Szabad Földműves, 1984. január-június (35. évfolyam, 1-26. szám)

1984-03-31 / 13. szám

2 SZABAD FÖLDMŰVES 1984. môrclns 3l< / A SZÖVETSÉGI GYŰLÉS KAMARAINAK 12. EGYÜTTES ÜLÉSÉRŐL A Szövetségi Gyűlés Népi Kamarája és Nemzetek Kamarája 12. együttes ülése tanácskozásának kö­zéppontjában a CSSZSZK kormánya programnyi­latkozatának teljesítéséről szélé jelentés megvita­tása állt. Az ülésen többek között részt vett Gustáv Husik, a CSKP KB főtitkára, köztársasági elnök, Ľubomír Štrougal, a CSSZSZK kormányának el­nöke. A napirendnek megfelelően Ľubomír Štrougal szövetségi miniszterelnök a képviselők elé ter­jesztette a CSSZSZK kormányának beszámoléját programnyilatkozatának teljesítéséről. Beszédét kivonatosan közöljük. A szövetségi kormány teljesíti programját Á kormány törekvései a múlt év­ben a fejlett szocialista társadalom építésének minden szakaszán a XVT. pártkongresszuson kitűzött feladatok teljesítésére összpontosultak. A terv minőségi és mennyiségi mutatóinak Jelentős túlteljesítése arra a követ­keztetésre jogosít fel bennünket, hogy hasznos és indokolt az az el­járás, amelyet az ötéves tervidőszak első három évére választottunk. A párt központi bizottsága elnök­ségének és a szövetségi kormánynak legutóbbi tanácskozása rámutatott arra, hogy az eddigi gazdasági fej­lődés nemcsak a hetedik ötéves terv céljainak és feladatainak megvalósí­tását teszi lehetővé, hanem azt is, hogy 1983—1985-ben éves átlagban teljesítsük a mennyiségi, de főleg a minőségi igényeket, amelyeket a párt XVI. kongresszusa határozott meg a jelenlegi ötéves tervidőszakra. A népgazdaság fejlődése az elmúlt évben folyamatos és egészében véve kiegyensúlyozott volt. A gazdaság intenzifikálásával, valamint a gazda­ságosság és a magasabb hatékonyság érvényesítésével gyarapodott a pénz­források létrehozása, amely lehetővé tette a társadalom, a népgazdaság és a lakosság szükségleteinek jobb ki­elégítését. Elsősorban is sikerült a népgazda­ság fejlődésének dinamikáját növel­ni. 1982-höz viszonyítva 2,7 százalék­kal, tehát 14 milliárd koronával emelkedett a nemzeti jövedelem, ■ összesen 526 milliárd korcnát tett ki. Megvan a feltétele annak, hogy a jelenlegi és a jövő évben a nemzeti jövedelem növekménye elérje а XVI. pártkongresszus által meghatározott éves szintet, vagyis hozzávetőlegesen a 3 százalékot. Az elmúlt évekhez viszonyítva a népgazdaság hatékony­ságában folytatódnak az erőteljesebb, pozitív változások. A munka társa­dalmi termelékenysége 1982-höz vi­szonyítva 1,7 százalékkal emelkedett s ebben az évben tovább fokozzuk az élő munkával való maximális ta­karékoskodást. A három év alatt az összkiadások 20,7 milliárd koronával csökkentek. A nemzeti jövedelem képzésének energiaigényessége 1982- höz viszonyítva 2.5 százalékkal csök­kent. A gazdaságosságra és a hatékony­ságra való törekvés kedvezően mu­tatkozott meg a saját termelési érté­kekben, amelyek 5 százalékkal emel­kedtek 1982-höz viszonyítva. A nye­reség 12,9 milliárdra növekedet s a magasabb rentabilitás a költségekhez viszonyítva csaknem elérte a 11 szá­zalékot. Minden hatodik vállalat nem telje­sítette a termelési tervet, és minden tizedik pedig a saját termelési érté­két. Ez valamivel rosszabb, mint a ko­rábbi évben volt. Éppen ez az a tény, amely Igazolja, hogy népgazdaságunk termelékenységét illetően sokkal több a lehetőség, mint a vállalatok és a termelési-gazdasági egységek törek­vése a lehetőségek kihasználáséra. Feladatul adtuk a minisztereknek, hogy ebből a tényből az illetékes termelési-gazdasági egységeknél és vállalatoknál vonják le a szükséges következtetéseket azzal a céllal, hogy az elkövetkező időszakban biz­tosítsák a hetedik ötéves tervidőszak feladatainak teljesítését. A tavalyi jó eredményekhez a me­zőgazdaság is hozzájárult. 