Szabad Földműves, 1984. január-június (35. évfolyam, 1-26. szám)

1984-04-21 / 16. szám

1984. április 21. SZABAD FÖLDMŰVES Tavasz-ismétlődő gondokkal ÜILÁHBM A CSOSS FELE A kamienkai Béke szövetkezet (Stará Lubovňa-i járás) négy évvel ezelőtt még a mérleghiányosok közé tartozott. Aztán gyökeres változás vette kezdetét, éppen a vezetőségi személycserék következtében. Ekkor került a közös gazdaság élére Во­­hnmil P á 1 e š, aki a megújho­­dott vezetőséget maga mögött tudva, hozzáfogott a rendteremtéshez, a munkafegyelem szilárdításához, a munkaszervezés tökéletesítéséhez, no meg a gép- és eszközellátottság prob­lémájának a megoldásához. Ez a vezetőség lelket öntött a tag­ságba. A vezető posztokra olyan em­bereket állított, akik nemcsak értet­tek feladatkörük ellátásához, szemé­lyi felelősséget is mertek vállalni... javult az ellenőrzés. A gazdaságveze. tésnek — egy külön bizottság segít­ségével — sikerült olyan termelés­­szerkezetet kialakítani, amely bevált. A növénytermesztésben a gabona, a burgonya és a takarmánynövények termesztése dominál. Ehhez társult a talaj táperejének feljavítása, mégpe­dig olyképpen, hogy az állatállo­mányt fejlesztették, hogy elegendő istállótrágya álljon rendelkezésükre. Annak ellenére, hogy ez a szövet­kezet hegyvidéki — a kétezer hektár mezőgazdasági földterületből mind­össze 470 hektár a szántő — az utób­bi három évben Kelet-Szlovákia leg­jobb szövetkezetei közé küzdötte fel magát. Tavaly már egy hektár mező­gazdasági földterületre számítva B27 liter tejet, 135 kiló húst termeltek. A tehenenkénti évi fejési átlag meg­haladta a 4000 litert. Olyan eredmények ezek, melyekre a tőketerebesl (Trebišov) és a mi­­r.halovcei járás mezőgazdasági Uze. mei is büszkék lehetnének. Az állat­­sűrűség terén kerületi méretben az első helyet tartják: 100 hektár mező­­gazdasági területre számítva 110 szarvasmarhát tartanak. A közös gazdaság a fennállása óta tavaly már az egyik legsikeresebb évet zárhatta. A zárszámadó közgyű­lésen olyan problémákkal foglalkoz­tak, melyek a fejlődést lassítják. Be­széltek a tartalékok feltárásáról és célszerű hasznosításáról. Ilyen lehe­tőségeket már az utóbbi években is kiaknáztak: például az Alsó-Nyitra szövetkezet számára 200 üszőt nevel­tek hegyi legelőiken, a všetini szö­vetkezet számára pedig 230 hizlalás­ra szánt növendékbikát. Ez utóbbiak egyedenkénti . súlyátlaga meghaladta a 200 kilót. Az efsz-ek X. országos kongresz­­szusát megelőző vita keretében visz­­szatérnek a CSKP KB 13. ülésének határozatához. A tömegtakarmányok termesztésére megkülönböztetett fi­gyelmet fordítanak. Teszik ezt azért is, hogy a napi tejhozam-ingadozáso­­kat kiküszöböljék. S azt is sokallják, hogy a — különböző szervezési fo­gyatékosságok miatt — a takarmány­nak nemegyszer a tizenöt százaléka s tönkremegy, javítani kell a takar­­nánybegyüjtés gép- és szállltójármfl­­illátottságát. Ugyanígy a burgonya­­ermesztéshez betakarító gépsorok szükségesek. Itt akár pontot is tehetnénk az Írás régére. Am úgy tűnik, hogy a kép gy nem lenne teljes. Ezt egészíti ki intőn Bittner, az üzemi pártszer­­ezet elnöke: „Kamienkában ma is lolgos emberek élnek. Most az a leg­­őbb gondunk, mint városközeli szö­­etkezet vezetőinek, hogyan tartsuk ieg a fiatalokat. Erre már folyama. Dsan fel is készültünk. Bevezetjük a rigádszerű munkaszervezést és ju­­ilmazást. A fiatalok számára olyan Dkoldalú lehetőséget (szociális, kul­­trális stb.) teremtünk, hogy ne kf. ánkozzanak el innen a városba. Az j jutalmazási forma is ezt segíti elő. о meg azt is, hogy tágabb teret apjon a kollektív felelősség, a kez­­eményezés, a minőségre és a haté­­anyságra való fokozottabb tőrek­­ís.