Szabad Földműves, 1984. január-június (35. évfolyam, 1-26. szám)
1984-04-07 / 14. szám
r m t utóbbi években ked-Л vezó fejlődésnek Indult 1 * a háztáji nutriatenyésztés. Ehhez egyebek között az öllatok látszólagos Igénytelensége is hozzájárulj. Persze rövidesen kiderült, hogy rosszul teszí, aki az igénytelenséget általánosítja, akár a takarmányozás, akár a tartási körülmények vonatkozásában. Elfogadható szaporulatot, jó tenyésztési eredményt csak azok tudnak elérni, akik jól Ismerik az állatok sajátos tulajdonságait és igényeit. Sorainkkal — megfelelő szakirodalom hiányában — a nélkülözhetetlen Ismeretek gyarapítását kívánjuk szolgálni. A faj természetes élőhelyét tekintve, igencsak eltérő éghajlati viszonyokkal találkozhatunk. A trópusi klímától a hideg övezetig a nutria mindenütt megtalálható, tehát érthető. hogy ennek megfelelően több alfaja alakult ki. Azonban ezeknek mindegyikére jellemző. hogy életterükben valamilyen vízfelületnek feltétlenül lennie kell. A nutria kimondottan igényes a víz tisztaságára. A lebegő anyagokkal szennyezett, zavaros vizet nem kedveli, csak az élő, öntisztulásra képes, növényekben gazdag vízfelület közelében ver tanyát. A nutria testének felépítése a vízi élethez alkalmazkodott. Mellső végtagjai rövidek, inkább csak a takarmány megfogására alkalmasak. A hátsó végtagok jóval erősebbek, hosszú ujjakban Végződnek, melyek között úszóhártya található. A nutria jó úszó, viszont a szárazföldön nehezen mozog. Az úszóhártyákon kívül a szájüregben, az orrgaratban és a hallóvezetékben található vízelzáró lebenyek is bizonyítják, hogy az állat anatómiai felépítése a vízi életnek megfelelően alakult. További érdekesség az emlők elhelyezkedése a nőstényen. A 8—10 csecsbiinbót az oldalakon találjuk, csaknem az állat hátán. Ez lehetővé teszi az anyának, hogy a sekély vízben hasalva vagy akár úszás közben is táplálhassa kicsinyeit. A nutria háziasítása nem régi keletű. A tervszerű kiválasztáson, a mesterséges szaporításon és a színváltozatokon kívül, alig van eltérés a vadon élő és a tenyésztett példányok tat, hogy az anyák első 2—3 ellése adja a legjobb eredményt. Ugyanakkor a legjobb szaporaságot feltehetően akkor érjük el, ha a bak ellés után azonnal befedezi az anyát. Ilyenkor ugyanis nagyobb a megtermékenyülési esély. Az első lwarzás általában 1—6 nappal az ellés után jelentkezik, de csupán 1—3 napig tart. A bak ebben az időszakban* között. A házi tenyésztés 60— 70 éve persze nem is elég ahhoz, hogy a lényeges változások öröklésileg rögzítődjenek. Viszont komoly eredményt értünk el az állatok vadságának mérséklésében. A házi szaporítás következtében fokozatosan csökken az agresszív, harapós, támadó kedvű példányok száma. Ez persze érthető Is, hiszen senki nem akar agresszivitással jeleskedő állatokat tenyészteni, mert a nyugodtabb vérmérsékletű egyedek jobb takarmány-értékesítők, falkásításuk és pároztatásuk is könynyebben megoldható. A nutria színét illetően, több változatról, mutációról beszélünk. A legelterjedtebb standardon kívül fekete, fehér, arany és több pasztell változattal találkozhatunk. A mi értékesítési körülményeink közepette Inkább csak a prém minőségének, az állat száporaságának, tartási tulajdonságainak, valamint a testnagyságnak van jelentősége. Megbizonyosodtunk afelől, hogy a tenyésztési költségek nagyobb mértékben csökkennek, mint ahogy a szaporulat emelkedik. Az alomszám értékelése arra is rámutöbbször felkeresi az ivarzó nőstényt, de arról nincsenek megbízható adataink, hogy ez javítja-e az alomszámot. Ami a szaporaságot illeti, az elért eredmény az állatok erőnlétének, a tartási körülményeknek és a takarmányozásnak a függvénye. Ha figyelembe vesszük a nutria 128—130 napig tartó vemhességéí, a legjobb anyáktól évente akár 15 fiókát Is nyerhetünk. Persze elég gyakori — vagy mondjuk inkább, hogy általános — a tízen felüli szaporulat. jó tudni, hogy a rágcsálók — ide soroljuk a nutriát is — nem olyan érzékenyek a rokontenyésztésre, mint a többi háziállat. Zárt állományforgő esetén, amikor arra