Szabad Földműves, 1984. január-június (35. évfolyam, 1-26. szám)

1984-04-14 / 15. szám

A karfiol egyéves növény, a káposztafélék közé tartozik. Hazánkban a 18. században terjedt el, ma évente löbb mint 46 ezer tonnát termelünk belőle. Legfinomabb zöldségeink egyike. C-vitaminban gazdag, a B-vitamincsoport hatóanyagait is nagyobb menynyiségben tartalmazza. Kalciumtarlalma/átlagon felüli. Könynyen emészthető, ezért a lábadozó betegek diétájában is jól érvényesül. A korai fajták tenyészideje 95—105, a félkoraiaké 120, a késeieké 160 nap.

A házikferti termesztésre javasolható, korai fajták a következők:

Bora: igen korai, gyengébb növekedésű, alacsonyabb, ovális levelei középzöldek, csak részben takarják a közepesen kidomborodó, kemény virágkezdeményt. Rózsája fehér és nem sárgul meg, ha a visszatört levelek tökéletesen védik. A legkorábbi szabadföldi fajták egyike, május végén június elején ad piacképes árut. Fóliás hajtatásra alkalmas.

Expres: üvegházi, fóliás vagy melegágyi hajtatásban érvényesül legjobban, szabadföldön sárgulásra hajlamos. Rózsája kisebb, kemény és fehér, lombja ritka.

Praga: univerzális szabadföldi fajta, korai §s őszi termesztésre, illetve hajtatásra egyaránt alkalmas. 3—5 nappal hosszabb a tenyészideje, mint a Bora fajtáé. Korai vetéssel, cserepes palántaneveléssel koraiság és minőség tekintetében is kiugró eredményt nyújthat. Lombja közepesen sűrű, de a magasan kidomborodó rózsát feltétlenül védeni kell a naptól. Későbbi termesztésben sárgulásra hajlamos.

Opaal: a legkorábbi szabadföldi fajtákhoz sorolják, de hajtatásra is alkalmas. Az ismert Mont Blanc fajtát 5—8

Karfiol a

nappal megelőzi. Ritka lombja miatt 40X40—50 cm-es térállásban ajánlatos telepíteni, rózsáját rátört levelekkel kell 'óvni a sárgulástól.

Reprise: korai szabadföldi

termesztésre kinemesített, de üvegházi hajtatásra is alkalmas fajta. Gyenge növekedésű, lombja közepesen sűrű, sötétzöld szjnű. Jól tűri a hideget és a talajmenti fagyokat. Javasolt telepítési távolság 50 X 40 cm. Rózsája védelmet Igényel. Koralságával megközelíti az Opaal fajtát, területegységenkénti jövedelmezőség tekintetében pedig megelőzi a Praga és a Mont Blanc fajtákat.

HOGYAN TERMESSZÜK?

A korai karfiol meglehetősen igényes a környezetre. Termesztésére legalkalmasabbak a tápanyagokkal és nyomelemekké — különösen molibdénnel

kertben

— jól ellátott vályogtalajok. A rendszeres öntözés nagyon fontos. A rózsák rossz minőségének leggyakrabban az alacsony légköri pártartalom, a víz-, hő- és fényhiány az oka.

A jó hozam megalapozásának első feltétele a kiadós szerves trágyázással egybekapcsolt, jő őszi szántás. Ilyenkor száz négyzetméterre 600 kg istállótrágyát és 4 kg ammóniumszulfátot kell juttatni. Ugyanerre a területre tavasszal 4 kg szuperfoszfátot, 5 kg 40 %-os kálisót vagy 2 kg kombinált műtrágyát adagolunk.

