Szabad Földműves, 1984. január-június (35. évfolyam, 1-26. szám)
1984-03-24 / 12. szám
szerepe a növénpédeSemlien A vetésforgó Régi tapasztalat, hogyha egy növényfajt több éven ét ugyan azon a területen termesztünk, évről évre gyengébb termést hoz. A növénytermesztők azt is megfigyelték, hogy bizonyos növények egyes elővetemények ntán kitűnően fejlődnek, mások után vetve vagy ültetve viszont csak sínylődnek. Mint kiderült, ebben az ún. lerom lásban a tápanyagpátlás mellett a különböző károsítóknak is komoly szerepük van. A körokozók közül elsősor ban a Sclerotinia sclerotiorum érdemel említést. Ez a sok gaz danövényü gomba a fertőzött növényeken igencsak jellegze tes tüneteket vált ki. Előbb fehér színű, vattaszerű bevona tot (ezért nevezik fehérpenészes rothadásnak), később fekete, néhány milliméter nagyságú, kőkemény csomókat (szklerócium) képez a beteg növényeken. A szkleróciumok a gomba telelését és fenntartó sát szolgálják, a talajban több évig életképesek maradnak. Ha a gomba számára kedvező az időjárás (alacsony hőmérséklet, gyakori esőzés) és a táp növényei közül valamelyik a fertőzött talajba kerül, akkor újabb fertőzés jöhet létre. A fehérpenész esetében nagyon nehéz egyértelmű tanácsot adni az utónövények megválasztására, hiszen a gomba sok zöldség- és dísznövényt fertőz. Legkedveltebb gazdanövényei közé tartozik a saláta, sárgarépa, uborka, paradicsom, paprika, dália stb. E gomba esetében általános szabály, A korai palánták után felszabaduló melegágyat tavaly dinnyetermesztéssel hasznosítottam. Az eredménnyel elégedett vagyok, hiszen 45 négyzetméteres alapterületen százhúsznál több dinnyét szüreteltem. A dinnyemagot fertőtlenítés céljából egy napig késhegynyi Zinebet meg öt csepp W’uxal lombtrágyát tartalmazó, fél liter vízben áztattam. Ezt követően a még nedves magokat március 14-én 100 mm átmérőjű és 125 mm magas gyökereztetőbe vetettem. A feltöltött gyökereztető talaját fertőtlenítettem (beöntözés 10 liter vízből, 3 dkg Zinebből meg 1 dkg Fundazolbó] készült oldattal), elhelyeztem a négy magot, vékony rétegben földet szórtam rájuk, majd az egészet még egyszer beöntöztem az említett oldattal. Ugyanezzel az oldattal fertőtlenítettem a trágyatalpra terített fóliát. A magok a nyolcadik napon kikeltek, a kelést eredményt kitűnőnek minősítettem. A zsenge palántákat hetente egy alkalommal permeteztem; az első három héten 3 dkg Zineb és 1 dkg Fundazol került a 10 liter víz felhasználásával hogy a gazdanövényeit a fertőzött területen legalább három évig nem szabad termeszteni. A másik közismert és nagyon veszélyes gomba a Fusarium. Ez is a talajlakó mikroorga. nizmusok közé tartozik. Azonban itt a vetésforgóval valamivel könnyebb a helyzet, mert a Fusarium egyes fajai elég szigorűan kötődnek gazdanövényeikhez. Példa erre a Fusarium oxysporum, melynek egyes változatai pl. az őszirózsán, szegifin, tulipánon vagy a kardvirágon élősködnek, de más növényfajt nem fertőznek. A fuzáriumos hervadást elsősorban a szegfűtermesztők ismekószült oldatba, később már csak a Zinebet használtam, viszont minden második héten egy kupaknyi Wuxalt is adtam a permetléhez. A palánták egészségesek voltak, szépen fejlődtek. Az első valódi levelek április 3-án jelentkeztek, április 20-án pedig — a negyedik valódi levél fejlődése Idején — állandó helyükre kerültek a növénykék. Kísérletezni akartam, ezért a 10 m hosszú melegágy egyik felében 20, a másikban csupán 15 cm termőréteget használtam. Megjegyzem, hogy a melegágyak fölé fóliasátrat emeltem, ami a korai palántanevelést szolgálta, de feltehetően a dinnye hideghajtatását is segítette. Feljegyzéseim szerint az első nővirág május 4-én, a második két nappal később virított ki. Sajnos, egyiket sem porozhattam be, mert a 8-án kinyílt 3 nővlrág megporzásához is csupán egy hímvlrág állt rendelkezésemre, ami bizony kevésnek bizonyult. A mesterséges megporzás csak május 9-e után rik, akik azt is tudják, hogyha a fertőző hervadás előfordul a hajtató berendezésben, akkor előbb utóbb tönkreteszi a növényállomány java részét. Ilyenkor azután már csak a talajfertőtlenítés vagy a talajcsere segíthet, ha az adott területen történetesen továbbra is szegfűt akarunk termeszteni. A fuzáriumos hervadás szabadföldi előfordulása esetén a