Szabad Földműves, 1984. január-június (35. évfolyam, 1-26. szám)
1984-03-24 / 12. szám
1984. március 24. SZABAD FÖLDMŰVES* 13 Ä búza iejtrágyázásának új módszere Xz utóbbi évek során ez agrokémiai ismeretek sokat fejlődtek. Oj lehetőségek nyíltak a búza tápanyagellátásának optimalizálása tekintetében is. Ez lehetővé tette a búza tápanyagellátásának mélyrehatóbb elvégzését. A mélyreható kifejezést szószerint kell értelmeznünk, mert ma már bizonyított tény, hogy nem elegendő csupán a talaj felső 30 centiméteres rétegének tápanyagtartalma alapján irányftani a tápanyagpótlást. A ma Európa-szerte alkalmazott új módszer alapján a talaj tápanyagtartalmát 90 cm mélységig vizsgálják. A módszer alapelve az, hogy- a foszfort és káliumot a talaj jó ellátottsága esetén is pótolnunk kell. A nitrngéntrágyázást pedig korszerű mérési módszerek segítségével irányítjuk. Az úgynevezett „N-min“ (ásványi nitrogén-ellemző) módszer a búza fejtrágyázásának optimális elvégzését teszi lehetővé. Lényege a talaj legprodnktívabb rétegében levő szervetlen nitrogén tartalmának elemzésén alapul. A szervetlen nitrogénmennyiséget a talaj ammóninm és nitrát alakban lévő nitrogéntartalmának összege adja meg. Nagy mésztartalmú talajok esetében (délnyugat Szlovákia) elegendő a nitráttartalom megállapítása, mert ezekben a nitrifikálás folyamata olyan erőteljesen megy végbe, hogy az ammóniumtartalom jelentéktelen. Az 1967—1978 as években az NSZK egész mezőgazdasági területére kiterjedő talajelemzés adatai alapján megállapították. hogy február végén és március elején — amikor a talaj hőmérséklete nem haladta meg a plusz 5 C fokot — a talajok nitráttartalma a talajerőtől és az előveteménytől függően jelentősen különbözött. Tavaszi időszakban az őszi búza nitrogénszükséglelének egyharmadát igényli. A növényzet nitrogénellátása akkor tekinthető kedvezőnek, ha ezt a mennyiséget a talaj 0—60 centiméteres rétegből veheti fel. Ez a menynylség elegendő a növényzet vegetatív részeinek a kifejlődéséhez, tehát egészen a virágzás időszakáig. Az újmódszer segítségével az első nltrogénes fejtrágyázás adagját a következőképpen állapítjuk meg: # a tápanyagokban gazdag talajok esetében az első fejtrágyázásra javasolható — hatóanyagban számított — nitrogénadagot úgy kapjuk meg, ha a hektáronkénti 120 kiló nitrogénadagból leszámítjuk a talajelemzés során megállapított nitrát mennyiségét (tartalmát) — kilóra, hektárra átszámítva; # gyengébb termőerejű talajokon a szükséges nitrogénadagot úgy számítjuk ki, hogy a hektáronkénti 140 kilogrammos nitrogénadagból kivonjuk a talaj 0—60 centiméteres rétegében mért nitrát mennyiségét — ugyancsak hektárra és kilogrammra átszámítva. Az első talajelemzés idején a talajmikroflóra „téli álmát alussza", ezért a mérések a talaj ásványi nitrogéntartalmának készletét mutatják ki. április derekától május S-ig a legerőteljesebb. Tehát a növényzet csupán a talaj mikrobiális tevékenysége folytán juthat ásványi nitrogénhez. Azt azonban nem ismerjük, mennyire aktív a talaj mikrobiális tevékenysége, mert ezt jelentős mértékben a talaj szervesanyag tartalmának, nedvességének, de főleg hőmérsékletének alakulása befolyásolja. Ezek pedig évjáratonként változó tényezők, amelyek megnehezítik az egyértelmű következtetéseket. Arra, hogy milyen a talaj nitrogénfelszabadító képessége az ásványoso-Az így mért nitrogéntartalom alapján kiszámított és javasolt nitrogénadagokat — az összes rendelkezésre álló kísérleti adat felhasználásával — a több év átlagában tervezett és az első fejtrágyázáshoz