Szabad Földműves, 1984. január-június (35. évfolyam, 1-26. szám)

1984-01-14 / 2. szám

1984, január 14. JSZABAD FÖLDMŰVES 5 Téli gépjavítás, gondokkal A kovácstűzhely lobogó lángjai kö­zött izzik a vas. Majd a kúpszerü fém­darab az ülőre kerül, melyet a mes­terember addig formál, míg az nem néz ki úgy, mint az egy boronafoghoz illik. — Korántsem mindegy az — ma­gyarázza Svancinger Mihály, a szenc­­klrályfai (Králová pri Send) szövet­kezet kovácsmestere —, mikor veszi ki az ember a tüzből a vasat, hány autót, mely a Kamcsatkán és Afriká­ban kitűnőre vizsgázott, a kellő fel­szereléssel ellátni?! Mi istállótrágya szállítására használjuk. A gyár csu­pán egy konténerrel látta el. A gaz­daságosság „kedvéért“ nekünk kellett még egy konténert legyártani. Rossz az emelőszerkezete, gyakran Javítani kell... A gyáriak nem éppen alapos géptervezése miatt embereket va­gyunk kénytelen elvonni más gépek szór hűti, hányszor rakja vissza az izzó zsarátnokok közé. Mert bizony a most felújított boronáknak két ke­mény Idényt — a tavaszi meg az őszit kell átvészelniük. Amikor a boronák elkészülnek, néhány betakaritógép ke­rül a műhely elé, hogy a vasszerke­zeteket, melyek fellazultak, felerősít­sük, a kerekeket, vontatórudakat használhatókká tegyük, a pótkocsi­oldalakat megjavítsuk. Sátor lánosra, a szenckirályfai rész­leg műhelyvezetőjére a Tatra 815-ös tehergépkocsi mellett bukkantunk rá. Nem volt éppen jó kedvében, mert így kezdte mondókáját: — Remélem, nem veszi rossz néven, ha panaszkodom ... 0 Alkatrészhiány? — Próbálom ki­találni a panasz okát. — Van ilyen is. De nem értem, miért nem lehet ilyen korszerű teher-Nagy a motorjavító felelőssége. Mun­kájának minőségé­től függ, miként üzemelnek majd az erőgépek a munka­csúcsok idején (A szerző felv.) javításától. A műhelyvezető a továbbiakban a motorjavításra tereli a szót: — Jól tudjuk: ha főidényben leáll a motor, valamilyen oknál fogva üzemképtelenné válik, abból nagy veszteségei származhatnak a szövet­kezetnek. Műhelyünkben a tehergép­kocsik, nehézvontatók motorjait Javít­juk sok gond, baj közepette. A körül­mények kényszerítenek rá, hogy mi javítsuk a motorokat, mivel a szolgál­tató üzemekkel eléggé rosszak a kap­csolataink, tapasztalataink. Aztán még hozzá teszi, hogy sze­rencsére az 50-es, 70-es Zetorokkal komolyabb gondjaik nincsenek. A ré­gebbi traktortípusoknál sajnos fenn­áll a pótalkatrészek hiánya. — A Skoda-180-as traktorainkat pél­dául a hurbanovái részlegünkön ja­vítjuk. Az egyik üzemképes — a má­vel akkor is számolnak a szőgyéniek, ha valamilyen oknál fogva a Nádud­vari KITE-re való kapcsolódás elma­rad. Ebben az esetben az eddig hasz­nált nyugat-német és jugoszláv vető­gépeket sokkal korszerűbb — IHC tí­pusú vetőgéppekkel cserélik fel, a munkafolyamatok korszerűsítésében pedig érvényesítik a hazai és külföldi tapasztalatokat. Ebben a szövetkezetben az egyik legjövedelmezőbb termelési ágazat a speciális növénytermelés, illetve a szőlő-, a gyümölcs- és a zöldségter­melés. Ezért szinte magától értetődő az is, hogy a szövetkezet elnöke az idén — a már említett növénytermelési ágazatok mellett — ettől az ágazattól várja