Szabad Földműves, 1984. január-június (35. évfolyam, 1-26. szám)
1984-04-07 / 14. szám
1984. április 7. SZABAD FÖLDMŰVES 13 Kukoricatermesztésíínk fény-A czemes kukorica termesz, tésének népgazdasági jelentő•ége vitathatatlan. Hiszen a gazdasági állatok takarmányozásában mint a szénhidrátok 6a az energia legfontosabb forrása, nélkülözhetetlen. Am az utébbi években hasznosítási területe az emberi táplálkozásra is kiterjed, a lizintartaimű hibridek nemesítése jóvoltából. De a szarvasmarhák takarmányozásában is egyre fontosabb kiegészítővé vált melléktermékének, a kukoricaszárnak kihasználása. Tavaly ez járult, hozzá jelentős mértékben a takarmányozási gondok enyhítéséhez. A kukorica a termőképességében rejlő óriási lehetőségek révén fontossági nagyságrendben a gabonafélékkel vetélkedik. sőt egyes termelőkörzetekben felülmúlja ezeket Ezért az egyik legfontosabb stratégiai jellegű feladatunk, a szemesekből való önellátottság elérésében a szemes kukorica termesztése kiemelkedő helyen szerepel. Csehszlovákia viszonylatában a szemes kukorica össztermésének nyolcvan százalékát a nyugat-szlovákiai kerületben termelik. Érthető, hogy a kerület kukoricatermesztési sikere vagy sikertelensége döntő mértékben befolyásolhatja a gabonatermelés országos méretét, illetve a rendelkezésre álló készleteket. Ezért is fontos jobban szemügyre venni kerületi viszonylatban a kukoricatermesztésben szerzett tapasztalatokat, mérlegelni az elért eredményeket s ezekből levonni a tanulságokat kiemelve azt, hogy mit csináltunk eddig jól, de főleg, hol követtük el a hibákat. A kukoricatermelés továbbfejlesztésének tág lehetőségei vannak, mert ezidáig korántsem használtuk ki e nagy termőképességü növény genetikai adottságait. Igaz, ha az elmúlt két évtizedet vesszük figyelembe, akkor a kukoricatermelésben végbement messzemenő változásokról győződhetünk meg. amelyek alapjában véve a kézi munka kiküszöbölésével a nagy üzemi iparszert! termesztési mód meghonosítását eredményezték. A szüntelenül tökéletesedő tápanyagpótlás, növényvédelem és gépesítés, de nem utolsósorban a rendszerbe foglalt termesztési technológia következtében a hozamok növekedtek. Míg a hatvanas évek derekáig a hozamok 2,80 tonna körüliek voltak, addig az utóbbi három év átlagában elérték a 4,98 tonnát. Így a kukorica évi termelése feleannyi területről 365 ezer tonnáról 573 ezer tonnára növekedett. Érdekes adatokat kapunk akkor is, ha összehasonlítjuk a kukorica és a gabonafélék hozamainak alakulását. Az ötéves átlagokat alapul véve a hozamok statisztikai adatai egyértelműen a szemes kukorica mellett szólnak. Hasonlóan alakult az utóbbi három év átlaga is, amikor a kukorica hozama 4.96, a gabonaféléké pedig 4,64 tonna volt hektáronként. Az évjáratonként) öszszehasonlttásböl az tűnik ki, hogy a kukorica és a búza hozamai ellentétes arányban alakultak Vagyis a búzára kedvező évjáratok nem kedveznek a kukoricának és fordítva. Az évjáratok pedig váltakoznak, tehát hozzávetőlegesen minden második évben jó kukoricatermés várható. Ennek alapján az idei a kukorica évének mutatkozik. Tehát érdemes lesz mindent elkövetni a nagy hozamok elérése érdekében. De hogyan és mire kell összpontosítani a figyelmet? Ezekre a kérdésekre igyekeztek megadni a választ a közelmúltban Csilizradványon (Čiližská Radvaň) megrendezett kerületi kukoricatermelési konferencián, amelyen a kerület politikai és gazdasági irányítói, az illetékes kutatóintézetek, szolgáltató vállalatok. járási mezőgazdasági igazgatóságok és kukoricatermelő üzemek képviselői