Palántaneveléshez a magot december közepe és március közepe között kell elvetni (80 mm sortávolság, 4 mm mélység). Amikor a növéílykék kifejlesztették két valódi levelüket, a palántákat földkockákba vagy cserepekbe tűzdeljük. A növényeket a sziklevelükig

süllyesztjük földbe, hogy erős gyökérrendszert neveljenek. A szaporítóházbam 12 C-íokos hőmérsékletet tartunk fenn. A legkorábbi vetésből nyert palántákat február végén fűtött, március elején fűtetlen hajtatóházba telepíthetjük (40—50 X 50 cm). A hajtatás első hetében 15, később 10 C-fokos hőmérséklet állandósítása tanácsos.

A hajtatott növényzetet legalább kétszer ajánlatos bekapálni. A hajtatóágyakban nevelt karfiolt azonos rész feltalajból, fcomposztból, gyepszínföldből, homokból és marhatrágyából készült keverékben, termesztjük. Ez a keverék két évi érlelés után alkalmas felhasználásra.

NÖVÉNYVÉDELEM

és növényápolás

A vetőmag csávázására Hermái (10 gramm egy kilóra) használható. A tavaszi káposztalégy ellen a Basudin 10 G nyűjt védelmet (négyzetméterenként 1,7 gramm). A szükséges bőrt bórax (2 g/m2), a molibdént pedig ammóniumiholibdenát (1 g/m2) adagolásával pótoljuk. A levélkárosltó boga-rak meg a káposztalepke ellen a Gardona 24 ЕС (0,5 %) vagy a Phosdrin 24 ЕС (0,2%) használható. A gubacsormányosokat az Élőerőn WP 50 (0,1 %). a

levélletveket pedig a Pirimor (0,05%), a Bi-58 ЕС (0.2%) vagy a Phosdrin 24 ЕС (0,2%) segítségével írtjuk. A gombabetegségek elleni védekezésre a Fundazol (0,06 %) való.

Ültetés után 4—6 ízben kell öntözni, esetenként 30— 40 mm csapadékot juttatva. Fejtrágyázásra kalciumnitrát vagy amin ómiumszulf át javasolható, száz négyzetméterre 0,5 kiló tiszta iltva.

Magda Valšíková

4\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\V\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\^^^

A hideg búst, könnyebb kicsontozni. A húslefejtés ugyanúgy történik, mint a sertésnél. 18 kg nyúlkolbászhoz szükséges adalékok a következük: 10 kg nyúlhús, 8 kg zsírszalonna, 18 dkg csemegepapríka, 36 dkg só, 2 dkg salétromsó, 15—20 dkg Házi fogyasztásra sokfélekép- fokhagyma, 8 dkg bors, 2 dkg pen elkészíthető a nyúl értékes őrölt köménymag és sózott húsa. Ha csak egy állatot se- sertésből. A húst, szallonnát — lejtezünk, töltött káposztát, ami lehet sertéstoka, hasalja — paprikát vagy fasirozottat ér- összedarálva, a felsorolt fűszedernes készíteni belőle, mégpe- rekkel elkeverve töltjük a bőidig 2/s rész nyúlhús, Уз rész be, majd szikkasztás után teszsertés lágya — hasalja — vagy szűk a füstre, ahogy a sertéslapocka felhasználásával. U- kolbászt is szoktuk, gyanúgy kell fűszerezni, mint- A megmaradt részekből: fejha sertéshúsból készülne. Ha bői, csontból a legízletesebb több nyulat — hatot-hetet — húsleves készíthető, májgaluskell selejtezni, akkor már cél- kával, daragaluskával, kockaszerű kolbásznak feldolgozni a és csíktésztával. A vese, máj, húst. tüdő, zsír és bordás eleje bő

A nyulat leprémezés, kíbele- hagymás szafttal nyúlpaprikászés után darabokra bontjuk: nak készíthető natúrban, vagy comb, lapocka, lágya, gerinc, tejfölösen galuskával, kagylőaz első bordásrész és a fej. tésztával. A főtt nyúlmájat Feldarabolás után gyenge ece- krumplipüréve! turmixolva már tes vízben megmossuk, utána a négyhőnapos kisbaba is fomég kétszer tiszta vízben, ezt gyaszthatja. követően lecsurgatjuk és hat

érán keresztül állni hagyjuk. (Kistenyésztők Lapja)

A lombosfa - fehér molyról

A tőlünk délre fekvő országokban a lombosfa-fehérmoly terjedése már valószínűleg elérte a csúcspontját, viszunt hazánkban az idén vagy jövőre várható a legkomalyabb fertőzöttség.