“ —ib— kénytelenek vagyunk a szolgáltató vállalatokhoz fordulni. Am elégedett­ségről szó sem leheti A Myjavai Gép- és Traktorállomásra — ahol ezeket az unifikált traktorokat javítják — ilyen traktort küldtünk főjavítás cél­jából. S mit kaptunk vissza? Felüle­tesen megjavított, festékkel *|ö vasta­gon átfújatott erőgépet. Ilyen keserű tapasztalatokat szerezvén, Igyekszünk a gépjavitóműhelyeinket kiépíteni, jól felszereltté tenni, hogy a folyó javításokat elvégezhessük. Költséges diagnosztikai központot hoztunk lét­re, melybe megvásároltuk a szüksé­ges gépi berendezéseket... Felmerül a kérdés: ez a jö­vő felé vezető öt?l Véleményem sze­rint — nem. Jól dolgozó, minőségi javítást nyújtó szolgáltató üze­mekre lenne szük­ség. Tóth Lajos már 1958 óta a gépüze­­meiési ágazat dol­gozója. Egy hatal­mas Skoda 180-as traktort ural. Már hét éve dolgozik vele. — Gyártási hi­báktól nem mentes — mutat a gépko­losszusra. — Vaca­kol a levegőszűrő. A vezérlőmű sérü­lékeny. A kabin­ban télen fagyos­­odúnk. nyáron meg olyan Ьеппэ a hő­ség, mint az üveg­házban. Helyileg néhány hibát már kiküszöböltünk. Az a véleményünk: a gyártó cég nem­igen figyel oda a i mezőgazdasági szolgáltató vállalatok mentesíthetnék mezőgazdasági üzemek gépjavítóit a különféle „büty­­ölésektől“. Vagy jól van ez igy? A kongresszus előtti itában miért nem hallatják szavukat a mezőgazdasági zemek illetékes vezetői, szakemberei? Vagy: ,.Ne szólj VITAFÓRUM ★ VITAFÓRUM ★ VITAFÓRUM ★ VITAFÓRUM ★ VITAFÓRUM Serénykedés fóliasátrak alatt a Látszatra nyugalom van az Ipoly­­balogl (Balog nad Iplom) Efsz ipoly­­keszl (Kosíhy nad Ipľom) kertészeté­ben, csak a fóliasátrakat cibálja oly­kor a kósza szél. Lányok, asszonyok tűzdelik a palántát odabent. Buris Béla kertészt Is Itt találjuk. A han­gulat vidám. Azt tartják: ha jó a munkakedv, a dolog is Jobban halad. Benézünk a szomszéd sátorba Is, ahol Belá Jőzsefné, Rados Gáborné, Kollár Jánosné és Zsilka Jánosné se­rénykedik; a BS-1 Jelű géppel táp­kockákat gyártanak. De másutt Is elő­készítették a talajt, sőt a szabadban is folyt a munka, hogy a fagyveszély múltával aztán földbe kerülhessen a palánta. — Az idő pénzl — mondja a ker­tész. — Az a mezőgazdasági üzein jár jobban, mely hamarabb tud árut szál­lítani a fogyasztőpiacra. Az nágyobb Jövedelemmel számolhat. — Mit termelnek az Idén? — Paradicsomot 15 hektáron ter­mesztünk; a termés negyven százalé­kát a Zelenina veszi át, a többi a ri­maszombati (Rimavská Sobota) RISO konzervgyárba kerül. Hagymából 12 hektárnyit vetettünk a Zelenina ré­szére. Ezenkívül mintegy öt és fél hektáron korai káposztát, fokhagymát és őszi karfiolt termesztünk. A talaj hatékonyabb hasznosítása végett a karfiol előtt korai káposztát és zöld­hagymát termelünk. — Másutt Is van kertészetük? — Igen, van. Ipolyszécsénkén (Se­­éianky), ahol Dobos Lukács a szak­­irányító. De zöldséget, fólia alatt (43 sátor) csak itt termesztünk. — Milyen volt az Indulás, és mit adnak primőrként az üzletekbe? — Az Idén a palántaszükséglet egy 1 részét saját üvegházainkban állitot- 1 tűk elő. Főleg paprika- és karalábé- 1 palántát a Pofnoprodukt nagyzellői ' [Veiké Zlievce) kertészetéből szerez- j :ünk be, nagyon jó minőségűt. Gaz- 1 laságosan állítják elő, hasznosítva i íz ottani gázvezeték kompresszorállo- < nása hulladékhőjét. Bízunk abban, 1 íogy április végén már zöldhagymá- 1 ml, karalábéval megjelenhetünk az 1 teletekben. 