Szabad Földműves, 1984. január-június (35. évfolyam, 1-26. szám)

1984-04-14 / 15. szám

i / 1984. április 14. SZABAD FÖLDMŰVES" 13 FELSZÁMOLJÁK ÁZ ELFEKVŐ TERÜLETEKET Hogyan vizsgáztak tavaly Ä Nagymegyeri fCalovo) Fajtakísérlett Állomás feladata, hogy a növénynemesítő állomások által előállított fajSajelöI- teket három éven keresztül megfigyelje és kiválassza azokat, amelyek a legjobban * megfelelnek az adott termelési kör­zetnek. A szemes kukorica esetében négy fajtakísérleti cso­portot állítottunk be: ezekben a hazai, a magyar, a kiegé­szítő és a késel vetésre alkalmas hibrideket próbáljuk ki. Tavaly a vetés és a kelés közötti fejlődési szakasz rövidebb Ideig tartott, mint az előző esztendőben, elsősorban a maga­sabb talajhőmérséklet és a kedvezőbb talajnedvességi viszo­nyok következtében. A májusban és júniusban lehullott csa­padék elősegítette a növényzet gyorsabb fejlődését és az egyes fejlődési szakaszok lerövidülését. A címerhányás és a virágzás az előző évekhez viszonyítva korábban kezdődött. Júliustól kezdve a csapadékhiány a magk'épződés szakaszában érte a kukorica növényzetét. Ennek következtében a kalászok kisebbek lettek és az ezermagsúly Is csökkent. Az a tény, hogy szeptember elején az előző évhez képest a szárazanyag-tarta­lom nagyobb volt, azt bizonyítja, hogy eddig az Időpontig a kukorica jobban tűrte a szárazságot, mint később. Áz aszály és a magas hőmérséklet következtében egyes hib­ridek már augusztus derekán elérték a technológiai érettsé­get. Ilyenek voltak például a hazai hibridek közül a CE-230, a CE-268. a CE-280, a magyar hibridekből а V KOC-279 és a Bukovlnszkij 11 T. a' kiegészítő hibridek közül a Bastion, a SEMU-81241 és a PAU-8212. A júliustól uralkodó kedvezőtlen időjárás a kalász elégtelen kötődését Idézte elő. A kukorica felső része nem terméke­nyült meg és a kalászban a szemek redukálódtak. Főleg nagyon vlzigényes hibridek esetében — például a CE-268 és a CE-230 — kis kalászok fejlődtek. A CE-330 és a CE-370 hibrideknél a kalászokon a szemsorok nagyon rlt­a kukoricahibridek kák voltak. Az ugyancsak nagyon vlzigényes CE-420 hibridnél a szárazság következtében a kukoricacső felső 7—8 centimé­teres része beporzatlan maradt. A TA-4801 hibrid esetében is Igen gyakori volt a beporzatlan kalász. Az aszályos évet Jól tűrték az Lg-3, az Lg-5 és a CE-250 hibridek. A Dea hibrid Is jő termést adott. Hátránya, hogy a kelés időszakában érzékeny a hidegre, ezért nem .ajánlatos hideg talajba vethi. Az előjelek szerint az Idén Is több fajtajelölt állami elis­merésével számolhatunk. Ezek között szerepel: a CE-420 hib­rid, amely elsősorban a kukoricatermelést körzetekbe alkal­mas, és leginkább a nedves kukorica betakarítási és tárolási módszer alkalmazásánál érvényesül. A P-3906 hibridet szlová­kiai viszonyok között szaporítják majd. Elismerése után való­színűleg az Éva nevet kapja. А СЕ-185-ГС fajtajelölt magnak és silónak termesztve egyaránt alkalmasnak bizonyult. A CE-370 jelölt főleg a silótermesztésbsn és a CCM módszer alkalmazásában érvényesül majd. A CE-165 S hibrid kedvező tulajdonságai között a hidegtűrőképessége szerepel. Behozatalból elsősorban a silókukorica-hibridek választékát bővítjük. Így számítani lehet a BEVA 211, a BÉKE 246, 271, a Be 191 és a Dnyeprovszkíj 320 hibridekre. Említést érdemel, hogy tavaly a Topofnlkyl és Mártonvásárí Fajtanemesítő Állomás közös munkája tévén több kukorica­­hibridet nemesítettek ki. ^ fajtajelöltek között a TOMv-388 és a TOMv-335 szerepel. Áz utóbbit tavaly soroltuk be első Ízben a fajtakísérletekbe és