Szabad Földműves, 1984. január-június (35. évfolyam, 1-26. szám)

1984-04-21 / 16. szám

6 SZABAD FÖLDMŰVES 1984. április 2t kilométerig Még pedagógus koromban tettem fel diákjaimnak a kérdést egy osztályfőnöki órán: melyek szerintük a leggyakoribb „szakmák“ néphadseregünkben? A lányok többnyire tanácstalanul néztek ösz­­sze, annál jobban meglódult azonban a fiúk fantáziája: ki pilótára, ki határőrre, ki rakéta-tüzérre tippelt, sőt mi tagadás, olyan is akadt, aki — nyilván az előző este a tévében látott film hatására a lovas-kardos huszárra adta voksát. Ezek után közösen Meg­néztünk egy rövid filmet a néphadsereg életéről. Lenyűgözve bá­multák az úttalan utakon előretörő .tankokat, a páncélozott kere­kes járművek tucatjait a rakétafegyvereket hordozó, üzemanyagot szállító emelődaruval, pontonhíddal felszerelt tehergépkocsik vége­láthatatlan sorát. Lánctalpas, kerekes és kétéltű járművek ezernyi fajtáját mutatta be nekik a film; s miután kifutott, és megismétel­tem az előbbi kérdést az ötödikesek túlnyomó része immár — per­sze különböző megfogalmazásban — a gépkocsivezetőre szavazott. Ennek a kis történetnek az emléke akkor merült fel bennem, amikor hozzáláttam a Honvédelmi Szövetség dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) kiképzőközpontjában készített ripor­tom anyagának rendszerezéséhez. Nemcsak a laikus számára tűnhet ugyanis indokolatlannak, miért kap a sorköteles fiatalok katonai előkép­zésében oly fontos szerepet a gépjár­művezetői tanfolyam. Nem okvetlenül kell azonban a fent említetthez ha­sonló filmet megnéznünk ahhoz, hogy tudatosítsuk: magas fokon gépesített néphadseregünk van, amelynek egyik fő jellemzője a mozgékonyság, ys ami elképzelhetetlen a teljes motorizált­­ság nélkül. A néphadseregbe bevo­nuló újoncok legnagyobb része tehát szükségszerűen kapcsolatba kerül a volánnal kétéves alapszolgálata so­rán; s az sem elhanyagolandó szem­pont, hogy leszerelésük után a C ka­tegóriás gépjárművezetői jogosítvány teljes értékű szakmát jelenthet szá­mukra. A néphadsereg leendő gépkocsive­zetőinek kiképzését volt tehát alkal­mam megtekinteni Dunaszerdahelyeh; s annyit már elöljáróban is elmond­hatok, hogy ez a kiképzés itt nem­csak járási, de országos mércével mérve is kiemelkedően magas szín­vonalon folyik. Kísérőm a riport so­rán a HSZ Autóiskolájának vezetője, Bábics László volt, aki előbb általá­nosságban szólt néhány szót a sor­kötelesek kiképzésének menetéről: — Vezetés előtt minden jelölt vizs­gát tesz a közlekedési szabályok is­meretéből. Erre szolgál ez az elekt­romos vizsgapanel, amely a saját konstrukcióm. Lényegében a szokvá­nyos tesztlapokat tartalmazza, csak a megoldás menete sokkal gyorsabb. A Az elektromos vizsgapanel előtt A trenazsér „nyergében“ tett elektronikus logikai oktatógépet. Lényege, hogy a következő kérdésre való előrelépés csak az előzőre adott helyes válasz után lehetséges; a fog­lalkozás így lényegében a tanulók egyéni tempójához igazodhat. A kö­vetkező helyiségben akár egy moz­galmas autópályán is érezhettük vol­na magunkat: a tanulók a gépkocsi­­szimulátorokon, az ún. trenazsérokon gyakoroltak. Ezeken valamennyi ke­zelőszerv az igazi gépkocsinak meg­felelően helyezkedik el, s a korong­ra rögzített filmfelvételek valós köz­lekedési szituációkat vetítenek az or­szágutat jelképező vászonra. Kellékek és segédeszközök, amelyek nélkül ma már elképzelhetetlen egy modern autóiskola; viszont olyanok is akad­nak közöttük — mint az elektromos vizsgapanel vagy a logikai oktatógép —, amelyeket bizonyára hiába keres­nénk a legtöbb hasonló intézmény­ben, s amelyek Bábics László találé­konyságát. műszaki és pedagógiai te­hetségét dicsérik. A következő helyiségben