Szabad Földműves, 1984. január-június (35. évfolyam, 1-26. szám)
1984-04-28 / 17. szám
m 1984. április 28. .SZABAD FÖLDMŰVES. ‘ Budapesten 1984. április 19-én és 20-án tartották meg a Vari sói Szerződés tagállamai külügyminiszteri bizottságának ülését, melyan hazánkat Bohuslav Chűoupek külügyminiszter képviselte. Az elvtársi, kölcsönös megértés légkörében lezajlott tanácskozáson a tagállamok külügyminiszterei áttekintették az európai helyzettel összefüggő s az általános nemzetközi helyzetet érintő kérdéseket. Ülésezett a Varsói Szerződés kíigpiniszteri ioitsága Gyümölcsöző együttműködés Az első negyedév eredményei 8, a tojás felvásárlása pedig 4 száza. Iákkal növekedett. Az' eredmények mellett több hiányosságra is rámutattak. Nem sikerült teljesíteni a tervet többek között a kőolajkttermelésben, a nagy teljesítményű elektromotorok termelésében. Elmaradt az előirányzatoktól egyebek között a vegyipari berendezések, a 'lenszövet és a bőrcipő előállítása. Az élelmiszerprogram végrehajtásával összefüggésben az ülésen hangsúlyozták: meg kell gyorsítani a mezőgazdasági termelés intenzívebbé tételét. Az Egyesült Államok folytatja a közép-amerikai sát diktatúrák finanszírozá-B, Arzsekajev rajía t Uj feladatokról tanácskoztak szerint a miniszterek megállapították, hogy az elmúlt időszak eseményei teljes mértékben igazolják az 1983. január S-i prágai közös nyilatkozatnak a veszélyes fejleményekkel kapcsolatos értékelését és következtetéseit. A feszült helyzet méginkább kiéleződött azáltal, hogy néhány ^íTO- országhan megkezdték az amerikai közepes hatótávolságú nukleáris rakéták telepítését. Ez a nukleáris fegyverkezési verseny új, különösen veszélyes szakaszát nyitotta meg az európai földrészen, és a Szovjetuniót válaszintézkedésekre kényszerítette. Az európai nukleáris fegyverekről szóló tárgyalások megszakadtak. A nukleáris fegyverkezési verseny mostani fokozódása miatt jelentősen nő az emberiségre, a földi életre katasztrofális következményekkel járó nukleáris háború veszélye. Súlyosan károsodik az európai biztonság, meginog az államok közötti bizalom. Aggodalmat vált ki az olyan, a békére veszélyes elképzelések és elméletek nyilvános hangoztatása, amelyek kétségbe vonják az európai államok jelenlegi határait, és ezen államok társadalmi berendezkedése, valamint az Európában kialakult más területi, politikai realitások ellen irányulnak. Az államközi kapcsolatokat tovább bonyolítják a gazdasági együttműködés diszkriminatív korlátozására és a más országok belügyeibe való beavatkozásra irányuló kísérletek. Az ülésen hangsúlyozták, hogy a helyzet javítása, az enyhüléshez való visszatérés megköveteli az államoknak a béke megőrzése és megszilárdítása döntő kérdéseiről folytatott párbeszédét, komoly és egyenjogú, felelősségérzettől áthatott tárgyalásait. Az ülés résztvevői kifejezték szilárd meggyőződésüket: nincs olyan kérdés, amelyet ne lehetne tárgyalások útján megoldani, ha e tárgyalásokat konstruktív megközelítéssel és a pozitív eredményekre irányuló politikai akarattal, a népek, a béke és a nemzetközi biztonság érdekeinek teljes figyelembevételével folytatják. A Varsói Szerződés tagállamai — amint azt többször kijelentették — nem törekednek katonai fölény megszerzésére, és nem engedik meg, hogy katonai fölényre tegyenek szert velük szemben, határozttan fellépnek azért, hogy az erőegyensúlyt a legalacsonyabb szinten biztosítsák. A politikai párbeszéd középpontjában azoknak a kérdéseknek kell