1 (böjtös) t VITAFÓRUM ★ VITAFÓRUM ★ VITAFÓRUM ★ VITAFÓRUM ★ VITAFÓRUM , Habár határozatok, intézkedések egész sora születik a mezőgazdasági gép- és alkatrészellátás, a szolgálta­tások javítása végett, pozitív változás alig észlelhető. Ezzel kapcsolatban megkérdeztük Vladimír Šimský mérnököt, a Dunaj­ská Lužná-i szövetkezet gépüzemelési ágazatvezetőjét, aki az alábbiakban foglalta össze mondandóját. — Könnyű, középnehéz és nehéz boronákra lett volna szükségünk. „Boronakereső“ útra Indultunk hát, ami nem járt eredménnyel. Am ta­pasztalatokkal gazdagodtunk. Megbi­zonyosodtunk arról, hogy ott Is nagy nehézségekbe ütköznek, ahol törté­/• netesen boronákat készítenek. A hely­zet valóban paradox: ha már a me­zőgépipar képtelen a mezőgazdasági üzemeket a nélkülözhetetlen alapgé­pekkel és gépi eszközökkel ellátni, hát akkor miért nem segítik azokat az üzemeket, melyek vállalkoznának ezek legyártására, melléküzemági, ipari részleg keretében? .. Sajnos, úgy néz ki a helyzet, hogy sem a gépipari minisztérium, sem a mezőgépipar nem képes a kibonta­kozási folyamat elindítására. Ha ez így megy tovább, a problémák fel­halmozódnak, a gond nemhogy apad­na, hanem szaporodik. S ennek ter­mészetesen a legfőbb szenvedő alany 1— a mezőgazdasági üzemek százai, ezrei — látja kárát. Ezután a vetőgépekre terelődött a sző. — Problémánk e téren nincs. A meglevő gépek mellé kaptunk egy ETA 48-as pneumatikus vetőgépet, mellyel valóban jó munkát tudunk végezni. # A tavaszi munkák és a gépek műszaki állapota? — Most vásároltunk két új traktort. Miért? Mert az erőgépek javítási problémáival küszködtünk. A régeb­ben gyártott traktorokhoz hiányoznak a legfontosabb alkatrészek. Így aztán gépet üzemeltetők szavára, vélemé­nyére. Márpedig ez bántó, annál is inkább, mert Európa-szerte híres gép­gyárunk képes lenne a gyártási hi­bák kiküszöbölésére. A gazdasági udvaron sérült abron­­csú Zetor 8011-est szemlélünk. — Olyan divat járja most — emlí­tette Ján Mostný mérnök, gépüzeme­­lésl főágazatvezető —, hogy többnyi­re régi, elkopott, de nem sérült ab­roncs ellenében kapunk újat. Mit fűz­­tietek ehhez? Azt bizonyára még az Iskolás gyerek is tudja, hogy erőgép­­kezelőink nem autópályán, hanem szántóföldeken, úttalan utakon köz­lekednek. Hát ilyen fettételhez kötni a gumiabroncsok pótását?!... Mint már a cikk címében is érzé- Š keltettük, a legfőbb hiba az, hogy ezek a gondok, problémák évek éta ismétlődnek, megoldatlanok. Ügy tű­nik. az illetékeseket nem nagyon ag­gasztja a problémák megoldatlansá­­- ga sem, a XVI. pártkongresszus hatá­rozatának e probléma megoldását sürgető része. Mit törődnek egyesek ’ azzal, hogy az erőgép gyártási hibák­­’ ka.l hagyja el a gyárkaput, vagy al­­* katrészhiány miatt vesztegelnek egyes munkagépek... Hát hol késik a I felelősségrevonás? A kongresszusi ha­tározat, vagy a КВ-ülések elvárása, j az ebből származó feladatok teljesí­tése a mezőgépgyárra, a mezőgazda­­sági szolgáltató üzemekre nem vonat- i kozik?... Vajon kiket, mely szerve- , két, üzemeket terhelt súlyos felelős­ség az ebből eredő népgazdasági 1 kárért?! 