Szabad Földműves, 1984. január-június (35. évfolyam, 1-26. szám)

1984-04-07 / 14. szám

2 SZABAD FÖLDMŰVES 1984. április 7« Gustáv Husák köztársasági el­nök meghívására Mika Spiljak, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság Allamelnökségének el­nöke március 26-a és 29-e között hivatalos baráti látogatást tett a Csehszlovák Szocialista Köztársa­ságban. Gusttáv Husák és Mika Spiljak megbeszélésein megelégedéssel nyugtázták, hogy a csehszlovák— jugoszláv együttműködés sikere­sen fejlődik a függetlenség, az egyenjogúság, a szuverenitás és a belügyekbe való be nem avatko­zás elve alapján. Kifejezték azt a szándékukat, hogy folytatják a baráti kapcsolatok és a kölcsönö­sen hasznos együttműködés fej­lesztését és szilárdítását, a két ország belső fejlődésének és nem­zetközi helyzetének elismerése mellett. Hangsúlyozták, hogy a barátság és együttműködés fejlesztése szem­pontjából nagy jelentőségűek a két ország vezetőinek tanácskozá­sai és találkozói. Különösen nagy mértékben járultak hozzá a ba­ráti kapcsolatok és az együttmű­ködés fejlesztéséhez Gustáv Husák és joszip Broz Tito elvtárs meg­beszélései. Nagyra értékelték Csehszlovákia Kommunista Pártjá­nak és a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének, a parlamentek el­nökeinek és a miniszterelnökök­nek, a városoknak, a gazdasági szervezeteknek és intézményeknek a kapcsolatait, s kifejezték, hogy mindkét fél érdeke a kapcsolatok további elmélyítése. A megbeszéléseken a felek be­hatóan foglalkoztak a gazdasági együttműködéssel, amely különö­sen az utóbbi években dinamiku­san fejlődött és magas színvona­lat ért el. Megállapították, hogy a gazdasági együttműködés kedvező eredményei annak köszönhetően születtek, hogy az együttműködés stabil alapra, a kölcsönös előnyös­ségre épül. A felek rámutattak a gazdasági kapcsolatok 1985 után­ra s?61ó programjai kidolgozásá­nak fontosságára, kiemelve az együttműködés magasabb formáit. Gustáv Husák és Mika Spiljak a jelenlegi nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről is eszmecse­rét folytatott. Mély aggodalmát fejezte ki a helyzet rosszabbodá­sa, a nemzetközi kapcsolatok egy­re veszélyesebb kiéleződése, vala­mint a béke és a biztonság köz­vetlen veszélyeztetése miatt. Mindkét fél megelégedéssel nyug­tázta a kölcsönös megértés és a hagyományos barátság légkörében lezajlott megbeszélések eredmé­nyeit. Kifejezte azt a meggyőző­dését, hogy a jugoszláv államfő látogatása hozzájárul a sokoldalú csehszlovk—jugoszláv együttmű­ködés továbib elmélyítéséhez és fejlesztéséhez. Mika Spiljak a Jugoszláv Szo­cialista Szövetségi Köztársaság Ä1- lamelnöksége nevében hivatalos baráti látogatásra hívta meg Jugo­szláviába Gustáv Husákot, a Cseh­szlovák Szocialista Köztársaság elnökét, aki a meghívást köszö­nettel elfogadta. O Ľubomír Strougsl szövetségi miniszterelnök Prágában fogadta Kovács Bélát, a Magyar Népköz­­társaság csehszlovákiai nagyköve­tét. Áttekintették Csehszlovákia és Magyarország sokoldalú kapcsola­tai továbbfejlesztésének lehetősé­geit. ф A pedagógusnap alkalmából a bratislavai Komenský Egyetem dísztermében ünnepélyesen kitün­tették a legjobb pedagógusokat és oktatási dolgozókat. Juraj