Szabad Földműves, 1984. január-június (35. évfolyam, 1-26. szám)
1984-03-24 / 12. szám
1984. március 24. SZABAD FÖLDMŰVES Az erdősítés távlatai Az erdőket hosszú ideig kizárólag fakitermelésre használták. Elődeink nem is tudatosították. hogy azok milyen egyéb, sőt alapvető szerepet töltenek he. A mi nemzedékünk az egészséges, genetikailag értékes erdők mellett a földmozgások során, valamint az időjárás okozta károk következtében megsérült erdőket is örökölt. A megváltozott életkörülmények, a gyors Ütemű iparosítás, a fokozott levegőszennyeződést követően egyre nagyobb figyelmet kell fordítanunk az erdőkre és általában a zöldövezet fejlesztésére. Az erdőgazdasági kutatómérnökök már többször figyelmeztettek arra, milyen jelentőséggel bírnak életünkben az erdők, amelyek a bioszféra kialakításában meghatározó szerepet játszanak. Ez elsősorban abban nyilvánul meg, hogy az erdei növényzet szabályozza a felszíni vizek, valamint a talajvíz szintjét. így közvetlenül fontos tényezőjévé válik az ásványi anyagok geokémikus mozgásának és keveredésének. Az erdőknek az imént említett szerepe főleg a begyvidéki területeken pótolhatatlan, ahol nemcsak az esővíz felszívódását. hanem a különböző halmazállapotú csapadék megkötését is elősegítik. A flóra a hegyi források és patakok vízbőségét is nagymértékben befolyásolja, elsősorban az ón. horizontális csapadéknak, a hegyvidékeken gyakran előforduló ködnek a lecsapódásával. Az erdősítés, valamint a zöldövezet állandó fejlesztése nemcsak a fakitermelést követő újrafásításból, a viharok okozta károk felszámolásából áll, hanem a mezőgazdasági termelésre nem alkalmas területek ésszerű kihasználása is idetartozik. Az említett, mezőgazdasági célokra nem hasznosítható területek elhanyagolása megbonthatja a vidék ökológiai egyensúlyát, s ez beláthatatlan következményekkel járhat. Hazánkban átgondolt erdősítési programról a szocializáció kezdete óta beszélhetünk. A hatvanas évek elején a kormány által jóváhagyott terv három szakaszba foglalta a legszükségesebb teendőket. Az első, 1961-től 1971-ig terjedő időszakban az erózió által megrongálódott területeken 54 ezer 125 hektáron végezték el az erdősítést. A második szakaszban a mezőgazdasági szempontból nem hasznosítható földterületeken 5 ezer 415 hektáron telepítettek erdőt. A harmadik szakaszban is jelentős eredményeket érünk el, így a fásítás tovább folytatódik. Az erdősítés ütemének fokozása lehetővé tette a fakitermelés növelését, és nem utolsósorban az ökológiai stabilitás kialakításához is nagymértékben hozzájárult. Az elkezdett munka a hatodik és a jelenlegi, hetedik ötéves tervidőszakban Is folytatódik. Harminc év alatt több mint 150 ezer hek táron sikerült fásítani a kopár, vagy letarolt hegyoldalakat. A következő, nyolcadik ötéves tervidőszak erdősítési programtervezete is az érvényben levő kormányrendeletből indul ki. Az előzetes tervek alapján 1986 ban 16 ezer hektáron, 1987 ben 16,5 ezer, 1988-Bővüld szolgáltatások Számos gazdaságban valóban nagyüzemileg termesztik a zöldséget és a gyümölcsöt. A tevékenység viszont korántsem problémamentes. A termelés előkészítése, s a végtermék forgalmazása többször gondot okoz a termelőnek. Ilyen problémák merülnek fel a levicel HRONFRUCT Üzemközi Vállalatnál is. A vállalalat fennállása óta aktív segítője a járás zöldségtermesztésének. Béres István agrármérnökkel a vállalat igazgatóhelyettesével arról beszélgettünk, hogy milyen segítséget nyújtanak a termelőknek, s mit terveznek a jövőben. — A -járási mezőgazdasági Igazgatóság munkaközösségével együttműködve figyelemmel kísérjük a gazdaságok