Szabad Földműves, 1984. január-június (35. évfolyam, 1-26. szám)
1984-04-14 / 15. szám
1984. április 14. SZABAD FÖLDMŰVES. 11 KORSZERE MEZŐGAZDASÁGI gépek és berendezések Az Agrozet konszern az elmúlt évben az előirányzott tervet alaposan túlteljesítette. A hetedik ötéves tervidőszak harmadik évében a 3 milliárd 240 millió koronás bevétel helyett 3 milliárd- 846 millió koronát könyvelhettek el. A mezőgazdasági gépeket és eszközöket gyártó, valamint forgalmazó konszern üzemeinek dolgozói mindent megtettek annak érdekében, hogy megfelelő mennyiségű és kiváló minőségű gépeket gyártsanak, illetve szállítsanak a hazai és a külföldi piacra egyaránt. A közelmúltban még gondot okozott az elegendő mennyiségű és jó minőségű vetőgépek sorozatgyártása. Tavaly az ekék és vetőgépek évi növekedési aránya meghaladta a 32 százalékot. Egyes' termékekből már a tavalyi év végén annyit gyártottak, hogy az egész tervidőszak feladatait az említett árucikkeknél három év alatt 97,5 százalékra teljesítették. Hogyha ilyen ütemben folytatódik a gyártás, és a kereslet továbbra sem csökken, a tervidőszak hátralevő részében jelentős mennyiségű terméket gyártanak terven felül. A szocialista mezőgazdaság folyamatos fejlődése, az intenzifikáció előtérbe helyezése, valamint a tudományos-műszaki fejlesztés eredményeinek a mielőbbi gyakorlati alkalmazása nem képzelhető el korszerű, minden tekintetben megfelelő gépek nélkül. Az előző években a konszern szakemberei több olyan gépet fejlesztettek ki, amelyek nemcsak a sík terepeken, hanem a dombos, lejtős területeteken is alkalmazhatók. Ebbe a kategóriába sorolható a Zetor 7045 Horal típusú traktor, amelyet különböző speciális felszerelésekkel láttak el. Ennek köszönhetően a kedvezőtlenebb éghajlatú és rosszabb területi adottságokkal rendelkező mezőgazdasági üzemek is felvehették a versenyt a síkságokon gazdálkodó szövetkezetekkel, állami gazdaságokkal. A konszern vezetői a szocialista országoktól importált termékek esetében az energiaigényes gépekkel szemben a kisebb fogyasztásúakat részesítették előnyben. Példaként megemlíthetjük az NDK-ból behozott E 512-es típusú arató-cséplő gépet, amely az energiaigényes E 516-os típusút váltotta fel. Csak az 1983-as év során 1362 arató-cséplő géppel gyarapodtak hazai mezőgazdasági üzemeink. A szalmaprések iránti nagy kereslet tette lehetővé, hogy az ötéves tervidőszakra megszabott menynyiséget már tavaly túlhaladták. Hasonlóan keresettek a modern burgonyaültető gépek, valamint az Agrozet prostéjovi és komáromi (Komárno) üzemében gyártott burgonyaültető és -osztályozó gépek. Az önjáró KSKU-6 típusú kukoricabetakarltó gépekből ezideig 150 darabot juttattak a mezőgazdasági üzemeknek. A cukorrépa-termesztők tavaly 259 háromsoros betakarító gépet és 141 KSZ-6B típusú betakarító gépet vásároltak. A pelhrimovl üzemben készített RUR 5-ös típusú trágya^zóró gépekből szintén jelentős mértékben túlteljesítették tervüket. Évről évre több traktort gyártanak, hogy kielégíthessék a hazai és külföldi megrendelők igényeit. Az előző évben az előirányzott 7098 darab helyett 9667 darabot bocsátottak a mezőgazdasági dolgozók, rendelkezésére. Az utóbbi időben az évközi növekedés