egy TAT­RA 148 típusú tehergépkocsi alváza körül sürögnek-forognak a leendő gépkocsivezetők. A modellről csak a kabin és a rakfelület hiányzik,'egyéb­ként teljesen élethű: a tizenkét hen­geresmotor a hozzákapcsolt akkumu­látorok segítségével bármikor bein­dítható. Az egész berendezés tökéle­három válaszlehetőség mellett egy­­egy elektromos érintkező található, s a jelölt az általa választotthoz hoz­záérinti a szintén érintkezőben vég­ződő kábelt. Helyes válasz esetén zöld fény villan fel, rossz válasz ese­tén — szaggatót beri;egés kíséretében tesen tiszta és áttekinthető, a legap­róbb csavarhoz is könnyen hozzá le­het férni. A sarokban külön model­len tanulmányozható a motor met­szete; működése még a laikus szá­mára is érthetővé válik az első rá­­pillantásra. Egy ajtóval odébb egy Skoda típusú személygépkocsit talá­lunk „ízekre boncolva“: külön-külön munkaasztalon kapott helyet a mo­tor, az első és a hátsó futómű, a fék­rendszer, a tengelykapcsoló és a gépkocsi teljes elektromos hálózata. Az egész munkahely jellemzője ismét csak a tisztaság és a tökéletes átte­kinthetőség. — Azt hiszem, a látottak meggyő­zően bizonyítják, hogy az oktatásban a minél élethűbb szemléltetésre he­lyezzük a fő hangsúlyt — mondja „terepszemlénk“ végeztével Bábics László. — A számonkérés hatékony formái mellett véleményem szerint elsősorban ennek köszönhető, hogy az egyes csoportokban messze a „tű­rési határon“ belül van a záróvizs­gán meg nem felelt résztvevők ará­nya. Mindent összegezve bátran ki merem jelenteni, hogy akik nálunk kapják meg a rózsaszín könyvecskét, Jogosan kapják meg, s éppúgy helyt­állnak majd bármilyen katonai jármű — A kiképzés első szakasza ötven­négy órás foglalkozást ir elő, s vala­mennyi sorköteles fiatalra vonatko­zik. Tartalmát tekintve általános: az eszmei-politikai nevelés mellett a lö­vészetre, az alaki gyakorlatokra és a testnevelésre helyezzük a fő súlyt. Különösen fontos szerepe van a ha­tékony eszmei-politikai felkészítés­nek, amelynek színvonalát szakkép­zett előadókkal és gazdag szemléltető anyaggal (filmek stb.) igyekszünk biztosítani. A második szakaszban ke­rül sor a szakosításra, amelynek egyik iránya éppen a gépkocsivezetői tan­folyam. Ennek keretében módszere­sen, állandó ellenőrzés mellett sajá­títják el a fiatalok a közlekedési sza­bályokat, a gépjárművek műszaki fel­építését, karbantartását. Természete­sen továbbra is nagy súlyt helyezünk az eszmei-politikai nevelő munkára: előadásokat, beszélgetéseket szerve­zünk, s minden turnus kétszer ellá­togat a kiképzés során valamelyik katonai alakulat székhelyére, ahol a katonaéletbe való „belekóstoláson“ kívül értékes szakmai tapasztalatokat Is szerezhetnek. Időközben befejeződött az előadás, és a csoport néhány tagja felsorako­zott a folyosón, egy egyelőre ismeret­len rendeltetésű tábla előtt. Mint megtudtam, ők a mai vezetés jelölt­jei, mielőtt azonban a volán mögé ülhetnének —, de ezt már hadd mondja ismét Bábics László; — piros. E módszer legnagyobb elő­nyének a. gyorsaságon kívül a bevé­sés szempontjából oly jelentős azon­nali visszajelzést tartom. Ha a jelölt elérte az előírt pontszámot, gépko­csiba ülhet, ha nem — átismétli az idevágó fejezeteket... Ezt követően az időközben elárvult előadóteremben megtekintettük a szintén Bábics László által szerkesz­volánja mögött, mint leszerelésük után mondjuk egy TATRA tehergép­kocsi nyergében. Lényegében ez a vezérelve az egész munkánknak, s mindaz, amit itt látott, ezt a célt szolgálja. Nem volt hozzáfűznivalóm: a látot­tak önmagukért beszéltek. f VASS GYULA’ A „felboncolt“ személygépkocsi: előtérben a futóművek, a fékrendszer és a tengelykapcsoló, mögötte az elektromos berendezés (A szerző felvételei) Évről évre nagyobb népszerűségnek örvend a Barátság melódiái verseny­­sorozata az érsekújvári (Nové Zámky) járásban. Mi sem bizonyítja ezt job­ban, mint hogy az idei körzeti for­dulókba összesen 3600 versenyző kapcsolódott be, műsorukat a baráti szovjet népek dalaiból válogatta ösz­­sze. A járási fordulókban a legjobb eredményt a átúrovói zeneiskola nö­vendékei érték el, ők képviselték az érsek'üjvári járást az április 7-én Nyitrán (Nitra J megrendezett kerü­leti versenyen. —plavec— © • • Szép kiállítást rendezett a közel­múltban a CSEMADOK sládkuviéovói helyi szervezete. A látogatók egy hó­napon keresztül gyönyörködhetnek Hupka István, Chudy László, Dumán Ottó, Kuki Vince, Lachota Tihamér és Klokner Mihály amatőr festők munkáiban, amelyek legtöbbje hiva­tásosokra jellemző művészi színvona­lat képviselt. A, kiállítás anyagát har­monikusan egészítették ki a helyi kerámiaüzem ízlésesen kivitelezett termékei. (nm) © • О Figyelemre méltó kiállítás nyílt a napokban a nyitrai Mezőgazdasági Múzeumban: Témája: A pásztorélet népi plasztikákban. A mintegy 160 kisszobor betekintést nyújt a pászto­rok életének mindennapjaiba: megis­merhetjük munkaeszközeiket, öltözé­keiket, s még arról is képet kapha­tunk, hogyan vigadtak szabad, per­ceikben. Л plasztikák jórészt amatőr Képzőművészek alkotásai, de egysze­rű, ismeretlen alkotók művei is ta­lálhatók közötütk. Mártonvölgyi László © • • Március végén immár tizenötödször rendezték meg Losoncon (Lučenec) a Kármán József Irodalmi és Kultu­rális napokat. A megnyitót követő ünnepi műsorban fellépett a füleki (Fiľakovo) gimnázium Irodalmi szín­pada, a CSEMADOK füleki városi szervezetének férfikórusa, valamint a losonci Ozvena női énekkar, Külön elismerést érdemel az irodalmi szín­pad összeállítása, amely a kor iro­dalmi közegébe behelyezve ismertet­te meg velünk Kármán József életét és munkásságát. A rendezvénysorozat programja továbbra is gazdag és változatos volt: szerveztek író-olvasó találkozót, irodalmi és történelmi ve­télkedőt, s találkoztak a Hét és a Kis Építő szerkesztőivel. Az idei Kár­­mán-napok az író emléktáblájának megkoszorúzásával értek véget. (csák) ® • • A kelet-szlovákiai mezőgazdasági szakközépiskolák idei kulturális ver­senyének kerületi fordulóját Lipany­­ban rendezték meg. A 18 Iskola ver­senyzői vers- és prózamondásban, énekben, táncban és képzőművészeti munkáikban mérték össze tudásukat. A verseny végül is a szőlőskei (Vi. niéky) mezőgazdasági szakközépis­kola csapatának kiemelkedő sikerét hozta: versmondásban Vernavská Zdena, prózamondásban Gázová Vlas­ta nyerte az első dijat, ami elsősor. ban felkészítőjük, Zubková Silvia ta­nárnő odaadó munkáját dicséri. Nép­táncban és modern táncban szintén a szőlőskeiek hozták el az „aranyér­met“; a két csoport már évek óta sikeresen működik Pataki .Judit, il­letve Kása Sándorné nevelőnők veze­tése alatt. S ezzel még mindig nincs vége: az iskola Fábián Zoltán vezet­te népdalkórusa a zsűri különdíját kapta. Szlamka Ilona © • • ’ Az utóbbi időben egyre többet hal­latnak magukról a CSEMADOK Stú­­vói városi szervezetének műkedvelő színjátszói Rendszeresen az „évadkez­dők“ közé tartoznak az érsekújvári (Nové Zámky) járásban, s előadásaik járásszerte telt házat jelentenek. Így volt ez legutóbb a Doktor úr című darabbal is, amelyet Paulovics Lász­­lóné rendezésében vittek színre, s amelyet nemcsak Stúrovóban, de a környező községekben ■ is nagy siker­rel mutattak be. Külön öröm, hogy az előadás kedvező visszhangja „be­csalta“ a művelődési házba a lakó. telepek „papucskultúrához“ szokott lakosságát is. Hajtman Kornélia © • • A Kármán-napokkal egyidejűleg zajlott le egy hasonló