Szabad Földműves, 1984. január-június (35. évfolyam, 1-26. szám)
1984-04-14 / 15. szám
14 .SZABAD FÖLDMŰVES 1984. április 14. MÉHÉSZET MÉHÉSZET ■ MÉHÉSZET MÉHÉSZET MÉHÉSZET MÉHÉSZET MÉHÉSZET MÉHÉSZET MÉHÉSZET MÉHÉSZET Építtessünk Ha knra tavasszal megtelnie az Időjárás a családoknál fokozódik a fiasttás. A kiöregedett méhek elpusztulnak, s helyettük fiatalok kelnek. Így fejlődik és erősödik a család. Ehhez viszont jól petéző anya szükséges. Fontos továbbá a bőséges élelem, a család egészsége és a benti meleg is. Szükségszerű, hogy a családoknál az élelemtartalék mellett már a tavasz kezdetén friss nektár és virágporhordás, sok méh legyen, hogy a kint dolgozókon kívül a fiasítás melegítésére és etetésére is maradjanak méhek bőven. Ha a családnak elegendő ereje van, s a feltételek adottak, akkor rohamos a fejlődés. Ha a télre szűkített fészek kevésnek bizonyul, a családnak a terjeszkedéshez hely kell. Többen fölöslegesnek tartják a szűkítést. A kaptárban hagyják az összes lépet, hogy a család tavasszal szabadon terjeszkedhessen. Ennek helytelenségét fölöslegesnek tartom ecsetelni. Ezzel kapcsolatos véleményemet már korábban közzé tettem, viszont több tapasztalt méhésztárs is ír róla. Csak annyit fűzök hozzá, hogy aki fölöslegesnek ítéli a téli szűkítést, az nem figyelte meg a kettő közti különbséget, és nem is tudhat különbséget tenni. Bővül a fiasítás, de az élelemkészletnek is bővülnie kell. Ha tehát szaporodik a család, akkor több élelmet fogyaszt, s így a fészek is bővítésre szorul. A bővítést azonban nem végezhetjük egyformán minden családnál. Ügyelni kell rá, hogy az utolsó keret is takarva legyen méhekkel. s a népesebb családoknál a szűkítődeszkát is ellepjék. Arról is győződjünk meg, hogy mennyi fiatal méh van a kaptárban és milyen a kellő fiasítás terjedelme. Olyan eset is előfordult már, hogy március második felében, április elején a méhek ellepték az összes keretet, ám ezeknek a többsége öreg volt, és fokozatosan elpusztultak. Amennyiben nem megfelelő az utánpótlás, a család egyre jobban legyengül. így nem esedékes a bővítés. A méhésznek mindig számolnia kell vele, hogy április első felében nem változik lényegesen a fejlődés, csak az előző évi generáció cserélődik ki. Amíg a telet átvészelő öreg méhek többsége el nem pusztult, s a család ýlegendô fiatal méhhel nem gyarapodik, addig fölösleges a bővítés. Amennyiben mégis erőszakolnánk a bővítést, vagy nem is szükitettünk. az a fejlődés rovására megy. Ilyenkor tehát nem a bővítés, hanem a szűkítés esedékes. A kaptárban ilyenkor elegendő takaró, főleg tíz-tizenhat napos fiatal méh legyen. Ezek már építhetnek. A fiatal méhek alig fejezik be a Hasítás etetését, s a tizenkettedik napon kezdik a viasztermelést. felébred építöösztönük. Megfigyeltem, hogy a szűkítőlapot egy keret szélességgel távolabb tettem és a méhek,az üres helyet beépítették. Kedvező Időben az üres helyet egy-két nap alatt teljesen vagy félig kiépítik. Ezzel tiszta viaszt nyerhetek, és az üres helyre — ahonnét az építményt kiszedtem — betehetek egy-két nem Hasított lépet, s a fiasított keret mellé teszem a műlépeset, s a méhek ezt pár napon belül kiépítik. Fontos, hogy a méhész kihasználja az építőösztönt. Ez azonban az éghajlati viszonyoktól is függ. Szlovákia déli körzeteiben ez korábban, az északiban viszont később kezdődik. A Sajó völgyében ez az időszak április 20-a után vagyis a gyümölcsfák virágzásával kezdődhet. Az első bővítésnél ügyeljünk arra, hogy elégtelen méztartalék esetén műléppel ne bővítsünk, hanem erre a célra az előző évben eltett mézeskeretet használjuk. Mézes és virágporos* keretet tavaszra tartalékolnunk kell. Családonként legalább egy-egy mézes keretet kell pótlásként eltennünk. Beadás előtt a keretet kissé 'felmelegítjük, a