aránya meghaladja az ötven százalékot. Jelentős mértékben növekedett a Brnóban készített Zetor típusú traktorok száma, amelyek külföldön is öregbítik a neves gépgyár jő hírnevét. Az Agrozet konszern kereskedelmi hálózatában fontos szerepet töltenek be a brnói, zvolení és pfelouől üzemek, amelyek a mezőgazdaságon kívül a népgazdaság más ágazatai számára is szállítanak gépeket. A tavalyi eredmények magukért beszélnek, hiszen az említett bárom szervezet öszszesen 110,4 százalékra teljesítette éves tervét. A konszern dolgozói az Idén Is igényes feladatok előtt állnak. Az 1983-as évhez viszonyítva" 4,1 százalékkal magasabb bevételt terveznek, s a továbbiakban is a mezőgazdasági gépek gyártását részesítik előnyben. A Zetor típusú traktorokból az Agrozet brnói üzemében 28 ezer 250 darabot készítenek, a Zetor Horal típusú traktorokból pedig kétszer annyit gyártanak, mint tavaly. A prostéjovi üzemben elsősorban az előcsíráztatott burgonya ültetésére alkalmas tárcsás burgonyaültető gépeket, valamint burgonyaosztályozókat gyártanak. A pelhfimovi üzem többek között a fejőgépek és a trágyaeltávolítő gépek gyártására szakosodik. Jičínben a cukorrépabetakarító gépek korszerűsítését tűzték ki elsődleges feladatul, Roudnicében pedig a vetőgépek gyártását kísérik megkülönböztetett figyelemmel. A konszern Üzemeinek dolgozói nem feledkeztek meg a kistermelőkről sem, számukra Is több újdonságot készítettek, amelyek elnyerték a vásárlók tetszését. Az idei terv a gépgyártásból 3 milliárd 619 millió korona értékű bevétellel számol. Vetőgépekből a tavalyihoz viszonyítva 22 százalékkal többet készítenek. Összesen 1450 arató-cséplő gépet adnak el, ebből a Lengyel Népköztársaságból behozott Bizon Super típusból 300 darabot biztosítanak' a mezőgazdasági üzemeknek. Ezenkívül 250 darab szalmaprést, 265 darab négysoros burgonyaültető gépet, 430 burgonyabetakarítót, 450 darab KUR 5-ös trágyaszórót, 7900 darab traktort, 210 burgonya-osztályozót és különböző más gépet szállítanak a mezőgazdaság részére. A tavalyi nagyszerű gazdasági eredmények alapján az idén Is biztosak tehtetünk abban, hogy az Agrozet konszern valamennyi dolgozója mindent megtesz, hogy korszerű, kevésbé energiaigényes, jő minőségű gépekkel segíthesse a mezőgazdasági— élelmiszeripari komplexum tervfeladatainak teljesítését. (Bul.) Az ERDŐGAZDASÁG jelenlegi feladatai Legyen elegendő zöldség! Köztudott, hogy a növénytermesztők közül a zöldségkertészek kezdik el legkorábban a „tavaszi“ munkát. Az új év érkeztével nekilátnak a talaj-előkészítésnek, palántanevelésnek, az üvegházak és később a fóliasátrak fűtésének. Az Igyekezet eredményeképpen a fóliasátrak melegében egyre jobban fejlődik a saláta, karalábé, retek, és rövidesen megjelenik az első primőrzöldség az üzletben, a piacon. Felvetődik a kérdés, vajon lesz-e elegendő és gazdag választék az üzletekben? Erről kérdeztem Jozef Klimot, a ZELENINA nagykürtösi (Veíky Krtfš) üzemének igazgatóját. — Mint minden évben, idén is megkötöttük a szerződéseket a termelőkkel, hogy biztosítani tudjuk a vásárlók zavartalan és kielégítő zöldségellátását, egyúttal a termelők áruértékesítésének folyamatosságát. Összesen 2485 tonna áru