Szabad Földműves, 1984. január-június (35. évfolyam, 1-26. szám)

1984-04-07 / 14. szám

.SZABAD FÖLDMŰVES 1984. április 7. • HORGÁSZÁT • HORGÁSZÁT • HORGÁSZÁT • HORGÁSZÁT • HORGÁSZAT • HORGÁSZÁT • HORGÁSZÁT 9 HORGÁSZAT 9 HORGÁSZAT ф Az SZHSZ mölt övi IV. országos kongresszusán el­hangzott főbeszá­­molóból és a kül­döttek hozzászó­lásaiból arra kö­vetkeztethettünk, hogy a hor­gászvizek általá­nos szennyezettsé­gének tartóssága és a szilárduló te­gyelem ellenére évente egyre töb­ben kérik felvéte­lüket az alapszer­vezetek valame­lyikébe. Az alap­szervezetek jelen­tékeny hányadá­nak a taglétszáma tehát felduzzadt. A vezetőségek kép­telenek Így a ta­gok rugalmas Irá­nyítására, az igé­nyes feladatokra való felkészítésé­re. A közelmúltban Ponesz Józseffel, az SZHSZ érsekújvári (Nové Zámky) vá­rost szervezetének titkárával arról be­szélgettünk, hogy a nyugat-szlovákiai kerület egyik leg­népesebb horgász­szervezetében ho­gyan birkóznak meg a kongresszus irányelveiből ere­dő fő feladatokkal. Mielőtt erre ki­térnénk arról is szólni kell, hogy az előző kongresszus által kitűzött fel­adatokat maradék nélkül teljesítet­ték, s ezzel kedvező feltéteket hoz­tak létre az újabb célok megvalósí­tására. A szervezet városi bizottsága ki­emelt feladatnak tekintette az eltelt időszakban a tagok létszámának a bővítését, és minőségi összetételé­nek szüntelen 'javítását. Az élénk társada^i tevékenység, a jól szerve­zett eszmei-politijtai és szakmai ne­velés rendkívüli módon felélénkítet­te a tagok érdeklődését. A szerve­zett horgászok mind a Nemzeti Front, mind a városi szervezet -által előké­szített társadalmi akciókba öntuda­tosan és szívesen bekapcsolódnak, ko­moly társadalmi értéket hoznak lét­re. Ezzel magyarázható, hogy a fel­adatokat sikeresen megvalósítják. A városi szervezetnek jelenleg 1440 nyilvántartott tagja van. Közü­lük 1049 a felnőtt, 99 a fiatal és 292 a pionírhorgász. A jó áttekinthetőség és szervezeti élet, valamint a társa­dalmi tevékenység elmélyítése céljá­ból négy városkerületi szervezetet alakítottak. Az esetenkénti 11 tagú vezetőség közreműködésével ezek sa­dobősport szakosztály né* ját hatáskörben eredményesen dol­goznak. A városkerületi szervezetek vezetőségeinek a munkája tehát egy­re javul, ami a tagsági fegyelem sži­­lárdulásával is lemérhető. — A szakbizottságok a városi ve­zetőség irányításával milyen munkát fejtenek ki a tagok körében? — kér­deztem Ponesz elvtársat. — Szakbizottságaink mindegyeké sikeresen dolgozik, és jelentős mér­tékben hozzájárul a fegyelem szilár­dításához. Szép sikereket ér el pél­dául az új tagok oktatásával foglal­kozó szakbizottság. Tőlünk ugyanis csak az kaphat horgászati engedélyt, aki rendszeresen részt vesz a bizott­ság elméleti és gyakorlati oktatá­sain, s eredményesen vizsgázik. A múlt évben például 352 új tagot avat­tunk, s mivel mindannyian eredmé­nyesen vizsgáztak, megkaphatták a horgászati engedélyt. — Hasonló jó munka jellemzi az eszmei-politikai, a kulturális-nevelő, a fiatalokkal foglalkozó, a horgászsport fellendítését szorgalmazó, a horgász­vizeket gondozó, a beruházó és a fe­gyelmi bizottság tevékenységét. Dr. Mészáros György és a hány tagja edzés közben Ä horgászszervezet vezetőinek és tagjainak jó munkáját dicséri az or­szágos, sőt a nemzetközi szintű sport­­tevékenység. Dr. Mészáros György sportmester, továbbá Margita Dostá­­lova a . dobósport-kategóriában már sok örömet szerzett különféle verse­nyeke« a szervezet tagjainak. Dr. Mé­száros mind a hazai, mind a nemzet­közi küzdőtéren kimagasló