Szabad Földműves, 1984. január-június (35. évfolyam, 1-26. szám)
1984-04-07 / 14. szám
lalajforgatás könnyebben A tala jfurgatás fontos művelet, csak éppen nehéz, mert kisgépekből kevés van, lovat már alig tartanak, a nagy erőgépek pedig gyakran be se jutnak a házi kertekbe. Vagyis marad a kézi talajforgatás, az ásás. Sokáig én is így műveltem a kertet, de amikor kezdett nehezemre esni a munka, más megoldást kerestem. Szétszedtem a régirégi szecskavágőt, csak a főtengely maradt meg a hajtókerékkel. Ezt a kert egyik végén a földterület közepén állítottam le. A kert másik végén oszlopokra fémcsövet erősítettem, arra pedig csigát szereltem. Kerítettem egy 3 mm átméhőjű, a kertet kétszer végigérő drótkötelet, melynek egyik végét a szecskavágó főtengelyére kötöttem. Ezt követően a kötelet kihúztam, átvezettem a kert másik végén felállított csigán, majd a másik végét a mankós ekére kapcsoltam. A szecskavágót villanymotor hajtja úgy mint hajdanán. A fötengeny feltekeri a drótkötelet s a csigaáttétel segítségével az ellenkező irányba húzza az ekét. Az újabb fogást a csiga elmozdításával, a szántás mélységét pedig a csoroszlya elé szerelt kerék segítségével lehet beállítani. Ilyen módszerrel a szántás gyorsan és könnyen elvégezhető. Persze kell egy segítőtárs, aki a villanymotort kezeli. A szántást a régi szecskavágótól kezdem, ■ amikor a kert túlsó végére érek, a motort ki kell kapcsolni. Módszerem egyetlen hátránya, hogy csak egy irányba tudok szántani, s minden barázda után az ekét vissza kell húznom a kert másik végére. Ilyenkor a szecskavágó tengelyét szabadra kell állítani, hugy a drótkötél lassan letekeredhessen. Persze egy kis módosítással az oda-vissza szántás is megoldható lenne, de esetemben erre nincsen szükség. hiszen az alig 4 áras területet így is játszva megművelhetem. Majoros Viktor KÉRDÉS: A külföldi lapokban újabban sok érdekes írás foglalkozik a biológiai növényvédelem és kertművelés előnyeivel és lehetőségeivel. Jó lenne tudni, hogy ezzel kapcsolatban milyen a hazai szakvélemény?! I. B„ S. VÁLASZOLUNK: Igaza van, a külföldi szaksajtó az utóbbi időben valóban komoly teret szentel’ a különféle biológiai módszerek népszerűsítésének. Például a magyarországi Kertészet és Szőlészet tavalyi számaiban több olyan cikket is olvastam, melyekben hasznos ötletek és tatanácsok találhatók a biológiai növényvédelemmel és kertműveléssel kapcsolatban. Nagyon érdekes egyebek között a dombágyásos zöjdségtermesztési módszer, melynek során műtrágyát egyáltalán nem, növényvédő szert pedig csak minimális mennyiségben használnak a kertészkedők. Sok konkrét tanácsot közöl a lap a Bioötletek sorozatban is, ahol mindenekelőtt a növényvédelemben használatos vegyi készítmények különféle növényi kivonatokkal történő helyettesítésének lehetőségeit népszerűsítik. Minden jel arra utal, hogy a kertészkedésben is olyan helyzet alakult ki, mint a humán gyógyászatban, ahol ismét előtérbe került a gyógynövények használata. Sajnos, mindkét esetben nehézségekkel kell szembenézni. Elsősorban . az okoz gondot, hogy a gyűjtésre vállalkozóknak ismerniük kell a növényeket. Ez a probléma a növényvédelemben persze nem olyan nagy mint a gyógyászatban, mivel itt csupán néhány növényről