Szabad Földműves, 1984. január-június (35. évfolyam, 1-26. szám)
1984-03-31 / 13. szám
1984. március 31. 13. szám XXXV. évfolyam Ära 1,— Kčs Gyermek szeme • •• * •• V a jovo tükre Gorkij egyik művében arról írt. hogy a szocializmus építése során el fog jönni az az idő, amikor nem az lesz a probléma, hogy miből, hanem az, hogy miképpen éljünk. Pártunk irányította sikeres építő munkánknak köszönve a fejlett szocialista társadalom építésének ezen szakaszához értünk. Ismerjük, honnan vezetett el az út idáig, de azt is tudjuk, hogy milyen feltételek és körülmények határozzák meg a ma társadalmát. Az elmondottak teremtették meg annak feltételeit, s váltották ki annak szükségszerűségét, hogy új oktatási törvényt vezessünk be. Az embernevelés igényes és bonyolult feladatának leghivatottabb intézménye az iskola. Az dj dokumentumok meghatározása értelmében a szocialista iskola célja: tanítványai kommunista nevelése, vagyis tudományos világnézetük megalapozása, erkölcsük é< szépérzékük fejlesztése, ízlésük formálása, edzettségük fokozása. A tanulókat az alapiskolákban — tágabb értelemben minden iskolatípusban — képessé kell tenni új. magasabb színvonalon álló ismeretek szerzésére, a permanens továbbképzés igényére, az ismeretek leggazdaságosabb elsajátítására, a tanulni tudásra. Az iskolai tevékenység fő céljává az vált. hogy a tanulók viszonylag biztonságosan igazodjanak el környezetükben, a társadalom és a természet jelenségeiben, értsék az egyén, a társadalom és a természet egymás közti viszonyát, és saját problémáikat is ehhez mérve és hozzáigazítva igyekezzenek megoldani. A szocialista társadalom és az egyén célja egybeesik. Ebből törvényszerűen az következik, hogy a szocialista társadalom az emberi jólét biztosításával, az emberért szervezett gazdasági és kulturális tevékenységével lehetőséget teremt az egyén kibontakozásához a szó legteljesebb értelmében. Ugyanezen folyamat más'k elválaszthatatlan oldala az a szükségszerűség, hogy társadalmunk olyan egyének sokaságával rendelkezzék, akik a megnehezült és bonyolultabbá vált feltételek között is képesek a társadalom építésére, a termelés állandóan magasabb szintre való emelésére. A kommunista építés egyik igen fontos alkotó része — az ifjúság kommunista szellemben való nevelése. A magasabb munkatermelékenység megteremtése. a kommunista társadalmi viszonynk kialakulása és a kommunista együttélés szabályainak érvényesülése elképzelhetetlen a társadalomban élő valamennyi ember tudatosságának és kulturáltságának fejlődése nélkül. Minél magasabb fokú a társadalom tagjainak tudatossága, annál gyorsabban és sikeresebben fogjuk valóra váltani a kommunizmus felépítésének programját. Az ifjúság sokoldalú és harmonikus nevelése, a társadalmi életre való előkészítése — a kommunista nevelés céljaival összefüggésben — tulajdonképpen társadalmunk embereszményét fejezi ki. Ebben az embereszményben a magas szintű erkölcsiség magas szintű műveltséget feltételez. E műveltség magában foglalja a tudományos-műszaki haladás legújabb vívmányainak elsajátítását és gyakorlati alkalmazását, a technikában való jártasságot és a kultúrálódás igényét. A műveltség jelentőségéről Lenin ezt írja: Az ifjúságnak meg kell értenie, hogy a kommunizmus csak a kor színvonalán álló műveltség alapján valósítható meg. Es hogyha ezzel a műveltséggel nem fog élni: a kommunizmus csak óhaj marad. A ma iskolája erőfeszítésének tehát a műveltség megalapozására és sokirányú továbbfejlesztésére kell irányulnia. Az életben nélkülözhetetlen műveltségét ma viszont nem adhatja meg egyedül az iskola. Az iskolának a személyiség sokoldalú nevelésében hasznos segítője lehet a művelődési otthon. a könyvtár, a múzeum, a színház, a mozi, a hangverseny a maga nyitottabb, az élet gyakorlatához közel álló átfogóbb művelődési formáival. Művelődéspolitikai feladat az is, hogy a iövő iskolája kezdeményező. vonzó légkörben, az önművelődésre készítse fel az ifjúságot, hogy képes legyen a művelődésben a magasabbrendn igényeket kiválasztani. El kell tűnődni azon. hogy ennek érdekében megteremtette-e az iskola, a mozgalmi munka. az iskolán kívüli foglalkozás és a szülői ház összhangját? Pedagógusainktól az új oktatási törvény elsősorban a szemlélet korszerűsítését kívánja meg. El kell fogadniuk az iskola új társadalmi szerenét és ennek megfelelően megváltozott új munkastílusát. így azt a követelményt, hogy az Iskola legyen nyitott a közvetlen társadalmi környezet és a társadalom egésze felé. Ebből az következik, hogy a pedagógus tartsa közvetlen kötelességének a tanórán kívüli nevelést. a tanórán pedig építsen a tanulók gyakorlati tapasztalataira. speciális tudására. A nevelő iskolának mindenekelőtt emberformáló erővel kell rendelkeznie, olyan pedagógusokkal és nevelőközösségekkel, akik illetve amelyek világnézetükben, pedagógiai gyakorlatukban. műveltségükben haladó nézeteket valósítanak meg. Rengeteg türelem, megértés é$ lelkesedés kell ahhoz, hogy a pedagógus az ifjúsággal szemben ne nyűgnek, hanem alkotó munkának érezze nevelő hivatását. Az utóbbit azért hangsúlyozzuk. mert azok az ismeretek, melyek rászorításra rögzítődnek, nem pedig a kíváncsiság, a felfedezés érzésével párosulva, hamar ki is hullanak, tehát alig érnek valamit. Az érdeklődést a gazdagító élmények és az érzelmek mindig erősen befolyásolják. A jövőben fel kell csigázni. a lemaradók, a kevés örömíí tanulók érdeklődését, mert ha a tanulásban —a kényszerítő fegyelem és biflázás helyett — szerepel kap a megismerés vágya, akkor nyert ügye van a pedagógusnak. A szinte mindenkit érintő új oktatási törvény az egyik jelentős alkotmányban rögzített jog, a tnűvelődésre való jog gyakorlati alkalmazása nagy feladatokat ró a pedagógusokra A gyermek szeme különben is a jövő tükre. CSIBA LÄSZLC I. A Somorjai (Samorín) Mezőgazdasági Szaktanintézetben — korunk pedagógiai követelményeivel összhangban — nagy figyelmet szentelnek a tanulók gyakorlati felkészítésére. Felvételünkön Pálinkás László szakoktató a talajművelés fortélyaiba vezeti be a jövő gépesítőit Fotó; Kontár Gyula /////f / tt4*r.//////////>////////////^, ^//7//////Zŕ////////A.'// / * t // / - t ft A rimaszombati (Rimavská Sobota) járás mezőgazdasági üzemeiben a reggeli és a délelőtti órákban — amíg fagyos volt a föld — javában folyt az őszi vetések, a rétek és a legelők fejtrágyázása, valamint a még művelésre váró savanyú talajok meszezése. Megkezdték a korai burgonya előcsíráztatását. A felkészülés és a szervezés menete alapjában véve szokvá- I nyos volt, ugyanakkor az ígye- I kezet és a figyelem a megszoí kottnál élénkebb. A 7. ötéves tervidőszak negyedik évében nagy a tét, semmit sem lehet a véletlenre bízni. A termelésben az előző három esztendő I során történt lemaradásból még sok behozható, ha minden erőt, tudást és technikai eszközt erre összpontosítanak, úgyszólván az egész év folyamán. S ehhez a jó kezdés már fél i siker. A járási mezőgazdasági igazgatóság részletes tervet dolgozott ki a tavaszi mezőgazdasági munkák tervszerű eivégzé- I sére, amelyben a főhangsúlyt az agrotechnikai határidők betartására és a kifogástalan munkaminőségre helyezték. A kitűzött tervfeladatok és a szo- i cialista kötelezettségvállalások ; teljesítéséhez már az ősz folyamán sikerült jó alapokat teremteni. Az előző évhez képest lényegesen növelték az őszi gabonafélék vetésterületét. A repcében, a búzában, a lóherében és az őszi takarmánykeverékekben a tél folyamán jelentős károkat okoztak a száraz fagyok, de csak a tenvész\ idő kezdbtén derül ki. mennyit kell majd ezekből kiszántani, s tavasziakkal (árpával, napraforgóval, egyéves takarmányokkal) pótolni, újravetni. A szükséges vetőmagmennyiség biztosított. Az idén nyolc és fél ezer hektáron kell elvetni a gabonaféléket. 2550-en a cukorrépát. közel négyezren pedig a silókukoricát. A szükséges vetőmagvak a tervezett fajtaöszj szetételben a gazdaságok renij delkezésére állnak. A szemes kukorica kétharmadát az idén az IKR keretében termesztik. Ehhez a jő minőségű vetőmagot Vágsetlyéről (Sala) szerezték be. Fű-, here- és lucernaA jó kezdés már fél siker tel rendelkeznek. A talajreakció javítása érdekében az előző évekhez viszonyítva az idén hatezer tonnával több meszet szórnak majd el, mintegy 10 ezer 700 hektáron. E munkának a húsz százalékát már elvégezték. Növényvédő szerekből- a gabonafélék gyomtalanítására elegendő mennyiség áll a reni delkezésükre. A cukorrépa, a burgonya, a kukorica és a hüvelyesek esetében azonban nem kielégítő az ellátás. Az őszi repce kártevői ellen — növényvédő szerek hiányában — nem tudnak hatékonyan védekezni. Az idén a munka- és erőgépek előkészítésében lényegesen kedvezőbb volt a helyzet, mint a múlt év tavaszán. Az öntözőberendezésekkel rendelkező gazdaságok felkészültek — főleg a kukorica vetése és a zöldségfélék palántázása előtt — a magágy öntözésére, hogy legalább részben pótolják a talajok nedvességtartalmát. Л mezőgazdasági űzetnek vezetői feladatul kapták, hogy a munkálatok megkezdése előtt próbáljanak ki minden vetógépet mütrávvaszórót és permetezőt. s állítsák be azokat a pontos adagolásra. A jmi továbbá rendeletet adott ki a régi trágyatelepek felszámolására és a legeltetés korlátozására a tavaszi időszakban — elsősorban a nagvobh terméshozam elérése érdekében. Egy szakemberekből álló bizottság ban elhanyagolták... A cukorrépa trágyázását ugyancsak ellenőrzésük alá vonják, hogy a kálium- és nitrogéntrágyák helyes arányú adagolásával fokozzák a répa t:ukortartalmát. A tavaszi mezőgazdasági munkák sörám a gazdaságokban minden munkafolyamat előtt rövid. . bemutatóval és szakmai tanácsadással kiegészített oktatásban részesítették, illetve részesítik az erőgépek vezetőit és a munkagépek kisegítő személyzetét. A rimaszombati járásban a mezőgazdasági termelésért felelős személyek mindent elkövetnek azért, hogy az idén a lehetőségekhez mérten maximális eredményeket érjenek el.- * ~ Ax idén a rnzsnyói (Rožňava) járás mezőgazdászai is felkészültebben várták a tavaszt, mint az előző években. Erre engednek következtetni azdk az új szervezési és irányítási módszerek, amelyeket ebben az esztendőben alkalmaznak első ízben. Nem sorolom fel a teendők sokaságát, hiszen úgyis nyilvánvaló, hogy az évi feladatok teljesítése mellett még az előző három évben felgyülemlett lemaradásokat is csökkenteni kell. a lehető legnagyobb mértékben. A gazdasági vezetés, a pártszervezetek mindenekelőtt a dolgozók megnyerésében; vagyis a munkaidő lelkiismeretes kihasználásában és a gépsorok operatív irányításában, valamint az agrotechnikai követelmények következetes betartásában látják az eredmények zálogát. Minden munkafolyamat irányítására felelősöket neveztek ki. A megbízottak anyagilag is érdekeltek a feladatok teljesítésében. A feladatok végrehajtását naponta ellenőrzik és értékelik. Az előző évek tapasztalatait elemezve és tanulságait felhasználva akarják eltávolítani a hiányosságokat. Például a kukoricát tíz napon belül el akarják vetni. Száraz Időjárás esetén a korai burgonyát ültetés után, ahol erre lehetőség adódik, öntözni fogják. A MARS típusú ültetőgépeket kétműszakban üzemeltetik majd. A mák esetében fontos a magágy és a vetés jó minősége, de mindenekelőtt a hatékony növényvédelem, mert tavaly a gyomosodás miatt a tervezett hozam töredékét érték csak el, A lentermesztésben a LIKOTEX- szel működnek együtt, a betakarítást lenkombájnok vásárlásával fogják veszteségmentessé tenni és meggyorsítani. Az állandó fűfélék intenzív kihasználása érdekében további ötszáz hektáron vezetik be a szakaszos legeltetést. Eddig csak a gabonabetakorításkor volt szokásos, most a tavaszt munkák idején ts természetes, hogy a dolgozók részére a mezőre szállítják ki a meleg ételt és a frissítőt. Gjdonság az is, hogy széles körben kiterjesztik a gépek kétmőszakos — vetés idején pedig háromműszakos — üzemeltetését. Megszervezik a mozgó javítószolgálatot. A napi eredményeket helyi újságok kiadásával propagálják, s transzformálják ösztönző erővé. A prémiumot, amelyet 20— 40 százalékban határoztak meg, az elvégzett munka minőségégének aránvában fizetik ki. Ax alapmunkaidő után — a máso. dik vagy a harmadik műszakban — ledolgozott minden óráért 1,50—2,50 korona juttatást számolnak az alapbérhez. KORCSMAROS LÁSZLÓ magból az ellátást eddig kilencven százalékban biztosították. A burgonyaültető-anyag háromnegyed részét a járási központi tárolóban, a gazdaságok raktáraiban pedig közel félezer tonnát teleltettek át. A száraz penész miatt csak a várgedei (Hodejov) szövetkezetben volt nagyobb kiesés. Az ültetőanyagnak mintegy hét százaléka vált íelhasználhatatlanná a téli tárolás során.A mintegy 160 tonnányi kiesés pótlását már megoldották. Valamennyi gazdaságban elegendő mütrágyakészletrendszeresen ellenőrzi és értékeli a nehézgépek kihasználását, s azok két-, szükség esetén pedig háromműszakos üzemeltetését. Hasznos tanácsokat adnak majd a géppark helyes és gazdaságos összeállítására, az agrotechnikai határidők betartására és a jó munkaminőségre vonatkozóan. Maximális figyelmet szentelnek majd a kukorica magágyának előkészítésére. a műtrágyaadagolás idejének és a növényvédő szerek szakszerű alkalmazásának betartására. Ugyanis ezt a múlt-
