Szabad Földműves, 1984. január-június (35. évfolyam, 1-26. szám)
1984-03-24 / 12. szám
12 SZABAD FÖLDMŰVES 1984. március 24< Ritkán beszélünk róla, mégis Igaz, hogy vannak mezőgazdasági üzemek, melyekbe — a korábbi tapasztalatok birtokában — a tollforgatők alkalom adtán szívesen visszatérnek. Számomra ilyen gazdaság a nagyjából háromezer-nyolcszáz hektáros dercsikai (Jurová) Barátság Efsz, ahol véleményem szerint évek óta a többre és Jobbra törekvés a legfőbb mozgató erő. Az egyesült szövetkezet minapi zárszámadó közgyűlése ismételten megerősített meggyőződésemben. Már a tanácskozás első pillanataiban kiderült, hogy a közös ugyan nehéz, mondhatni küzdelmes, de mégis jó évet zárt. A tervezett 93,8 millió korona mezőgazdasági bruttó termelési értéket négymilió koronával túlteljesítették. Az összteljesítmények értéke meghaladta a 128 millió koronát, ami hozzávetőlegesen tizenegy százalékos túlteljesítést jelez. Mivel a költségek növekedését sikerűit elfogadható keretek köze szorítaniuk, végeredményben a felosztható nyereség majdnem kétmillió koronával túlhaladta a tervezett szintet. A felmutatott 15,32 százalékos nyereség helyi viszonylatban igen jó eredménynek számít, de egyébként éppen csak megközelíti a Járási átlagot. A törvényszerűen azonnal összehasonlítási lehetőségeket kereső üzemgazdászok részére még annyit, hogy ez egy dolgozóra számított munkatermelékenység 192 ezer korona volt. SZEMESEK TERVEN FELÜL Az Időjárás tavaly ezt a szövetkezetét sem fogadta kegyeibe, így aztán a hozzáértéssel végzett, számos esetben tudományos alapokra támaszkodó munka mellett az emberi kitartásnak és szorgalomnak jutott a döntő szerep a fejlesztési elképzelések megvalósításában. Az ágazat eredményei az ember győzelmét hirdetik, melynek köszönhetően a mezei növénytermesztés, a kertészet és a szőlészet Is a tervezettnél több Javat termelt és adott a népgazdaságnak.. Igaz, hogy s cukorrépájuk nem ügy sikerült, ahogy szerették volna, de ettől eltekintve az ágazat minden vonatkozásban eleget tett termelési és értékesítési kötelezettségeinek. Tavaly leginkább a szőlészet remekelt — a 10,5 tonnás terméshozam és a szőlő kiváló minősége 3 millió korona terven felöli bevételt eredményezett —, de természetesen igen komoly segítséget jelentett az öntözési lehetőségek jó kihasználása is. Annak ellenére, hogy a fővezeték meghibásodása miatt ötszáz hektáron közel egy hónapig szüneteltetniük kellett az öntözést, tavaly összességében 3430 hektáron pótolták a természetes csapadékot s 1,7 millió köbméter vizet juttattak a növényzetnek. Ennek is szerepe volt abban, hogy 1S9 tonna szemest termelhettek terven felül, és a népes állatállomány Igényelt Is kielégíthették. Az öntözőgazdálkodás előnye leginkább a cukorrépánál mutatkozott meg. A száz hektáros öntözött területen több cukrot tartalmazó és 4,86 tonnával nagyobb hozamot értek el, mint az öntözetlen 120 hektáron. Tény, hogy a locsolás pénzbe került, de az öntözött terület hektárja 2085 koronával több bevételt nyújtott. És akkor a melléktermék gyanánt jelentkező, de a takarmánykészlet megteremtésében fontos szerepet játszó leveles répafejről meg a répaszeletröl még nem beszéltünk. Aki közelebbről Ismert a gazdaságot, feltehetően tudja, hogy itt a növénytermesztés szempontjából az 1975. esztendő volt a legsikeresebb. Furcsa véletlen, hogy a régi sikereket éppen a küzdelmes év eredményei halványítják el. Mégpedig annak ellenére, hogy a vízi erőmű építése nem csupán a legjobb földektől fosztotta meg a gazdaságot, de a kiépített csatornarendszerrel a terület vízháztartását is megváltoztatta és további jelentős földterület rendszeres öntözését tette szükségessé. Említést