van szó. Más lapra tartozik, hogy ezeket is gyűjteni, szárítani is tárolni kell valahol. Az elmondottak ellenére úgy gondolom, hogy érdemes ezeket a módszereket vagy recepteket kipróbálni és Idő mintán közreadni a szerzett tapasztalatokat. A biológiai növényvédelemnek véleményem szerint, elsősorban a zöldségtermesztésben van jövője. A gyümölcstermeszмшигдиши tésben a biológiai növényvédelem alkalmazása főleg azért bonyolultabb, mert több éves kultúrákról van szó, és fáinkat lényegesen több károsító veszélyezteti mint a zöldségnövényeket. Hogy csak egy példát említsek: napjainkban nehéz lenne elképzelni az almalermesztést vegyszerek használata nélkül. Ha nem permeteznénk rendszeresen a fákat, a termés nagyobb hányada minden bizonnyal férges lenne. Persze jó tudni, hogy a hazánkban használatra engedélyezett növényvédő szerek között már biológiai eredetű készítmény is van. A Dipel néven ismert rovarölő szer a Bacillus thuringiensis spóráit tartalmazza és hernyókártevök (gyűrűslepke, aranyfarú lepke, araszolok, káposztalepke) ellen használható. Hatását az almamoly elleni kísérletekben is megvizsgálták, de sajnos nem nyújtott kielégítő eredményt. A szaklapok az utóbbi időben sokat írtak a piretroidokról. Pedig nem is új dologról van szó. A Chrysanthemum növényekből nyert természetes hatóanyagokat már évtizedekkel ezelőtt használták. Előbb a háztartásban rovarok irtására, később növényvédelinre is. A szintetikusan előállított piretroldoknak Is hasonló a felhasználási területe, de ezek hatása tartóáabb mint a természetes piretroidoké. A biológiai növényvédelemmel kapcsolatban fontosnak tartom elmondani, hogy a szintetikus növényvédő szerek engedélyezését több éves laboratóriumi kísérletezés és szabadföldi ellenőrzés-előzi meg. Ezen vizsgálatok során határozzák meg a készítmény hatásspekttrumát, valamint a kötelező élelmezés-egészségügyi várakozási időt. Igaz ugyan, hogy a természetes növényi kivonatok nagy része élelmezés-egészségügyi szempontból nem veszélyes, ennek ellenére mégsem ártana a gyakran javasolt hatóanyagokat ilyen szempontból Is megvizsgálni, illetve kísérletek során meggyőződni a károsítók elleni hatásukról. Egy szó mint száz, a biológiai növényvédelemnek van jövője, érdemes foglalkozni ve;e. De' mivel nagyobb részt ismeretlen összetételű anyagokkal állunk' szemben, mindig legyünk óvatosak és házi kísérletezés esetén permetezés után mindig tartsunk néhány napos várakozási időt a fogyasztásig, illetve a szállításig. És persze ne feledkezzünk meg arról, hogy sem a vegyszerek, sem pedig a biológiai módszerek önmagukban nem nyújtanak tökéletes védelmet a károsítok ellen. Csakis a beavatkozások összességével (megfelelő környezet biztosítása, vetésforgó megtartása, kártgyök összegyűjtése és megsemmisítése stb.) érhetünk el a növénytermesztésben elfogadható eredményeket. Maflák György agrármérnök. &kl «jigűjfcüni ? Csalán Ismert gyomnövény, érintése égető fájdalmat okoz. Májustól szeptemberig virágzik, leginkább a vizenyős területeket kedveli. Helyenként úgy elszaporodott, hogy akár kaszával is gyűjthető. Értékesítésre a levelét vagy a zsenge, leveles szárat gyűjtjük, házi felhasználásra a gyökér is kitűnő. Leveleit gumikesztyűben csipegetjük