felhasznált nitrogénadagokkal hasonlították össze. A két adat közötti eltérés mindössze 15 kilogramm között ingadozott. Ez annyit jelent, hogy az első fejtrágyázáshoz nem nehéz eltalálni a megfelelő nitrogénadagot. A hagyományos módon alkalmazott nitrogénfejtrágya adagja alapján megfelel az új módszer segítségével kiszámított adagoknak. Május kezdetéig azonban a talaj mikrobiális tevékenysége beindul. Ekkor az ásványi nitrogéntartalom a talaj 0—60 centiméteres rétegében jelentősen lecsökken. Ez a csökkenés dás folytán és milyen mértékben szükséges a nitrogént pótolni, a választ csakis a talaj 60—90 centiméteres rétegében felszabadult nitrogén mennyiségének megállapítása adhatja meg. Ez azért is fontos, mert a búza gyökérzete és tápanyagfelvevő képessége az érési folyamatban erre a biológiailag aktív rétegre összpontosul. Ekkor a növény egész fotoszintetikus hozamát a beltartalmi érték alakítására fordítja. Ez a növény fejlődésének minőségformáló szakasza. Éppen azért fontos, hogy a talaj említett aktív rétegében jelen legyen a búza nitrogénszükségletének egyharmad része, ásványi alakban. Tehát a talaj 60—90 centiméteres rétegében mért, nitrát alakban lévő nitrogéntartalom alapján kell megállapítani a második fejtrágyázás Indokoltságát és a következőképpen kiszámftani a szükséges nitrogénadagot: ■ tápanyagokban gazdag talajok esetében a nitrogén javasolt adagját úgy határozzuk meg, hogy a hektáronként szánt 60 kilogramm nitrogénből kivonjuk a talaj 60—90 centiméteres rétegében megállapított nitrátmennyiséget; ■ gyengébb termőerejű talajokon pedig a hektáronkénti R0 kilogrammos mennyiségből leszámítjuk a talaj 60—90 cm rétegében mért ásványi nitrogéntartalmat. Egyenlő vagy ennél nagyobb nitrogéntartalom esetén a második nitrogénes fejtrágyázás fölösleges. Alkalmazása káros hatással lehet és a növényzet megdőlését eredményezheti. Ezek szerint a búza nitrogénszükség lete 180—220 kilogrammm között ingadozik hektáronként. Csallóköz három mezőgazdasági üzemében öt éven át végzett saját vizsgálataink alapján, a búza öntözetlen és öntözött fajtakísérleteiben, nitrogén felvétele Így alakult: öntözetlen viszonyok között a fajták átlagában a búza hektáronkénti nitrogénfelvétele 140—190, öntözött területeken pedig 190—240 kilogramm között ingadozott. Az adatok tehát egybevágnak. jelenlegi viszonyaink között egy Ilyen komplex módszer rugalmas alkalmazása bonyolult kérdés. Jól megszervezett agrokémiai szolgálat és tanácsadás esetén az új módszer bevezetése nem ütközött nehézségekbe — többek között a Magyar Népköztársaságban és Ausztriában. Hazánkban ezt a módszert csak az üzemi laboratóriumok és a megfelelő analitikai szolgálattal rendelkező agrokémiai központok laboratóriumai alkalmazhatják rugalmasan. Szükséges zonban az új módszer elméleti kérdéseinek az elsajátítása, a kellő felszereltség, a módszertan pontos betartása, vagy a saját körülményekhez igazodó módosítása. Ez nagy figyelmet követel, mert a talajelemzés során vétett csekély módszertani hiba is az egész területre és talajrétegre átszámítva helytelen trágyázás! utasításhoz vezethet. TARR GYULA vegyészmérnök, a Bratislava! üntözőgazdálkodásl Kutatóintézet munkatársa a zárszámadó közgyűlés el, mint a garamkövesdi hizlalda mukaközössége. Az egyének és a kollektívák helytállásában és termelési eredményeiben ebben a szövetkezetben is lényeges különbségek vannak. Ettől bizony a gépesítő brigád sem mentes. Az évzáró közgyűlésen a szövetkezet vezetősége és tagsága megjelölte a fejlődést fékező