sikerek­kel képviselte szervezetét. A halfogó versenyek viszont az utóbbi időben nem erősségei a szer­vezetnek. Szükséges tehát, hegy szi­gorú edzésekkel törekedjenek az or­szágos és a nemzetközi szintű telje­sítmények elérésére. Tény, hogy a szervezetnél mutatkoznak a generá­cióváltás problémái. Szükségessé vá­lik tehát, hogy az illetékes szakbi­zottság még következetesebben fog­lalkozzon az utánpótlással. így bizo­nyos időn belül visszahódíthatják majd a régi jó hírnevet. Az érsekújvári városi horgászszer­­vezet szlovákiai viszonylatokban szin­te egyedülálló a halivadéknevelés és önellátás tekintetében. Ugyanakkor az SZHSZ kerületi bizottságán ke­resztül más alapszervezeteknek is elad Ivadékot. A múlt évben saját vi­zeikbe több mint 27B ezer korona ér­tékű, túlsúlyban máreles halat te­lepítettek. A kerületi tervek értel­mében viszont 146 ezer 086 korona értékű hal kihelyezésével számoltak. Becsületükre válik, (hogy a vizekbe 8400 kiló háromnyaras, 1450 kiló két­­nyaras, 550 kiló egynyaras, ?50 ezer darab gyorsnevelésű pontyot, 170 kiló két-háromnyaras csukát, 230 ki­ló kétnyaras süllőt, 4650 darab ezüstkárászt és 800 darab dévért te­lepítettek. Így rendkívül kedvező fel­tételeket biztosítottak a tagok részé­re, a gazdag halzsákmány elérésére. A céltudatos munka nagy eredmé­nye, hogy a fontosság figyelembe vé­telével határozták meg a beruházá­sok sorrendjét. A jó gazdasági érzék és a szervezőképesség bizonyítéka, hogy egyszerre nyolc egymást átfedő komoly beruházás kivitelezésére vál­lalkoztak. Ezekből néhány részben, vagy már teljesen elkészült. Felújították például 1 millió 600 ezer korona ráfordítással a szervezet halgazdaságát. Készen áll és sikere­sen üzemel a horgászszervezet ha­lászcsárdája. ahol a vendégek szí­vesen elidőznek. Az újabb beruházá­sok is hamarosan befejeződnek, vagy megkezdődnek. A kész és a még ké­szülő beruházások értéke meghaladja az 5 millió 900 ezer koronát, jelen­tős beruházásnak tartják a gazdasági és a szociális célokat szolgáló épít­mények kivitelezését. Ezeket két éven belül befejezik, s így tulajdon­képpen elérhetik ebben a tekintetben a- teljesség szintjét, hiszen a halsza­porító s nevelő, valamint a többi lé­tesítmények hasznára válnak a szer­vezetnek. Csak természetes, hogy a halmentésről sem feledkeznek meg. A vizek gondozásával és minőségi ellenőrzésével foglalkozó bizottság­Halfogó verseny a szervezet egyik jól halasított taván nak a múlt évben sok munkája akadt. Gondot okozott egyebek közt a vizek' gyakori szennyezettsége. A múlt év áprilisában az első számú cergát vi­zének túlzottan nagy szennyezettsé­gére figyeltek fel. A vízszennyezést a vágsellyel (Sala) DUSLO szenny­víztisztítójának elégtelen működése' okozta, ami nagyarányú halpusztulás­sal járt. A 116 ezer 877 korona érté­kű kárt ugyan megtérítették, viszont a környezet károsodást szenvedett. Ugyanakkor szeptemberben és októ­berben a Zsitva folyón Dolný Óhaj alatt állapítottak meg -vízszennyezést és nagyarányú halpusztulást. A 215 ezer koronát meghaladó kárt a Szlo­vákiai Keményítőgyárak Dolný Ohaj-1 üzemének a szennyezése idézte elő. Az összegből 87 ezer 298 koronát az újvári, s a több mint 128 ezer koro­nát a hurbanavói szervezetnek téríti a károk okozója. A répakampány eleién viszont a Šuranyi Cukorgyár szennyvize« Nyit­­ra folyón okozott érzékeny szennye­zést. Nagy halhullást nem észleltek, a mérgezés viszont gátolta a halak további fejlődését. Ez persze nem az első eset. A cukorgyár szennyvize más években is érzékeny károkat okozott