a Jövedelmezőség lényeges fo­kozását. — Szeretném — mondja az elnök —■, ha a speciális növénytermelési ágazat dolgozóinak lelkiismeretes munkája gazdagabb, gyümölcsözőbb lenne, mint a múlt esztendőben. Na­gyon hálás lenne, ha a szőlészetünk termelési eredményei legalább meg­közelítenék a két évvel ezelőtti 18 tonnás hektárhozamátlagot. Kívánom, hogy az új esztendőben mentesüljön gazdaságunk a zöldségfélék áruérté­kesítésével járó, sokszor szinte meg­oldhatatlannak látszó gondoktól; hogy a most vásárolt kamionunkat — a ke­reskedelmi partnereinkkel való jó együttműködés folytán — optimálisan kihasználhassuk a zöldség- és a gyü­mölcsáru szállítására; hogy termé­keinkből egy szem se vesszen kárba, s annak rugalmas forgalmazásával még jobban hozzájáruljunk a vásárlói igények kielégítéséhez, ugyanakkor gazdaságunk jövedelmének növekedé­séhez is. A Csehszlovák—Szíriái Barátság Efsz-ben előtérbe került a szarvas­marha-tenyésztés korszerűsítése, első­sorban is a tejtermelés további foko­zása. Ezt szolgálja többek között a közelmúltban benépesített ötszáz fé­rőhelyes, korszerű tehenészeti telep és a tehenek zöldtakarmányozására nagyon alkalmas, nagy hozamot adó és tápanyagdús DILONA fű ötven hek­táron való termelése is. Feltételezhe­tő. hogy ezek az intézkedések, me­lyek az állattenyésztési dolgozók szakmai felkészültségének növekedé­sével párosulnak, elősegíthetik annak a kívánságnak a teljesülését, hogy a szövetkezet idei tejforgalmazása a múlt évinél legalább egymillió literrel több legyen. Ennek a szövetkezetnek az állatte­nyésztése sokrétű. A tejtermelés mel­lett nagyméretű szarvasmarha-hizla­lást, baromfinevelést és sertéstenyész­tést folytat. Évi átlagban csak sertés­húsból ezerhatszáz tonnát értékesít. Ennek felét a közös vállalkozásként működő nagyhlzlaldából, a másik felét pedig a saját sertéshizlaldájából. Leg­nagyobb gondot a sertéstenyésztés okozza. Ugyanis a létrehozható takar­mányalaphoz viszonyítva tudatosan és tervszerűen túlméretezett állatte­nyésztés részére a szövetkezet képte­len megteremteni a takarmánybázist, vagyis sem most, sem pedig a jövő­ben nem lehet takarmányokból önel­látó. Az előzetes megállapodás szerint a szükséges abraktakarmány egyhar­­madát a központi takarmányalapból szerzehetí be. Ez a lehetőség azonban — közismert okok miatt — eléggé la­bilis, s mint a szövetkezet elnöke mondja: a múlt esztendőben nagyon gyatrán ment a takarmányelláíás, s az kedvezőtlenül hatott a hizlaldák teljesítményére. — Azt kívánom — mondotta Ko­vács elvtárs —, hogy az idén hazánk minden tóján gazdagabb termést ta­karíthassunk be; hogy az önellátott­ság mércéjének növekedése országos méretben a takarmányellátási gondok lényeges csökkenéséhez vezessen; hogy az eddigieknél sokkal kedve­zőbb feltételeink legyenek az állat­­tenyésztési termelés tervszerű fejlesz­tésére, a közellátás színvonalának emelésére. — Hogy mit kívánok még most, az új esztendő kezdetén?! Azt, hogy köz­kedvelt hetilapunk, a Szabad Föld­műves, amit szövetkezetünk minden egyes tagja saját lapjának tekint, úgy, mint sok éven keresztül, az idén Is legyen ösztönzője, hű segítőtársa a mezőgazdasági dolgozóknak. — Az 1984. év legyen a nemzetközi biztonság és a világbéke szilárdulásá­­nak az éve — mondatta befejezésül Kovács Ferenc agrármérnök, a sző­­gyéni flsehsz'ovák—Szíriái Barátság Efsz elnöke. PATHÖ KAROLY sík?)