máris az első helyen szerepelt a 12,74 tonnás hektárhozammal. Ugyanez a fajtajelölt négy hektáros területről nyolc tonnán felüli átlagtermést adott. Krauzné, Behicz, Nagymegyeri Fajtakísérleti Állomás 1 A köztulajdon vetíelmeben A párthatározatok megkülönbözte tett figyelmet szentelnek a talajvéde. lemnek és a talaj termőképességi növelésének. Hiszen ez a mezőgazda Ságnak a legjelentősebb termelőesz. köze, a növénytermesztés elsődleges fejlesztésének előfeltétele. A nagymihályi (Michalovce) járás, ban a talajvédelmet és ennek kihasz­nálásával kapcsolatos párthatározato­kat a saját feltételeikre bontották. Meghatározták az ezzel kapcsolatos lenfontosabb teendőket. Kellő figyelmet szentelnek a ter­mőföld védelmének a nemzeti bizott­ságok Is. A járási nemzeti bizottság jóváhagyta a talajvédelem, a termő­föld kihasználásának és termővé té­telének 199§-ig kidolgozott távlati programját. Ennek végrehajtását ez­­idáig rendszeresen ellenőrizték. A járásban a mezőgazdasági terű. let 84 ezer 124 hektár; ebből 60 ezer 679 hektár a szántó. Ez annyit jelent, hogy a kelet-szlovákiai kerület föld­területének 14,8 százalékát teszi 'ki. Ezzel a területtel a járás kerületi méretben a második helyen áll. Ezért Is a kerületi feladatok teljesítésében komoly feladat hárul a járásra. A járás mezőgazdasági termelésé­ben az utóbbi évek során bizonyos stagnálás tapasztalható. Éppen ez in­dokolta azt a felülvizsgálati soroza­tot, amelyet a járási nemzeti bízott. Ság mezőgazdasági osztálya végzett a talajvédelemmel, az istállőtrágya és a műtrágyák tárolásával kapcso­latban. A felmérést 32 szakbizottság végezte, 225 taggal. Az ellenőrzés 76 ezer 169 hektár területre terjedt ki. A felmérés egy egész sor hiányos­ságra, felelőtlenségre derített fényt. Megállapították, hogy járási méretben 2442 hektár mezőgazdasági terület kihasználatlan, ami annyit - jelent, hogy a mezőgazdasági termelésbe a területnek mindössze 96,8 százalékát vonták be. Az ezáltal keletkezett veszteség meghaladta a 9 millió ko­ronát. Felmerül a kérdés, ml az oka az Ilyen komoly felelőtlenségnek, gon­datlanságnak? A felmérésből kide­rült, hogy a mezőgazdasági üzemek többségében a terület nyilvántartásá­nak színvonala igen alacsony. Emiatt is több hiányosság mutatkozik a me­zőgazdasági terület kihasználásában, a befektetések pontos felmérésében, a hozamok kimutatásában és a jöve­delmezőség megítélésében. A legna­gyobb fogyatékosságok a bracovcei, az iftaőovcei, a malőiceí. a vinnél, a porúbkai és a Vyšná Rybnica-i szö­vetkezetben fordultak elő. Üj föld­­használati tervet kellett készíteni a Sobrancet és a Veiké RevUSte-i Állami Gazdaságban, valamint a Nagymihályi Agrokomplex és a Sobrencei Borgaz­daság üzemében. A mezőgazdasági terület nyilván­tartásának alacsony színvonala azt eredményezte, hogy a nehezen hoz­záférhető és az ideiglenesen hasz­nálhatatlanná vált területek mfivelé­­sét és hasznosítását — például в bel­vizes földeket, réteket és legelőket — elhanyagolták. Az üzemek igye­keztek az ilyen földektől megszaba­dulni. mégpedig ógy, hogy beiktatták ezeket az ideiglenesen megművelhe­­tetlen. illetve erdősítésre szánt terüle­- tekhez. A belvizes, kavicsos és nehe­- zen művelhető földterületből több e mint 1800 hektárt tartanak nyilván- a járásban. A kelet-szlovákiai síkság rendezé­­s sének programja szervesen kapcso­lódik a járás fejlesztéséhez, a kor­- szerű belterjes, nagy hozamokat meg­- alapozó mezőgazdaságokhoz. Termé­- szetesen a program kivitelezését az . Is elősegíti, hogy a talajvédelem­­s nek, a telkesítést munkákkal és