A máit évi tapasztalatok és az idei megfigyelések arra utalnak, hogy az áttelclő nemzedék igen nagy létszámú. Következésképpen a legalaposabb lemosó permetezés ellenére is előfordulhat, hogy az áttelelt bábokból tavasszal 5—15 százalék életképes imágó jelenik meg. S ez bizony elég egy veszélyes fertőzés kialakulásához. ^

Hogy elejét vehessük a komolyabb kártételnek, az első rovarölő szeres kezelést almafáink esetében lehetőleg a züldbimbós fejlettség idejére kell időzíteni. Ebben az időben — április harmadik harmada — már megfigyelhetők a fák törzsén gyülekező lepkék. Mivel a lepkék rajzása akár virávzás végéig is elhúzódhat, a permetezést legalább egy, vagy két alkalommal ajánlatos megismételni. Pirosbimbós fejlettség idején már csak olyan szereket használhatunk, amelyek nem ártalmasak a méhekre. A választék a nagyüzemek számára sem nagy, a kertészkedők pedig tudomásom szerint semmilyen hatásos szerhez nem juthatnak hozzá. Komolyabb veszély esetén a nagyüzemekben virágzás idején is kénytelenek leszünk permetezni, persze méhkímélő készítményekkel, és lehetőség szerint az éjszakai órákban. Ugyanis nem biztos, hogy pirosbimbós állapottól virágzás végéig megóvhatjuk a fákat egyetlen permetezéssel a kártételtől.

Ha az áttelelt nemzedéket sikerül megsemmisítennünk. az év folyamán további permetezés nem szükséges. Szalai L.

HAJTATOTT ZÖLDSÉGEINK NÖVÉNYVÉDELME

PAPRIKA

A hajtatott paprikát több károsító veszélyezteti. A kórokozók közül a szklerotíniás szórás gyökérrothadás, valamint a fuzáriumos hervadás okoz legtöbb veszteséget. Az utóbbival főleg forró nyarakon találkozhatunk, amikor a sátorban gyakran 40 C-fokosnál nagyobb a hőmérséklet. A szklerotíniás rothadás inkább alacsony hőmérsékleten, nedves, kötött talajokon fordul elő. Mindkét betegség megjelenését és terjedését elősegíti a túltrágyázás és a paprika több éves termesztése ugyan azon a helyen. Veszélyességüket fokozza, hogy ellenük vegyszerekkel közvetlenül nem védekezhetünk. A fertőzés veszélyét kizárólag megelőző agrotechnikai eljárásokkal (helyes növényváltás, óvatos műtrágyázás, rendszeres öntözés) lehet hatékonyan csökkenteni.

A zöld típusú paprikákon — fő'.eg palántaneveléskor — baktériumos levélfoltosság (okozója a Xanthomas vesicatoria) is előfordulhat. A kör alakú fol'ok előbb vizenyősek, később beszáradnak, majd a közepük Illára, a szegélyük peri g barnára színeződik. Az első tünetek megjelenésekor Kuprtko lal permetezhetünk. A kezelés bűvös, borús Időjárás esetén egy-két alkalommal meg ke’l ismételni.

A hajtatott paprikán a kártevők közül leggyakrabban a levői etvek fordulnak elő. A szívogatással okozott, közvetlen kár mellett még vírusbetegségeket Is terjesztenek, ezért észlelésük után azonnal permetezzünk. A tenyészidény kezde én a 21 napos élelmezésegészségügy! várakozási idejű Metaťon vagy Bi-58 ЕС, a folyamatos szedés idején pedig a Pirimor használható.