a horgászszervezetnek. Szük­séges, hogy a szennyezés okozói sa­ját hatáskörükben gondoskodjanak róla, hogy megelőzzék a szennyező­dések előfordulását. Bár a városi horgászszervezetnél szilárdult a fegyelem, egyedi esetek mégis előfordulnak, melyek termé­szetüknél fogva az alapvető felada­tok megsértésének minősíthetők. A múlt év végén például 75 horgász a szervezet titkárságán nem adta le a halfogó naplót, és 151-en nem tel­jesítették a hor­gászszervezet által meghatározott kö­telező munkafel­­adatot. A .városi szervezet vezető­sége tiszteletben tartja a városi kon­ferencia határoza­tait, így a szabály­­sértőknek az idén nem adja ki a hor­gászengedélyt. Ez nem kis büntetés egy olyan szerve­zetnél, ahol a hal­fogás esélyei а ч gondosan végzett" haltelepítés követ­keztében meglehe­tősen nagyok. HOKSZA ISTVÁN • VADÁSZAT • VADÁSZAT • VADÁSZAT • VADÁSZAT • VADÁSZAT • VADÁSZAT • VADÁSZAT 9 VADÁSZAT 9 VADÁSZAT • Az erdőgazdálkodás ágazataiban a bő­vített újraterme­lés két úton valósítható meg. Az egyik út az er­dőterület abszolút növe­lése olyan körzetekben, amelyekben az erdőgaz­dasági termeléssel ma­gas hozamok biztosítha­tók. Az új erdőtelepíté­sekkel és fásításokkal hazánk erdőterülete a felszabadulás óta mint­egy 900 ezer' hektárra^ bővült. A 7. ötéves terv-' időszak éveiben viszont az erdőtelepítés és fásí­tás várhatóan 90 ezer hektár körüli lesz. Eb­ből 10 ezer hektár az erdőgazdasági, 80 ezer hektár viszont a mező­­gazdasági ágazatok terü­letein - valósul meg. Amellett, hogy az új te­lepítések távlati szem­pontból javítói lesznek • íakészletnek, egyben rontos talajvédelmi és környezetátalakító fel­adatokat Is betöltenek. A múlt év tavaszán a közép-szlovákiai kerület­ben tr szélviharok nagy károkat okoztak. Főleg a Banská Bystrica-! Ál­lami Erdőgazdaság igaz­gatóságának területein volt sok a szétdöntötte fatörzs. Ezt a fatömeget több mint 100 ezer köb­méterre becsülték. Az erdőtelepítések és fásítások hatékonyságá­nak növelése céljából a korábbinál gondosabban kell felkészülni a beru­házásokkal. .Nagyobb hangsúlyt kell kapnia egyes műveletek gépesí­tésének, a korszerű, te­hát ^ gazdaságos szapo­rító anyagtermelést eljá­rások alkalmazásának. A fejlesztésekkel összhang­ba kell hozni a szak- és betanított munkaerőkép­zést. Dicséret jár a Garam menti erdészeknek a szép erdősítésekért. Ér­zel tulajdonképpen Igye­keztek helyrehozni a múlt fogyatékosságait, a legeltetés túlkapásainak szomorú következmé­nyeit. Akt figyelemmel kísé­ri az eseményeket az er­dőgazdálkodásban, az egyúttal gondolkodik Is, ezért lehetetlen, hogy ne látná meg a jelenünket irányító s a jövőnket al­kotó összefüggéseket. Az erdőgazdaság igazgatója a dolgozók szakmai to­vábbképzése mellett gon­doskodik munkatársai tá­jékozottságának bővíté­séről is, nevezetesen az erdőgazdálkodás és a tájrendezés kapcsolódá­sáról stb. A gazdasági vezetők figyelmébe aján­lotta a szabályozó rend­szer mélyebb megismeré­sének a szükségszerűsé­gét, hogy az adott lehe­tőségeket jobban kihasz­nálhassák. Kézzelfogható eredmények ezen a té­ren csak az utóbbi évti­zedekben születtek. Ezek viszont iparpolitikai szempontból Is jelentő­sek. ■ ' • ♦ • A vadfajok mennyiségi és területi megoszlását úgy kell Irányítani, hogy egy-egy körzetben állan­dóan legyen olyan vad, amellyel a hazat továbbá a külföldi vadászok Igé­nyelt teljes mértékben kielégíthetjük. Jelenleg elsősorban a szarvas, a vaddisznó, a medve, s részben az őz ilyen vad­fajunk. A siket- és a nyírfajd, a farkas és a hiúz lövése tilos. A körülmények