felvásárlására kötöttünk a termelőkkel szerződést, ami a tervezettnél 100 tonnával több. Ennek nagy részét a mezőgazdasági üzemek kertészei adják. A járás földművesszövetkezetei közül az ipolybalogi (Balog nad Ipfom) a legjelentősebb szállító. Általában tőlük kapjuk az első zöldségszállítmányt minden évben. Főleg paprika, karfiol, paradicsom és hagyma termesztésével foglalkoznak, jelentős területen termel zöldségfélét a nagykürtösi járásban a zsályi (Zelovce) szövetkezet is, ahonnan paprikát, karalábét kapunk nagyobb mennyiségben. A lukanényei (Nenince) szövetkezetből főleg gyökérzöldséget vásárolunk fel. A nagyüzemi zöldségtermesztés mellett igen jelentős a kistermelők által szállított mennyiség. Tőlük tizenhét zöldségféléből 152 tonnát vásárolunk fel. Ennek a mennyiségnek hozzávetőlegesen a felét paprika, paradicsom és uborka teszi ki. 0 Gyakori a panasz, hogy a szerződés nem mindig szavatolja a zavartalan árufelvásárlást. A ZELENINA és a termelők kapcsolatában milyen nemkívánatos jelenségek fordulnak elő a leggyakrabban? — ^A mezőgazdaságban fontos szerepe van az időjárásnak, s ez meghatározója a kertészkedők terméshozamának is. A legtöbb vitás kérdés abból adódik, mert ha gazdag a termés, nem tudunk mindent felvásárolni, gyenge év esetén viszont nem kapunk elegendő árut a termelőktől. Érthető, hogy a termelő az egész termést értékesíteni szeretné, mi azonban csak a szerződésben rögzített mennyiséget tudjuk átvenni. Természetesen, ha igény van rá, terven felül is felvásároljuk a szükséges árut. Gyakori a vita akörül Is, hogy a termelő mindent első osztályú minősítésben akar értékesíteni, s az lehetetlen. Kedvező év esetén a termelők az időrendi tervet sem hajlandók betartani, egy hét alatt két hétre előirányzott mennyiséget szeretnének szállítani. Ezt természetesen nem vagyunk képesek átvenni, hiszen a zöldségfélék hosszabb ideig nem tárolhatflk minőségromlás nélkül, s fennáll az a veszély, hogy az átvett áru raktárainkban megromlik. 0 A megkötött szerződések alapján mutatkozik-e áruhiány valamilyen terményfajtából? — Hosszú évek tapasztalata azt mutatja, hogy a termelők csak a számukra jól jövedelmező zöldségfélék termesztésére vállalkoznak. Így egyes termékekből árubőség keletkezik, némely, termény viszont csak elvétve Jut áz üzletekbe. Mi természetesen igyekszünk minden szükséges árut beszerezni vásárlóink részére, ezért szorgalmazzuk például többek között az eper termesztését. Az említett áruhiányt üzleteinkben azzal is próbáljuk kiküszöbölni, hogy más vidékről szerezzük be a keresett terményt. Az elmúlt évben például az Ipolysági (Sahy) körzetből szállítottunk közel 1200 tonna zöldséget a nagykürtös! járásban levő üzleteinkbe, hogy a szükségletet minél teljesebben ki tudjuk elégíteni. Azt talán mondanom sem kell, hogy az ilyen megoldások mennyire növelik költségeinket. A termelő és a felvásárló közötti viszony tehát nem a legmegfelelőbb a járásban. A viszony tökéletesítéséhez, az előforduló hiányosságok, vitás kérdések megoldásához mindkét félnek hozzá kell járulnia. Ez nemcsak a két fél közötti kapcsolat javítása miatt szükséges, hanem elsősorban Is a vásárlók jobb zöldségellátása érdekében.