1 Miért nem érvényesül a felelősség­revonás? Ha történetesen a mezögaz- s dasági gépgyár valamely géptlpusá- j nál — a szavatossági határidő lejárta előtt — gyártási hibákra derül fény, miért nem sújtja bírság a gyárat, 1 mely a nyereséget csökkentené... A j mezőgazdasági szolgáltató üzemek t esetében Is hasonlóképp kellene el­járni. Hiszen a mezőgazdasági üzem 8 jelentősen károsodik azáltal, hogy a s felületes gépjavítás következtében / „robban le“ a gép, s válik üzemkép- t telenné hosszabb időre. ( Öntsünk tiszta vizet a pohárba! Mezőgazdasági üzemeink ugyanis csak * ágy képesek az egyre feszítettebb d éves tervfeladatokat teljesíteni, ha n nem fékezik őket gép- és alkatrész- j( vagy egyéb beszerzési gondok, szol­­gáltatásnyú jtásból származó kelle­metlenségek. к KALITA GABOR n б Megkezdődött a felkészülés az efsz-ek X. országos kongresz­­szusára. A tanácskozásokon olyan — a vitaanyagot érintő — hoz­zászólások is elhangzanak, amelyek a termelés növelésére és minősége javítására, illetve a mezőgazdaságban dolgozók szociális problémáinak meg­oldására vonatkoztak. A járási mezőgazdasági igazgatósá­goknak. valamint a Szövetkezeti Föld­művesek Szövetsége járási bizottsá­gainak a zárszámadó közgyűlésekkel és a kongresszus előtti vitával kap­csolatos határozataiból kitűnik: a mezőgazdasági dolgozó szólalt fel, s mutatott rá birálöan a hiányossá­gokra, amelyek elsősorban a szük­séges gépek és pótalkatrészek vásár­lásával. valamint a melléküzemági termelés fejlesztésével kapcsolatban merülnek föl. A poltári, a rátkai, a sőregi (Surice), a uhorskéi és a lát­­kyi szövetkezetben nyomban intézke­déseket foganatosítottak, hogy a problémákat mielőbb megoldják. ■ A topoföanyi járásban levő chy­­noranyi Barátság Efsz dolgozói a ter­melési feladatokkal és a munkaszer­vezéssel kapcsolatban több mint száz Kongresszus előtti gondolatok mezőgazdasági dolgozók körében nagy visszhangot váltott ki az élenjáró 22 mezőgazdasági üzemnek a hetedik ötéves tervidőszak feladatai mara­déktalan teljesítésére vonatkozó fel­hívása. ■ A losonci (Lučenec) járásban a közgyűléseken öt szövetkezet: a lát­­kyi, málineci, poltári. rátkai és a to­­mašovcei csatlakozott a felhíváshoz. Az említett szövetkezetek kötelezték magukat, hogy a növénytermesztés­ben elsősorban az agrotechnikai mun­kák minőségének javításával, az ál­lattenyésztésbe* pedig az egészség­­ügyi előírások szigorú betartásával és a termelés valamennyi szakaszán jobb munkaszervezéssel igyekszenek elősegíteni az előirányzott feladatok teljesítését. A járás szövetkezetei évzáró köz­javaslatot terjesztettek elő. ötleteik nagy része az anyagi-műszaki ellá­tásban. a bérrendszerben, a szocia­lista verseny szervezésében és az űzemegészségügyi kérdések megoldá­sában észlelt hiányosságokkal függött össze. A skacanyi szövetkezet tagjai a szocialista tulajdon védelmének fo­kozására. a munkaerő-állandósítás fontosságára és a gépjavító részlegek tevékenységének nélkülözhetetlensé­gére mutattak rá. A prašicei szövet­kezetben a hozzászólások zöme a munkakörnyezet, a munkafeltételek, valamint az ingázók utazási feltéte­leinek a javítását érintette. ■ A martini és a Považská Bystri­­ca-i járásban is számos ötlet szüle­tett a kongresszus előtti vitában. Az előző járás szövetkezeteiben elsődle­növelését tartják. Hogy ez lehetséges azt bizonyltja néhány ottani, a mos­toha természeti feltételek között is jól gazdálkodó szövetkezet példája A dražkovcei szövetkezet az elmúlt három évben gabonafélékből elérte a 4,2, a valcai a 3,9, a szklabonyai (Sklabiňa) pedig a 3,86 tonnás átla. gos hektárhozamot. Ez utóbbi szövet­kezet az említett Időszakban tömeg­­takarmányokból átlagosan 6,58 tonnás hektárhozamot ért el. A dražkovcei szövetkezet a burgonyatermesztési eredményeivel is az elsők közé tar, tozik. Az utóbbi három évben 20 ton­na körüli termést takarított be hek­táronként. A martini járás mezőgazdasági dol­gozói igényes