1982-höz viszonyítva 4 százalékkal növelte ter­melését. A több m>nt 11 millió ton­na gabonatermés nem csupán a ter­vezett fe'adatok teljesítését jelentette ezen a téren, hanem az eddigi leg­jobb eredményt is. Noha az utóbbi három évben a növénytermesztés át­lagos éves volnmene a 6. ötéves terv­időszakban elért átlaghoz képest 8,5 százalékkal nagyobb volt. s ez lehe­tővé tette gabonaimportunk lényeges csökkentését, még mindig nincs meg az összhang a növénytermesztés és az állattenyésztés között. Ezért m’nden igyekezetünket arra kell összponto­sítani, hogv már az idén tovább nö­veljük a növénytermesztést főleg a takarmányfélékből. E feladat telje­sítéséből a szállító ágazatoknak is ki kell venniük a részüket, főleg a gép- és vegyiparnak. Ami az állattenyésztést illeti, öröm­mel szögezhetjük le, hogy növekedett az ágazatban a termelőképesség, mi­közben csökkent az egységnyi ter­mék előállításához szükséges fajla­gos ahraktakarmány-fogyasztás. A marhahizlalásban ez 1980-hoz képest tavaly 18 százalékkal kisebb volt, a tejtermelésben és a vágősertésterme­­lésben pedig 17 százalékkal. Ezeket az irányvonalakat tovább kell követ­ni és el kell mélyíteni. Elsősorban a mezőgazdasági vállalatoknál kell fo­kozatosan takarmánytartalékokat ké­pezni. A mezőgazdaság néhány kedvező eredménye bizonyítja, hogy ebben az ágazatban hatnak a tervszerű irányí­tás tökéletesítését célzó intézkedé­sek. Ugyanakkor azonban távolról sem lehetünk elégedettek a gyakor­lati érvényesítésükkel. Az intézkedé­sek aktív érvényesítésére kelt össz­pontosítania figyelmét az egész irá­nyító szférának, a minisztériumoktól kezdve az egyes termelési munkahe­lyekig. Elsősorban a tervezés szín­vonalának emeléséről, az adminisztrá­ció-igényesség csökkentéséről. az adásvételi kapcsolatok javításáról, a szolgáltatások szerepének tisztázásá­ról és az ezekért való felelősség nö­veléséről, illetve arról van szó, hogy az egész mezőgazdasági-élelmiszer­­ipari-komplexumban erőteljesebben érvényesítsük az önelszámolás alap­elveit. Meggyőződésünk, hogy az etsz-ek X. országos kongresszusára való felkészülés és a kongresszus eredményei gyakorlatunkat áj isme­retekkel és módszerekkel, új kezde­ményezési formákkal gazdagítják. Az idén 2,8 milliárd koronával nö­vekszik a belkereskedelembe irányú­ié élelmiszerellátás, lobban kell a­­zonban hasznosítanunk a mezőgaz­dasági nyersanyagokat és sokkal kö­vetkezetesebben kell a fogyasztói ke­resletnek megfelelő élelmiszerválasz­ték termelésére összpontosítanunk, és fokozott figyelmet kell fordítani az élelmiszerek minőségére és gyárt­mányfejlesztésére. Megállapíthatjuk, hogy a 7. ötéves tervidőszak harnvadik évében telje­sítettük a CSKP XVI. kongresszusai­nak legfontosabb Irányvonalát — a lakosság elért életszínvonalának és létbiztonságának megőrzését és fej­lesztését. Fontosnak tartjuk, hogy az ipar­ban és a mezőgazdaságban a bérek­nek főleg a mozgó része növekedjen. A javadalmazásban meg kell