vettek részt. — A kukoricatermelésben előirányzott feladatok az 1985-ig szóló gabonaprogramból indulnak ki. Ennek értelmében az az idén 130 ezer hektárnyi területről 750 ezer tonna kukoricát kell termelni, ami pedig megköveteli az 5,7—5,8 tonnás hektárhozamok elérését — tájékoztatta a résztvevőket jaromír Algayer, a kerületi mezőgazdasági igazgatóság vezetője a főbeszámolóban. — Az előirányzott feladat reális, mert a kukoricatermesztés belterjesitésének lehetőségeiből, de főleg a rendelkezésre álló biológiai anyagból indul ki. Az útmutatást az idei feladatok teljesítéséhez a múlt évi tapasztalatokból meríthetjük. Igaz, az időjárási viszonyok nem kedveztek a kukoricának, mégis éppen ebben a kedvezőtlen évjáratban élesebben rajzolódtak ki az egyik oldalon a hiányosságok, a másik oldalon a szakértelemmel és a felelősségteljesen végzett munka. A hozamok alakulása szempontjából az egyik mérvadó tényező a tavaszi talajelőkészítés és a vetés. A munkákat úgy kell irányítani, hogy az április 15-töI április 30-ig terjedő időszakban — a' talaj hőmérsékletétől függően — a vetést tíz nap alatt elvégezzék. Erre a rendelkezésre álló vetőgépek maximális — nyújtott műszakban és kooperációban történő — kihasználása esetén megvannak az előfeltételek. A tapasztalatok szerint az elkésett vetés következtében a hozamok 200. de 500 kilogrammal is csökkenhetnek hektáronként, örvendetes tényként könyvelhető el, hogy tavaly a gazdaságok zömében a vetést agrotechnikai batáridőben és megfelelő minőségben végezték. De javult a vegyszeres gyomirtás is. A növényzet gazdag terméssel kecsegtető fejlődését azonban a hosszan tartó aszály és kánikula meghiúsította. Ennek következtében a kerületben csupán 73,4 százalékra sikerült teljesíteni a kukorica termelési tervét. Viszont a járások, illetve az egyes gazdaságok között az eredményekben tapasztalt szóródások — amelyek a járások átlagában 4 tonna körüliek voltak — a szubjektív tényezők jelentős Azokban a gazdaságokban, ahol mindent elkövetnek a nagy hozamok eléréséért, az öntözőberendezéseket is üzembe helyezték Fotó: —dek és árnyoldalai hozamalakító hatására utalnak. E tekintetben a dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) járás mezőgazdasági üzemei újra igazolták kimagasló szaktudásukat, fokozott igyekezetüket és a munkához való felelősségteljes hozzáállásukat. Egyedül a dunaszerdahelyiek szárnyalták túl járási átlagban a hat tonnás hektárhozamot, s ezzel 98,7 százalékkal tettek eleget a kukoricatermeléói tervüknek. A kerület 25 mezőgazdasági üzeméből, ahol a kukorica átlaghozama felülmúlta a hat tonnát, 15 gazdaság a dunaszerdahelyi járásból volt. Az igen kedvezőtlen időjárási viszonyok mellett is születtek csúcseredmények. Az élenjáró kukoricatermelők rangsorának legfelsőbb fokán — 8,02 tonnás átlaggal — a Nagymegyeri (Galovo) Agrokomplex, 7,51 tonnával a lúcsiak (Lúč), 7,27 tonnával a zsigárdiak (Žiharec), 7,13 tonnás átlaggal pedig a csilizradványiak helyezkedtek el. A jó tapasztalatokért nem kell messzire menni, az ország határain túl, amikor ezek idehaza is kéznél vannak, méghozzá költségmentesen — hangoztatta Algayer elvtárs. Ezért az élenjáró gazdaságok haladó módszereit célszerű minél szélesebb körben elsajátítani. Az előző év ugyancsak igazolta a termelési rendszerek alkalmazásának létjogosultságát. AVágsellyel (Šaľa) Kooperációs Körzet Bábolnai IKK rendszerébe 27 mezőgazdasági üzem kapcsolódott be összesen 19 ezer 676 hektáron. A rendszerbe vont korszerű termesztési technológia a kerületi átlaggal szemben 