törekszünk, hogy néhány generáción keresztül idegen állat ne kerüljön be az állományba, a rokontenyésztés elkerülhetetlen. Több tenyésztő vallja, hogy 9 zárt állományforgónak nagy előnye, hogy jobban megismerhető az állomány, pontosababn figyelemmel lehet kísérni a családok ivadékainak eredményeit stb. Az ilyen állomány gyorsan egyöntetűvé válik, a folyamatos kiválasztás során a gyenge, továbbtartásra alkalmatlan egyedek gyorsan eltávolíthatók az alapállományból. Több tenyésztő a kiemelkedő teljesítményű bak leszármazottaira alapozva alakítja ki a tenyészvonalakat; például a kiszemelt apaállatot — egy nemzedék kihagyásával — az unokák pároztatására használják. "A zárt tenyésztési rendszer járvány védelmi szempontból kimondottan előnyös. Több fertőző megbetegedés — közöttük az emberre is veszélyes szalmonellózis — általában rejtett alakban fordul elő az állományokban. A fertőzéstől mentes állomány tehát az újonnan vásárolt, látszólag egészséges egyedektől elkaphatja a betegséget. Ha a zárt vonalak nem . is mentesek a fertőzéstől, a betegséggel kapcsolatos veszteségek Idővel megállapodhatnák néhány megbetegedésnél. A nutria elhelyezésével és tartásával kapcsolatos vélemények távolról sem egységesek. Az intenzív, ketreces tenyésztéssel kapcsolatos vélemények Is különbözőek. Vannak !ö eredmények a vízmedencés módszernél, de a szárazon tartott állományoknál is. Állategészségügyi szempontból kétségtelen, hogy a hagyományának mondott, vízmedencét al. kalmaző módszer esetén igen kqmoly a víz elszennyeződése, ha a medencében a vizet csak időközönként cserélik. Ennek megfelelően nő a fertőzés veszélye, elsősorban a szopós kicsinyek számára. Sajnos elég gyakori látvány, hogy a medencében úszó nútriának a feie jóformán ki sem látszik a víz felszínén lebegő ürülékből. A vízmedence gondozása, a víz rendszeres cseréjének szükségessége, illetve a medence tisztogatásának elkerülhetetlensége igencsak munkaigényessé teszi a nutrtatenyésztést. Dr. Kórósi Rudolf, állatorvos A gortvai Unter Isiván galambász .nevét Járásunk, sőt hazánk határain túl is sokan Ismerik. Gyönyörű parókás angol galambjai sok jeles kiállításon megnyerték az értékelő szakemberek és a látogatók tetszését, következésképpen tenyésztőjük egyre több elnyert díjjal büszkélkedhet. Unter István húsz éve foglalkozik behatóan a galambtenyésztéssel. Tagja az ostraval központtal tevékenykedő klubnak, kedvenceivel rendszeresen részt vesz a járási, a kerületi, valamint az országos és a nemzetközi seregszemléken. Galambjai tavaly Ostraván és Kralovicén tiszteletdíjat nyertek, a magyarországi Nyíregyházáról pedig faftagyőztesként tértek meg. A korábbi hazai versenyeken /Nitra, Brno, Plzeň, Hradec Králové) szintén több alkalommal nyertek galambjai tiszteletdíjat, és akkor a járást meg , a kerületi kiállításokról még nem beszéltünk. Unter István egyébként is lelkes állatbarát. Mivel Gortván egyelőre nem vert gyökeret a szervezett állattartást mozgalom, néhány társával együtt az SZKSZ fesenskéi helyi szervezetében dolgozik. Juhokat, nyulakat meg baromfit tenyészt s szabadidejének nagyobb részét e kedvtelésének szenteli. Ha egyszer mégis megalakul Gortván a kisállattenyésztők szervezete, abban bizonyára a neves galambásznak is jelentős szerepe lesz. Kép és szöveg: Farkas 0. <* > A lehetőségek kihasználására törekednek Nemrég Nededen (Negyed) Jártunk. A község kertészkedő! mozgalmának hagyományai, eredményei és fejlesztési lehetőségei felől Izsák Józseffel beszélgettünk. A Szlovákiai Kertészkedők Szövetsége helyi alapszervezetének egykori alapító tagja jó pár éve titkári minőségben intézi a szerződéses háztáji árutermeléssel fogialatoskodók ügyes-bajos dolgait. r Vendéglátónk elmondta, hogy a faluban jó és gazdag hagyománya van a háztáji kertészkedésnek. Évtizedekkel ezelőtt kevés jó földje volt a falunak, ezért a néhai gazdák a szerény jövedelmet biztosító gabonák és kapások helyett a piacokon igencsak keresett zöldségnövények termesztését választották. Egy időben hagymásoknak, később káposztásoknak, újabban