állniuk, amelyek a nukleáris háború veszélyének elhárításával, a fegyverkezési hajsza beszüntetéséhez és a leszereléshez — különösen a nukleáris leszereléshez — vezető gyakorlati utak keresésével kapcsolatosak. A mai körülmények között az európai béke és biztonság szempontjából elengedhetetlen követelmény, hogy megállítsák az új nukleáris eszközök felhalmozását földrészünkön. Ezzel kapcsolatban az ülésen képviselt államok követelik az amerikai közepes hatótávolságú nukleáris rakéták nyugat-európai telepítésének leállítását. Tekintettel arra. hogy a nukleáris fegyverek felhalmozása Európában valamennyi európai nép létét és alapvető érdekeit veszélyezteti, az ülésen képviselt államok rendkívül fontosnak tartják, hogy Európa minden állama következetesen fellépjen a nukleáris háború veszélyének elhárításáért és aktívan hozzájáruljon a cél eléréséhez. Ezzel kapcsolatban a Varsói Szerződés tagállamai nyomatékos felhívással fordulnak a NATO-tagállamokhoz, hogy működjenek együtt az új közepes hatótávolságú rakéták telepítésének leállítása és a már telepítettek kivonása érdekében. Az ülésen figyelmet szenteltek az európai bizalom- és bizt'onságerősítő intézkedésekkel és leszereléssel foglalkozó stockholmi konferencia munkájának. Most az a fontos, hogy a konferencia valamennyi résztvevője erőfeszítéseket tegyen az e feladatok tekintetében való kölcsönös megértés elmélyítésére, a konkrét kérdésekről folytatandó tárgyalásokra. Az Ülésen képviselt államok úgy vélik, hogy a konferencián olyan intézkedéseket kell kidolgozni, amelyek * megfelelnek a mai Európa legégetőbb és legsUrgetőbb szükségleteinek, és a háborús veszély, a katonai szembenállás csökkentésére irányulnak. A! Varsói Szerződés tagállamai szükségesnek tartják azt is. hogy a stockholmi konferencia a bizalom- és biztonságerősítő intézkedésekkel kapcsolatos munka befejezése után minden késedelem nélkül térjen át az euró. pai leszerelési intézkedések megvizsgálására. A Varsói Szerződés tagállamai külügyminiszteri bizottságának következő ülésére 1984. novemberében Berlinben kerül sor. in Csernyenko elnökletével ülést tartott a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége. Az ülés napirendjén a szovjet parlament feladatai szerepeltek. Áttekintették azokat a feladatokat, amelyek különböző szintű tanácsokra hárulnak az SZKP KB áprilisi ülésén elfogadott határozat alapján. Megvitatták továbbá a Legfelsőbb Tanács ez évi és jövő évi munkájával kapcsolatos feladatokat. Az elnökség határozatot fogadott el, amely megállapítja: az SZKP Központi Bizottságának áprilisi ülésén a tanácsokról elfogadott határozatnak keli alapul szolgálnia a tanácsok munkájában. Az ülésen beszédet mondott Konsztantyin Csernyenko. Megállapította, hogy az SZKP KB Politikai Bizottságának véleménye szerint tovább kell szélesíteni azoknak a kérdéseknek a körét, amelyekkel a Legfelsőbb Tanács foglalkozik. Konsztantyin Csernyenko hangsúlyozta: a szovjet parlament ülésszakain gyakrabban kell megvitatni egy-egy népgazdasági ágazat helyzetét, a társadalmi, kulturális építés, a külpolitikai, a tanácsok munkájának kérdéseit. A tanács egyik legfontosabb feladata a törvényhozói tevékenység fejlesztése és tökéletesítése. E téren az utóbbi években sok minden történt, ám a törvényalkotási folyamat állandó tökéletesítésre szorul és tervszerű munkát feltételez. E tervszerű törvényalkotói munkát szorosabban kell kapcsolni az ország gazdasági és társadalmi fejlődésének