le, szárát sarlóval vágjuk, gyökerét könnyen kihúzhatjuk az avarból. Szárítani padláson a legjobb. Ha erre nincs mód, akkor napon előszárítjuk, majd fél nap múlva árnyékos helyen szárítjuk tovább, hogy a drog szép zöld maradjon. Száradási arány és felvásárlási ár: levélnél 5:1 A drog házilag cukorbaj, és 15 korona, a leveles szár ppe-, máj- és reumatikus bánesetében 5:1 és 6 korona. talmak esetén hasznosítható. Zöld levele serkenti a bélműködést, gyógyítja a vérszegénységet. Zsenge hajtásaival a reumatikus fájdalmaktól szenvedő testrészek gyógyíthatók (enyhe veregetés). A zsenge növény nedve toroköblítőként í torokgyulladás] vagy serdülőkori pattanások kezelésére jó. A gyökér főzete vagy alkoholos kivonata hatásos hajhullás elleni szer. A gyökeret 10 nap’g kell tiszta szeszben áztatni, majd a leszűrt oldattal naponta egyszer kell jól bedörzsölni a fejbőrt. Leveléből és szárából tea készíthető. A száraz, apróra tőrt vagy vágott levélből három csészényi teához 1 evőkanálnyira van szükség (forrázás). Az ugyancsak felaprított, leveles szárból 3 evőkanálnyit forrázunk le egy csésze vízzel, A kilúgozás mindig 10 percig tartson. Mérgezéstől vagy káros mellékhatástól rendszeres fogyasztás esetén sem kell tártául. Dr. Nagy Géza 1984. április 7. A szetei (Kubáňovo) Nagy István több mint három évtizeden át állatgondozóként dolgozott a szövetkezetben, és szabadidejének nagyobb hányadát is állattartással töltötte. Kezdetben csak baromfit tenyésztett, később juhokat meg nyulakat is. Évente 60—* 60 pecsenyenyulat adott át a felvásárlóknak. Most, hogy nyugdíjas lett, több ideje, meg ereje mai rád a háztáji állatállomány fej-' leszt.ésére és* ellátására. Ígéri, hogy vágónyúlból már az idén legalább 150-et értékesít. Kép és szöveg: Belányi János 1 A szlovákiai nyulászok közelmúltban megtartott, sorrendben immár XII. országos konferenciájának résztvevői megelégedéssel nyugtázhatták. hogy a szerződéses háztáji nyúltenyésztési mozgalom tavaly semmit sem veszített korábbi népszerűségéből. A felvásárlásban elért sikerek, illetve a meghirdetett szocialista versenymozgalom eredményei egyértelműen arra utnlnak, hogy a szervezett kisállattenyésztök és a háztáji állattartók körében tartóson emelkedő tendenciát mutat a nyulászat iránti érdeklődés. A múlt évi eredmények értékelésekor kiderült, hogy a pecsenyenyulak felvásárlásával inegbizotl nyitrai ( Nitra) BRANKO Közös Mezőgazdasági Vállalat ezúttal is lényegesen túlteljesítette feladatát: összesen 753 ezer 543 vágóérett nyulat vett át a háztáji tenyésztőktől, ami az eredeti irányszám 7.8 százalékos túlteljesítését jelenti. Hogy a fejlődésben komoly léptekkel haladunk előre, azt talán az érzékelteti leginkább, hogy 1882-höz képest a felvásárlásban 25.2 százalékos növekedést lehetett elkönyvelni. Mindent egybevetve, a BRANKO nyúlfelvásárló részlege a múlt évben 40 millió koronát meghaladó forgalmat bonyolított le. S mindezt annak ellenére, hogy a vállalat kezdeti nehézségekkel küszködő rimaszombati (Rimavská Sobota) üzeme — a kelet-szlovákiai és közép-szlovákiai járásokban tapasztalt fellendülés ellenére — csupán 88,2 százalékra tudta teljesíteni felvásárlási feladatát. A verseny eredményeit tekintve, továbbra is a nyugatszlovákiai