érdemel, hogy a szövetkezet Időközben korszerűsítette a gazdasági épületeket, tehát kevesebb szerves trágyát termel, és ráadásul még a kukoricaszárat Is betakarítja, nem úgy mint korábban. Két éve a tervezett lcilencszáz hektárból mindössze 626-ra jutott lstállötrágya, de száz hektárra már így is vásárolt trágyát kellett adniuk. A répa általában megkapja a maga részét, viszont a kukorica alá alig jut lstállötrágya. Ez azután a hozamokban Is megmutatkozik, bár a 6,7 tonnás átlagnak sok helyütt bizonyára megörülnének. A tény, hogy egyes parcellákon 7—9, alig ötszáz méterrel odébb meg legfeljebb 3 tonna kukorica terem egy hektáron, mindenképpen figyelmeztető. Még akkor is, ha történetesen Й többre és jobbra törekvés szenemében a szövetkezet nyolc év alatt 45 százalékkal növelte a növénytermesztési ágazat hektáronkénti bruttó termelését. TÖBB TEJ, KEVESEBB BORJO Az állattenyésztési ágazat eredményeit tekintve, a múlt év már sajnos nem nevezhető egyértelműen sikeresnek. A tér» vezeti bruttó termelési értéket az ágazat ugyan túlteljesítette, és az értékesítési kötelezettségeinek is eleget tett, de a gazdálkodás eredményességi mutatói nem a legjobbak. Arról már nem is beszélve, hogy a szövetkezetnek erejéhez mérten nagyobb részt kellene vállalnia a társadalmi alapok feltöltéséből, a fogyasztói igények kielégítéséből. A szövetkezetnek az utóbbi években sok gondja volt a tejtermeléssel. Ügy tűnik, ez a gond megoldódott, hiszen a fejésl átlag 4106 literre nőtt, és terven felül 440 ezer liter tejet termeltek. Csakhogy most meg a b.orjúnevelés és a hizlalás nem hozta a várt eredményeket. Hiába fedeztettek több tehenet, a tervezettnél kevesebb borjú született, de több hullott el. A tervezett tömeggyarapodási átlagot éppen a hizlaldában nem tudták elérni. És a sertéstenyésztés nagyjából ugyanilyen problémákkal küszködik, ami főleg a hlzóállomány esetében jelent gondot, mert a termelési feladat teljesítését csak létszámon felüli állatok tartásával lehet biztosítani. \ A gazdaság a múlt évben teljesítette tej- és húseladási kötelezettségét. Más lapra tartozik, hogy az eladott tej mennyiségének 20 százalékát csak a második minőségi osztályban tudták értékesíteni, ami szegényebbé tette' a nagy család kasszáját. HOGYAN TOVÁBB? Az egyesült szövetkezet gazdálkodásának legeredményesebb évét értékelő, elnökségi beszámoló az új feladatokat Is vázolta. Ebből kitűnt, hogy a Barátság Efsz a növénytermesztési ágazatban ezúttal 4.28 százalékos fejlesztést szorgalmaz, az állattenyésztés feladatait pedig a szerényebb társadalmi elvárásokhoz igazítja. Egyebek között 13 ezer 340 tonna szemes, 9600 tonna cukorrépa, 230 tonna napraforgó és 1340 tonna zöldség megtermelését, Illetve 4,2 millió liter te], 1922 tonna hús meg 1900 növendék- és tenyészállat értékesítését tervezi. Örömmel tapasztaltam, hogy a vitában felszólalók — a feladatok teljesítésének lehetőségeit mérlegelve — őszintén és nyíltan beszéltek a közös gazdálkodását nehezítő problémákról és fogyatékosságokról, s korábbi tapasztalataik birtokában, azonnal javaslatot is tettek a megoldásra. Stollár András agrármérnök növénytermesztési főágazatvezető mindenekelőtt a legfontosabb termelőeszközről, a termőföldről való gondoskodás javítását szorgalmazta. A korábbi tapasztalatokra utalva hangsúlyozta, hogy az egyre komolyabb elvárásoknak csak akkor képesek eleget tenni, ha többet áldoznak a talaj termőképességének megtartására és növelésére. Mint mondta, az Immár laboratóriumi talaj- és növényelemzésre alapozott műtrágyázás nagy előrelépést jelent, de önmagában nem oldja meg a gondokat. Éppen ezért már a* idén' el kell érniük, hogy a szántónak legalább 25 százalékára jusson