fedelezést megbontjuk, s így adjuk* be. Az anya így erőteljesen petézik. Nálunk a gyümölcsfa virágzása kitűnő lehetőség az építtetésre. Legkorábban a barackfák, majd a cseresznye és a meggy bontogatja szirmait, utána pedig a szilva és a többi gyümölcsfa borul virágba. Közben a csalogató gyermekláncfű is sárgul, mely nektárt és virágport kínál a méheknek. Ha a kínálkozó lehetőségeket nem használjuk ki vagy késlekedünk az építtetéssel, akkor sokat veszíthetünk. Kevés az olyan méhész, aki ne tudná, hogy máhei a legtöbb viaszt életük 14—18 napja között termelik. Amennyiben a viaszpikkelyeket nem hasznosítják a méhek sejtek építésére. akkor az értékes anyagot elhullajtják a kaptár fenekére. Ai új sejtekből fejlett méhek kelnek, nem úgy mint a sok bábinggel megteltekből. Az utóbbiaknál kisebb, tehát gyengébb teljesítő képességű, rövidebb szipókájú méhek kelnek, s mézhólyagjuk is fejletlen, stb. A régi lépek hátránya, hogy a fertőzéseket terjesztik. Főképpen a noszéma spórák élnsködnek az ilyen lépekben. Ha tehát öreg, fekete lépet adunk a családnak, évekig a fészekben tartjuk azokat, akkor a noszéma_ spórák a méhek gyomrába kerülve fertőznek. Tartsuk tehát napirenden az építtetési ösztön kihasználását, mért új lépeskereteket nyerhetünk. Évenként legalább két-három keret építtetéséről gondoskodjunk egy-egy családnál. Egyesek a vándorlást is kihasználva öt-hat keretet is építtetnek minden méhcsaláddal, s így két- évenként felújíthatják a fészek kereteit. Előnyös, hogy a friss építményből több viaszt nyerhetünk, mint az öregből. A viasztermelés tehát nemcsak nekünk, hanem a társadalomnak is előnyös. Ne sajnáljuk a fáradságot, sem' a mülépre fordított kiadásokat. Ha évente rendszeresen építettünk, akkor több lépet cserélhetünk ki. Ma a Varroa atkával valő fertőzés ellenére is méhészkedni kell, így az atka pusztításánál is fontos szerepe van az építtető keretnek. így akarjuk vagy nem akarjuk, építtetni kell méheinkkel. Aki ezt nem taítja fontosnak, az előbb-utóbb elbúcsúzhat méheitől. —vni— Tavasszal szükségszerű a röpnyílás megnyitása, hogy a méhek. szabadon röpködhessenek Fotó: S. К, ■Ж : : A szabálysértés következménye Az Idei év mind a méhtulajdonosok, mind állomé* nýaík szempontjából eredményesnek ígérkezik. Aki tehát méhcsaládjaival vándorlásra készül, azt tanácsoljuk neki, hogy jól tanulmányozza át a méhek más körzetekbe való elszállítására vonatkozó rendeletet, hogy betarthassa a jogszabályokat. A múlt évben1 előfordult ugyanis, hogy egy csehországi méhész az Ostí nad Orlicou-t körzetből két méhcsaládot az állategészségügyi szervek engedélye nélkül Prága nyugati járásába szállított. Mindkét méhcsalád Varroa atkával volt fertőzött, s az atka a környéken és más járásokban is elterjedt. Emiatt több mint 3500 'méhcsaládot kellett felszámolni, s így egymillió koronát meghaladó kár keletkezett. További károk keletkeztek a növények vártnál gyöngébb megporzásánál, illetve a mezőgazdasági üzemekben a tervezettnél rosszabb maghozam elérésével. Említést érdemel, hogy a szabálysértő nem egyszerű méhész, hanem hivatásos jogász volt, mégsem tartotta tiszteletben a rendelkezéseket. A járásbíróság jogerősen két évi szabadságvesztésre ítélte a szabálysértőt. A büntetőjogi eljárás 191. számú paragrafusa értelmében ugyanis minden olyan egyént bűnösnek ítélnek, aki a házi-, s a gazdasági állatok között fertőző betegségeket terjeszt, (a mézelő méh taz állategészségügyi rendelkezések értelmében ugyanis gazdasági állatnak számít). A büntetőjogi eljárás elindítását tehát a fertőzés közvetlen terjesztése idézte elő. A jogszabályok az ilyen eseteket a rendeletek szándékos megszegésének minősítik. Ide tartozik például az is, ha a méhész a rendelkezésben megadott helyre kivizsgálásra nem küldte be a családok