a vízgazdálkodás szabályozásával kap­­• csolatban már а XVI. pártkongresz­- szus előtti időszakban is sokat tettek i a komplex meliorációs munkák meg­- valósítása tepén. A mezőgazdasági I ===as=_========^^ ; fpiBILEM termelés nagyobb hatékonyságának [ eléréséért a járásban hidromeliorá­­ciós létesítmények épültek. Ennek ' ellenére fennáll az a paradox helyzet, hogy éppen az ilyen építkezések kö­zelében jelentős földterület nincs ! megművelve. Az ellenőrzések során 18 hektárnyi elfekvő területet tártak fel. Legtöbbet a palíni szövetkezet­ben, pontosan 9,8 hektárt. A járásban I 934 kilométernyi csatorna van kl­­! építve, ebből 883 kilométeres szaka­szon nyitott A Nagymihályi Állami Meliorációs Felügyelőségnek tavaly 220 kilométernyi szakaszon a vízel­vezető csatorna aljtisztftását kellett elvégeznie, de valójában mindössze 91 kilométeren fejezte be a munkát. A járás mezőgazdasági területén pontosan nyolcezer villanyoszlop he­lyezkedik el. Körülöttük évente 12,4 hektárnyi terület kihasználatlan. Ezt a hiányosságot szigorább agronó­miái ellenőrzéssel ki lehet küszö­bölni. A mezőgazdasági üzemek jelentős területeket foglalnak le a szálas ta­karmányok és a szalma ideiglenes tárolásával, ami összesen 34,6 hek­tárt tesz ki. További 33,9 hektárt fog­lalnak el a trágyatelepek. A kazlak és a mezei trágyadombok ntán par­lagon maradt területek tág teret nyit­nak a gyomnövények elszaporodásá­nak. Hasonló esetekkel találkcfztak többek között a barcovcei, a hata­­lovi, a trhovištei és a Blatná Polian­­ka-i szövetkezetben valamint a Nagy­mihályi Agrokomplex területén. Az ellenőrzés során a szakbizott­ságok tagjai nagyon sok engedély nélküli mezei utat találtak: összterü­letük meghaladta a 63 hektárt. A mezőgazdasági üzemek ezeket az utakat önkényesen létesítették a szál­lítás útszakaszának a lerövidítése miatt. Az utak természetesen a nö­vényzeten keresztül vezettek. Ilyen hiányosságokat kell felszámolni pél­dául a staréi és a bežovcei szövet­kezetben valamint a Sobrancet Álla­mi Gazdaságban. A csatornák mentén, de más helye­ken Is aránylag sok elfekvő területet találtak, összterületük 54 hektár. Nem l8het ésszerű gazdálkodásról beszélni ott sem, ahol a talajt ugyan felszántják, bevetik, de egyéb agro­technikai beavatkozások hiánya mlat a termést nem gyűjtik be. Például г bežovcei szövetkezetben 55 hektárm repcét vetettek, ám a gondozásáró megfeledkeztek, így a gyom tönkre tette az egész termést. Ennek követ, keztében a terület parlagon maradt A bežovcei szövetkezethez hasonlf példa a Járás többi gazdaságaiban 1; található. Többségük a talaj nen megfelelő kihasználásából ered. Po. rúbkán például 317 hektár, Choákov­­cén 310 hektár, Veľké Revištén 30£ hektár, Maléicén 215 hektár és Vin. nén 185 hektár maradt parlagon. Egész sor hiányosságot tártak fel az ellenőrök az istálló- és a műtrá­gya tárolásával és kezelésével kap­csolatban is. Bár a talaj termőképes, ségének növelése megköveteli a fo­lyamatos és szakszerű tápanyagpót­­lást, erről a feladatról a lárás mező­­gazdasági üzemeinek többségében sajnos megfeledkeznek. Az istálló­­trágya hasznosítási tervét a huszon­hét mezőgazdasági üzem közül csak kisebb hányadában dolgozták ki. Ta­valy — a tervek szerint — járási méretben 413 ezer 689 tonna istálló­trágyát kellett biztosítani és ezt 10 ezer 342 hektáron talajba juttatni. Ez a szántóterületnek 17 százalékát te­szi ki, holottt a párthatározatok 25 százalékot irányoznak elő. Régi gond ebben a járásban is, hogy az istálló­­trágya hasznosításának kevés figyel­met szentelnek a mezőgazdasági