kerület vezet az értékesítési feladatuk teljesítésében. A kerület járásaiban tavaly több mint 577 ezer vágónyúl került felvásárlásra, vagyis az itteni állattartók 15,4 százalékkal túlteljesítették év elejei ígéretüket. A kelet-szlovákiai kerületből több mint 81 ezer pecsenyenyulat kapott a vállalat. Ez a mennyiség 2,5 százalékkal volt több az év elején jelzettnél. A közép-szlovákiai kerület ugyan majdnem kétszer ennyi vágóérett állatot szállított, viszont korábbi ígéretét csak 82 százalékra teljesítette. Ha a járások viszonylatában végzünk hasonló elemzést, akkor mindenekelőtt azt kell rögzítenünk, hogy az évek óta éllovasként emlegedtett dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) járás továbbra is megőrizte vezető szerepét. Az itteni állattartók több mint 111 ezer nyulat értékesítettek, vagyis túltettek az egész kelet-szlovákiai kerületen ■ majdcsakneiu befogták a közép-szlovákiai kerületet is. Legnagyobb vetélylársuk az érsekújvári (Nuvé Zámky) és a lévai (Levice) járás, de — mint azt az idei ígéretek is jelzik — a dunaszerdahelyiek mindent megtesznek elsőbbségük megtartásáért. A középszlovákiai kerületben a rimaszombati, a Liptovský Mikuláš-i és a prievidzai, a kelet-szlovákiai kerületben pedig a nagymihályi (Michalovce) és a kassai (Košice) járás tenyésztői járnak jó példával az élen. E járásuk sikerei, valamint a felvásárlási eredményekben mutatkozó lényeges különbségek egyaránt arra utalnak, hugy Szlovákiában még óriási lehetőségek kínálkoznak a háztáji nyültenyészlés fejlesztésére. Az eddigi eredmények, illetve a kínálkozó lehetőségek ismeretében fenntartás nélkül egyet kell értenünk Karol Vrba agrármérnöknek, a mezőgazdasági tudományok kand’dátusának, a BRANKO igazgatójának véleményével, aki meggyőződéssel vallja, hogy egy kis igyekezettel már az idén biztosítani lehet az 1 millió .vágónyül felvásárlását. Ggy tűnik, a járások és a kerületek is felmérték a fejlesztési lehetőségeket, mert a szerződésben rögzített elképzelések igenis reálisnak tartják ilyen színvonal elérését. A nyugat-szlovákiai kerület Б80 ezer, a közép-szlovákiai 20(1 ezer, a kelet-szlovákiai ped;g 120 ezer pecsenyenyül értékesítésére tett ígéretet. A nyulászokon a sor, hogy bebizonyítsák, képesek ekkora feladat teljesítésére. De nagy munka vár a felvásárló szervezetre is, hiszeh valóban jól kell szerveznie az átvételt, no meg persze a tápellátást is, hogy további tenyésztőket nyerhessen meg ennek a hasznos időtöltésnek. A jelek szerint a vállalat komolyan veszi feladatát. Hogy - ennek igazolására csupán egy példát említsünk — a vállalat egyik telepén (Podhurany) néhány hónapja kezdetét vette a tenyészállat-szaporítás. A telepen olyan tenyészállatukat nevelnek a kistenyésztök részére, amelyek évente legalább 42 utód felnevelésére képesek, s melyeknek utódai 3 hónap alatt elérik a vágóérettséget. Tehát amolyan valódi pecsenyenyúlról van szó, amely háztáji feltételek közepette is rövid időn belül megkétszerezheti a vágónyúl-elűállítás intenzitását éa jövedelmezőségét. A tenyészállatok forgalmazása rövidesen kezdetét veszi — a feltételekről külön cikkben beszámolunk —, ami remélhetőleg hozzájárul majd a háztáji nyúltenyésztés még gyorsabb fejlődéséhez. ^ ka —