figye­lembe vételével a múlt vadásztdényben 54 szar­vasbikát, 47 szarvastehe­net, 42 borjút, 44 vad­disznót és 14 őzet lőttek az erdőgazdaság vadász­­területén. Az illetékes szervek a külföldi vadászok részé­re két medve kilövését engedélyezték, s közü­lük az egyiket megse­bezték. A napokig tartó keresés viszont ered­ménytelen maradt. A vendégvadász a megseb­zett medvéért járó össze­get természetesen kifi­zette, az Állami Erdé­szetnek. Az erdei vadgazdálko­dás fő feladata az eltart­ható törzsállomány biz­tosítása. A vadászterüle­teket gondozó kollektí­vák a felmérhetetlen ér­tékű vadállomány őrzé­séért, az ésszerű és szak­szerű vadgazdálkodásért, valamint a - vadászatért egyformán felelősek. Olyan szakaszhoz érkez­tünk, amikor az állo­mány fenntartásának, megőrzésének és további fejlesztésének kedvező feltételei vannak. -Min­den vadfajból a szükség­letnek megfelelő a törzs­­állomány. A fejlesztés tehát erre alapozható. J. M. HABROVSKÝ Az erdűk és madarak 4 hónapja Barangolás az erdőben Az erdőkerülővel barangolás közben ta­lálkoztam Össze, amint fegyverével a vállán a távolabbi dűlő jelé ballagott. Rám tekin­tett, majd megállt mellettem. — Sejtettem, hogy találkozunk, — szólt nagyon csöndesen és kezet nyújtott. Egy tuskóra telepedve tovább beszélget­tünk. t Az első szalonka a napokban gyorsan húzott el fölöttem .majd eltűnt a fák sűrű­jében — említette. Amikor már ereje van a napsugárnak, szinte lélegzik a föld. A természetjáró va­dász érzi a tavasz illatát, áhítattal beléleg­­zi a bársonyos levegőt. Vidámság tölti el, mert tudja, hogy közeleg a kikelet. — A hozzánk érkező örvös galambokból többet láttamK szalonkát viszont csak egyet. Ismerősöm szavait f élbe szakít ott a, mert megrezzem a pürűség, s erre figyelni kel­lett. * » Az erdőt járó ritkán szól. A vadász em­ber anélkül is tudja, mit kell tenni. Jelek­kel figyelmezteti társát. Minden mozdulata jelent valarpit. A beszéd tehát elkerülhető. Jó jélőrát bandukoltunk együtt, aztán le­telepedtünk. Előszedtük az elemózsiát, mert megéheztünk. Aztán az erdőkerülő hozzám­­jordult. — Szép csöndes időnk van. Meg se reb­ben a szellő. Reményt keltettek bennem a közhelynek tűnő csöndé' szavak, összecsomagoltam az elemózsiát és a tarisznyába tettem. — Valóban szép csöndes a táj. Langyos san enyhe a levegő. Mi meg tovább ballag­tunk, s az oldalvást elterülő múlt évi vá­­gáson alig köhajításnyira egy szarvas csör­tetett. Messzire hangzott a csörtetése, az erdőre azonban hamarosan csönd borult. Ml meg-lecövekeltünk. — Maradjon Ш,. én meg arrébb körül­nézek. Szeretek nézelődni, megfigyelnt, amint az öreg Nap bebújik a látóhatár mögé. Ilyenkor kissé megmozdul a szellő, és le­helet jinoman simogatja az arcokat. A Nap leáldozott, a levegő kissé lehűlt. Regombol­tam a kabátom. A csöndes táj szalonka húzást sejtetett. A magasságokat kémleltem. A reményvesz­tés határán elmerengve az est-hajnali csil­lag jényét néztem. Ekkor húzott el felettem néhány szalonka. A szívem a torkomban dobogott. A tőlem kissé távolabb figyelő erdőkerülő nem lőtt. Mire a húzást észre­vette, a szalonkák már messze repültek. Besötétedett. Hallottam, amint vadász is­merősöm felém ballag. Látta őket? — kérdezte, amikor mel­lém ért. — Igen, láttam szóltam csöndesen. Bizony elszalasztottá a lövést, pedig jő lett volna ha ... Indultunk hazafelé, de titokban mindket­ten arra gondoltunk, hogy a szalonkák meg­tréfáltak bennünket. Persze másnap is ki­mehettünk gyönyörködni bennük, s a zsák­mány sem maradt el.

Next

/
Thumbnails
Contents