zöldségtermesztését, és egyre nagyobb segítséget nyújtunk részükre. Az év eleji indulásnál segítettünk nekik a vetőmagvak előteremtésében. Az idén tehát 185 kiló paradicsom, 200 kiló paprika, 134 kiló káposztamagot, továbbá 16 tonna zöldbab és 20,5 tonna borsó vetőmagot szereztünk be a termelők igénylésére, mintegy 2 millió korona értékben. A termelőknek a fóliát is mi szerezzük be. A fóliás termelés járásunkban egyre nagyobb méretű, ami abból is látható, hogy kezdetben valamivel több mint öt hektárra kértek tőlünk fóliát, az idén azonban 30 hektárnyi területre rendeltek. Az anyagbeszerzés rendszerint sikeres. Tavaly azonban a petrezselyem és a zellermag beszerzése némi problémával járt. A fajtaválaszték sem mindig kielégítő. Így nem sikerül az elképzelések megvalósítása. — Gépekkel és talajművelő eszközökkel is segítenek? — A kertészeti gépek csak Idényben hasznosíthatók. Az Ilyen gépek vásárlása nem gazdaságos az üzemeknek. Tavasszal adhatunk az érdeklődőknek 'bakhátkészítőt s vetógépet az aprómagvak kijuttatására. Vállalunk permetezést, ugyanakkor a terménybegyűjtéshez egy MNK gyártmányú borsókombájnunk is van. A járásban két paradicsom feldolgozó vonalat üzemeltetünk. Az egyiket a Tekovské Lužany-i (Nagysalló) Haladás szövetkezetbe* a másikat pedig Želiezovcén ÍZseliz). — Melyek a járás jelentősebb zöldségtermesztő gazdaságai, és milyen választékban termelik a zöldséget? — Zöldségfélét aránylag sok mezőgazdasági üzemben termelnek. Közéjük sorolható a Dolná Seč-i (Alsószecse), a már említett Tekovské Lužanyi-i, a Veiké Ludince-i (Nagyölved), az Ipeľský Sokolec-i (ipolyszakállos), a šahyl (Ipolyság), a plášťovcei (Palást), a zbrojníkyi (Fegyvernek) szövetkezet stb. A terményválaszték tehát sokrétű, s ez nem mindig szerencsés. . Szeretnénk elérni, %ogy a jövőben a lehetőségek és feltételek figyelembevételével a gazdaságok megfontoltan módosítsák a választék szerkezetét. A nagyságrendet figyelembe véve, jelentős területen termesztik a paprikát, a vöröshagymát, a káposztát, a paradicsomot, de a gyökérzöldséget Is. A múlt évben különféle zöldségfélét 730, korai burgonyát 170, lencsét 250. mákot 113, zöldbabot pedig 100 hektáron termeltek. — Van kilátás a szolgáltatások bővítésére? — kérdeztem Farkas Lajos agrármérnök főüzemgazdászt. — Célunk, hogy sokrétű szolgáltatást nyújtsunk a termelőknek. Segítünk nekik a szerződések megkötésében, a termelés szervezésében, de az áruforgalmazásban is. A kétoldalú kapcsolatok elmélyítéséhez szükségesnek tartjuk a folyamatosságot. — A jövőben tovább bővítik tehát a szolgáltatásokat. Létrehoznak egy gyümölcsfeldolgozót, félkészáru termelésére. Nemcsak a nagyüzemek, hanem a kistermelők segítségére Is törekednek. Ugyanakkor Bátovce határában 150 hektáron saját gyümölcsöst telepítenek, ahol főleg álmát, körtét, cseresznyét, meggyet és ribiszkét termesztenek. A feldolgozó üzemre tehát a jövőben a vállalatnak is szüksége lesz. A levicei HRONFRUCT Üzemközi Vállalatnál tehát a szolgáltatások tervszerű fejlesztését szorgalmazzák, hogy a korábbinál eredményesebben segíthessék a termelőket. De közben persze rendellenességek is előfordulhatnak. Ezek. c az eltávolítására közös erőfeszítéssel törekednek. BÖJTÖS JÁNOS ban 17 ezer, 1989-ben 17,5 ezer, 1990-ben pedig már közel 18 ezer hektáron végzik el az erdősítést. Biztonságos hígtrágya-feldolgozás Az erdők biológiai értékének a növelése valamennyiünk érdeke. Ez viszont megköveteli, hogy jobban figyelembe vegyük az egyes területek éghajlati és genetikai adottságait, nagyobb súlyt fektessünk a jövőben az igényesebb fajtakiválasztásra és palántanevelésre. A