téli hulladékát, a Varroa atka fertőzés felderítése céljából. A jogszabályok értelmében a mulasztást kihágásnak, illetve gondatlanságnak minősítik. A méhésznek tudnia kell, hogy a családok esetenkénti vándoroltatása előtt be kell szereznie a járási állategészségügyi szervek erre vonatkozó engedélyét, amennyiben a családokat az állandó telephelyről máshova akarja elszállítani. Az Állami Állategészségügyi Intézet rendelete értelmében az Idei év áprilisától a méhcsaládok kerületek közti vándoroltatását a kerületi, a járások közti szállítását pedig a járási állategészségügyi szervek engedélyezhetik. Amennyiben a méhész a családokat egy másik járás területére akarja elvinni, akkor ahhoz a járási egészségügyi szervhez kell engedélyért fordulnia, ahol méheit lerakni szándékozik. —hal— Amint a méhanya tavasszal petézni kezd. a Varroa atka nősténye is akcióba lép. Olykor megfertőzi a fiasítás 87 százalékát. Ahol viszont herefiasítást talál, ott sokkai hatékonyabban rakja saját petéit. Nyáron egy nőstényatka tizennégyszeresen több herefiasítást megfertőz, mint dolgozófiasítást. Egy erősen fertőzött méhcsaládnál 30 ezer atka is előfordulhat. \ A Varroa atka 17 C-fokos melegben mozdulatlan, de jól elviseli a 2B C-fokos meleget is. A 34—41 C- fokos meleg helyről viszont az enyhébb hőmérsékletűre húzódik. Amint 48—49 C-fokos meleg helyre kerül, leesik a méhekröl. A hőkezelésnél ez kedvező, mert fgy sok atka elpusztítható. Az atka a napsugárzást sem viseli el. A napos helyről az árnyékba bújik. Az atkák elhatalmasodása miatt rendszerint sok méhlárva elpusztul. A sejtekből kikelt méhek nem nagyon életképesek. A kaptárból a röpdeszkára másznak, s a földre hullva elpusztulnak. A röpdeszkán atkával megtámadott, kihordott Hasítást is találhatunk. Ha nincsenek a családnak herebábjai, akkor az atka nősténye őszszel a dolgozó méhfiasításba rakja petéit. Ilyenkor a nyílt fiasftáson is felfedezhető. Olykor a fertőzés a költésrothadásra emlékeztet. Az erősen megtámadott méhcsaládok gyakran még ősszel elpusztulnak. A fertőzés kezdetén az atka alig található meg. Az első két évben a méhcsaládnál szinte semmi nem változik, a mézhozam is kielégítő. A harmadik, ötödik évben viszont a családnál erős fertőzésre figyelhetünk fel. A betegségnek három szakaszát ismerjük. Az első szakaszban 0,5 százalék erejéig fertőzött a család. Ez tulajdonképpen burkolt formája a fertőzésnek. A második szakaszban a fertőzés eléri a 0,5—30 százalékot, s a családnál legkevesebb 500 atka garázdálkodik, a méhek nyugtalanok, Járásonként szakavatott egyénekből álló bizottságok irányítják a méhcsaládok kiszállítását a virágzó növénykultúrákhoz. A járási mezőgazdasági igazgatóságokon még februárban tájékozódhattak a bizottságok, hogy a mezőgazdasági üzemekben milyen területen termesztik a megporzásra szoruló növényeket. Helyesen cselekedtek ott, ahol a szakbizottságok tagjai meglátogatták a mezőgazdasági üzemeket, megegyeztek a növénytermesztés ágazatvezetoivel a méhcsaládok kihelyezéséről. Természetesen tiszteletben tartva a kölcsönös érdekeket. Ily módon a szakbizottságok jó áttekintést szerezhettek a megporzás Igényéről. Feltérképezhették a járás aprómagtermesztő területeit, s a növénykultúrákat megporzás céljából feloszthatták a méhészek között. Nyilvántartást készíthettek róla, hogy egyegy méhtenyésztő melyik gazdaságnál helyezi ki méheit megporzásva. Egyéb fontos kérdések mellett a bizottságoknak napirenden kell tar-^ tani a kihelyezéssel Összefüggő gaz-' daságosságot is, ügyelve arra, hogy másik növénykultúrához a lehető legközelebbről szállítsák ki a méheket, mert az ezzel -járó költségek IDŐSZERŰ FELADATOK sem lényegtelenek'. A' bizottságnak a A szükséges adatok birtokában a szállító eszközök alkalmasságára s a pontos tervezetet