meg uborkásoknak nevezik a falu kistermelőit. Ezzel azt is elárultuk, hogyan változott a piac, és ezzel összefüggésben a termelők érdeklődése. Úgy mondják, volt is meg van Is becsülete a piacokon az itteni terményeknek. Volt Idő, amikor egy kosár vöröshagymáért ugyanannyi gabonát kaptak a termelők. Amikor mások is megtanultak vöröshagymát termelni^ a falubeliek átváltottak a káposztára. Kevés eret tartalmazó, finom levelekből álló, kőkemény káposztát termeltek, nem volt gondjuk az értékesítéssel. Most inkább salátauborkát meg egyéb, helyben értékesíthető zöldséget termelnek, természetesen szerződéses alapon. Persze, ha itthon nem kell az árujuk, főidényben bizony még most is többen nyakukba veszik az országot. Jó partner a Zelenina, mondogatják, de azért annyira nem Jó, hogy a kistermelők teljes árukínálatának felvevőpiacot tudna biztosítani. No, de ne vágjunk elébe a dolgoknak, hiszen még azt sem tudjuk, hogyan is vert gyökeret a községben a tervszerű háztáji árutermelési forma? Izsák Józsefé a szó. — A mi falunkban hetvenháromban alakult meg a kertészkedőket tömörítő alapszervezet Néhány lelkes kistermelővel hetekig jártuk a falut, de végül Is elértük, hogy a sorsdöntő tanácskozásokon harminchármán szavaztunk a szervezett tevékenység mellett. A korabeli Igényeknek megfelelően, salátával és fokhagymával indultunk, de pár év múlva már ml is fóliáztunk. Az első felvásárló központot hetvenhétben nyitottuk, ami újabb lendületet adott a mozgalomnak. Most két megbízott felvásárlónk van, de alighanem még egy központot kell nyitnunk, mert nagy a falu, sok a termelő és a két felvásárló nem győzi a munkát. Az elmondottak igazolására, ejtsünk néhány szót a háztáji árutermelés múlt évi eredményeiről. Mint megtudtuk, a faluban tavaly 475 tagja volt a kertészkedők alapszervezetének. A kistermelők összesen 6.7 millió korona értékben szállítottak zöldséget a háztájiból. Ha figyelembe vesszük, hogy a családok zömmel 6—7 áras házikertet’ művelnek, akkor az elért forgalom igencsak komolynak mondható. Persze, az esetek többségében .legalább kétszeri terület-kihasználásról kell beszélni, node azért van a föld, hogy teremjen. — Ha már értékelünk, hadd mondjam el azt Is, hogy a jelzett forgalom nem tükrözi teljes mértékben alapszervezetünk tagjainak szorgalmát — Jegyezte meg Izsák ©Ívtárs. — igaz, hogy legutóbb 520 tonna salátauborkát, 95 tonna görögdinynyét, 80 tonna paradicsomot, több ezer karalábét, karfiolt. sok-sok láda retket, karottá*, zöldhagymát és egyéb zöldségfélét értékesítettünk, de ugyanakkor legalább egy millió' korona értékű zöldséget beszántottunk, illetve elpocsékoltunk, mert nem akadt rá vevő. Hogy csak egy példát említsek, körülbelül 12—15 mázsa fokhagyma még mindig a padlásainkon várja sorsának beteljesülését. Hogy az évente ismétlődő értékesítési gondok mennyire befolyásolják a termelőkedv alakulását? Cgy tűnik, ebben a községben még bizakodóak az emberek. Az alapszervezet tagjainak száma ezúttal 51 tővel gyarapodott s a kistermelők 922 tonna zöldség értékesítésére kötöttek szerződést a Zelenina nemzeti vállalat galantai üzemével. A megállapodás 14 féle zöldséget említ. A nagyobb tétel megint uborka, paprika, paradicsom és görögdinnye lesz. Mivel a kertészkedők a jelzettnél lényegesen nagyobb teljesítményre képesek, felvették a kapcsolatot а Nové Zómky-i (Érsekújvár) konzervgyárral, amelynek cseresznyepaprikát, vöröshagymát, meg paprikát fognak termelni. Azonkívül 350—400 tonna salátauborka megtermelését is vállalnák, de még nem találtak rá felvásárlót. —deK A szőlőtermesztés fejlesztésében és boraink minőségének javításában jelen'ős szerepük van a borversenyeknek. Éppen ezért őrömmel nyugtázzuk, hogy a nagyüzemek több évtizedes múltra visszatekintő hagyománya mellettt, újabban a kertészeti alapszervezetek is egyre gyakrabban rendeznek ilyen versenyeket. Az elmondottakból kiindulva talán nem árt, ha tömören öszszefoglaljuk — mi minden szükséges egy jó borversenyhez s hogyan is zajlik a minták értékelése? \ szervezőknek mindenekelőtt a bíráló