következő tervidőszakra előkészített erdősítési program nagymértékben számol az említett követelmények betartásával. Közismert, hogy az erdőgazdaságban hosszú a termelési folyamat. A facsemeték kiültetésétől azok hasznosításáig évtizedek telnek el. Ezért az eddigieknél jobban, kell gazdálkodnunk természeti kincseink kel. A fakitermelés, valamint a felújítás módszerei az erdőtípusok szerint különböznek. Fontos továbbá, hogy a természetes, mesterséges és kombinatív felújításra, teljes mértékben megfelelő, egészséges növénypalántákat, facsemetéket használjunk. A legújabb kutatások eredményei szerint az Erdő- és Vízgazdasági Minisztérium 1978-ban kiadott közlönyében ismerteti azoknak a fajtáknak a jegyzékét, amelyek a magtermesztésben felhasználhatók. A kizárólag magtermeszlésre szolgáló területeket Iliről 145 hektárra bővítik a közeljövőben. A nyolcvanas évek végéig előreláthatóan 146 millió darab facsemetére lesz szükség. Ezeket elsősorban az erdei faiskolákban kell kinevelni. A jövőben növelni fogják az erdei faiskolai központok számát, hogy nagyobb lehetőség nyíljék a gépesítésre, valamint a klimatizációs és öntöző berendezések széles körű alkalmazására. Az optimális éghajlati viszonyokat biztositő palántaraktárak, a konténerek használata egyaránt a munka hatékonyságának növelését szolgálja. Az új központokban javulnak a munkafeltételek, a dolgozók számára különböző szolgáltatásokat vezetnek be. Az erdőgazdaságban is fontos szerep jut a kutatásnak. A Zvolení Erdőgazdasági Kutatóintézet munkatársai az erdő biológiai értéke növelésének a programját dolgozzák ki. Összegezve a fentieket, elmondhatjuk, hogy az erdőgaz daság dolgozói teljesítik fel adataikat. Tartalékok természe tesen ezen a téren is akadnak. A szakemberek arra törekszenek, hogy mieíflöb feltárják a hátráltató okokat, ezzel is meggyorsítva az erdősítési program maradéktalan teljesítését, hogy az utánunk következő nemzedék számára is megőrizzük a természet ajándékát, az erdőt. Bárdos Gyűlj» A nagyüzemi szarvasmarhatartás fő problémája a keletkezett hígtrágya elhelyezése. Márpedig fontos a trágya tápanyagainak a kihasználása, oly módon, hogy az állategészségügyi szempontból kifogástalan legyen. A' követelmények megtartását az MNK-ban Agárdon Is nagyon fontosnak ítélték. A gazdaság Import* ból származó, rendkívül értékes tehénállo* mánnyal rendelkezik, s ezért az Alfa Laval cég által szállított korszerű tisztító és fertőtlenítő berendezést üzemeltetik. A technológia egyes fázisait az alábbi képek szemléltetik. A hígfázis gyűjtő és levegőztető tartálya. A fertőtlenített hígtrágya innét az ülepítőn keresztül 800 Mg/liter BOIs maximális szenny ezettségi fokkal kerül az öntözőrendszer csöveibe. A kijuttatott hígtrágya fgy a takarmányoknál nem okoz ízelváltozásokat, nem fertőzi a környezetet, viszont a módszer hátrányára válik, a költséges berendezés, s a polielektronit igénye. TARR GYULA A higfázis termofil erjedését biztosító tartálymező. A hígtrágya itt egy teljes hónapig meghatározott hőfokon cirkulál Ä Kis Kárpátok Táj- és Természetvédelmi Terület hasznosítását és óvását sok tényező befolyásolja. Az ipar és a mezőgazdaság csak úgy, mint a turizmus hat a környezet alakulására. Az erdőgazdálkodás nagyon közel áll a természet és a tájvédelemhez. Az érdekek kölcsönösek. A védelem alatt levő tájegységek általában egy-egy erdőgazdasághoz tartoznak, s az erdészek és a természetvédők közös erőfeszítéssel törekednek az ottani élővilág megmentésére és a káros hatások kiküszöbölésére. Elsődleges feladatnak tekin tik a vízforrások és a folyóvizek környezetének a