erősíte­ni a differenciálást, mégpedig az el­ért eredmények alapján. A kormány Intézkedéseket foganatosított a bér­rendszer hatékonysága növelésének második szakasza végrehajtására, és az Irányító dolgozóktól elvárja, hogy a párt- és szakszervezetekkel együtt termetsék meg az Intézkedések foga­natosításának feltételeit. A lakossági bevételek fejlődésével összhangban meg kell állapítani, hogy pártunk, szövetségi kormányunk és a két nemzett kormány fokozott figyelmet fordít a belkereskedelmi ellátással kapcsolatos kérdésekre, a belkereskedelem kiegyensúlyozottsá­gára. 1982-höz képest tavaly 3,1 szá­zalékkal növekedett a kiskereskedelmi forgalom, miközben több iparcikket adtunk el, mint élelmiszert (4,6 szá­zalékkal) és az iparcikkek értékesí­tése és belkereskedelmi forgalom keretében csaknem 53 százalékot tett ki. az élelmiszerek eladása pedig egészében véve stabilizálódott. A 7. ötéves tervidőszak eddigi éveiben néhány kedvező eredményt értünk el a külgazdasági kapcsola­tainkban is. itt elsősorban meg kell említeni, hogy a szó dialista orszá­gokkal lebonyolított külkereskedel­münk tavaly több mint 11 százalék­kal és gyorsabban növekedett a ter­vezettnél. Arra törekszünk, bogy a Szovjetunió viszonylatában kiegyen­súlyozott legyen fizetési mérlegünk. A kongresszusi irányvonallal össz­hangban tovább erősítettük gazdasági együttműködésünket a Szovjetunióval; ennek kulcsfontosságú és pótolha­tatlan szerepe van külgazdasági kap­csolatainkban. Az ötéves tervidőszak első három évében a Szovjetunióba irányult kivitelünk 52,3 százalékkal növekedett. Kedvező hatása van kül­kereskedelmi kapcsolataink alakulá­sában az 1990-ig szóló hosszú távú gyártásszakosítási és kooperációs programunk végrehajtásának is. A 8. ötéves terv koncepciója előké­szítésének jelenlegi szakaszában fon­tos. hogy érvényt szerezzünk я Szov­jetunióval és a szocialista közösség többi országával való kooperációs és gyártásszakosítás elmélyítésére irá­nyuló kezdeményezésnek. Népgazdaságunk fejlődésében pozi­tív irányvonalnak tartjuk azt is, hogy csökkentjük a konvertibilis valuta­adósságunkat, mégpedig nagyobb mértékben, mint azt az ötéves terv meghatározza. 1981 végétöl tiszta adósságállományunk a felével csök­kent. Ezt az irányvonalat folytatjuk a következő időszakban is. Tavaly a nem szocialista országok­ba irányult kivitel tervét teljesítet­tük, 1982-höz viszonyítva az export 5.7 százalékkal növekedett. Tudatosítjuk, hogy az Sntenzíflká­­lás döntő tényezője maga aiz ember, akire ez a folyamat egyre nagyobb feladatokat ró. Az élet bizonyítja, hogy még távolról sem használtuk ki az összes lehetőséget, legyen szó akár a kezdeményező tervezésről, a szocialista munkaversenyről, az újí­­tőmozgalomről stb. A Szakszerveze­tek Központi Tanácsival együtt a kor­mány szükségesnek tartja, hogy eb­ben az időszakban — a Szlovák Nem­zeti Felkelés és hazánk szovjet had­sereg általi felszabadításának 40. év­fordulója alkalmából — széles körű kezdeményezést bontakoztassunk ki. A CSKP XVI. kongresszusának Irányvonalával összhangban a szövet­ségi kormány a két nemzeti kor­mánnyal együtt szüntelen figyelmét Pordít a nemzeti bizottságok tevé­kenységének tökéletesítésére is. Le­bontottuk a CSKP a. ülésének hatá­rozatait és koordináltuk az egyes ágazatok tevékenységét ezek végre­hajtása során. Az eddigi tapasztalatok hizonyftiák, hogy a nemzeti