valamilyen szerves trágya. Ennek érdekében növelniük kell az istállötrágya-termelést, javítani a trágyakezelést, és gondolniuk kell a komposzt- és zöldtrágyázás) lehetőségek kihasználására is. További fontos feladat az öntözőgazdálkodás bővítése és tökéletesítése. A növénytermesztés gazdaságosabbá tétele és a munkaigényesség csökkentése érdekében módosítják a kertészet termelési szerkezetét. Felhagynak a talajuntség miatt elég gyatra eredményt nyújtó, fóliás paprikstermesztéssel meg az eltenni való uborka termelésével, viszont növelik a dinnye- és paradicsomtermelést. Mint a korábban elmondottakból kitűnik, a szövetkezetben még igen komoly munkát kell végezni annak érdekében, hogy az állattenyésztési ágazat hasznossági mutatók tekintetében felzárkózzon a járási középmezőnybe. Ezt vitafelszólalásában Lukovies Gustáv agrármérnök főágazatvezetö is elismerte s egyben ígéretet tett, hogy megteremtik az előbbrelépés feltételeit. A szarvasmarha-tenyésztésben továbbra Is a tejtermelés fejlesztése a fő feladat, de a borjúnevelési és a hizlalást eredmények javítása Is napirenden szerepel. A gazdaság legkomolyabb jövedelemforrását képező sertéstenyésztés szakaszán Is bőven akad tennivaló. A malacelválasztási és a hizlalás! eredmények alakulása itt is elsősorban az emberi hozzáállás függvénye, de minden bizonnyal az Is sokat nyom majd a latban, hogy a szövetkezet végre felszámolja a száraz etetési formát és biztosította az állomány állati eredetű kiegészítő takarmányokkal valő, folyamatos ellátását. Mindent egybevetve, bizakodéan várhatjuk a nagygazdaság következő zárszámadú közgyűlését. Annál Is inkább, mivel a Barátság Efsz tagjai 1 millió 93S ezer korona értékű szocialista kötelezettségvállalásban megfogalmazott többtermelést és takarékossági ígérettel támogatják az egyébként is komoly fejlesztési elképzelések megvalósítását. KÄDEK GABOR Ünnepi légkör és a kisebbnagyobb fogyatékosságok nyílt feltárása, valamint az idei nagyobb termelési feladatok teljesítésére való közös akarat kinyilatkoztatása jellemezte a garamkövesdi (Kamenica nad Hronom) VIRÁGZÁS Efsz zárszámadő közgyűlését. Az ünnepi hangulatot, amely a múlt évi gazdálkodás sikerességét érzékeltette, fokozta a štúrovó! alapiskola pionírszervezetének a közgyűlés nyitányaként elhangzott színvonalas kultúrműsora. A múlt évi gazdálkodást elemző beszámoló, melyet Tóth Róbert efszelnök terjesztett elő, semmi jelét nem adta annak, hogy a járási ranglétra Túth Róbert, a Virágzás Efsz elnöke felső fokslnak egyikén elhelyezkedő 1580 hektáros szövetkezetben az elért kiváló termelési eredmények elégedettséghez vezettek. Pedig az, hogy a mezőgazdasági bruttó termelés tervét 102,7, az áruforgalmazás tervét pedig 102,1 százalékra teljesítették, szinte kínálta a lehetőségét annak, hogy a közgyűlés résztvevői — a három községből összegyűlt szövetkezeti tagok — az elért termelési eredmények fényében sütkérezzenek. Úgy tűnt, hogy szinte természetesnek tartják a termelési és az áruforgalmazási tervek túlteljesítését és azt Is, hogy a tevezett nyereséget 411 ezer koronával túlszárnyalták. A közismert múlt évi aszály ebben a szövetkezetben is sok kárt okozott. Meglepő volt azonban, hogy a termeléskiesésekkel összefüggésben az eredményzsugorító aszályra szinte egyáltalán nem hivatkoztak. Inkább az a törekvés jellemezte a közgyűlést, hogy feltárja azokat a fogyatékosságokat és mulasztásokat, amelyek miatt nem sikerült a kedvezőtlen időjárás károsító hatását a lehetőségekhez mérten még Jobban semlegesíteni. AZ AGROTECHNIKA MEGHATÁROZÓ SZEREPE A szövetkezet szántójának körülbelül negyven százaléka öntözhető. A kapásnövények, főleg a cukorrépa és a kukorica, valamint a