bizottság összeállításáról kell gondoskodniuk. A csoport 3—5 tapasztalt szakemberből álljon. Persze a hozzáértés önmagában nem elég. Ha valóban hiteles eredményekre vágyunk, akkor nagyon ügyeljünk arra, hogy kizárólag egészséges (a nátha is betegségnek számít), jó látású, szaglású és ízlelésű egyénekre bízzuk az értékelést. \ csendes, világos és fűtött helyiségben minden bizottsági tagnak külön asztalt kell biztosítani. tegyen kéznél gyertya. minden asztalon alma vagy sajt — esetleg mind a kettő —, hogy a bírálók kóstolgatás közben tetszés szerint fogyaszthassanak valamit a jó 3 Ízlelési készség megtartása érdekében. A verseny természetesen titkos, vagyis a beérkezett mintákat nyilvántartásba vétel ntán számokkal kell ellátni, hogy a zsűri ne tudja, kinek a borát értékeli. A bor elbírálását érzékszerveinkkel végezzük. Szemünk az ital tisztaságát, színét és fényét értékeli, orrunk a bor illatát, bukéját, nyelvünk pedig az izét minősiti. S még a fükelleines, melynél érezhető a szőlőtől származó, enyhe érési illat. A fiatal bornak újbor illata van, ami a seprőtől és a széndioxidtúl ered. A félben tartót hordóból származó bor puha az oxidációtól. A borhibát meg a direkttermő szőlőt a szagáról lehet megkülönböztetni. Figyelmes szaglással a bor betegségei is megállapíthatók. A BORVERSENYEKRŐL lünknek is akad dolga —■• pohárba töltéskor a bor hangját rögzíti. A tisztaság elbírálása során találkozunk átlátszó és nem átlászó, illetve fényes, tükörtiszta vagy fénytelen, homályos. fátyolos, esetleg törött borokkal (ha a zavarosság mellett színváltozás is jelentkezik). A bor színének értékelésekor abból indulunk ki, hogy az ital színe összefügg a fajtával és a minőséggel. Az újborok majdnom színtelenek, de később már színárnyalatokkal találkozunk. A Zöld veltelini például világossárga, az Olasz rizling zöldesfehér stb. A minőségi borok aranysárgák (tokaji), a vörösek világosak (siller) vagy sötétek (Bikavér), attól függően, hogy milyen az évjárat, illetve milyen technológiával volt a szőlő feldolgozva. Az illat (búké) többnyire A zamat elbírálásában a szaglásnak és az ízlelésnek egyaránt szerepe van. A zamat mindig a szőlőtől származik és lehet kellemes vagy kellemetlen. Az illat és a zamat együtt adja a bor ízét. Ha több mintát ízlelünk egymás után, közben mindig várni kell egy keveset. amíg az előző bor íze eltűnik. Előbb mindig a bor egészségi állapotát vizsgáljuk, s csak végül értékeljük az alkotó részek összhangját. Az alkotó részek közül elsőként mindig a sav tűnik ki. Az éretlen szőlőből sajtnlt bor kellemetlenül savanyú. A savtartalomnak összhangban kell lenn:e az ital összetételével. Például az Olasz rizling savban gazdag, ellenben a csemegefajták bora savszegény. A csersavnak főleg a vörös borokban van nagy szerepe A jó vörös bor kellemesen fanyar. Ugyanez a fehér boroknál hiba és többnyire kocsánvizzel jár együttt. A borok értékelésekor 100 vagy 20 pontos elbirálási módszert alkalmazhatunk. A százpontos értékeléskor a tisztaságra 8, színre 12, illatra 20, zamatra 40. az összbenyomásra 20 pont adható. Ez a fehér borokra vonatkozik. A vörös borok értékelése annyiban különbözik, bogy fontosság szempontjából helyet cserél a szín és az illat, s ennek megfelelően itt a színre 20, az illatra pedig 12 pont adható. A nemzetközi fórumokon használatos 20 pontos értékelés alkalmazásakor a tisztaságra 2, színre 2, illatra 4, Ízre és összbenyomásra pedig összesen 12 pont Ítélhető meg. Az elmondottak alapján kiváló (aranyérmes) az a bor, amely 18,51-nál több pontot kapott. A 17,01—18.50 pontszámú borok nagyon jók (ezüstérem), a 15,51—17,00 ponttal jutalmazottak jók (bronz). A 15,50-né! kevesebb pontot kapott bor gyöngének minősítendő. Mindezt nem azért mondtuk el, hogy az értékelő bizottságba meghívott szakembereket okítsuk, hiszen ők már mesterei a borászatnak. Inkább a kertészkedők, a háztáji szőlőtermelők munkáját kívánjuk segíteni, hogy magok is értékelhessék boraikat és a minta kiválasztásában is szakszerűen járjanak el. Vasas Ferenc, Búcs (Búi!)