1,35 tonnával nagyobb termést eredményezett hektáronként Biztatóak a Bajai Kukorica Termelési Rendszer eredményei is. Ezt tavaly öt gazdaságban 2700 hektáron alkalmazták 5, 93 tonnás átlag, hozammal. Tehát a kerület vezetői helyesen vélekednek, amikor a kukoricatermelés további belterjesítésének lehetőségét a termelési rendszerekben látják. Az idén a termelési rendszerek keretén belül 72 ezer 848 hektáron — azaz a vetésterület 63 százalékán — termelik majd a kukoricát. Ebből az IKR 29 ezer hektáron, a BKR pedig 13 ezer 785 hektáron részesedik. Ezzel kapcsolatban azonban megszívlelendők Algayer elvtárs szaval, miszerint nem elegendő a termelési rendszer tagjává válni, hanem mindent el kell követni a termesztési technológia, tökéletes elsajátítása érdekében, elsősorban szigorú technológiai fegyelemmel és az agronómial munka alapszabályainak tüzetes betartásával. A kerület gazdaságai tavaly hasznos tapasztalatokat szerez, tek a betakarítással kapcsolatban is, főleg a szovjet Cherszonyec kombájnokkal, amelyekből 200 darab állt rendelkezésre. Bevezetésük óriási előnyt jelentett, mert segítségükkel lehetővé vált a kukorica egész növényzetének betakarítása. A jövőben viszont jobban ki kell használni ezen kombájnok nagy teljesítményét, főleg a nedves kukorica és a silókukorica begyűjtésében. A kukoricatermelés eredményeit értékelve nem hagyhatjuk figyelmen kívül a silókukorica termesztésének színvonalát, amellyel nemcsak az előző év vonatkozásában — amikor hektáronként mindössze 28,15 tonnát takarítottunk be —, hanem általánosítva sem lehetünk elégedettek. A több év átlagában elért hozamok korántsem felelnek meg a biológiai anyag adottságainak, sem a kerületben uralkodó talaj- és éghajlati viszonyoknak. A helyzet javítása érdekében feltétlenül át kell térni minden mezőgazdasági üzemben az egységes termesztési technológiára a termelés hasonló intenzitása mellett. Ma már több élenjáró mezőgazdasági üzemben, többek között a Csilizköz szövetkezetben is egységes módon termesztik a szemnek való és a silókukoricát, kiváló eredménynyel. Ahhoz, hogy ez a gyakorlatban mielőbb kiterjedjen, gazdaságok igyekezete és megértése mellett a tárca részéről is meg kell teremteni a szükséges anyagi-műszaki ellátottság feltételeit. A múlt évi tapasztalatok világosan igazolták, hogy a kukorica termesztésében inennyire fontos tényező a talaj jó víz. gazdálkodása. E tekintetben fel kell hívni a figyelmet az istállótrágyázás felbecsülhetetlen jelentőségére és szinte pótolhatatlan mivoltára. A rekordtermést elérő gazdaságukban évente a terület 25—30 százalékát részesítik istállótrágyázásban, hektáronként 40—50 tonnát is szétteregetve. További alapvető hozamnövelő tényező az öntözés. Tavaly 0,5—1 tonnás különbség volt a hektárhozamban az öntözött és az öntözetlen területek között. „Aki korán ad. az kétszer ad“ — tartja a közmondás, és ezt kell szem előtt tartani az idén is, mert a nedvességhiány jelentős. Sajnos sok mezőgazdasági üzemben késleltetik az öntözőberendezések beindítását. Pedig a vetés előtti „tartalék“ öntözés igen kedvezően befolyásolja a kukorica későbbi fejlődését és hozamának alakulását. Az idei évre nézve megállapítható. hogy a kukoricatermesztésben előirányzott igényes feladatok megvalósításához a feltételek adottak. Elsősorban kiváló biológiai anyag áll a mezőgazdasági üzemek rendelkezésére. Az előző évek. hez viszonyítva lényegesen javult a növényvédő szerekkel, de főleg a gyomirtó szerekkel való ellátás. A gépesítés színvonala ha nem is kiváló, de legalább