üze­mek. Az ellenőrző bizottság 95 mezei trágyatelepet talált, ebből 68 nem felelt meg a követelményeknek. Elő­fordult olyan eset is, hogy a hígtrá­gyát egyszerűen a csatornarendszer­be engedték, vagy egy helyre a föld­re, esetleg az erdőbe, mint például Budkovcén, Hatalovon, Obežen, Husá­­kovóba ás Vysoká nad tlhomon. Az а tény, hogy a járásban egyáltalán nincs az istállótrágya korszerű rak­tározását szolgáló nagy kapacitású tároló felépítve, bizonyltja a problé­ma alábecsülését. . A járási nemzeti bizottság felmé­rése egy egész sor olyan problémát és gondot, hihetetlen hiányosságokat lárt fel, amelyek ékesen bizonyítják, hogy a növénytermesztés stagnálásá­­sában közrejátszik a termőföld kellő kihasználásának elhanyagolása és a tápanyagpótlás megoldatlansága. A hiányosságok felszámolására komplex tervet dolgoztak ki, melyek megvaló­sítása lehetővé teszi a talajok termő- Répességánek növelését, az ingadozó termésmhozamok magasabb szinten való állandósítását. A komplex me­liorációs munkák kiterjednek a víz­­gazdálkodásra, az általános terület­­rendezésre, amely hatékonyabbá te­szi a gépesítést, a vegyszerezést és a nagy hozamú fajták termesztését. Az egységes és átfogó talajvédelmi munkák folytán a mostaniak többszö­röse lesz majd az olyan mezőgazda­sági terület, ahol a terméshozamok alakulását nem tudják döntően befo­lyásolni a kiszámíthatatlan időjárási tényezők. A program kivitelezése megalapozza a biztos, nagyobb inga­dozásoktól mentes, az egyre növekvő társadalmi igényeknek megfelelő nagy hozamokat. . ILLÉS BERTALAN A termelés gazdaságosságának és hatékonyságának a növelése nem jelenti csupán azt, hogy több, jobb minőségű terméket olcsób­ban állítunk elő, hogy takarékossab­­ban gazdálkodunk az energiaforrá­sokkal és a rendelkezésre álló anya­gi eszközökkel, hogy jobban kihasz­náljuk az adottságokat, a rejtett tar­talékokat. Hanem egyben azt is je­lenti, hogy hatékonyabban óvjuk a közös tulajdonunkat, a dolgozók által megtermelt javakat, s gátat vetünk a jogtalan, a társadalom kárára történő meggazdagodásnak, vagyis minden téren a szocialista törvényesség be­tartására törekszünk. A CSKP Központi Bizottságának Elnöksége, valamint az SZSZK kor­mánya is behatóan foglalkozott ezzel Ezért a kongresszus előtti vitában, valamint az efsz-ek X. országos kong­resszusának fórumán célszerű lesz megvitatni azt a témakört is, hogy miképpen lehetne az ellenőrző bi­zottságok hatás- és jogkörét megszi­lárdítani, és ezáltal tekintélyüket nö­velni úgy, hogy a szövetkezet veze­tőségével egyenrangú szervvé válja. nak. Ugyancsak ide kívánkozik az éjjeli őrök nagyobb társadalmi megbecsü­lésének a kérdése is. Hiszen a ren­deltetésük szerint igen fontos, szere­pet töltenek be a gazdaság ellenőrző rendszerében, elsősorban a közös va­gyon védelmében, illetve a lábon álló termés illetéktelen eltulajdonításának a megakadályozásában. Ezek a károk, bár esetenként csekélyek lehetnek, a problémakörrel, ami ennek politi­kai, társadalmi és népgazdasági je­lentőségére utal. Vonatkozik ez a népgazdaság valamennyi ágazatára, többek között a mezőgazdaságra is. A Szlovák Nemzeti Tanács mező­­gazdasági és élelmezésügyi bizottsá­gának a közelmúltban megtartott 25. ülésén a képviselők az 1983-ban élet­be lépett 15. és a 19. számú kor­mányrendeletből eredő feladatok tel­jesítését értékelték. A kormányren­delet a jogtalan meggazdagodás, va­lamint a nem becsületes úton szer­zett vagyon és anyagi előnyök haté­konyabb bírságolásának témaköré­vel foglalkozott a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban, valamint