rendben tartását, és a vizek hasznosítását. Nem egyszer előfordult, hogy tarrvágásokkal és a vízfolyások meggátolásával leromlott egy-egy tájegység vízgazdálkodásra. Helyes tehát, ha a védett területeken tudományos megfontoltság nélkül nem avatkoznak bele a természet rend jébe. Helytelen az is, ha a védett területeken nyomós okok nélkül meliorációs és rekultivációs munkákat végeznek. Az elhamarkodott beavatkozások már jónéhányszor ellentétes hatást váltottak ki. A természetvédők gyakran nagy erőfeszítéseket tesznek e tájegységek vizgazdálkodását befolyásoló kisebb mocsarak megmentéséért. Az illetékesek viszont nem mindig hallgatnak az érvelésekre. A Kis Kárpátok szőlészeti körzetében végzett rekultivációs munkálatokkal nemcsak a táj egységét, hanem biológiai egyensúlyát is jelentős mértékben megbontották. Felszámolták, vagy megtizedelték a rend-A TERMÉSZET kívül hasznos őshonos élővilágot. Až újonnan létesített kerttelepek környékén szemétdombok, gyomtelepek éktelenked nek, s a mértéktelenül használt ipari trágyák és vegysze rek az altalajba kerülve szenynyezik a vizeket és mérgezik a környezetet. A védett területeket övező községek, városok természetbe vágó lakói gyakran járják a terepet, hogy gyönyörködhessenek a táj szépségeiben, az utóbbi két évtized alatt azonban az üdülőházak építése te kintetében a mértéktartás helyett az ösztönösség elve érvé nyesült. A mezőgazdasági haszonterületekről a jogszabályok ugyanis kizárják az üdü lőházak építését, Így ezek a törekvések az erdősávokra irányulnak. S ami bántó, hogy ezek az építkezések következetlenül, önző módon történ nek. Az Udülőházak a legtöbb helyen az építészet, az egész ségügy, a településfejlesztés alapvető követelményeinek sem felelnek meg. Az építők fittyet hánynak egy-egy terület természeti adottságaira. Sok szemét éktelenkedik az üdülőházak VÉDELMÉÉRT körül, a levegőt pedig a gépkocsik kipufogógáza szennyezi. Nem ritkaság, hogy a fegyelmezetlen turisták nem a természetvédők által kijelölt utakon, hanem a rendkívül értékes növényzetű területeken bolyonganak. Ezzel felmérhetetlen károkat okoznak a flórában. A védett terület igazgatósága és a néhány hivatásos természetvédő képtelen a romboló hatá sok kivédésére. Szükségszerű tehát, hogy segítséget kapjanak ehhez a nemzeti bizottságoktól, a társadalmi szervezetektől, s az önkéntes természetvédők testületéitől. Sajnálatos, hogy a védett területek körzetében üzemelő ipari létesítmények ée az energetikai hálózat szintén veszélyezteti a védett területeket. Az eltelt évtizedek alatt még nem fordult elő, hogy egy-egy kőbánya anyagának a kitermelője a tátongó üreget betemette volna. Az sem ritkaság, hogy egy-egy körzetben négy szervezet is foglalkozik kőkitermeléssel, közülük azonban egy sem tartja kötelességének a kivájt üreg betömését. Szükséges lesz a jövőben, hogy az illetékes tárcák a kőkitermelést a geológiai vizsgálatok adataira támaszkodó nagy lelőhelyekre összpontosítsák, és megszüntessék a természetvédelmi területek oktalan feltúrását. Több éves mérésekkel bizonyítható, hogy például a Kis- Kárpátok körzetében az ipari létesítmények szennyezőanyaga leginkább a magasan fekvő vonulatokat károsítja. A terület igazgatósága arra törekedik, hogy a körzet természeti jel* lemzőinek elmélyült tanulmányozásával, megbízható adatokkal bizonyítsa a védelem kibővítésének a szükségszerűségét. Az 1978—82 években 15 ilyen jellegű beadványt dolgoztak ki, de más szempontokra is kiterjedt a figyelmük, ami lehetővé teszi újabb értékes növénytársulások és állatfajok felkutatását, s azt, hogy átmentsék ezeket az utókornak. —hai—