különbségek felszámolásának lehetőségeit. Ezt a törekvést szolgálja az önálló elszámolási rendszer és az érdem szerinti jutalmazás meghonosítása Is. A változást sürgető törekvések már a zárszámadó közgyűlés előtti hetekben kibontakoztak. Az egyes kollektívák dolgozói elemezték a munkakörükkel kapcsolatos helyzetet, nyíltan feltárták az ott tapasztalható fogyatékosságokat és meghatározták a termelés és a gazdaságosság növekedéséhez vezető teendőket. A FELADATOK TÜLSZÄRNYALÄSAT SZORGALMAZZAK őszintén megmondom, hogy a több mint két évtizedes újságírói tevékenységem folyamán még egyetlen szövetkezetben sem tapasztaltam a jobb eredmények elérésére Irányuló közös akarat olyan megnyilvánulását, mint a garamkövesdi szövetkezet zárszámadó közgyűlésén. Huszonegy munkakollekttva terjesztette elő a Szlovák Nemzeti Felkelés 40. évfordulójának és az efsz-ek X. országos kongresszusának tiszteletére tett vállalását. A vállalások elsősorban a gépi munkák színvonalának emelésére, a termelési folyamatok tökéletesítésére, a tudományos-műszaki haladás vívmányainak alkalmazására, a termelési és áruforgalmazási feladatok túlszárnyalására, a takarékosság fokozására, az ellenőrzés hatékonyságának növelésére, a munka- és a technológiai fegyelem további szilárdítására, az egyes termelési ágazatok jövedelmezőségének fokozására, a munka- és az életkörnyezet Javítására irányulnak. A vállalások értéke megközelíti a 2 millió 400 ezer koronát TÖBBRE ES (ÓBBRA VALÓ TÖREKVÉS A zárszámadó közgyűlés határozata kötelezi a szövetkezet vezetőségét az üzemirányítás és a munkaszervezés tökéletesítésére, a belüzeml önálló elszámolási rendszer alapelveinek következetes betartására. A határozat — a vállalásokra alapozva — magasabbra emeli a mezőgazdasági termelés és az áruforgalmazás mércéjét. Az Idén az 1983. év valóságához viszonyítva a mezőgazdasági termelést 2,7 százalékkal kell növelniük. A gabonaféléknél a hektárhozamok növelésével akarják pótolni az utóbbi három évben keletkezett kiesést. Növelik a szemes és a silókukorica hek-I tárhozamét, valamint az Ipart növények termelési eredményeit. Nagy figyelmet fordítanak a tőmegtak3rmány-alap minőségi színvonalának emelésére. Többek között ezt a célt szolgálja az intenzív legelők öntözőberendezéseinek korszerűsítése és az öntözhető terület bővítése. Az Idén az évelő takarmánynövényeket a szántóterület tizenhat százalékán termesztik, s szénában számítva legalább tizenhat tonna lucernatermés elérését tervezik. A szarvasmarha-tenyésztésben olyan Intézkedéseket foganatosítanak, amelyek a tejtermelés és a hústermelés szakaszán a termelékenység tervszerű javulásához vezetnek. Ennek értelmében mér az idén tervbe vették a tehenenkéntl évi 3500 literes tejhozam, a hízóbikáknál pedig az egyedenkénti napi 90 dkg-os tömeggyarapodás elérését. Felismerték annak szükségszerűségét, hogy a sertésállománynak összhangban kell lennie a saját abraktakarmény-készlettel. U- gyanakkor el akarják érni az egyedenkénti napi 520 grammos súlygyarapodást, az egy kilogramm súlygyarapodás elérésében pedig a 3,7 kllős erőtakarmány-fogyasztást. Figyelmük kiterjed a tudományosműszaki fejlesztésre is. Többek között korszerűsítik a gabona utókezelő berendezését, kiegészítik a KSL kukoricatermelési rendszer gépsorát, a cukorrépánál bevezetik az altalajlazítást, a silókukorica termesztését Is bekapcsolják a KSL kukoricatermelési rendszerbe. A vegyszeres növényvédelmi munkákat — az illetékes kutatóintézet előrejelzésének figyelembevételével — tudományos alapokra helyezik, a