Az- utóbbi időben sokan panaszkodnak, hogy a Pirimor és a Metation hatásfoka nem kielégítő. A panasz jogos, de ezt legtöbb esetben maguk a termelők idézik elő, mégpedig a szerek egyoldalú használatával.

Takácsatkák és hernyók paprikán ritkábban károsítanak. Ha a levéltetvek ellen Meta. tiont meg Bi-58 ЕС készítményt használunk, akkor ezeket a kártevőket is irtjuk. Kimondottan takácsatkák ellen speciális atkaölő szert (pl. Miiből ЕС) lenne legjobb használni.

PARADICSOM

Ennél a növénynél a fuzáriumos hervadás és a szklerotíniás szárrothadás valamivel ritkább mint a paprikán, viszont egy másik gomba (Dídymella lypcopersici) elég gyakran okoz hervadást a hajtatott állományban. A betegség tünetei a szártő közelében megnyúlt, barnás foltok formájában jelentkeznek. Ha ezek a foltok körülfogják a szárat, megindul a hervadás és az egész növény elszárad. A gombénak az alacsony hőmérséklet és a magas páratartalom kedvez.

A baktériumos betegségek közül a paprikánál is említett Xanthomonas vesicatoria okozhat levélfoltosodást és gyümölcsvarasodást. A leveleken a foltok vizenyősek, sárga szegélyűek, a termésen hólyagosak és barnásfeketék. A termésen okozott kár miatt ez a betegség paradicsomnál sokkal veszélyesebb mint a paprikánál. Ellene az első tünetek észlelésekor azonnal permetezni kell (Kuprikol). Ez a szer több levélbetegség (Septoria, Alt-ernaria) ellen is hatásos. Viszont a čladosporiumos barnafoltosság ellen csak szerves gombaölő szerekkel (Dithane, Perozin) védekezhetünk.

A cladosporiumos levélfoltosság nálunk csaknem kizárólag a hajtató berendezésekben jelentkezik: a levelek színén 5— 10 mm-es sárgászöld foltok jelentkeznek, a fonákl részen pedig lilásbarna penészgyep képződik. A kórokozónak a magas hőmérséklet és a páradús környezet kedvez, tehát meg-A parád ésom baktériumos varasodása A szerző felv.

fékezésében a permetezésen kívül a szellőztetés is segítségünkre lehet.

A rettegett paradicsomvész (fitoftóra) általában csak a nyári hónapokban szokott jelentkezni. A leveleken szabálytalan, szürkészöld, később beszáradó foltokat, a zöld bogyón pedig barnás, húsba mélyedö, kemény foltosodást okoz. Ellene Kuprikolt használunk, mégpedig megelőző eljárással. Permetezni csak akkor fontos, ha hűvös és csapadékos az időjárás, mert forró, száraz nyarakon nincs fertőzési veszély.

A hajtatott paradicsomon a kártevők közül az üvegházi molytetövel, a #takácsatkákkal és újabban a burgonyabogarak*

kai találkozhatunk. Ha mind a három kártevő ellen kell védeu keznl, akkor az Actellic 50 ЕС lehet segítségünkre. Az üvegházi molytetű és a burgonyabogár ellen jól hat a Decis, a takácsatkák irtására pedig Bi-58 ЕС vagy valamilyen speciális atkaölő szer (pl. Miiből, Plictran) használható.

Az üvegházi molytetűvel kapcsolatban jó tudni, hogy ellene legalább három alkalommal kell .permetezni, mindig 3—4 napos időközökben. Tudniillik a használatos készítmények a tojásokat meg a mozdulatlan lárvákat nem irtják. Ha 3—4 naponként permetezünk, akkor időközben a tojásokból mozgó lárvák, a mozdulatlan lárvákból pedig tmágők fejlődnek ki s ezeket a vegyszer elpusztítja.