Buša, az SZSZK oktatási minisztere átadta a J. A. Komenský-emiékérmeket, melyeket .köztársasági elnökünk adományozott. Az SZSZK kormá­nya — társadalmunk megbecsülé­sének és hálájának megnyilvánu­lásaként s oktató-nevelő munká­juk elismeréséül — 45 pedagó­gust az Érdemes pedagógus, 20 oktatást dolgozót pedig Az okta­tásügy érdemes dolgozója címmel tüntetett ki. Az ünnepségen to­vábbi 14 dolgozót Az oktatásügy­ben szerzett érdemekért kitünte­téssel jutalmaztak. ф Az Aeroflot szovjet légitár­saság IL—86-os típusú korszerű gépe a múlt héten szállt le elő­ször a Ruzyhéi repülőtéren. Ezzel az IL—86-os megkezdte heti két­szeres menetrendszerű járatát a Prága—Moszkva útvonalon. ф Ülést tartott Bratislavában a Nemzeti Front Központi Bizottsá­gának Elnöksége jozef Lenártnak, a CSKP KB Elnöksége tagjának, az SZLKP KB titkárának, a Szlovák Nemzeti Front KB elnökének ve­zetésével. Többek között értékelte, hogyan támogatják a mezőgazda­ságot 1984-ben és 1985-ben a Szlo­vák Nemzeti Front szervei és szer­vezetei. E jelentéssel kapcsolatban az elnökség hangsúlyozta, hogy a mezőgazdaság tervfeladatainak tel­jesítése alapvető feltétele annak, hogy elérjük a CSKP XVI. kong­resszusa által kitűzött fő célt, vagyis megtartsuk és javítsuk az életszínvonalat. Az elnökség nagy­ra értékelte azon 22 élenjáró me­zőgazdasági nagyüzem kezdemé­nyezését, amelyek dolgozói a Szlo­vákiai Nemzeti Felkelés és hazánk felszabadulásának 40., valamint a mezőgazdasági szocialista átépíté­se kezdetének 35. évfordulója al­kalmából értékes kötelezettség­vállalásokat tettek a hetedik öt­éves tervidőszak feladatainak tel­jesítésére. ф Ülést tartott az SZSZK Népi Ellenőrzési Bizottsága Štefan Fe­­rencei miniszternek, a bizottság elnökének vezetésével. Ellenőrző jelentést vitatott meg a mezőgaz­dasági üzemeknek nyújtott szol­gáltatások fejlődéséről, valamint arról, hogyan járulnak hozzá az alapiskolák étkezdéi a gyermekek egészséges fejlődéséhez. Az első napirendi ponttal kapcsolatban a bizottság tagjai megállapították, hogy bővül a szolgáltatások ská­lája. Az ellenőrzések és a mező­gazdasági gyakorlat tapasztalatai azonban arra is utalnak, hogy ki­használatlan tartalékok vannak a szolgáltatások szervezésében 'és fejlesztésében. Mindenekelőtt nö­velni kell a szolgáltatások hozzá­járulását a mezőgazdasági terme­lés , beit erjesztésének és hatékony­­sgának fokozásához. • Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára, köztársasági elnök Prá­gában fogadta Henry Ruizt, a Ni­caraguái Sandinista Nemzeti Fel­szabadítás! Front országos vezető­sége tagját, tervezési minisztert. Kiváló minőséggel a hatékonyság növeléséért Az SZLKP Központi Bizott­sága, az SZSZK kormánya és a Szlovák Szakszervezeti Tanács március végén Bra­tislavában szlovákiai aktíva­értekezletet rendezett, mely­nek középpontjában a mi­nőség javításának kérdés­­csoportja szerepelt. Karol Martinka, a szlovák kormány alelnöke előadásá­ban jellemezte a hetedik ötéves tervidőszak első há­rom évének eredményeit, főleg a CSKP kongresszusa határozatainak megvalósítá­sát. Hangsúlyozta, hogy az elfogadott intézkedések vég­rehajtásának következtében számos pozitív eredményt értünk el a termékek