hektárhozam növelése és a termelés jövedelmezőségének fokozása céljából csatlakoznak a kolárovól vöröshagyma-termelési rendszerhez. Az energiafogyasztás korlátozása érdekében a kocaistállókat napkollektorral látják el, és bevezetik a gazdasági állatok észszerű takarmányozását. A járás párt- és állami szerveit Vojtech Barus mérnök képviselte. Felszólaláséban átfogó képet adott a járás mezőgazdaságának múlt évi eredményeiről, és körvonalazta a hetedik ötéves tervidőszak negyedik évének igényes feladatait. PATH0 KAROLY Q A tehenészet ezüstérmes szocialista brigádjának tagjai: Gajdos jázsefné. Varga jánnsné, Farkas Jézsefné és Bzv. Zátyik lánosné Dávid Sándor felvételei A szakemberek segítőtársa A CSKP XVI. kongresszusa és a CSKP Központi Bizottságának ezt követő ülései stratégiai fontosságú feladatként jelölték meg az alapvető élelmiszerekből való önellátás növelését és a szemesekből való önellátás elérését. E feladatok igényességét az a tény még növeli, hogy jelenleg nem támaszkodhatunk a gabonafélék, a takarmányok külföldi behozatalára. Az igényes feladatokat elsősorban a növénytermesztés gyorsabb ütemű fejlesztésével, tehát saját takarmányforrásokkal kell teljesítenünk. Előrehaladást csak akkor érhetünk el, ha a takarmányalap megteremtését komplex keretek között valósítjuk 'meg, kezdve a takarmánynövények termesztésétől egészen a felhasználásukig. A bratislavai PRÍRODA Könyv- és Lapkiadó nemzeti vállalatban a kSzelmúltban jelent meg „A takarmányok termelésének intenzifikálása és felhasználásuk ésszerűsítése" című szakkönyv, amely komplex értelemben foglalkozik a takarmányalap megteremtésének kérdéscsoportjával, s remélhetőleg a szakemberek hasznos segítőtársa lesz. A könyv első fejezete „A takarmányalap szervezése és gazdaságossága“ a takarmánynövények termelőkörzetek szerinti termőképességét taglalja. Részletes útmutatást ad a költségek alakulásáról területegységre számítva, valamint a száraz anyag, az emészthető fehérje és a keményítőérték előállítására való tekintettel. „A tömegtakarmányok termelése“ című fejezet átfogó képet ad az évelő (főleg a lucerna, a vöröshere, a herefüves keverékek, az Intenzív füfélék) és az egyéves (elsősorban a kukorica, a kapások) takarmánynövények, valamint az állandó rétek és legelők biológiai tulajdonságairól, az ökológiai feltételekkel szembeni Igényeikről, agrotechnikájukról és betakarításukról. A szerzők külön részben foglalkoznak a tömegtakarmányok tartósításának (a szilézs- és szenázskészltés, valamint a szárítás) és a keveréktakarmányok gyártásának kérdéseivel, lehetőségeivel. A harmadik fejezet az abraktakarmányok Jelentőségét és ésszerű felhasználását méltatja, különös tekintettel az élelmiszeripari melléktermékek, hulladékok hasznosítására. A következő öt fejezet részletes útmutatást ad a szarvasmarha-, a juh-, a ló-, a sertés- és a baromfiállomány ésszerű takarmányozásának lehetőségeiről, kezdve a tápanyagok emészthetőségével egészen az egyes korcsoportok részére összeállítható takarmányadagokig. A kilencedik és egyben utolsó fejezet a nem hagyományos takarmányforrások felhasználásának Jelentőségével és lehetőségeivel foglalkozik. A könyvben 141 kisebb-n«gyobb táblázat és számos ábra található, amelyek elősegítik a könnyebb áttekinthetőséget és érthetőséget. A szlovák nyelven megjelent szakkönyv (M. Kováő a kolektív: Intenzifikácia výroby a racionalizácia využívania krmív, ára: 29.— Kčs) a következő címen rendelhető meg: PRÍRODA, vydavateľstvo kníh a časopisov, n. p., Krížkova 9. 815 34 Bratislava