-®Az jizemfejlesztés és a felvásárolt áru kedvezőbb tárolási feltételeinek következtében a ZELENINA Ipolysági központjából április elején a nagykürtösi új üzembe költözött. Felvásárlóközpontjai Ipolybalogon és Ipolyhídvégen (Ipeľské Predmostie) azonban továbbra is üzemelnek, hogy a járás délnyugati részén a kistermelőknek ne kelljen a távoli járási székhelyre szállítani terményüket. BÖJTÖS JANOS Április az erdők hónapja. Ebből az alkalomból számos rendezvényre kerül sor. amelyen az erdő pótolhatatlan szerepére hívják fel figyelmünket a szakemberek. Az SZSZK Erdőgazdasági és Vízgazdálkodási Minisztériumának vezető dolgozói a közelmúltban megtartott értekezletükön értékelték tevékenységüket és a jövőre vonatkozóan hangsúlyozták: a továbbiakban fokozottabb figyelmet kell fordítanunk természeti kincseink megőrzésére. Miért szükséges ezt napjainkban kiemelni? Elsősorban azért, mert hazánk felszabadítása óta tavaly először fordult elő, hogy nem növekedett, hanem ellenkezőleg, 2337 hektárral csökkent az erdők területe. Többféle módon magyarázhatnánk a fenti mondatot. Az egyes területek képviselői bizonyosan számos úgynevezett objektív okot találnának. Próbáljuk azonban a másik oldalról megközelíteni a problémát. A fakitermelés előirányzott terve és a valóságban kitermelt fa mennyisége között óriási különbségeket találhatunk. Vegyük például az utóbbi évtizedeket. A hatvanas években a tervezettnél évente 20.4 százalékkal több fát vágtak ki. A hetvenes, sőt a jelenlegi nyolcvanas években sem javult a helyzet. Ezért a nyolcadik ötéves tervidőszak elökészitésánél az erdőgazdaság vezetői nagy fontosságot tanúsítottak annak, hogy lehetőségeikhez mérten a fakitermelést a kívánt szinten tudják tartani. Mit javasolnak az erdőgazdaság szakemberei? Szerintük a megoldást többek között az jelentené, hogyha a gyenge minőségű alapanyagot tartalmazó fákat folyamatosan jobb minőségű fajtákkal cserélnénk fel. Az iménti javaslat nem új, hiszen erdőgazdasági dolgozóink már évek óta kisebb-nagyobb sikerekkel valóra is váltják az elképzeléseket. A felújítás lassúsága jelenti a legnagyobb akadályt. Nem az erdő természetes fejlődésének ütemére gondolunk, hanem a munkálatok menetének vontatottságára. Azért hangsúlyozzuk a jobb minőségű erdők telepítését, mert ezen a területen vannak a legnagyobb tartalékaink. Az újrafásítás meggyorsítása jelenünk egyik legidőszerűbb és nélkülözhetetlen feladata. Szükséges, hogy változtassunk a jelenlegi kedvezőtlen helyzeten, mert tavaly a tíz évvel korábbi adatokhoz viszonyítva például jelentősen csökkent az erdősítési munkák során ledolgozott óraszám. Az előbbiekhez hasonlóan az erdők gondozására, tisztítására is egyre kevesebb időt fordítanak az erdőgazdaság üzemei, inkább a fakitermelést helyezik előtérbe. Ez egyrészt azzal magyarázható, hogy a palántanevelést, fásítást végző dolgozók a fakitermeléssel foglalkozó társaikhoz viszonyítva jóval kisebb anyagi juttatásban részesülnek. A hazai és külföldi kutatómérnökök már huzamosabb ideje hangsúlyozzák, hogy a jó minőségű, genetikai és éghajlati szempontból a legmegfelelőbb fajták kiválasztását és nevelését kell mindenekelőtt előtérbe helyeznünk. A Zvolení Erdőipari