Л

UBORKA

A hajtatott növényzeten gyakori a baktériumos szögletes levélfoltosság és a gombák okozta levélfoltosodás. Előfordulásuk a hajtató berendezések túl magas páratartalmáról árulkodik, tehát mindenekelőtt szakszerű szellőztetéssel igyekezzünk megelőzni vagy visszaszorítani a fertőzést. Szükség szerint permetezhetünk is {Kuprikol, Dithane. Perozin), de gondosan ügyeljünk a kötelező élelmezés-egészségügyi várakozási idő megtartására. ч

Az uborka fuzáriumos heryadása és szklerotíniás tőrothadása ugyanúgy megelőzhető, mint a paprikánál.

A lisztharmat inkább a szabadföldi uborkát fertőzi, általában a nyár második felében, hajtatásban a jelentősége kisebb.

Az uborkán károsító takácsatkák és az előforduló üvegházi molytetű ellen ugyanúgy védekezhetünk, mint a paprikánál, illetve a paradicsomnál.

Matlák György agrármérnök

A málna és a földiszeder finom, a gyermekek és a felnőttek által egyformán kedvelt bogyós gyümölcs. Valaha kedvünkre gyűjthettiik az erdőszéleken, a határi utak mentén, esetleg a folyami vagy vasúti töltések oldalán. Napjainkban ez a lehetőség egyre szűkül, mert az intenzivebb erdőgazdálkodás, a tervszerű talajjavítás, illetve az eifskvő földterületek kihasználására törekvés következtében jelentősen megcsappant a természetes növényállomány. Ehhez persze a gyűjtögetők kíméletlen. növénypusztító tevékenysége is hozzájárult, de erről most hadd ne beszéljünk bővebben. A hangsúly most azon van, hogy ha nem akarunk lemondani az emlitett finomságok élvezetéről, akkor a kertben kell helyet szorítanunk

a málnának meg a nemesített földiszedernek.

Az eredményes termelést megalapozó ültetvény létrehozásában, a legmegfelelőbb fajta megválasztásában és a termeléssel kapcsolatos tudnivalók elsajátításában komoly segítségünkre lehet a Príroda Kőnyv- és Lapkiadó nemzeti vállalat gondozásában nemrég megjelent Š i m á n e k: MALINY A CERN1CE című könyvecske.

A tollrajzokkal, fekete-fehér és színes fotókkal gazdagon illusztrált kézikönyv szerzője előbb röviden a málna és a földiszeder termesztésének történetét és jelentőségét ismerteti, majd a növények botanikai hovatartozásával, leírásával. szaporításuk módjaival és termőhelyi igényeikkel foglalkozik. A további fejezetek a talajelőkészítéshez, a telepítéshez, illetve a fiatal és a termő ültetvény ápolásához (metszés, tápanyagpótlás, növényvédelem, gyomirtás stb.) adnak hasznos útmutatást a növényekkel most ismerkedő kertészkedőknek.

A könyvben természetesen megismerkedhetünk a ház:kerti termesztésre javasolt fajtákkal, áttekinthetjük a málnát és a föld<szedret leggyakrabban károsító betegségeket és állati kártevőket, s legvégül még a

megtermelt gyümölcs hasznosítására és házi tartósítására vonatkozó ismereteinket is gaz. dagíthatjuk.

A málna és a földiszeder sokféleképpen felhasználható gyümölcsöt szolgáltató, lényegében igénytelen növények. Ügy lenne jó, ha az ésszerű és változatos táplálkozást segítő gyümölcsféleségekből egyre több teremne a házikertekben és a kerttelepi kiskertekben. Éppen ezért minden kertészkedőnek figyelmébe ajánljuk ezt a mindössze tizenegy koronába ke. rülő. mégis sok hasznos információt tartalmazó kiadványt. Megvásárolható a könyvesboltokban vagy megrendelhető a kiadónál (Príroda, vydavateľstvo knfh a časopisov, n. p., Križkttva 9, 815 34 Bratislava).

(kr)

4