bizottságok hatáskö­rének erősítése kedvezően nyilvánul meg a lakossági szükségletek kielé­gítésében és a területi körzetek komplex fejlesztésében. Városainkban és falvainkban nagy politikai jelentősége van a fejlesztés szempontjából a Nemzeti Front vá­lasztási programjainak. A lakosok, a Nemzeti Front szervezeteinek és a vállalatok, illetve intézmények dolgo­zóinak közös munkája e programok teljesítése során számos eredményt hozott, melyek bizonyítják a nagyfo­kú kezdeményzést és aktivitást. Mind­ezt joggal értékeljük nagyra és mind­azok, akik ezért tettek valamit, őszin­te köszönetét érdemelnek. Hiszen például a Z-akciók beruházási részé­ben létrehozott 3,8 milliárd korona értékű mü számos új, társadalmi szempontból szükséges létesítményt jelent. Tavaly növekedett a fizetett szol­gáltatások volumene, bővült válasz­tékuk, növekedett a szolgáltatási gyűjtőhelyek és részlegek száma. A lakpsok joggal mutatnak rá arra, hogy a szolgáltatások fejlesztésében helyenként még egy helyben topogás tapasztalható. Az indokolt szükségle­tek kielégítése nem eléggé rugalmas, joggal bírálják, hogy a szolgáltatási díjak emelése nem párosul mindenütt azok minőségének javításával. Szük­séges, hogy a nemzeti bizottságok rugalmasabban és az eddiginél na­gyobb számban hozzanak létre egy­szerűbb és olcsóbb sxolgáltatási tor­mákat. hogy egészítsék ki a szolgál­tatások fejlesztésére irányuló kon­cepciókat. A szövetségi kormány legfontosabb feladatának az atomháború veszélyé­nek elhárításáért, a fegyverkezés megállításáért és a fokozatos lesze­relésért, a nemzetközi feszültség eny­hítéséért és a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett éléséért kifejtett törekvése­ket, tartottuk. A nemzetközi helyzet az elmúlt évben — az imperializmus reakciós erói agresszív akcióinak fokozódása következtében — jelentősen megrom­lott, és továbbra is bonyolult. Az Egyesült Államokban és néhány más NATO-országban folytatódott a fegy­verkezési verseny új fordulója azzal a céllal, hogy az említett országok katonai erőfölényre tegyenek szert a szocialista közösség országaival szem­ben. Bebizonyosodott, hogy a wa­shingtoni kormány már egyáltalán nem átall fegyveres erőt Is bevetni a forradalmi felszabadító mozgalmak elfojtására, amint arról a grenadai, a libanoni események és a Nicaragua körül kialakult helyzet tanúskodik. Nagy veszélyt rejt magában az, hogy megerősdött az amerikai katonai je­lenlét az Indiai-óceánon, a Perzsa­öbölben és a Földközi-tengeren. Rend­kívül veszélyes helyzet alakult ki Európában, ahol az elmúlt év utolsó hónapjaiban megkezdődött az új el­­sőcsapásmérő amerikai atomfegyve­rek telepítése három nyugati ország területén. Számos békekezdeménye­zést terjesztettünk elő. és valameny­­nyi tanácskozáson a létező problémák igazságos rendezésére törekedtünk — az egyenlő biztonság elvének tiszte­letben tartásával. Nem a mi hibánk, hogy az Egyesült Államok és néhány szövetségese teljesen' közömbösen maradt e jószándékú törekvésekkel szemben. Ilyen helyzetben meg kellett tenni a megteled intézkedéseket szocialista hazánk és a Varsói Szerződés többi tagállama védelmének biztosítására: A Csehszlovák Szocialista Köztársa­ság és a Szovjetunió kormányának megegyezése után Csehszlovákia te­rületén harcászati-hadműveleti raké­takomplexumokat szerelnek fel. Kon­­sztantyin Csernyenko. az SZKP KB főtitkára