zöldségfélék, továbbá az egyéves takarmánynövények hektárhozamai arra utalnak, hogy az öntözőberendezések nem voltak kellően kihasználva. A legnagyobb mulasztás a garamkövesdi részlegen történt. A közgyűlésen nyíltan megmondták, hogy az öntözőcsoport hanyag, tehát rossz munkát végzett. Ez a magyarázata annak, hogy ezen a termelési részlegen száz tonnával kevesebb cukorrépát takarítottak be, mint a helembal részleg hasonló nagyságú területén. Az Is szóba került, hogy a szárazság kedvezőtlen hatását a növényápolási munkák lelkiismeretesebb végzésével mérsékelni lehetett volna. A bírálat ebben az esetben is a garamkövesdi részleg dolgozóit érte. Állítólag a kimért cukorrépát és vöröshagymát többen késlekedve és rosszul kapálták be. S bizony néhány parcellán csak a fele termett annak a mennyiségnek, amit a lelkiismeretesen és szakszerűen gondozott parcellákon elértek. Ez, valamint az, hogy a ba|tat részleg dolgozói öntözés nélkül a Palota dűlőn nagyobb termést értek el cukorrépából, mint a Remerencia dűlőn öntözéssel elértek, A jól végzett munkát értékelte valóban meggyőzően bizonyltja a jő növényápolás hozamnövelő hatását. Az elnöki beszámoló érdemben és elmélyülten foglalkozott a gabonatermeléssel is. Főleg azokat a fogyatékosságokat tárta fel, amelyek a talaj termőerejének felújításában és a talajművelési munkákban mutatkoztak. Ügy tűnt, hogy általános egyetértéssel találkozott az a megállapítás, hogy néhány táblán nem a szárazság miatt, hanem az agrotechnikai követelmények lebecsülése, vagyis a „rúgd fel, hagyd ott“ módon végzett talajművelés miatt termett hektáronként két tonnával Is kevesebb búza, mint a szakszerűen művelt gabonatáblákon. A szövetkezet csatlakozott a sluSovicel kukoricatermelési rendszerhez. A sajátos természeti adottságokhoz igazodva főleg a DEA és az OSSK- 407-es hibridek termelésére vette az irányt. A június végi felmérések nyomán 7,5—8 tonnás hektárhozammal számoltak, de ősszel csak 4,4 tonna termést takarítottak be hektáronként PÉLDÁT MUTATNAK A SZOCIALISTA BRIGÁDOK Meglepő, hogy a viszonylag jő szövetkezet szarvasmarha-tenyésztésében — az 1982. évhez viszonyítva — némi visszaesés tapasztalható. Például az évi tejelékenység tizenhét literrel, a hízómarhák egyedenkénti napi tömeggyarapodása 65 grammal csökkent. Persze a hizlaldában elért napi egyedenkénti 891 grammos felhízás ezen a környéken csúcseredménynek tekinthető. A tejtermelésben Is eleggé furcsa jelenségek fordultak elő. Míg például a bajtal telepen az évi tejtermelési átlag tavaly 238 literrel növekedett, addig a garamkövesdi telepen 119 literrel csökkent. A legnagyobb visszaesés a kettes (177 liter) és a hármas (109 liter) számú istállóban volt. A közgyűlésen egyértelműen arra a következtetésre jutottak, hogy ez a íiem kívánatos Jelenség a gondozók felelőtlen magatartásának a következménye. Persze vannak jó példák is. S lényegében ennek köszönhető, hogy ez a szövetkezet még mindig a járás élvonalbeli tejtermelő gazdaságai -közé tartozik. Jó példát mutat elsősorban Is a Gajdos Józsefné vezette négytagú ezüstérmes szocialista brigád, amely az 1982-ben elért 4175 literes fejésl átlagot a múlt esztendőben 4299 literre növelte. A példamutatásban ezt a brigádot az Újvári és Cidor házaspár követi. A sertéstenyésztés helyzetét a belterjességre való törekvés Jellemzi. A sertéshústermelésben az eléggé körülményes takarmányellátás ellenére — csökkentett számú állattal — az 1982. évi eredményt öt tonnával túlszárnyalták. Az aránylag Jó eredmény főleg a helembal hizlalda munkaközösségének köszönhető, amely tavaly napi egyedenkénti átlagban 100 grammal nagyobb felhízást ért A megjutalmazott szövetkezeti tagok egy csoportja