legalább tíz nappal vándorlást vállaló méhészek korára a méhek kihelyezése előtt kell beteris tekintettel kell lennie. jeszteni a járási állategészségügyi A méhek kihelyezésére alkalmas korszerű utánfutó Fotó: Štefan Krajčovič felügyelőséghez. Amennyiben engedélyezik a méhállományok kiszállítását, szerződést kötnek a mezőgazdasági üzemekkel. A szerződésben rögzítik, hogy egy-egy növénykultúrához hány méhcsaládnak a kihelyezése szükséges. Ugyanekkor más lényegbe vágó kérdésekben is megegyeznek. A méhtenyésztők kötelessége, hogy a szerződésben vállaltak értelmében időben meghatározott mennyiségben és erőnlétben szállítsák ki a méhcsaládokat s azokat csak a mezőgazdasági üzemek kívánságára helyezzék át másik növénykultúrákhoz. A méhcsaládok telephelyét a mezőgazdasági üzemek képviselői a szakbizottság egyik tagjának megítélése szerint határozák meg. Ezen bizottságok feladata a kihelyezett állományok ellenőrzése továbbá az, hogy gondoskodjanak a szerződésben meghatározott pontok betartásáról. Amennyiben a szerződést kötő felek kölcsönösen megegyeztek, az is kézenfekvő, hogy a mezőgazdasági üzemek vállalják a méhcsaládok szükség szerinti áthelyezését vagyis szállítását s ugyanúgy a megporzás díjának terítését a családok tulajdonosának, s ezzel kiegyenlítik a méhek kihelyezésével járó többletköltségeiket. ■— hal—■ ■ egyre gyöngülnek. A harmadik szakaszban viszqtnt a család 30 százalék felett fertőzött. A röpdeszkán elgyengült, futkosó méhekct láthatunk. s az atka szabad szemmel is jól felfedezhető. A család fiasítása ilyenkor kevesebb a szokásosnál, s a kaptár belseje a méhek ürülékétől piszkos. A méhcsalád képtelen önmagától megszabadulni a fertőzéstől. Szüksége van az ember segítségére. A tudományos dolgozók közül többen azt állítják, hogyha ősszel 100 méhen mintegy 20 atkát találunk, ez már a család pusztulását jelenti, ha viszont a család a fehérjedús eleség hiánya miatt is gyöngül, akkor a 100 méhen talált 10—15 atka is előidézheti a teljes pusztulást. Napjainkban sajnos az atka létezése mellett kell méhészkedni. Reméljük viszont, hogy belátható időn belül sikerül az atkát teljesen felszámolni. A hazánkban és Magyarországon forgalomba hozott szerkészítményekkel már jelenleg is eredményes az atka kártételének a mérséklése, s ez örvendetes. Derűlátásra jogosítanak fel. V. Cajovskv kandidátusnak a Včelár szaklapban közölt alábbi megállapításai: „Ha ősszel a petézés szünetelése után községenként Tactic-al vagy Varrescensszel kezeljük méheinket, elérhetjük a szerkészítmények 98 százalékos hatásfokát. Tavasszal viszont egy alkalommal ismét kezelnünk kell a családokat. Helytelenítjük egyeseknek a családok nyári kezelésére vonatkozó törekvéseit. Amennyiben az ősszel községenként kezelték a méhállományokat (október, november) és tavasszal az első tisztuló kirepülés után elvégezték az egyszeri kezelést, akkor nem kell tartani az atka elhatalmasodásától, a veszélyes gócok kialakulásától. A nyári kezelés kevés eredményt hozna, mivel az atka 90 százalék erejéig már a fedett Hasításon garázdálkodik, s a szerkészítmények hatóanyaga nem érvényesülhetne. A nyári kezelésnél a hatóanyag értéktelenné tenné a pergegetésre szánt mézet. Időszerű tehát nyáron a biológiai védekezés, vagyis a berefiasítás állandó kivágása“. / Hombarík Sándor, méhészeti szakelőadó Értesítjük a tisztelt méhésztársakat, hogy a beküldött viaszból megrendelésre 10,— koronáért — sonkolyból pedig kilónként 12,— koronáért jó minőségű mfilépet készítünk, t azt kívánatra fertötlenllfük. A mfilépet megrendelés szerinti méretre vágjuk, s ha partnereink kívánják foszforral feljavítjuk hogy a méhek egészségesen szaporodjanak. A viaszt és a sonkolyt, s a megrendelést as alábbi címre küldjék: Výrobňa medzistienok §91 Oi Zelovca /