... Az anyagbeszerző a fii vilá­got bejárhatja a hiányzó, 5 korona értékű gumialkatrészért, tömlőért, de nem jut hozzá sehol. Paradox helyzet ez, de így van... A tavaszi munkák „főszereplőit“, a Monair vetögépein­­ket már üzemképessé tettük. Egyet most kaptunk vissza nagyjavításból. Ha hiszi, ha nem: rosszabb állapotban van, mint volt. Van egy vadonatúj Ciklo-400-as vetőgépünk, abban re­ménykedünk, majd csak kisegít min­ket a bajból... 0 Ha azt mondom, eke, ez megint panaszt szül? — Mondhatnám így is, hiszen a ta­valyi szárazság nagyon megtépázta az ekéinket. Volt egy kiváló magyar gyártmányú ekénk, sajnos a kőke­mény talaj „szétszedte“. A baj ott kezdődik, hogy a Skoda 180-as trak­torhoz nem tudunk megfelelő ekéket beszerezni. A szövetkezet fejlesztési műhelyébe is benézünk. Peter Právnovský, a mű­helyvezető — és egyben afféle minde­nes — elmondja, hogy fő feladatuk most néhány olyan egyszerű gép le­gyártása „nullszériában“, amilyenekkel a gépforgalmazók adósai a mezőgaz­daságnak. Már a második konténert is elkészítették a Tatra gépkocsikhoz, .s most dolgoznak egy automatikus takarmányszállító kocsin. — Télen az újítóknak is valamivel több idejük van a gondolkodásra, egy-egy ésszerűsítésre, újításra, ami segítheti majd a tavaszi-nyári munkák problémamentességét. Több kisebb újításunk is van, melyek a „futó“ ja­vítások közepette születtek. Köztük egy jelentősebb is ... 0 Konkrétan miről is van szó? — Gazdaságunk kapott egy új nyu­gatnémet répakiszántó ekét — veszi át a szót Sátor János, az újító. — Mi­után a gyár szakembere segítségével üzembe helyeztük ezt a műszakilag magas szintű betakarítógépet, rájöt­tem arra. hogy kisebb átalakítással cikória betakarítására használható. Az ésszerűsítési javaslatot beterjesztet­tem a gépüzemelési ágazatvezetőnk­höz, aki már azóta megszakította ná­lunk a munkaviszonyát. Állítólag ez az ember kidolgozta az ésszerűsítés műszaki paramétereit, s illetékes helyre továbbította. Sajnos, a járáson sehol sem tudnak erről az ésszerűsí­tésről... Valóban elkallódott volna?! Ha az ember gépjavítóműhelybe lá­togat, hogy meggyőződjék arról, mi­ként folyik a gépjavítás, a gépi esz­közök felkészítése a következő mun­kacsúcsra, olyan érzése támad, hogy az itteni gépjavítók (gondjaikkal, ba­jaikkal) magukra maradtak. Gondol­junk csak bele: a gépellátás eléggé hiányos, a pótalkatrész-ellátásról meg kár említést tenni. Nemegyszer mil­liós értékű, drága gépek vannak tét­lenségre kárhoztatva miatta. A gépja­vító szolgáltató üzemek, vállalatok legtöbbje meg minőségileg kifogásol­ható munkát végez. — Talán majd az új, komplex gép­javító és pótalkatrészellátó rendszer, melynek a központja Brnóban lesz, többet, jobb minőségű szolgáltatáso­kat nyújt. Járásunk illetékes szervei már tárgyaltak ez ügyben, nemcsak az AGROZET-tel, hanem a mezőgaz­dasági üzemek vezetőivel is. Egyedül ebben reménykedünk: hátha a ja­vunkra fordul a