helyettünk is szélt, amikor az emberiség létkérdéseiről, a nuk­leáris katasztrófa veszélyéről, a kö­zelmúltban a következőket mondatta: Az atomháború veszélyének elhárítá­sát külpolitikánk fő céljának tartom, s szükséges, hogy az egyenlő bizton­ság elve alapján lépésről lépésre tö­rekedjünk az atomfegyverkezée csök­kentésére. egészen az atomfegyverek minden fajtájának teljes felszámolá­sáig. Óriást erőfeszítéseket tettünk, a szocialista országokkal együtt, a hel­sinki Záróokmányt aláíró országok képviselői madridi találkozójának si­keres befejezéáséért. Az elmúlt év szeptemberében elfogadott madridi záródokumentum bebizonyította, hogy az enyhülés politikája mély gyökeret eresztett, hogy ezek az eszmék to­vább erősödnek, s hogy még bonyo­lultabb helyzetben is van lehetőség a különböző társadalmi rendszerű or. szágok közötti tárgyalásokon kölcsö­nösen elfogadható eredmény elérésé­re. Ezért üdvözöltük az európai bi­zalom megerősítéséről, valamint a biztonságról és a leszerelésről tanács­kozó értekezlet összehívását, amely ez év januárja óta tart Stockholm­ban. A szocialista országok békekezde­ményezései képezik a csehszlovák külpolitika alapját az ENSZ-ben. a genfi és a bécsi leszerelési tárgyalá­sokon, ahol az elmúlt héten ismét tárgyalóasztalhoz ültek, és vaiameny­­nyi más nemzetközi tanácskozáson is. A CSKP XVI. kongresszusa irány­vonalának szellemében hazánk kül­politikai aktivitásának fő feladata az elmúlt időszakban is a Szovjetunió­val és a többi szocialista országgal való egység, szilárd szövetség és testvéri együttműködés megszilárdí­tása volt. Elsősorban a Szovjetunió­val folytatott sokoldalú együttműkö­déstől függ biztonságunk, független­ségünk és szocialista jövőnk. A Varsói Szerződés tagállamaihoz és a többi szocialista országhoz fűző­dő kapcsolataink mag3s színvonalat értek el. Meg vagyok róla győződve, hogy a jó és eredményes egyUttmfi. ködést folytatjuk, s hogy közös erő­feszítéssel sikerül továbbfejleszteni hazánk szocialista fejlődésének min­den pozitív eredményét ée irányzatát. A szövetségi minisztetrelnök expo­zéját vita követte, majd a szövetségi miniszterelnök zárszava után a kép­viselők egyhangúlag jóváhagyták a Szövetségi Gyűlésnek a kormány be­számolójával kapcsolatos határozatát. A határozat leszögezi, hogy a CSSZ­SZK kormánya igényesebb feltételek közt Is a CSKP XVI. kongresszusa határozatainak megfelelően, céltuda­tosan teljesíti a programnyilatkozatá­ban kitűzött feladatokat. Ezt követően a két kamara képvi­selői egyhangúlag jóváhagyták a kor­mány törvényjavaslatát a közúti tör­vény módosítására és kiegészítésére. Jaromfr Obzina, a szövetségi kor­mány elnökhelyettese, a Tudomá­nyos-Műszaki Fejlesztés és Beruhá­zási Állami Bizottság elnöke előter­jesztette a kormány törvényjavaslatát a nukleáris berendezések sugérbiz­­tonsága feletti állami felügyeletről. A kormány törvényjavaslatát a két kamara képviselői egyhangúlag meg­szavazták. Üj oktatási törvény Matej Lúéan, szövetségi miniszter­elnök-helyettes megindokolta az alap- és középiskolák rendszeréről szóló törvényjavaslatot. Beszédének beve­zető részében a szövetségi miniszter­elnök-helyettes rámutatott arra, hogy az előterjesztett törvényjavaslat ér­telmében az 1984—85-ös tanévtől kezdve bevezetik a tízéves tankötele­zettséget. amely a nyolcéves alapis­kolákra és a középiskola első két év­folyaméra