kielégítőnek minősíthető. Ha az időjárás is egy kicsit kedvez, akkor megvan a remény a kívánt termés eléréséhez. Ezért célszerű lesz azokat a területeket, ahol a búza növényzete gyenge, felszántani és kukoricával helyettesíteni. Persze a legnagyobb hozamnövelő erő az emberek munkájában rejlik: a munkaszervezésben. az agrotechnikai fegyelemben, a szaktudásban, az igyekezetben. KLAMARCSIK MARIA A növénytermesztésben előirányozott Igényes feladatok megvalósítása olyan agrotechnikai intézkedések alkalmazását követeli meg, amelyek az összes ráfordítások maximális kiaknázását eredményezik. A mült évi aszály hatását valamennyi növénykultúra jelentős mértékben megsínylette. Azonban éppen ebben a kedvezőtlen évjáratban mutatkozott meg az irányítók és a szakemberek tudásának, rátermettségéinek és szervező képességének jelentősége a hozamok alakulásában. Többek között újra beigazolódott. milyen mérhetetlen tartalékok rejlenek a talajvízgazdálkodás megfelelő szabályozásában. Hiszen ugyanazon csapadékviszonyok között egy-egy agronómus vagy gépesítő képes volt a kétszeresét kihozni a talajból, mint mások. A műit évi nedvességhiány a termés betakarításának befejeztével nem ért véget, hanem érzékelhetően befolyásolta a talaj előkészítést, az ősziek kelését és későbbi fejlődését. Sajnos a vízhiány a tél folyamán sem enyhült. A talaj nedvességtartalma a jelenlegi időszakban is csekély. Dél-Szlovákia talajaiban végzett elemzések szerint 150 centiméteres mélységig a talaj víztartalma 110—130 milliméterrel kevesebb, mint az előző évben. A téli csapadék csupán a talaj felső 40—60 centiméteres rétegében javított valamit a vízgazdálkodás helyzetén, a mélyebb talajrétegek továbbra Is szárazak maradtak. Ebből a tényből kiindulva olyan talajművelésii módszerekhez kell folyamodni, amelyek a lehető legnagyobb mértékben óvják a meglévő talajnedvességet. A kedvező ökológiai feltételek kialakításában jelentős szerepet tölt be a tavaszi öntözés. Ebben az időszakban igen fontos a belterjes fűfélék öntözése, 30—40 mm-es adagban. A lucerna növényzete Is meghálálja a 40—50 mm-es adagü öntözővizet. Ugyanis az össztermésen az első kaszálás eredménye részesedik a legnagyobb arányban, ezért is olyan ton. tos a kedvező feltételek kfalakítása a kezdeti fejlődés szakaszában. Az öntözésben elsősorbán a jól fejlett és gyommentes növényzeteket kell előnyben részesíteni az első vagy második haszonévben, amikor az öntözés hozamnövelő hatása a legnagyobb. Az őszi búza öntözésére főleg a lucerna után vagy az öntözetlen elővetemények után vetett növényzeteket ajánlatos kijelölni. A büzafajták közül elsősorban a gyengébben bokrosodé fajtákat kell előnyben részesíteni. A cukorrépa megfelelő kezdeti fejlődése szempontjából is igen fontos az öntözés — 15— 20 mm-es adagban —, amely elősegíti az egyenletes kelést és az erőteljes fejlődést. Azonban figyelembe kell venni, hogy a cukorrépa öntözött körülmények közötti termesztése esetén 90—100 ezer egyedszámot kell biztosítani hektáronként. Az öntözőberendezések mielőbbi üzemeltetése szükségessé teszi ezek műszaki állapotának felülvizsgálatát, továbbá a növényzet állapotának felmérése nyomán az öntözés heti időtervének a kidolgozását. Per. sze számolni kell az éjszak«! fagyok lehetőségével Is, ezért figyelemmel kell kísérni a meteorológiai előrejelzéseket, valamint az Agrostav és az Állami Meliorációs Felügyelőség ide vonatkozó utasításait. Az időjárás további alakulását előre riem tudhatjuk. Egy azonban bizonyos: a talajok nedvességtartalma igen alacsony, ezért