feladatokat tűztek ki a juh tenyésztésben is. 1995-ig a je­lenlegi 100 hektár mezőgazdasági te­rületre jutó 32.7 darabot 47,2 darabra szeretnék növelni. Természetesen nem feledkeznek meg az állattenyésztés más ágazatainak a fejlesztéséről sem. ■ A Považská Bystrica-i járásban a 22 mezőgazdasági üzem felhívását a horovcei, mestebkói, dubnicai, ko­­šeci. Dolná Breznica-I és a Považská Teplá-i szövetkezet fogadta el. A kongresszus előtti vitában a me­zőgazdasági dolgozók szóltak a ter­ményfelvásárlás és a növényvédöszer­­ellátás hiányosságairól. Rámutattak továbbá a szociális program bővíté­sének lehetőségeire. A vita nem zá­rult le. hiszen napjainkban is számos javaslat, hozzászólás lát napvilágot. Valamennyi felszólalás közös célja, hogy szocialista mezőgazdaságnnk to. vább haladjon a megkezdett úton. és a jövőben is teljesítse kitűzött fel-Sok a munka, kevés az ember A vén Duna bal partján terül el az izsai (Iža) Béke szövetkezet mezsgyéden határa. Bőjtös József növénytermesztési főágazat­­vezető, ha kissé késve Is, de előke­rül. A szőlészetben volt dolga, Intéz­nivalója... Tőle értesülök arról, hogy az Idén a szőlészetben és a gyümöl­csösben kezdték legkorábban a mun­kát. Az utóbbi helyen őszibarackost létesítenek. — Kevés az emberünk, annál több a tennivaló a határban — kezdi. — Még szerencse, hogy a kertészet nő­­dolgozói, akik nagyon ügyeskezűek, idejében befejezték a korai káposzta palántázását, aztán meg a szőlészet­ben segítettek. Az itteni munka fogy­tával aztán a palántázás vár rájuk. Később meg a termésbegyüjtés, a hú­sos, hazai Morava fajtájú paprika magozása ad sok munkát. Ezt öt hek­tárnyi területen termesztjük, vető­mag céljára. A magvazáshoz nyugdí­jasok. társadalmi munkások segitsé. gét is szívesen vesszük, ha eljön az ideje ... Aztán megtudom, hogy a kalászo­sok elég jól átteieltek. A sűrűség megfelelő, egy 40 hektáros tábla .ki­vételével, melyet a varjak Jelentősen károsítottak. Ezt felszántják, helyébe kukoricát vetnek. Április első heté­ben Jő ütemben haladt a napraforgó vetése: 260 hektáron termesztik. S természetesen a cukorrépa után a kukorica vetése is sorra került. — Miért késtek a cukorrépavetés­sel? — kíváncsiskodom. — Mert speciális vetőgéppel nem rendelkezünk, s meg kellett várni, mig a lakszakállasiak (Sokolce), il­letve a perbeteiek (Pribeta) végeznek ezzel a munkával. Aztán vethették a miénket, jószomszédi alapon. Kukoricát 640 hektáron termeszte­nek. Nagy figyelmet fordítottak a ta­karmánynövények, a lucerna ápolá­sára. Bő termést nyújt a Perkójuk, április utolsó hetétől már zölden ta­­karmányozhatják. Ebben a szövetkezetben már gaz­dag hagyományai vannak a vetőmag­­termesztésnek (lucerna, napraforgó, őszi bükköny, vastaghúsú paprika stb.). Nagyon fontos, hogy a tavaszt mun­kát géphibásodás ne hátráltassa. Er­ről idejében és szakszerűen gondos­kodtak a szövetkezet gépjavítói. A növényvédelmi munka nagyon “fele­lősségteljes. Ezt Izsák László, Izsák Ferenc traktoros és Pavlík Alajos, valamint Hegedűs András gépkezelő (permetező) végzi nagy pontossággal és szakértelemmel. — Bízunk abban — fejezte be tá­jékoztatását Bőjtös főagronómus —, hogy jő munkaszervezéssel, a gépek teljesítőképességének tökéletes ki­használásával sikerül a tavaszi mun­kák második szakaszát is idejében, nehézségektől mentesen, agrotechni­kai határidőn belül befejezni, a „zöld­­aratás“ végére a lehető legkisebb veszteséggel — pontot tenni, amel­lett jól felkészülni a gabonabetaka­rításra. Nagy T,

Next

/
Thumbnails
Contents