kulturális rendezvény az ország másik csücské­ben: az érsekújvári Czuczor Gergely Irodalmi és Kulturális Napok. Már a program puszta felsorolása sejtetni engedi, hogy tartalmas, gazdag ren­dezvénysorozatról volt szó: a meg­nyitó ünnepségen dr. Sima Ferenc tartott előadást Czuczor Gergely munkásságáról, majd Decsi Ágnest, a Magyar Állami Operaház magán­énekesét hallhatták a jelenlévők; az irodalomnépszerűsítők országos sze­mináriumán dr. Csanda Sándornak a szlovák—magyar irodalmi kapcsola­tokkal foglalkozó, valamint dr. Mé. szaros Lászlónak a csehszlovákiai magyar drámairodalom színvonalát elemző előadása hangzott el; a meg­hívott vendégek . elbeszélgethettek a Csehszlovák Rádió Magyar Adásának szerkesztőivel; író-olvasó találkozót rendeztek Duba Gyulával; pályakezdő írők/költők találkozhattak egymással az IRÖDIA ’84 fórumán; s ugyancsak a rendezvény része volt a Helyesen magyarul nyelvi vetélkedő járási döntője. A rendezvénysorozat hangu­latos ünnepi- esttel ért véget, ame­lyen a CSEMADOK városi szervezeté­nek színjátszót tarka összeállítást mutattak be az eltelt 35 év zenés já­tékaiból és esztrádműsoraiból. —ss—i © • • Tevékenyen veszik ki részüket Й város kulturális életének szervezésé­ből Ű CSEMADOK Lévai (Levice) Vá­rosi Bizottságának tagjai. Idén már szerveztek író-olvasó találkozót (Do­bos Lászlóva.1), irodalmi vitaestet, történelmi vetélkedőt, sőt még rock­­opera-hallgatást- is. Legnagyobb sike­rük azonban mégis a színjátszóknak volt, akik az új Idényben Örkény Ist­ván Tőték című tragikomédiáját vit­ték színre, Újvári László rendezésé­ben. A városi művelődési ház minden eddigi előadásra zsúfolásig megtelt, s nem volt kisebb a darab sikere a környékbe^ falvakban sem. Császár Ernő Egy alapszervezet életéből Ragyolc (Radzovce) a losonci (Lufienec) járás déli csücskében fekszik A községnek gazdag munkásmozgalmi hagyományai vannak, és lakosai közül többen bekapcsolódtak negyven évvel ezelőtt a Szlovák Nemzeti Fel­kelésbe. A CSEMADOK helyi szervezete szintén az elsők között alakult meg a járásban, s több mint három évtizede mágas színvonalon szervezi a község kulturális életét. A szervezet élén 1970 óta Gáspár Pálné áll, taglétszáma kerek kétszáz. A sokrétű kulturális, tevékenység közül elsőként a népszíntjászás érde­mel említést, amely a maga nemében egyedülállónak nevezhető a járás­ban. jól működik a 30 tagú női énekkar, amelynek műsorán több szóla­­mú dalművek is szerepelnek, s mellettük az idős asszonyok Is megala­kították a maguk — Fehérhajú menyecskék elnevezésű — éneklőcsoport­ját. Csak sajnálni lehet viszont, hogy egy évtizedes sikeres működés után nemrég anyagi gondok miatt megszűnt az országos hírű Nógrád nép­tánccsoport, és bár jelenleg is működik ugyan, de az utóbbi időszakban tagadhatatlan visszaesés következett be a Petőfi Irodalmi Színpad mun­kájában is. Ez akkor is igaz, ha vezetőjük,Molnárné Szekeres Zsuzsa a versmondők kategóriájában tavaly eljutott a Jókai-napokra. Állandó rendezvényeik közé tartozik a márciusi könyvhét, melyet az idén is nagy sikerrel rendeztek meg, s amelyen sok könyv — elsősorban csehszlovákiai magyar írók alkotásai — talált gazdára. Ugyancsak a CSE­MADOK helyi sezrvezete rendezi már évek óta azt a tavaszi előadássoroza­tot, amely a község forradalmi múltjával ismerteti meg az érdeklődőket. Tavaly néprajzi gyűjtést szerveztek a faluban, s a gyűjtött anyagból nagy sikerű kiállítást rendeztek. Most dolgoznak egy régi ház átalakításán, ahol állandó jellegű falumúzeumot szeretnének berendezni. A szervezet két éve alakult folklőrcsoportja a palóc népszokásokból összeállított műsor­ral készül az idei kulturális versenyekre. CSÁK ISTVÁN

Next

/
Thumbnails
Contents