minő­ségének javításában és mű­szaki színvonalának emelé­sében. Felsőbb párt- és ál­lami szerveink rendszeresen nagy figyelmet fordítanak e kérdésre, amely elősegí­tette a tudományos-műszaki fejlesztés, meghatározó sze­repének növekedését. A 7. ötéves tervidőszak első há­rom évében gyorsan növe­kedett a magas műszaki­­gazdasági színvonalú termé­kek értéke. Beszédének további részé­ben megállapította, hogy az innováció még alacsony színtű, az innovációs ciklus aránytalanul hosszú, több mint tizenhét év. Intenzitá­sa így nem felel meg a nép­gazdaság szükségleteinek, nem alakít ki megfelelő la­­hetőséget versenyképességé­nek növekedéséhez az egy­re Igényesebb külföldi pia­cokon és a hazai szükségle­tek jobb kielégítéséhez. Rámutatott, hogy a kima­gasló eredményeket elérő termelők, konstruktőrök ki­emelt javadalmazásának le­hetősége a gazdasági veze­tés kezében van. csak él­niük kelj vele. Hangsúlyoz­ta, hogy minden termeiési­­gazdasági egységben, válla­latnál és üzemben nem csak a minőség javításának komp­lex programját kell kidol­gozni, hanem gondoskodni kell arrél is, hogy a prog­ramba foglalt feladatok be­kerüljenek a műszaki fej­lesztési tervekbe, az újítók tematikus feladataiba, s a szocialista munkaverseny is annak megvalósítását segít­se. Ladislav Gerle, a szövet­ségi kormány alelnöke or­szágos viszonylatban ele­mezte a minőség javításá­ban az utóbbi években el­ért eredményeket. Kiemelte: a kivitelre kerülő gépipari és egyéb termékek minőség­elemzése azt is igazolta, hogy a megállapított hibák fő oka a technológiai fe­gyelem megsértésében, az elégtelen ellenőrzésben ke­resendő. El kell érni, hogy a kiváló minőségű és az első osztályba sorolt termé­kek nagyobb ártámogatást élvezzenek, ugyanakkor job­ban sútjsák azokat a terme­lőket, akik gyenge minősé­gű, műszakilag elöregedett termékeket gyártanak. A vitában felszólalók első­sorban azt mondták el, hogy mit tettek és tesznek mun­kaközösségükben, üzemük­ben a minőség javításáért, a hatékonyság növeléséért. Az elhangzottak szinte alá­húzták az ismert megállapí­tást: ahol a párt, a szak­­szervezet és a gazdasági ve­zetés képes helyesen felka­rolni a kollektívák kezde­ményezését, ott javul a ter­mékek minősége és a haté­konyság is. Jozef L e n á r t, a CSKP KB Elnökségének tagja, az SZLKP KB első titkára zár­szavában nagyra értékelte az élenjáró kollektívák kez­deményezését, amelyek ér­tékes munkát végeztek a XVI. pártkongresszus, az SZLKP kongresszusa hatá­rozatainak, a párt stratégiai irányvonalának megvalósítá­sában, vagyis minden munka minőségének és hatékonysá­gának javításában. Eredmé­nyeik világosan bizonyítják, hogy a magas műszaki-gaz­dasági színvonalú termé­kek részarányának növelése nemcsak időszerű, hanem nagyfokú igényessége elle­nére reális feladat. Szükséges, hogy Szlovákia feltételei között a minőség­irányítás és a hatékonyság­­növelés képezze a központi szervek és az önálló elszá­molási szféra szervei irá­nyító munkájának tartalmát. Ez a kulcsfeltétele annak, hogy Szlovákia tovább nö­velje hozzájárulását a cseh­szlovák nemzeti jövedelem képzéséhez, s hogy hatéko­nyabban járuljon hozzá né­pünk életszínvonalának eme­léséhez, a szocialista