svinger István A rimaszombati (RímersM Sobota) járásban 21 szövetkezet, két állami gazdaság és négy mezőgazdasági szolgáltató vállalat üzemel. A 7. ötéves terv 12 700 dolgozó foglalkoztatását irányozta elő számukra. A valóságban 3z a szám 270-nel kevesebb. A dolgozók egyharmada nő, egyhatoda cigány származású. A nagyfokú gépesítés lehetővé tette a munkaerők felszabadítását, az iparba átcsoportosítását. Az 5. ötéves tervidőszakban 1200-al, a hatodikban további 1750-el csökkent a mezőgazdasági dolgozók száma. A mostani, 7. ötéves tervidőszak már nem számol lényeges munkaerőcsökkentéssel. A fő törekvés az, hogy szakemberképzéssel segítsék 9lő a mezőgazdadasági termelés minőségi fejlesztését. Legalacsonyabb a szakképzettségi szint az állattenyésztésben, ami azzal magyarázható, hogy mintegy kétezer a cigány származású dolgozó, A mezőgazdasági munkacsúcsok időszakában megközelítően 2500 diák és szakmunkás nyújt segítséget. Csak így elegendő a már említett közel 13 ezres munkaerölétszám. Miért kényszerülnek a mezőgazdasági üzemek enynyi társadalmi munkára? Mert fejletlen a melléküzemági termelésük. Amíg ahhoz megvolt az anyagi- és munkaerőfedezet, ezen ágazat fejlesztését elhanyagolták. Most, a feltételek romlásával már jóval nehezebb behozni a lemaradást. A járás mezőgazdasági üzemeiben az 5. ötéves tervidőszakban kezdett gyarapodni a főiskolai végzettségű dolgozók száma. Az 1975—80 közötti években hat, az utóbbi három évben már 25 százalékos volt a növekedés. Napjainkban 250 főiskolai végzettségű szakember dolgozik a járás 27 mezőgazdasági üzemében. A jövő évre további 40 agrármérnök felvételét, Illetve alkalmazását irányozták elő. Lássuk a gondokat, a termelés sajátos problémáit, s a mérnöki oklevéllel rendelkezők szerepét a vezetésben, termelésirányításban. Az idei évre 35 ifjú szakember felvételét irányozta elő az ötéves terv. A kerületi nemzeti bizottság ezt a tervet megtoldotta tizenhattal. Am a rimaszombati járásból ennél jőval kevesebb a jelentkező a Nyitral Mezőgazdasági Főiskolára. Következik a hálátlan toborzás. Akiket megnyernek a főiskolai tanulmányok folytatására,‘azoknak az őket szerződtető üzemek ösztöndíjat juttatnak: a harmadéves hallgatók 800, a negyedévesek 1000 koronát kapnak havonta. Eddig rendjén Is lenne a dologi Csakhogy az így „befogott" szakemberek egyharmada a szerződés lejártával hátat fordít a mezőgazdaságnak, vagy a más tájegységről származók a szülőföldre visszatérve kamatoztatják a gyakorló évek alatt szerzett tapasztalatokat és a szaktudást. — A probléma súlyos — panaszolja Lacko elvtárs, a jmi személyzeti osztályának tapasztalt vezetője. — Sajnos felsőbb körökben nem talál kellő megértésre. Semmi értelme, sőt kárunkra válik az a gyakorlat, miszerint a főiskolát végzettek többsége, csak lakóhelyétől távol helyezkedhet el. A családi, rokoni és a szülőföld! kötelékeket nem lehet könnyen szétszakítani, Illetve figyelmen kívül hagyni a szakember-elosztásban. Helyénvaló lenne, ha minden járásból az igényeknek megfelelő számú jelentkezőt vennének fel a mezőgazdasági főiskolára. — Nagyon aránytalan a főiskolai végzettségűek elosztása — . folytatja az osztályvezető. — A drienőanyi szövetkezetben csak az elnök rendelkezik főiskolai szakképesítéssel. Kálošán egy, Jesenskén négy, Királyiban (Král) három (régebben hét volt?!), Méhiben (Vöelince) hat, a Safárikovol Állami Gazdaságban tizenhárom az agrármérnök, vagyis a földterülethez viszonyítva kevés. Vita tárgya: milyen mértékben kap» janak lehetőséget a fiatalok az irányításban? A fiatalok azzal érvelnek, hogy nincs lehetőségük az önmegvalósításra. Azok az Idős tisztségviselők, akik szakképesítéssel nem rendelkeznek, nem akarják a helyüket átadni. Féltékenyek a fiatalok szakmai felkészültségére. Az Idősebb, gyakorlati tapasztalatokkal rendelkezők meg (tisztelet a kivételnekl) úgy vélekednek: „A fiatal mérnökök azt képzelik magukról, hogy mindent tudnak. Nem akarják alacsonyabb beosztásban kezdeni a pályát. Nyers tudásukkal — ha az meg is haladja a miénket —, több kárt okozhatnak, mint amennyi hasznot...“ — Egyszer majd teljes mélységében szembe kell néznünk ezzel a kérdéssel. A vitát nem lehet egyértelműen eldönteni. A fiatalokat a főiskola befejeztével, tapasztalatszerzésre sem hagyva elegendő időt, korán, túlságosan is merészen, nagy arányban vonták be az irányításba. Mi lett ennek az eredménye?. . Az efsz-elnökök, főágazatvezetők többsége 35—40 évnél fiatalabb. Példa: 1980-tól négy esetben volt elnökcsere. Ezenkívül 14 főkönyvelőt, ugyanennyi növénytermesztési és tíz állattenyésztési főágazatvezetőt hívtak vissza beosztásából. Ahol leváltották az elnököt, ott általában a főágazatvezetők sem maradtak a helyükön. S hogy miért történtek a változások?, A termelési gondok, problémák megoldatlansága miatt. Az éves tervfeladatok nem teljesítése miatt. Az Ifjú szakemberek tehát nem váltották be