terjed ki. A fiatalok nagy része még további két éven át foly­tathatja tanulmányait a középisko­lákban és érettségit szerezhet. Már maga az a tény, hogy tlyen progra­mot tűzhettünk ki. szemléltetően utal azokra a nagy gazdasági és társadal­mi változásokra, amelyek a szocia­lizmus építése terén az elmúlt évek­ben hazánkban végbementek. A nép­nek a CSKP vezetésével végzett építő munkája megteremtette annak felté­teleit, hogy egy ilyen oktatási prog­ramot végrehajthassunk. Az új oktatási törvény tervezete következetesen a szocialista pedagó­gia elvein és azokon a maradandó érvényű elveken alapul, amelyek tiszetletben tartása nélkül nem be­szélhetnénk szocialista oktatásról. Kimondja, hogy az alapiskolában minden tanuló egységes műveltséget szerez. De nem feledkezik meg arról sem, hogy az iskola fejlessze a tanu­lók egyéni képességeit és tehetségét. A középiskolai oktatás tartalma diffe­renciált, de a végzettség egyenérté­kű. Az egész lakosság számára azo­nos lehetőségeket teremtünk ahhoz, hogy a tízéves tankötelezettség letel­tével mindenki folytathassa a foglal­kozására való felkészülést vagy ta­nulmányait. Az Így kialakftott oktatási rend­szer alapvető jelentőségű a munkás­szakmát tanuló fiatalok számára, mi­vel ők képezik a fiatalok 60 száza­lékát. Egyenjogűvá teszi őket a gim­náziumokban is a szakközépiskolák­ban tanulókkal, к megteremti a fel­tételeket a jövő munkásosztálya mű­veltségi színvonalának emeléséhez. Matej LúCan a továbbiakban Ismer, tette az új törvényből adódó válto­zásokat. Kijelentette: mivel azokra a tanulókra, akik az idén fejezik be az alapiskola nyolcadik osztályát a tízéves tankötelezettség már vonat­kozik, megszűnik a kilencéves alap­iskola, a szakmunkásképző iskolák eddigi típusai és a dolgozók közép­iskolája. Egyidejűleg megkezdődik a középfokú oktatás tartalmi és szer­kezeti átalakítása a törvényben pon­tosan meghatározott keretek között. Az ú] nyolcéves alapiskola már nem jelent végzettséget, mint eddig, mű­veltségi fokot sem, csak műveltségi alapot. A műveltség első fokává а középfokú végzettség válik, amelyet a tanulók az alapiskolának és a kö­zépiskola első két évfolyamának el­végzésével szerezhetnek meg. A mű­veltség magasabb foka a teljes kö. zépfokú végzettség lesz. gimnáziu­mokban, szakközépiskolákban vagy középfokú szakmunkásképző Iskolák­ban szerzett érettségivel. Emiatt az eddigi szakműveltség megszűnik kép­zettségi fokozat lenni. Lényegesen megváltozik a középfokú szakmun­kásképző iskolába járó fiatalok hely­zete, megszűnnek ipari tanulök len­ni, diákokká válnak. Az új oktatási törvény 1984. szeptember 1-én lép hatályba a 18. a 19. és a 2(1. cikke­lyen kívül, amelyek a tanulók közép­iskolai felvételét szabályozzák. Ezek a cikkelyek már a törvény kihirdeté­sének napján érvénybe lépnek, hogy a középiskolai felvételi vizsgákat már az idén az új előírások szerint bonyolíthassák le. Az oktatási rendszer átalakításá­nak második szakaszában erősíteni és tökéletesíteni kell azt, amit az első szakaszban az alapiskolákban elértünk. Hatékonyabban kell segíte­ni a tanulókat a pályaválasztásban, a tanulók és szüleik személyes érde­keit összhangba kell hozni a társa­dalmi szükségletekkel. A szövetségi m’niszterelnök-helyet­­tes exp-zéját vita követte, majd a képviselők egyhangúlag elfogadták a kormány törvényjavaslatát.

Next

/
Thumbnails
Contents