tervezéséhez. Nagyon fontos, hogy a szovjet törvények szabatosan és pontosan fogalmazzák meg minden állami szerv felelős beosztású személy és állampolgár jogait és kötelezettségeit, és ne ragadjanak meg csupán az elvont fogalmazásnál. A Legfelsőbb Tanács mindennapi munkájának egyik fő elemévé kell tenni a legfelsőbb szintű ellenőrzést — hangsúlyozta Csernyenko. — A tanács ülésszakain és elnökségének ülésein gyakrabban és nem formálisan, hanem lényegretöróen kell megvitatni a kormány, a minisztériumok, az országos főhatóságok, a népi ellenőrzési bizottság, a legfelsőbb bíróság és a legfőbb ügyész beszámolóit. Az ülésszakokon rendszeresen meg kell vitatni a kormányhoz és az alacsonyabb szintű államigazgatási szervekhez intézett képviselői interpellációkat. A Legfelsőbb Tanács Elnökségének elnöke végezetül szólt arról, hogy magasabb szintre kell emelni a helyi tanácsok munkáját, s ezeknek a szerveknek többet kell tenniük az igazgatásuk alá tartozó területek lakossága életkörülményeinek javításáért, a helyi gazdasági munka sikerének elősegítéséért. A Kremlben megtartották a szövetségi tanács és a nemzetiségi tanács több állandó bizottságának első ülését is. A Legfelsőbb Tanács szövetségi tanácsának külügyi állandó bizottságában Mihail Gorbacsov, az SZKP KB PB tagja, a KB titkára, a bizottság elnöke, a nemzetiségi tanács külügyi bizottságában Borisz Ponomarjov, az SZKP KB PB póttagja, a KB titkára, a bizottság elnöke szólt a testület munkáját a közeljövőben meghatározó fő irányvonalról. Ülést tartott a szövetségi, illetve a nemzetiségi tanács tövényelőkészítő bizottsága is. ( —) Az MSZMP Központi Bizottsága és a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa meghívására Andrej Gromiko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének első helyettese, külügyminiszter 1984. április 17-én és 18-án hivatalos, baráti látogatást tett a Magyar Népköztársaságban. Andrej Gromikót Kádár jános, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára is fogadta. A szívélyes, elvtársi légkörű megbeszélésen tájékoztatták egymást a két párt tevékenységéről és soron levő feladatairól, véleményt cseréltek a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről, valamint a sokoldalú magyar —szovjet együttműködés elmélyítésének fő irányairól. A felek nagy megelégedéssel állapították meg, hegy a két ország együttműködésének elmélyítésére irányuló széles körű program minden területen eredményesen valósul meg. Fejlődtek az MSZMP és az SZKP, az állami szervek és a társadalmi szervezetek gyümölcsöző kapcsolatai, tökéletesedik a nemzetközi együttműködés, dinamikusan növekszik az árucsere-forgalom, bővül a termelési kooperáció és szakosítás, elmélyülnek a tudományos és a kulturális kapcsolatok. A felek ismételten hangsúlyozták, hogy az MSZMP és az SZKP, a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió testvéri szövetségének további erősítése az 1967-ben aláírt barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződéssel összhangban megfelel a magyar és a szovjet nép alapvető érdekeinek, hozzájárul a két ország szocialista építőmunkája feladatainak eredmé nyes megoldásához. A nemzetközi kérdésekről folytatói eszmecsere tükrözte a felek nézet azonosságát az agresszív imperialisti erők tevékenységének következtébei kiéleződött világhelyzet értékelésé, ben. Ismét felhívták a figyelmet a: amerikai közepes hatótávolságú nuk. leáris rakéták nyugat-európai telepitése megkezdésének rendkívüli veszélyeire. Magyarország és a Szovjetunió úgy véli, hogy a jelenlegi körülmények között is lehetséges az áttérés a konfrontáció politikájáról az enyhülés és az együttműködés politikájára. Ezt elősegítené az államok közötti komoly és becsületes párbeszéd a béke megőrzésének és megszilárdításának kérdéseiről és a fegyverkezési verseny beszüntetésének gyakorlati útjairól s a nemzetközi jog általánosan elismert elveinek és normáinak, az érvényes szerződéseknek és megállapodásoknak szigorú betartása. A felek kifejezték határozott szándékukat: továbbra is erőfeszítéseket tesznek annak érdekében, hogy az európai bizalom- és biztonságerősítő intézkedésekkel és a leszereléssel foglalkozó stockholmi konferanclán olyan megállapodások szülessenek, amelyek csökkentenék a katonai szembenállást, erősítenék a kölcsönös bizalmat, és ezzel elősegítenék a nemzetközi helyzet kedvező Irányú változását. A felek eredményesnek értékelték a megbeszéléseket, és kifejezték meggyőződésüket, hogy azok hozzájárulnak a két ország együttműködésének elmélyítéséhez, népei barátságának erősítéséhez. A Szovjetunió Minisztertanácsa a múlt héten értékelte az idei év első negyedének eredményeit. Az ülésen Nyiknlaj Tyihonov mondott beszédet, a negyedévi terv és költségvetés teljesítéséről szóló jelentést Nyikolaj Bajbakov miniszterelnök-helyettes, az állami tervblzotfság elnöke, illetve Vaszilij Garbuzov pénzügyminiszter terjesztette elő. 4 * A szovjet ipar az első negyedévben, 4,9 százalékkal növelte termelését a tavalyi év hasonló időszakához képest. Az éves népgazdasági terv 3,8 százalékos növekedést irányzott elő. A munka termelékenysége a tervezett 3,4 százalékkal szemben 4,6 százalékkal növekedett. A beruházási tevékenység értékben számítva 8 százalékkal haladta meg a tavalyi év hasonló időszakát. Az állattenyésztésben a múlt év első három hónapjához viszonyítva a vágóállatok állami felvásárlása 7, a tejé Aszudáni események alakulása azt sejteti, hogy az afrikai tűzfészkekhez újabb csatlakozik. Ez földrajzi szempontból is sző szerint értendő. Szudán ugyanis a hónapok óta lappangó tűzfészeknek számító Csád. és az ugyancsak fe. szültséggel töltött Afrika szarva — Etiópia és Szomália szembenállása — szomszédságában terül el. A Dél-Szudánban kialakult gerillaháború még nem szolgáltatna közvetlen okot arra, hogy Szudán nemzetközi feszültséggóccá váljék. Az eseményeket azonban aligha lehetne megérteni a dél-szudáni helyzet teljes ismerete nélkül. A brit gyarmaturalom megszűnésével 1956-ban függetlenné vált Szudán északi és déli része között ősi ellentétek vannak, részben a gyarmati uralom „eredményeként“, részben pedig azért, mert Észak továbbra is meg akarja őrizni elsőbbségét. Az ország északi része ugyanis gazdaságilag fejlettebb, lakossága muzulmán vallású. Délen viszont régi törzsi, természeti vallásokat követő, illetve katolikus fekete bőrű lakosság él. A két országrész között 1972-ben ért véget a sok százezer áldozatot követelő polgárháború. A szemben illő felek között Etiópia fővárosában, áddisz Abebában jött létre az a szersödés, amely értelmében egyesítették i három déli tartományt, és kimondták önrendelkezését. Sajnos, csak tíz évig tartott a viszonylagos nyugalom. 1982. végén újra fellángolt a gerillaháború. Közvetlen oka az volt, hogy Dzsafar Nineri tábornok, államfő, a déli szárnazású katonákból álló csapatokat északra, az északiakat pedig Délre vezérelte. A taktikázó Nimeri a robvanásig feszült belső ellentmondásosat így sem tudta mérsékelni. Ennek dienere diktatórikus módszerekkel lorra valósította meg terveit. 1983- >en például megszüntette Dél-Szudán (ülönleges helyzetét, s ismét három negyére osztotta. Ugyanakkor ebben íz országrészben is bevezette az isz. lám törvénykezést: csonkítás lopásért, botozás alkoholfogyasztásért, kövezés házasságtörésért stb. A déli elégedetlenség azonban nem választható el az egész országban uralkodó állapotoktól. Nimeri 15 éves uralma szinte a katasztrófa szélére sodorta Afrika egyik legnépesebb or. szágát, amely természeti kincsei ellenére a világ huszonöt legszegényebb országa közé tartozik. Például 40 százalékos az infláció, óriási méreteket öltött a munkanélküliség, s gyakoriak az éhségtüntetések. Az „iszlám köztársaság“ kikiáltásának jelszavával az államfő bebörtönözte az ellenzék vezetőit, hajtóvadászatot rendezett a állomására. Csakis Líbia lehet az ag-resszor — állította Nimeri, és panaszt tett a Biztonsági Tanácsnál. A gyám. <odó USA-tól fegyvereket, Egyiptomlól pedig segítséget kért. Az egészben egyébként az volt a különös, hogy a „légitámadást szenvedett“ rádióállomás tovább működött, a bombák gyakorlatilag a bebörtönzött ellenzéki politikusak házaira zuhantak. Nem. csak Libia állítja, hogy a bnmbatámadás Nimeri rendezte színjáték volt, hanem a Londonban élő szudáni ellenzéki politikusok is. Nimeri egyébként Etiópiát és a demokratikus lement is összeesküvéssel vádolta. Ezeket az országokat és Líbiát különben segélynyújtási egyezmény köti össze. A szudáni államfő jó taktikusnak bizonyult, amikor ürügyet kovácsolt külső segítség igénybevételére a polgárháborús helyzetben. Washington Veszélyes színjáték vendégszereplőkkel haladó erők ellen. Mindezzel párhuzamosan alakult Nimeri külpolitikája is. Már uralma kezdetén elfordult a Szovjetuniótól, s rövidesen ellenségnek kiáltotta ki Líbia vezetőjét, Kadhafit, s csak a konzervatív arab rendszerekkel — elsősorban Egyiptommal és Szaúd-Arábiával — teremtett jó viszonyt. Egyiptommal például integrációs okmányt írt alá, amely a két ország egyesülését tűzi ki célul. Egyébként is egész sor egyezmény fűzi Szudánt Egyiptomhoz. Mindezért Nimeri jó fiúnak bizonyult Washingtonban, ahol tisztában vannak Szudán stratégiai fontosságával. A belső elégedetlenség okozta szorongatottságából Nimeri elnök nemzetközi ürügyet keresve szeretne menekülni. A közelmúltban például Szudán elleni „nemzetközi összeesküvést“ emlegetett. Ezután szinte időzítve le is játszódott az incidens, amely fényt vetett Nimeri színjátékára. Egy ismeretlen repülőgép bombát dobott Omdurman kerület rádió. nyomban két korszerű felderftőgépet küldött Szudánba, Egyiptom pedig fenyegetés céljából nagyméretű hadgyakorlatot kezdett a líbiai határon. Nimeri mindezt azzal tetézte, hogy elrendelte az általános katonai szolgálat bevezetését. Nimeri veszélyes színjátékba fogott, amikor nemzetközi összetűzéssé akarja szítani a belháborút. Ennek leleplezésére fórumot nyújt a Biztonsági % Tanács ülése, amelyen nemcsak a khartúmi panaszt vizsgálják ki, ha. nem Líbiának azt a jogos vádját is, hogy az Egyesült Atamnk minden alkalmat felhasznál ellene katonai lépések megtételére. A szudáni események gyakorlatilag újra az USA militarista törekvéseit bizonyítják. A belpolitikai viszályok között vergődő Nimeri nevetséges színjátékot rendezett, s ehhez megfelelő vendégszereplőket talált a Reá. gan-kormányzat és a konzervatív arab rendszerek vezetői személyében. CSIBA LASZLÖ