helyzet... KALITA GABOR Nagyon felemelő, jó érzés a járás mezőgazdasági dolgozói legjobbjainak a sorába tartozni. Nos, ezeket a dolgozókat hívták meg a vágkirályfai (Kráfová nad Váhom) szálloda (a vízi erőmű munkásszállójaként épült, de átvette a jednota fogyasztási szövetkezeti) nagytermébe, mint a múlt évi szocialista munkaverseny győzteseit. Az ünnepélyes gyűlést K a p r i n а у Imre agrármérnök, a Galántai )mi igazgatóhelyettese nyitotta meg, majda járási verseny eredményeit méltató beszámolók, értékelések következtek. A LEGJOBB FEJŰK juhos Szilveszter A galántat járás legkiválóbb fejője­­ként a nádszegi /Trstice) szövetke­zetből Juhos Szilvesztert említették mint a verseny 1. helyezettjét, aki húsz tehenet gondoz és fej; a múlt évben tehenenkéntt átlagbanv 6070 li­ter tejet fejt, vagyis csakňem ezer literrel többet, mint tavalyelőtt. Per­sze azt is hozzá kell tenni, hogy li­terenként 0,24 kg erőtakarmányt ete­tett fel, ami nyolc dekával kevesebb a tervezettnél. Csaknem 30 éve dol-MALACNEVELÉSBEN Zsapka Kálmán Zsapka Kálmán, a Tomóci (Trno­­vec nad Váhom) Állami Gazdaság kocagondozója remekelt, aki kocán­ként 25,67 malacot nevelt fel. Össze­sen 34 kocát gondoz. A verseny II. helyezettje F á b r у István, a galántai Május 9. Efsz koca­gondozója lett. Öt követte B e r e c z Ilona, a Tomóci Állami Gazdaságból, valamint Szabó Gyula, a hidaskürti (Mostová) Vörös Csillag szövetkezet­ből és Ján D u r í k, a galántai szövet­kezetből. Czafík Sándor gozik az állattenyésztésben, kiváló eredményekkel. А II. helyet ugyanennek a szövet­kezetnek a fejője, Czafík Sándor érdemelte ki, aki tavaly tehenenként 6033 liter tejet termelt, ugyancsak erőtakarmány-megtakarítással. S ki a III. helyezett? Nem más, mint Mézes Margit, az Orjöldi ISlo­venské Pole) Állami Gazdaság példás, élenjáró fejőnője, 5933 literes évi te­henenként! jejési átlaggal. TOJASTERMELÉSBEN a járás legjobbjai Lencsés Mag­da ás I u h á s z Magda, a sókszelőcei (Selice) szövetkezet baromfigondozói. Összesen 46 ezer tojót gondoztak, s tojónként 274 tojást termeltek. Ugyanez a szövetkezet termelte ■ legtöbb tömegtakarmányt, számosálla­tonként 5,5 tonnát. Ezzel a kiváló eredményével az I. helyezést érte el a járásban. A sókszelőcei szövetkeze­ten kívül még öt mezőgazdasági üzem részesült pénzjntalomban. A HEKTÁRONKÉNTI LEGTÖBB CUKROT az Orföldi Állami Gazdaság növény­­termesztői termelték ki, vagyis 7.9 tonnát átlagban. Cukorrépát összesen 190 hektárnyi területen termesztettek. A sorrendben a deáki (Diakovce) szö­vetkezet (6,5 tonna), a vágsellyei (Sala) és a sókszelőcei szövetkezet (6—6 tonna), majd az ábrahámi szö­vetkezet következett, mely 5,3 tonna cukrot termelt hektáronként. Mégpe­dig a nyugat-szlovákiai kerületi párt­­bizottság határozata alapján, amely hektáronként 5 tonnát irányzott elő. A járási szocialista verseny győzte­seinek Demian Macák agrármérnök, a jmi igazgaójt adta át az elismerő okleveleket, majd tapasztalatcsere s végül zenés műsor következett. Kép és szöveg: Krajcsovics P., Galánta Mint ismeretes, 1982-ben a Szovjetunióban nagyará­nyú élelmiszerprogra­mot fogadtak el, amely a me­zőgazdasági ' szakemberképzés­ben is számos szervezeti válto­zást irányzott elő. jelenleg ki­lencvenhat főiskola, nyolc aka­démia, (amelyekhez százötven kísérleti állomás tartozik) és hatszázkilenc szakközépiskola biztosítja a szovjet mezőgazda­ság számára szükséges szak­emberek képzését, felkészíté­sét. Az 1970—75 év közötti há­romszázötezer fiatal végzett agrártudományi főiskolát, a következő ötéves tervidőszak­ban pedig több mint három­száznegyvenötezer. Az élelmiszerprogram világo­san leszögezi: a mezőgazdasági termelés fokozásában döntő szerepük van a szakemberek­nek. Rájuk hárul az a feladat, hogy bármilyen körülmények között, az időjárást tényezők­től függetlenül, állandó, jó ho­zamátlagot érjenek el a mező­­gazdaságban. Éppen e#ért javí­tani fogják a felsőfokú szak­emberképzést, átdolgozzák a tanterveket, s olyan szervezési módosításokat eszközölnek, a­­melyek nyomán megerősödik a főiskolák és a falu kapcsolata, "nnek egyik megnyilvánulása az, hogy nőtt s tovább fog nő­ni majd a kolhoz- és szovhoz­­ösztöndíjasok száma. Földsze­rető, falun élni akaró falusi fiatalokat küldenek az egyete­mekre a gazdaságok, s ők fize­tik számukra az ösztöndíjat is, hogy aztán a friss diplomások falujukba térjenek vissza, s ott gyümölcsöztessék azt, amit a főiskolán tanultak. Hiszen a kolhozoknak és szovhozoknak Agrárszakember képzés a Szovjetunióban olyan szakemberekre van szük­ségük, akik alaposan ismerik a helyi viszonyokat és adottsá­gokat. Az élelmiszerprogram elfoga­dása után jelentősen nőtt a kolhoz- meg a szovhoz-ösztön­­díjasok száma, s tavaly az ag­rárprofilú főiskolák összes hallgatóinak szinte 43 százalé­ka ilyen ösztöndíjjal tanult. Az 1980-as évben ez az arány csak 35 százalékos volt. A tavalyi elsőévesek több mint 77 száza­léka már faluról jött az egye­temekre. Becsülete van a mezőgaz­dász szakmának a Szovjetunió­ban. A tavalyelőtti egyetemi felvételi vizsgákon például az agronómiára volt a legtöbb je­lentkező, jóval több, mint az előző években. Igaz, az állam is messzemenően támogatja a mezőgazdasági szakembereket, a fiatal végzősöket. Az üzemek pedig igyekeznek a lehető leg­jobb megélhetési feltételeket és lakáskörülményeket biztosí­tani számukra. A program elő­írásainak értelmében minden mezőgazdasági szakembernek ingyenes lakást kell biztosíta­ni. Az állami mezőgazdasági vállalatokhoz kinevezett mér­nökök és középkáderek pénz­beli letelepedési támogatásban részesülnek, ami elérheti a hat havi jövedelmük összegét. U- gyanakkor 30 százalékkal eme­lik a szovhozokban dolgozó va­lamennyi szakember javadal­mazását, a kolhoz mérnökei pedig háztáji kertet kapnak személyes használatra. Bátran állíthatjuk, a falun dolgozó szakembereknek is ré­szük volt abban, hogy tavaly a szovjet mezőgazdaság jelentős eredményeket ért el, hogy szá­mottevő sikerekkel köszönthet­ték a Nagy Október 66. évfor­dulóját. A gabonatermés tavaly jobb volt. mint az azelőtti évek­ben. A múlt év első felében az állattenyésztésben a hús felvá­sárlása 8, a tejé 13, a tojás fel­vásárlása pedig 4 százalékkal növekedett az előző év hasonló Időszakához képest.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents