Szabad Földműves, 1984. január-június (35. évfolyam, 1-26. szám)

1984-01-14 / 2. szám

.SZABAD FÖLDMŰVES 1984, január 14. »з'ГЗ i£ üzemegeszsegügyi hálózat fejlesztése Az üzemi egészségügyi gondasko- Az üzemegészségügyi ellátás szin­­dás színvonalának megállapítása cél- vonalának javítása elképzelhetetlen jábi! az Egészségügyi Minisztérium az anyagi-műszaki bázis állandó fej­ez üzemi szakszervezeti bizottságok- iesztése nélkül. A felmérés tapaszta­­kal közösen széles körű ellenőrzést lataiból, tanulságaiból arra következ­­végzett.' Az elemzések tapasztalatai tethetünk, hogy számos üzemi egész­alapján megállapíthatjuk, hogy a ségügyi központ nem felel meg a je- 70-es években jelentkező kedvező lenlegi követelményeknek. Az iizem­­javu ás tovább folytatódik, egyre több orvosok gyakran kis helyiségekben üzemorvosi rende őt létesítenek. Ve- kénytelenek rendelni. A legtöbb hiá­­gyiink segítségül néhány statisztikai nyosságot ezen a téren Kelet-Szlová­­aďatot: míg Szlovákiában 1970 ben kiában észlelték, ez azonban nem azt hatszázkilencvenhat üzemegészség- jelenti, hogy más kerületekben nincs ügyi központ működött, 1982-ben már elég javítani való. több mint ezerötszáz, 1975-ben pedig A kisebb üzemek vezetői nem szí­­kilencszázhuszonhét addig, tavalyelőtt vesen vesznek részt olyan vállako­­már közel ezernégyszáz üzemorvos zásban, melynek során több üzem kö­­állt a dolgozók rendelkezésére. A tár- zös erővel építene egy korszerű, min­­sadaimi összefogás eredménye: az den szempontból megfelelő egészség­üzemorvosi ellátás ä dolgozók .65 szá- ügyi központot, s így a dolgozóknak Zalákénak biztosított, az efsz-tagokat helyben biztosítani tudnák a színvo­­is beleértve. nalas orvosi ellátást A munkakörülmények, va’amint a A rendszeres megelőző-gyógyító te­­itr.’n'r.akörnyezet nagy hatással van a vékenység egyik előfeltétele az egész­­dolgnzűk egészségi állapotára, mun- ségügyi dolgozók munkaviszonyának к kedvére és munkateljesítményére, állandósítása. Ezért az Egészségügyi Fzárt a mezőgazdasági dolgozók Minisztérium több határozatot hozott, e-ászségvédelme is az előtérbe ke- hogy javítsa az erkölcsi és anyagi el­­rült. Ám az egészségügyi központok ismerésüket, valamint csökkentse az üzemi hálózatának a bővítését nehe- orvosok nagyon is elburjánzott admi­­zíti, hegy a szövetkezeteknek és álla- nisztráciős tevékenységét, mi gazdaságoknak több helyütt van A dolgozók egészségvédelme érde­­üzsineeység k, s ezek között nagyok kében az üzemorvosok gyakran fei­­a távolságok. Sok ese tien az illetéke- hívják az üzemvezetők figyelmét a sebnek gondot okoz annak az eidön- káros hatásokra és jelenségekre s ja­­tése, hegy a körzeti vagy pedig az vasnlják a munkakörülmények mi­­üssmi orvoshoz taríoznak-e a te epü- előbbi javítását. A javaslatok azonban lések és az üzemegységek dolgozói, az egyes üzemvezetőknél nem talál- Nem lehet általános érvényű megöl- nak megértésre, sőt az is előfordult, dást találni, mivel mindenütt figye- hogy a munkáját becsületesen végző lenibe kell venni a helyi adottságo- orvos, aki éva intett az egyes techno­kat, és józan megfontolás alapján lógiai eljárások káros következmé­­üzemorvosi rendelők létrehozásával, nyeire, összeütközésbe került a veze­­vagy pedig a körzeti orvosok igény- tőséggel. Ez is egyik oka annak, hogy bevéíe ével keli javítani a mezőgaz- gondjaink vannak az egészségügyi dnsági dolgozók egészségügyi ellátó- dolgozók üzemekben való állandósí­­sát. fása terén. Addig nem érhetünk el ja-A korábban említett felmérés a po- vanlást, amíg minden üzemi, vállalati zitív jelenségek mellett számos ne- vezető nem tudatosítja kellően, hogy hőzségre is fényt derít. Elsősorban a dolgozók egészségvédelme nem csu­­arrJl kell szá nunk, hogy a betegség- pán az egészségügyi szakemberek fel­­menelőzés terén nem érünk el a be- adata. fektetésekkel arányos kedvező ered- Az üzemegészségügyi központok si­­mérjyehet. A megelőző vizsgálatokon keres munkája feltételezi a legújabb a korábbi évek adataihoz viszonyítva szakismeretekkel rendelkező egész­ugyan többen vesznek részt szűrő- ségügyi nővérek segítségét. Az utóbbi vizs<? Vatokon, ez azonban korántsem időben hozott intézkedések is azt kie égífő. Az üzemorvosok is gyakran szorgalmazzák, hogy az orvosok mel­­hibássk abban, hogy nem mindenki lett a nővérek munkája is kellő elis­­jelen’k meg az említett vizsgálatokon, mérésben részesüljön. Az egészség­javítanunk kell az üzemek, váliala- ügyi dolgozók állandósítása céljából tok, va’amint a szakszervezeti bízott- a szövetségi kormány 174/1978, vala­­ság к vezetőivel való együttműködé- mint az SZSZK kormányának 268/1978. süket, s nőm utolsósorban saját mun- számú rendelete lehetővé teszi, hogy kájuk minőségét. az üzemek, vállalatok (az efsz-eket is Az üzemorvosok munkaidejének fe- beleértve!) mind erkölcsi, mind anya­ié a megelőző vizsgálatokra hivatott. 8* elismerésben részesíthessék az Sajnos gyakran előfordul, hogy az or- egészségügyi dolgozókat is, állami és vos hiába várja a kizárólag erre a üzemi lakásokat biztosíthatnak szá­­cé’ra kitűzött időpontban a dolgozó- mukra. Ezideig az energiaipar kivéte­­kat. Az üzemek és az egyes részlegek lóvei egyik ágazat sem használja ki a vezetői nem biztosítják beosztottjaik kormányrendelet adta lehetőségeket, részvételét az egészségügyi ellenőrző- Az üzemorvosi ellátás eddigi ta­­seken. Az új munkaerők nem minden pasztalataiból kiindulva, valamint a alkalommal vesznek részt a kötelező minisztérium által megtartott ellen­­vizsgálatokon. Hasonló a helyzet az őrzések és elemzések eredményeit fi­­üzemből való távozás fa mnnkavi- gyelembe véve, a jövőben céltudato­­szony megszakításai során is. Előtör- sabban kell fejlesztenünk az üzem­­dulnak olyan esetek is, hogy a beteg, egészségügyi hálózat bővítését. Nem munkahe’yi ártalmaktól szenvedő dől- szabad elfelejtenünk, hogy csakis gozH nem helyezik a számára megfe- egészséges, munkabíró dolgozótól vár­lelő munkakörbe. ható jó munka. Ezért nemcsak az Az üzemek betegségmege’őzési vizs- , .. , , _ .. .. gálatainak időpontját összhangba kell egészségügynek, hanem a nemzet, b,­­hozni az egyes részlegek munkáidé- zottságoknak, az efsz-ek, állami gaz­­jével, és tervével, hogy a vizsgálatok daságek és más mezőgazdasági üze­­ne akadályozzák a termelés folyama- me|t vezetőinek is többet kell tenniük tosságát. A szövetkezetek vezetőinek , . , ... ....... . _ is nagyofcbb figyelmet kell fordíta- azert’ Ь°8У lobb munkakorulmenye­­nink az új munkaerők alapos egész- teremtsenek az igényes tervfel­­ségiigyi vizsgá’atára, hogy ezzel meg- adatok teljesítéséhez, előzzék a munkahelyi ártalmakból eredő betegségek terjedését. BÁRDOS GYULA Legutóbb Bartaios Gyulával, a Szövetkezeti Földművesek Szövetsége Dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) Járási Bi­zottságának dolgozójával arról beszélgettünk, mit tesznek a járás szövetkezetei a téli szak­ismeret-gyarapítás vonalán, hogy alaposan felkészülhesse­nek a 7. ötéves tervidőszak utolsó két éve tervfeladatainak sikeres teljesítésére. Előtérben a továbbképzés 0 Milyen formái érvényesülnek a szakoktatásnak? — Négy oktatási forma érvényesül: az üzemi, amit több helyütt egybe­kapcsolnak a haladó tapasztalatok iskolájának tévéadásaival, a műszaki­gazdasági dolgozók továbbképzése, valamint a szakmai nevelés és to­vábbképzés egyéb formái. Ami az üze­mi munkaiskola (felnőttoktatást) óráit illeti, valamennyi szövetkezetünkben egységesek, tudniillik egybeesnek a haladó tapasztalatok iskolája adásai­nak időpontjaival. A kooperációs kör­zetekben tanközpontokat hoztunk lét­re, melyek munka- és időrendi terv szerint működnek. A nagyobb kiter­jedésű, több község határát átfogó szövetkezetekben településenként lé­tesítettünk tanközpontokat. Egy-egy telep-tanközpont működéséért az efsz egv-egy vezetőségi tagja felelős. 0 A szakképesítési arány növelése? — Az SZSZK Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Minisztériuma irányelvei­nek megfelelően nagy súlyt helye­zünk arra, hogy a szakképzettek arányszámát növeljük. Ezt egyéves Időtartamú tanfolyam Is elősegíti, mely záróvizsgával végződik, s a vég­zettek szakmunkás-bizonyítványt kap­nak. Ily módon igyekszünk 1985. év végéig elérni azt, hogy a műszaki­gazdasági dolgozóknak a fele szak­­képzettséggel rendelkezzék. Megkü­lönböztetett figyelmet fordítunk az állatgondozók szakképzettségének nö­velésére. A szakmai továbbképzés a járási mezőgazdasági igazgatóság és az SZFSŽ járási bizottsága irányelvei szerint történik. Az igényeknek meg­felelően az oktatók konzultációs na­pokat tartanak, mégpedig a szövetke­zetekben. A gépkocsivezetők, gépjaví­tók. hegesztők, karbantartók és egyéb szakmunkások részére időszakos tan­folyamok indítását tervezzük. Az ál­lattenyésztési dolgozókat Illetően a biztonsági és a higiéniai követelmé­nyek betartását elősegítő szakismere­tek elsajátítását szorgalmazzuk. A műszaki-gazdasági dolgozók esetében fokozott figyelmet fordítunk a közép- és főiskolai végzettek gyakorlatának -Irányítására a Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Minisztérium 21/81. számú rendelete alapján. A kiválasztott ve­zetők számára a jmt útmutatásai alap­ján továbbképző tanfolyam elvégzését szorgalmazzuk, mely záróvizsgával végződik. Valamennyi szövetkezetben sor kerül a munkabiztonsági és tűz­védelmi oktatás lebonyolítására. 0 A szakmai-politikai továbbképzés és nevelés mennyiben segíti elő az igényes tervfeladatok teljesítését? — Ennek keretében olyan témakö­röket iktatunk be, melyek alkotóan hozzájárulnak a termelési feladatok teljesítéséhez, a gazdaságosság és a minőségi mutatók eléréséhez. A szak­előadók alapos szakmai-politikai is­meretekkel rendelkeznek, ismerik egy-egy szövetkezet sajátos problé­máit is. Kiemelném az SZFSZ KB által jóváhagyott és kiküldött tananyagok közül azt, amely a tudományos-mű­szaki fejlődés elősegítésére hivatott. A többi a jogi nevelésre, a tökéletesí­tett gazdaságirányítási rendszer gya­korlati érvényesítésére és az egyes termelési rendszerek alkalmazására vonatkozik. Az 1983/84-es üzemi oktatási tanév keretében minden eddiginél több fi­gyelmet fordítunk majd az SZFSZ- alapszervezetek tisztségviselőinek és a szövetség dolgozóinak a képzésére. Célunk: a szövetségi, illetve azSZFSZ- alapszervezeti munka, a bizottsági ta­gok, bizalmiak tevékenységének az ■ II* eredményesebbé tétele azáltal, hogy megismerjék az SZFSZ küldetését, a politikai nevelő munkával, a szociá­lis-kulturális gondoskodással járó fel­adataikat, azok teljesítésének módját Az említett oktatási-formákon kívül a szövetkezetek is tervezhetnek témá­kat, melyek hozzájárulhatnak egy-egy részleg, ágazat konkrét problémáinak a megoldásához. 0 Es ami a haladó tapasztalatok tévéiskolát illeti? — Szövetkezeteinket a jő tapaszta­latok gyakorlati felhasználására ösz­tönözzük. Minden tananyagközvetítés után beszélgetésre, vitára kerül sor, melynek* keretében az Illetékes szak­emberek adnak választ a felvetett kérdésekre, észrevételekre. Tekintet­tel arra, hogy az idén kerül sor az efsz-ek X. országos kongresszusára, az üzemi felnőttoktatás keretében vi­tát szervezünk majd, ami a kongresz­­szusi anyagot illeti. A szövetkezeti tagok kulturális igényeinek kielégíté­se céljából az idén Is sor kerül — a nemzeti bizottsággal, népművelési központtal, a Szocialista Akadémiá­val, a Csehszlovák Tudományos-Mű­szaki Társasággal és a Nemzeti Front tömegszervezeteivel karöltve — kü­lönböző rendezvényekre. Ezekre a közönségszervezést Idejében kell az illetékeseknek megkezdeniük. 0 Az üzemi felnőttoktatást milyen járási szerv irányítja és ellenőrzi? — Ezit a feladatot az SZFSZ járási bizottsága keretében működő nevelési bizottság végzi. Az SZFSZ járási bi­zottsága a szövetkezeti felnőttoktatás hatékonyságának fokozása érdekében ismeretgyarapitást versenyt hirdetett. A verseny egyik fő kritériuma: az 50 százalékos szakképesíttési arányszám elérése, a munkásfoglalkozásúak ese­tében. Fő kritérium az is, miként hasznosítják az efsz-tagok. munkakö­zösségek, szocialista brigádok az üze­mi felnőttoktatás keretében szerzett szakismereteket. A legjobb három tanközpontvezető pénzjutalomban ré­szesül. SVINGER ISTVÁN Ha szövetkezeteink dolgozói csoportosan, autóbusszal keresik fe! hazánk gyöngyét, a szépséges Magas-Tátrát, minden bizonnyal ellátogatnak Csor­­batóra (Štrbské Pleso), ahol felejthetetlen élményekkel gazdagoknak / Fotó: nki Nem várjuk ölbe tett kézzel a sült galambot — mondotta Kovács Ferenc agrármérnök, a szőgyéni (Svodin) Csehszlovák—Szí­riái Barátság Efsz elnöke, amikor ar­ról érdeklődtem, mit vár az új eszten­dőtől. Majd így folytatta: a jó terme­lési-gazdasági eredményeknek megte­remtettük a feltételeit. S az év folya­mán pedig becsületes hozzáállással, a termelés jövedelmezőségét fokozó összes lehetőség optimális kihaszná­lásával küzdünk azért, hogy az új gazdasági évet a múlt évinél jobb eredményekkel zárhassuk. Persze sok függ attól is, milyen lesz' az időjárás. A múlt évinél kedvezőbb Időjárást, s főleg sokkal több csapadékot vá­runk. A csapadékhiány Szőgyénben is sok gondot és bosszúságot okozott az el­múlt gazdasági évben. A hosszan tar­tó szárazság károsító hatását az ész­szerű Intézkedésekkel csak mérsékel­ni lehetett, de teljesen semlegesíteni nem. A termelési és a pénzügyi terv teljesítése ugyan a gazdálkodás ki­egyensúlyozottságára, sikerességére utal, de bizony az előző évi rekord­­eredményeket képtelenek voltak meg­ismételni. Hazánknak ez az egyik leg­nagyobb szövetkezete, amely közel ötezernégyszáz hektár mezőgazdasági területet birtokol, s az 1982. évi ered­ményeket összegező zárszámadó köz­gyűlésen „csak“ 16 millió korona tisz­ta jövedelmet tud kimutatni. Ez bár egymillió koronával most is több a tervezettnél, mégis gyenge vigasz egy olyan munkaközösség számára, amely az évek folyamán Jóval nagyobb jöve­delemhez szokott. A szárazság a kukoricánál okozta a 'egnagyobb kárt. S mivel ez a szövet­­:ezet a szántójának egyharmadán, ■agyis ezernégyszáz hektáron kukori­­:át termel, e növény termelési ered­­nényeinek alakulása érzékelhetően 'cihát az egész gazdálkodás jövedel­­nezőségének alakulására is. Szerén­ye, hogy a búza jól fizetett, és a sző­­ászet Is — ugyan a szőgyénlek sze­­int „csak“! százhuszonöt mázsát ter­mett hektáronként — terven felüli övedelemmel zárta az évet. E terme­lési ágazatok többletjövedelme kitöl­tötte azt az ötmillió koronáig terjedő részt, amelyet a jövedelemképzésben — a kedvezőtlen időjárás miatt — a kukorica okozott. Takarmánybőség ebben a gazdaság­ban sincs. Hasonló gondokkal küzde­nek, mint a legtöbb mezőgazdasági üzemben. A lehetőségekhez igazodó ésszerű ós szakszerű takarmányozás­sal azonban tartani tudják az állat­tenyésztési termelés elért színvonalát. Nem okozott részükre különösebb gondot a tej áruforgalmazási tervé­nek teljesítése, és a tervezett meny­­nyiségű vágóállatot is szívesen elad­nák, ha a kereskedelemben mutatko­zó fogyatékosságok nem hatnának za­varólag az áruforgalmazás tervszerű folyamatára. — Gazdasági helyzetünk ismereté­ben biztosan sokan jutnak arra a kö­vetkeztetésre, hogy az elért eredmé­nyekkel elégedettek lehetünk — mon­dotta Kovács elvtárs. — Ml nem így látjuk a helyzetet! Bennünket nagyon bosszant az, hogy az 1982. évi ered­ményekhez viszonyítva a múlt eszten­dei termelésünk és gazdálkodásunk intenzitása jelentős visszaesést mutat. — Most, vagyis az új esztendő küszö­bén meggyőződéssel vallom, hogy szö­vetkezetünk tagsága minden lehető­séget kihasznál a termelés és a gaz­dálkodás 1982. évi dinamikájának visszaállításáért. Legfontosabb fel­adatnak a növénytermelés dinamiká­jának fokozását. tartjuk. Jelenleg ugyan még nem valami kedvezőek, sőt azt Is mondhatom, hogy eléggé rosszak a kilátások, de remélem, amit a természet rontott — gondolok Itt a kiszáradt talajra — azt a tél és a ta­vasz folyamán bőséges csapadékkal helyre is hozza. Ha a természet, az időjárás jobban besegít a szőgyénieknek, mint az el­múlt gazdasági évben, akkor a terme­lés magas fokú dinamikájának meg­újulása nem marad el. Főleg azért minősíthető reális törekvésnek, mert ebben a szövetkezeti gazdaságban nem csupán szavakban értenek egyet a termelés tudományos-műszaki fej­lesztésére ösztönző párthatározatok­kal, hanem a tudományos-műszaki vívmányokat a szokványosnál jóval rugalmasabban a termelési gyakorlat­ban meg is honosítják. íme néhány példa: Elhatározták, hogy az idén lénye­gesen növelik a búza hektárhozamát. Ennek nemcsak a magágy jő előké­szítésével teremtették meg a feltéte­leit, hanem a fajtaösszetétel szaksze­rű meghatározásával is. A kísérle’i parcellákon termelt tizennyolc fajta közül kiválasztották azt a két fajtát, amely a termés mennyisége és minő­sége folytán a legklválóbbnak bizo­nyult — a legújabb nemesítésű sós­­szlgetl (Solary) és a bučany-1 búza­fajták —, a vetést pedig a közelmúlt­ban vásárolt hat korszerű, a régiek­nél sokkal egyenletesebben vető vető­gépekkel végezték. A cukorrépa-termelésben ez a szö­vetkezet szinte soha sem jeleskedett. Termelési eredményei a járást átlag körül voltak. Érthető tehát, hogy ke­resték a hozamnövelés és a cukortar­talom növelésének hatékony módsze­reit. S a jó módszerek egyikével nem­csak megismerkedtek, hanem azt a múlt esztendőben ki Is próbálták. Hetven centiméter mélységű altalaj­­lazításrél van szó! Tapasztalatok sze­rint ez a művelet nemcsak a hektár­hozam, hanem a cukortartalom lénye­ges növekedéséhez is vezet. A lazított altalajú területen a szőgyéniek tavaly 17 százalékos cukortartalmú répát termeltek. A jó tapasztalatok tettekre késztették a szőgyénleket, vagyis az ősz folyamán a cukorrépa vetésterü­letének hatvan százalékán altalajla­zítást végeztek, tehát létre hozták az idei gazdagabb termés feltételeit. Mint már említettem, a kukorica rangos helyet foglal el a szövetkezet növénytermelésében. A termelési ered­mények, amelyek .ugyan járási méret­ben figyelemre méltóak voltak, meg sem közelítették azokat a hektárho­zamokat, amelyeket például a hason­ló természeti adottságok, illetve felté­telek között gazdálkodó mezőgazda­­sági üzemek a Magyar Népköztársa­ságban elértek. Ez, valamint az, hogy a szőgyéni szövetkezet állattenyészté­sének intenzitása negyven százalék­kal meghaladja a járási átlagot, ami az átlagos szükségletnél jóval na­gyobb abraktakarmány-bázis megte­remtését igényli, arra késztette az efsz vezetőségét, hogy már az Idén meghonosítsa a szemes kukorica ter­melésének legkorszerűbb módszereit. Feltételezhető, hogy a Nádudvari KITE közreműködésével — e terme­lési rendszerhez kapcsolódó — ezer­kétszáz hektáros területen sikerül majd a szemes kukorica hektárhoza­mát legalább tizenkét százalékkal nö­velni. A korszerű technológia’ beveze­tésével és a hektárhozamok növelésé-

Next

/
Thumbnails
Contents