Kntatöintézet munkatársai is fokozott figyelmet fordítanak a korszerű követelményeknek megfelelő fajtakiválasztásra. Az időjárás okozta károk felszámolásánál is rugalmasabban kell eljárnunk. Fontos, hogy a megrongálódott, kidőlt fa minél gyorsabban a feldolgozóiparba jusson, mivel a késlekedés során a fa veszít értékéből. Hasonlóan a fafeldolgozó iparnak is jobban kell alkalmazkodnia az erdőgazdaságok által szállított alapanyag feldolgozásához. A tudományos-műszaki haladás eredményeit alkalmazva olyan gépek szükségeltetnek, amelyek a fát teljes mértékben feldolgozzák. Jelenleg ugyanis sok a hulladékfa. s ennek hasznosítása jelentős gondokat okoz. Az erdők növényvilágában az utóbbi évek szárazsága is éreztette hatását. A talajvíz szintjének a csökkenése következtében a közelmúltban és napjainkban a nyárfák sokasága pusztul el. További nehézségeket okoz a különböző kórokozók elleni harc. Ha mindehhez hozzáadjuk ipari Szemeink kéményeinek füstjét, a különböző levegőszennyeződéseket, nyilvánvalóvá válik, hogy az erdők növényvilága milyen veszélyeknek van kitéve. Az Erdőgazdasági és Vízgazdálkodási Minisztérium vezetői tudatosítják az intézkedések fontosságát. Valamennyi ágazat megértésére és teljes fokú támogatására szükségük van, hogy igyekezetükkel arányos eredményeket érhessenek el. Nem csupán az erdőgazdaság szakembereinek és dolgozóinak a feladata mindent megtenni annak érdekében, hogy az erdők to. vábbra is betölthessék nélkülözhetetlen élettani funkciójukat, hanem valamennyiünk közös ügye. Bárdos Gyula Egy járás műtrágya - é§ vegyszerellátásáról fotói —bot Az egyre nagyobb hektárhozamok eléréséhez nagymértékben hozzájárul többek között a mezőgazdaság megfelelő mennyiségű és választékú műtrágyákkal és vegyszerekkel való ellátása. Ján Bagačkát, a Rimaszombati (Rimavská Sobota) Mezőgazdasági Terményfelvásárló és Ellátó Üzem vezetőjét arról kérdeztük, milyen volt tavaly a járás mezőgazdasági üzemeinek az ellátása. — A számokat tekintve azt mondhatnánk, hogy szinte kifogástalan, mivel a műtrágyák eladási tervét 101,5 százalékra teljesítettük. Az előirányzott 24 ezer 931 tonna helyett hatóanyagban számítva 25 ezer 313 tonna műtrágyát adtunk el. Hasonlóan a vegyszerek forgalmazási tervét is túlteljesítettük. A puszta tényéknél, az adatoknál azonban nem szabad megrekednünk, mivel tavaly a foszfortartalmú műtrágyákból, valamint gyomirtó szerekből többet is értékesíteni tudtunk volna. Járásunkban fontos szerepe van a talajmeszezésnek, ezért több mint 48 ezer tonna meszet juttattunk a földekre. 0 Milyenek az idei kilátások? — Nagyobb méretű változás nem lesz, az viszont biztosra vehető, hogy sem műtrágyából, sem pedig a különböző vegyszerekből nem lesz kevesebb, mint az előző évben. 0 Mi nehezíti a munkájukat? — Természetesen nekünk is vannak tartalékaink. Elsősorban arra gondolok, hogy vegyszerraktárunk elavult, ezért télen'a cseppfolyós vegyszerek tárolása nagy gondokat okoz. Kicsi a rakfelülete és nehezen szellőztethető — egyszóval szükségünk van az új, korszerű raktárra, amelyet a következő tervidőszakban kezdenek építeni. Reméljük, hogy ez hozzájárul munkánk minőségének a további javításához. FARKAS OTTÖ