gaz. dasági integráció fejleszté­séhez és a csehszlovák kül­kereskedelem hatékonyságá­nak növeléséhez. Az Irányítás tökéletesítése csak akkor hozza meg a gyümölcsét, ha összefonódik a dolgozók alkotó kezdemé­nyezésével, aktivitásával — mondotta Lenárt elvtárs. Ott érnek el sikereket, ahol az irányítás ösztönöz a minő­ség fejlesztésére és a haté­konyság növelésére. Haté­kony neveléssel és propa­gandával olyan légkört kell teremteni, hogy magas foké legyen az igényesség, a munka- és technológiai fe­gyelem. El kell érni, hogy a gyenge minőségű termé­kek még a munkahely „kü­szöbét“ se léphessék át. Felszólalásának befejező részében Lenárt elvtárs hangsúlyozta, hogy a Szlo­vák Nemzeti Felkelés és hazánk felszabadulásának közelgő 40. évfordulója jó alkalom arra, hogy újkori történelmünk hőseinek ha­gyatékát éppen a magas fo­kú minőségért és a haté­konyságért folytatott forra­dalmi küzdelemmel töltsük meg. Az értekezlet résztvevői a tanácskozás végén felhí­vást fogadtak el. fO. Sz.) N I apókig tartó anyaggyűjtő, ok­nyomozó fáradozással sem szerezhettem volna annyi is­meretet a Csiiizköz Efsz társadalmi­­gazdasági helyzetéről, mint rövid négy óra alatt az üzemi pártszerve­zet nyilvános pártgyűlésén. Az ilyen valóságmérő, folyamatokat értékelő, Jelenségeket tisztázó alkalmak min­dig sokat tesznek hozzá társadalmi tájékozottságomhoz, várakozásom te­hát minden esetben- indokolt, de ez­úttal a reméltnél is értékesebb tanul­ságok birtokába jutottam. ,„ARCCAL A TÖMEGEK FEL6!“ A pártmunka nem öncél. Hatékony­ságának egyik fő mércéje a szocia­lista építőmunka eredménye. Az igé­nyes gazdasági tervek teljesítésére, a munkatermelékenység növelésére, a technika fejlesztésére, a nagyobb fo­kú gazdaságosságra stb. irányuló tö­rekvés elsőrendű feladat a fejlett szocialista társadalomi építésében. Ezért javítanunk és fokoznunk kell mezőgazdaságunk pártirányítását és a politikai tömegmiinkát, s a gazdál­kodás minden területén továbbra is szilárdítanunk kell a párt vezető sze­repét, kezdeményezőknek kell len­nünk, javaslatokkal és érvekkel kell elősegítenünk az igényes feladatok teljesítéséért folyó harcot, jobban kell ellenőriznünk az irányításért, a hatékonyság növeléséért felelős szer­veket és szervezeteket. A pártlrányítás színvonalának eme­lésével. valamint a gazdasági és egyéb társadalmi szervek jobb Irá­nyításával és ellenőrzésével együtt ki kell bontakoztatnunk mezőgazdagi dolgozóink között is a nolltikai mun­kát, s tovább kell szilárdítanunk az üzemi pártszervezetek egységét és akcióképességét. A fenťekben felsorakoztatott ve­zérelvek példamutató kezdeményesre serkentették a dunaszerdahelyi (Du­najská Streda) járási pártbizottságot, amely a mezöeazdaság szocialista át­építésének 35., valamint Csl'izköz szövetkezet társulásának 10. évfordu­lója alkalmából — a párt vezető és ellenőrző szerepéből kiindulva — el­lenőrzést végzett az efsz-ben és a kötelékébe tartozó falvakban. Az „Arccal a tömegek felől“ gott-Pártmunka a hatékonyabb termelésért Magyarlcs Vince a járási pártbizottság vezető titkára Fotó: Tóth József ellenőrzés kiterjedt az efsz gazdasági tevékenységének elemzésére, a nem­zeti bizottságok és a töraegszerveze­­tek