az erdőgazdaságban és a vízgazdálko­dásban. Az SZSZK Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Minisztériuma a kormány­­rendeletből eredő feladatokat a saját feltételeire bontotta le és együttes intézkedések formájában terjesztette elő a hatáskörébe tartozó szervek­nek, szervezeteknek, termelési-gazda­sági egységeknek. A fe’adatokból kifolyólag tavaly szlovákiai méretben több ellenőrzést végeztek a mezőgazdasági üzemek­ben és az élelmiszeriparban. A mező­­gazdasági üzemekben elsősorban a rendelkezésre álló pénzösszeggel való gazdálkodásra összpontosították az ellenőrök figyelmüket. A vizsgálatból kiderült, hogyy több mezőgazdasági üzemben visszaéltek a reprezentációs alapra fordított összeggel, aránylag gyakoriak voltak a sportolóknak jog­talanul kifizetett bérek, továbbá ide­gen személyek külföldi üdülésének térítése a szövetkezet pénzeszközei­ből. Az utóbbi esetben például csak tavaly a nyugat-szlovákiai kerületben 298 ezer. a közép-szlovákiaiban 103 ezer, a kelet-szlovákiaiban pedig egy­millió 388 ezer koronával károsodtak a mezőgazdasági üzemek dolgozói az idegen személyek ingyenes üdülésé­nek a rovására. Bár az utóbbi időben bizonyos ja­vulás tapasztalható a törvényesség megszigorításában. az ellenőrzési rendszer korántsem érte el azt a színvonalat, hogy a figyelem minden területre kiterjedjen. E tekintetben főleg a szövetkezetek ellenőrző bi­zottságai nem töltik be a kívánal­maknak megfelelően küldetésüket. összességükbe véve mégis Jelentősek s gyakran hatványozzák az amúgy is nagy betakarítási veszteségeket. A törvényesség betartása, illetve a jogtalan haszonszerzés megakadályo­zása érdekében a nemzeti bizottsá­goknak is hatékonyabban és erélye­sebben kell fellépniük, főleg a széles körű ellenőrző tevékenységgel, a pon­tos nyilvántartás segítségével, a la­kossági bejelentések figyelembevéte­lével, felülvizsgálatával és orvoslásá­val. ^ Jelentős tartalékok tapasztalhatók a visszaélésekért való felelöségrevo­­nás, illetve a bírságolás lazaságában. örvendetes tény, hogy az utóbbi időben sokat javult a helyzet a pa­naszok és a lakossági bejelentések kivizsgálása és intézése tekintetében. Ez azért is fontos, mert a panaszok nélkülözhetetlen információkat nyúj­tanak a felmerülő problémákról és a hiányosságokról. Tavaly a mezőgaz­daságban és élelmiszeriparban be­nyújtott panaszok ás bejelentések 47 százaléka jogos volt. Ezeknek több mint fele a munkakötelesség elmu­lasztásából és valamivel több mint 30 százaléka az irányító és ellenőrző tevékenység hiányosságaiból, továbbá a vontatott és nem kielégítő ügyinté­zésből eredt. Az élelmiszeriparban végzett vizs­gálatokból kiderült, hogy a legtöbb lakossági panasz az élelmiszerek ki­fogásolni való minőségét érintette. Bírálat érte a tejüzemeket is. főleg azért, mert nem ellenőrzik kellókép­pen a felvásárolt tej minőség szerin­ti osztályozását. Az eddig tapasztalatok alapján a kormányrendeletből eredő feladató, kát, üzemi illetve vállalati szinten is a saját feltételükhöz mérten le kell bontani. Oda kell hatni, hogy az egész irányító tevékenység, ennek el­lenőrző rendszere, továbbá a terv-, a gazdasági, a munka- és a technoló­giai fegyelem hatékonyabban irányul­jon a törvényellenes tevékenység megelőzésére, és határozottabban al­kalmazza ellene a bírságolás lehető­ségeit. Igaz, hogy egy igen kényel­metlen, érzékeny és gyakran népsze­rűtlen tevékenységről van szó. amely viszont az össztársadalmi érdekvéde­lem és a szocialista erkölcs védelme szempontjából elkerülhetetlen. —kim

Next

/
Thumbnails
Contents