mindent el kell követni ennek megóvására, illetve pótlására. Szlovákia viszonylatában 200 ezer hektár öntözhető terület áll rendelkezésre. Ezt a nem csekély lehetőséget mint az egyik legjelentősebb belterjesftő tényezőt maximálisan ki kell használnunk. Michal šanta agrármérnök, a Bratislava! Öntözőgazdálkodási Kutatóintézet munkatársa Ä Juhtenyésztés nem elhanyagolható ágazat a hazai mezőgazdaság számára sem. A gyapjú értékes nyersanyaga textiliparunknak, amely kénytelen behozatalból fedezni a hazai szükségletet. Annak ellenére, hogy hazánkban a juhtenyésztés az utolsó években növekvő tendenciát mutat, korántsem lehetünk elégedettek. Ha áttekintjük az 1981-es statisztikai adatokat, láthatjuk, hogy 100 hektár mezőgazdasági területre 7,3 juh jut. Sok ez vagy kevés? Ezt csak akkor állapíthatjuk meg, ha figyelembe vesszük a többi ország adatait is. Világviszonylatban a Juhállomány-sűrűséggel a tizenhatodik helyet foglaljuk el. Az élenjáró juhtenyésztő országok, mint például Üj-Zéland, száz hektár mezőgazdasági területre számítva 378,2, Bulgária pedig 181,3 darab Juhot tartanak. Hazánkban összesen közéj 910 ezer darab juhot tartunk nyilván, ebből Csehországban 308 ezer, Szlovákiában pedig 602 ezer darabot. A juhtenyésztés időszerű kérdései Szlovákiai viszonylatban két kerület a közép-szlovákiai és a kelet-szlovákiai termeli a legtöbb gyapjút. A közép-szlovákiai kerületben az egyik legnagyobb gyapjútermelö járás a Rimavská Sobota-i (Rimaszombat), ahol a juhtenyésztésnek és a gyapjúfeldolgozásnak hagyományai vannak. A járás területén jelenleg hét fajta juhot tenyésztenek. A gyapjút két átvevőhelyen vásárolják fel, mégpedig Jesenskén és Hnúšfán. jesenskén csak tavasszal, Hnúšfán pedig kisebbnagyobb megszakításokkal egész évben. Az idén január közepén megkezdődött a CORRIDÄLE (ausztrál) juhok nyírása, ezt követik majd a Valaška és a Cigája Juhok. A juhtenyésztők a nagyobb haszon elérése érdekében gyakran keverik az egyes fajták gyapjúját. Átvételkor néha ez a legjobb szakembert is megtévesztheti. A szerző felvétele Gyapjúfelvásárlás Sajnos igazi szakemberből egyre kevesebb van a rimaszombati járásban. Az Idős szakemberek nyugdíjba vonultak, s a fiatalok pedig valahogy nem sietnek átvenni a stafétabotot. — Miért? — kérdeztem Kovács Gyulától, aki hosszú évek után az első fiatal ezen a pályán, s aki most készül az első önálló felvásárlásra. — Magam sem tudom, hogy miért, de szorongok egy kicsit, pedig tavaly jó tanítómesterre találtam Ián Gregčo személyében. Nem is a munka, talán a felelősség súlya az, ami ölömként nehezedik Ilyenkor az ember vállára. A terméket úgy kell felvásárolni, hogy minőségileg teljes mértékben megfeleljen a feldolgozó üzemeknek, különben nem veszik át a szállítmányt. Ügyelni kell a helyes válogatásra, arra, hogy a gyapjú a minőségének megfelelően legyen besorolva. Figyelni kell a nedvesésgre, mert a túl nedves gyapjú (17% feletti) bemelegszik, befülled. Csak élő juhről szabad gyapjút felvásárolni, — a holt gyapjú, az elpusztult állat gyapjúja nem rugalmas. rántásra elszakad — és még sorolhatnám tovább a hasonló követelményeket, melyekkel egy felvásárlónak tisztában kell lennie. A másik oldalról véve, ez megtiszteltetés és alkalom számomra, hogy bizonyítsak. Most megmutathatom, hogy nagyobb feladatok megoldására is képe« vagyok. Biztató, hogy Jó segítőtársakra támaszkodhatok. Valamennyien több éves gyakorlattal rendelkeznek, van olyan is közöttük, aki csaknem harminc évet töltött a szakmában. Farkas Ottó X Pótoljuk a csapadékhiányt!