munkájának értékelésére. Az ellenőrzést a járási pártbizott­ság. a járási nemzeti bizottság, a já­rási mezőgazdasági igazgatóság, s a Nemzeti Front járási bizottsága dol­gozóiból összetevődő szakbizottságok végezték. Az összegezésre, a vizsgá­lat sommázására az úgynevezett „Gottwald-napon“ — az üzemi párt­­szervezet nyilvános taggyűlése kere­tében — került sor. A vitaindító beszámolót Tánczos Tibor, az üzemi pártszervezet elnö­ke tartotta. Beszámolójában hang­a szocialista eszméket magukévá te­vő ember nevelését is. Éppen ezt se­gítik elő az úgynevezett életmódvi­ták. A saját céljaikat megtaláló dol­gozók így jutottak el a közös célo­kig;'ma már tisztán látják mi a mun­ka; rájöttek, hogy nemcsak arra va­ló, hogy pénzt keressenek vele, ha­nem arra is, hogy megvalósítsák ön­magukat, kibontakoztassák személyi­ségüket, képességeiket, hogy megta­lálják benne az életöröm forrását. EPlTÖ JELLEGŰ VITA A minden részletre kiterjedő, konk­rétumokkal foglalkozó beszámolót élénk, építő jellegű vita követte. Szá­momra nem éppen szokatlan, bár eléggé ritka, hogy a formalizmusba torkolló írásos anyag mellőzésével történt mindez. A módszer hallatán azt hihetnénk, hogy valami „köny­­nyebb műfaj“ szerepelt a napirenden. Távolról sem. A társadalmi és a gaz­daságpolitikai ügyekben szó sem le­het a lazításról. Ennek megfelelően a Csilizközben Is feszítettebb, célratö­rőbb munkát követelnek a körülmé­nyek. A tizennyolc felszólaló, aki több mint negyven problémakört érintett, hozzáállása azt bizonyltja, hogy eb­ben a tár*uit szövetkezetben biztos őrei akarnak lenni saját portájuk­nak. A szó szoros értelmében egy szerű szavakkal fogalmazták meg az az alaptételt, hogy a szövetkezet, i nemzeti bizottságok és a tömegszer vezetek szempontjából elengedhetet len követelmény a helyi folyamától tisztasága és kézben tartása. A vitában felszólalók takarékos kodtak a szólamokkal, viszont rámu tattak arra, hogy a grammonként é cseppenként elfolyó értékek nag’ veszteséget okozhatnak népgazdasá gunknak és társadalmunknak. Az erő sen kontúrozott tennivalók azt iga zulják. hogy a szövetkezet vezetősé gének és üzemi pártszervezetének í minden részletre kiterjedő cselekvés programja hozta magával ezt a kom munista helytállásból eredő többletet, amely puszta valóságában is fontos értéke az üzemi pártéletnek. Hiszen minél konkrétabban, minél személyre szabottabban rögzítjük a feladatokat, annál kézzelfoghatóbb a cél, annál pontosabban mérhető az eredmény. KONKRÉTSÁG, PÉLDAMUTATÁS A vitában elhangzott azonnal meg­válaszolható kérdésekre Magyarics Vince, a járási pártbizottság vezető titkára, és Halász János, az efsz elnö­ke válaszolt. A szövetkezetét és a fal­vakat általánosságban érintő gazda­ságpolitikai és társadalmi problémá­kat a járási pártbizottság legközeleb­bi elnökségi ülésén napirendre tűzi, s eltávolításuk érdekében konkrét határozatokat hoz. Összegezve elmondhatjuk, hogy * dunaszerdahelyi járási pártbizottság jóvoltából az üzemi pártszervezetek cselekvési programja újabb módszer­tani többlettel gazdagodott. A járásra jellemző kezdeményezés, az első nekirugaszkodás sikerrel járt, s a tapasztalatok birtokában a legközelebbi „Gottwald-napot" a já­rás egyik ipari üzemében tartják. A cél itt is ugyanaz lesz mint a Csiliz­köz nevet viselő társult szövetkezet­ben volt. Ha a pártszervezet tisztában van az üzem feladataival és problé­máival, ez lehetővé teszi számára, hogy bizonyos sorrendbe állítsa azo­kat a kérdéseket, amelyekkel a kö­zeljövőben számolni kell, s fokozato­san meg kell őket oldani. Ml ennek az előríye? Elsősorban az, hogy szer­vezettebbé és rendszeresebbé válik a pártmunka, ami magával hozza az ösztönösség leküzdését. A pártmunkát — e járás példamu­tatásából kiindulva — rendszeresen és céltudatosan kell irányítani és el­lenőrizni. Csak így biztosíthatjuk a központi határozatok teljesítését. Hogy az elképzelések^ sémává ne vál­tozzanak, meg kell fontolni, hogy mi­lyen kérdéseket oldjunk meg, s meg kell mutatni, hogy milyen cé'okat akarunk elérni, hogyan akarunk a fel­adatok teljesítésére, a hatékonyabb termelést szolgáló pártmunka érde­kében mozgósítani. CSIBA LÁSZLÓ waldi jelszó — mely a CSKP V. kong­resszusát követően imperatívusszá vált. s a kapitalizmus legembertele­nebb formája, a fasizmus ellen vívott harcban, a szocialista forradalomban, a szocialista változások végrehajtá­sáért vívott küzdelemben, különféle konkrét megfogalmazásokban jelent­kezett — jegyében rendezett párt­súlyozta, hogy a társult szövetkezet által létrehozott 180 millió koronát meghaladó termelést érték olyan ösz­­szeget képvisel, amelyről az alapitó tagok álmodni sem mertek. Örömteli, hogy a szövetkezet dol­gozói, a létrehozott anyagi feltéte­lekre alapozva szocialista módon is élnek. A társult szövetkezet vezető­sége ugyanis mindent megtett és megtesz fejlett szocialista társadal­munk egyik kulcskérdése és nélkü­lözhetetlen feltétele, a tudati viszo­nyok gyorsabb, erőteljesebb változá­sa, a szocialista erkölcs és életmód általánossá válása érdekében. Az ügy érdekében a szocialista gondolkodás- és életmód alapelvévé a kollektivizmust, a közösség szol­gálatát teszik. Dicséretükre válik an­nak tudatosítása, hogy a közösségi társadalom nem valamiféle falanszter, amely uniformizálja tagjait. Éppen ellenkezőleg! Arra van szükség, hogy a közösségben mindenki személyisége a leggazdagabban bontakozzék ki, mindenkinek a legjobb személyi tu­lajdonságai és képességei érvényesül­jenek. Arra, hogy egyéni boldogulá­sát a közösség útján találja meg. Nem véletlen, hogy a közösséggel szemben álló egyéni tulajdonságokat, az individualizmus megnyilvánulásait, a mások rovására irányuló egyéni törekvéseket visszaszorítják. Ezen tö­rekvésük gyümölcseként sikerült el­érniük azt. hogy az érett, s sokolda­lúan fejlett, alapvetően közösségi be­állítottságú egyéniség nehéz felada­tok előtt is tudja, hogy milyen saját, egyéni erőfeszítéssel szolgálhatja legeredményesebben a közösség ér­dekeit, s a közösség képviselőjeként miként fejlesztheti egyéni képessé­geit. A szövetkezetben kibontakozott szo­cialista verseny embert formáié lég­körében például feladatként tűzték ki: „A szocialista brigádok feladata és történelmi felelőssége a fejlett szocialista társadalom építése.“ Az építés náluk természetesen nemcsak gazdasági építőmunkát jelent, hanem

Next

/
Thumbnails
Contents