fertőzött területen legalább 2—3 évig szüneteltetni kell az adott gazdanövény termelését. A kártevők közül a vetésforgóval kapcsolatban mindenekelőtt a talajlakó fonálférgeket kell megemlíteni. A házikertekjárt sikerrel, amikor egy-egy nővirág megtermékenyítésére két hímvirágot is felhasználhattam. Naponta kb. két órát szenteltem a megporzásd-keresztezési munkának. Mindig délelőtt dolgoztam, s 21 napon őt 42 órát áldoztam^« njegporzásnak. A kezelt nővirágokat a fölöttük szárra kötött színes szalagocskákkal jelöltem meg, minden héten más színt használva. Három hét alatt 380 nővirágot poroztam be (júniustól ezt a munkát a méhekre bíztam) s ebből 120 érett gyümölcsöt szüreteltem. Amikor az első nővirág kinyílt, sajnos a dinnyető levelein már a peronoszpőra is jelen volt, ezért a mesterséges megporzás Időszakában négynaponként Zineb-oldattal permeteztem. június 15-től kezdve öt napig zuhogott az eső. Ha néhány órára kiderült az ég, a 30—32 C-fokos hőség komolyabb veszélyt jelentett, mint az állandó nedvesség. Az erős napsütésben a 15 cm-es termőben a szár , Illetve levéHonáb férgekkel találkozunk leggyakrabban. Jól ismert például a fokhagymán és más hagymás növényeken élősködő száríonálféreg (Ditylenchns dipsaci). Veszedelmességét az is jelzi, hogy ellene a fokhagymatermelők rendszeresen csávázzák az ültetőanyagot (5 százalékos Snlka-oldat). Persze, ha nem váltanák évente a fokhagyma helyét, akkor a talajban tartózkodó fonálférgek a csávázás ellenére is megtámadnák a növekedésben levő hagymát. Magától értetődő, hogy a fonálférges talajba más hagymás növényeket (vöröshagyma, póré, tulipán stb.) sem ültethetünk. A krizantén levélfonálféreg esetében hasonló a helyzet. Fő gazdanövénye ugyan a krizantén, de szám»s egyéb növényfajt (szamóca, paradicsom, »aprika, saláta) is megtámad. A fonálférgekkel fertőzött talajban legalább 4—5 évig nem tanácsos azokat a növényféle-égeket termeszteni, amelyek a ’onálféreg fajok gazdanövényeinek körébe tartoznak. Mivel a szakkönyvek általában részletesen foglalkoznak a '-olyes vetés-, illetve növényíorgő kérdésével, e pár sorban nem részletezzük, hogy melyik növényeket lehet és melyeket nem tanácsos huzamos ideig ugyanazon a területen vagy egymás után termeszteni. Az említett példákkal csupán hangsülyozni kívántuk, hogy a jól megválasztott vetésforgó egyike a legolcsóbb és leghatásosabb növényvédelmi módszereknek. Maflák György agrármérnök rétegben élő dinnyetövek bizony erősen kőkadoztak. További megfigyelésem, hogy az első nővirágokből kinevelt dinnyék apróbbak maradtak. Tavaly a legnagyobb gyümölcsök tömege 8, a legkisebbeké 2 kg volt, az össztermés pedig kb. 4 mázsa. Ez annyit jelent, hogy egy négyzetméteren 53 korona termelési értéket értem el, és akkor még csupán a dinnyével, annál is mindössze a hivatalos árral számoltam. Az első érett görögdinnyét június 24-én vágtam le. A letermett töveket a 15 cm-es termőrétegű részben július 5-től kezdve folyamatosan ifjítottam. Vagyis a szárat a 3. levélre visszavágtam. A megifjitott növények rövidesen új hajtásokat neveltek s július 19-én már ismét virágzott az állomány. Ezekről a növényekről szeptember 5-én ismét szüretelhettem, mépedig az első terméshozamból származó dinnyékhez hasonló nagyságú és minőségű gyümölcsöket. Ezzel szemben a 20 cm termőrétegű melegágyrészben nevelt, nem ifjított tövek lényegesen korábban elpusztultak. Lengyel Sándor A hajtató berendezések rendszeres és igényekhez igazodó szellőztetése a betegségek megelőzésének egyik fontos mozzanata Fotó: -bor Dinnye a melegágyban Akertészkedók — főleg a szerződéses árutermeléssel foglalkozók — gyakran felteszik a kérdést, hogy az elismert hazai és nálunk is forgalmazott külföldi fajták közül melyikek érdemlik meg leginkább a termelőt bizalmat? Nos, hogy legalább némileg segítségére legyünk a kistermelőknek, a múlt héten a paprikáról beszéltünk, most pedig a paradicsom házikerti termesztésre is javasolható, legjobb fajtáinak és hibridjeinek legfontosabb tulajdonságait szeretnénk röviden ismertetni. Az elmondottak alapján ki-kt megválaszthatja az adottságainak és termelési elképzeléseinek leginkább megfelelő fajtát, illetve hibridet. Az elismert, tehát termesz fősre engedélyezett paradicsomra jták száma hazánkban Is egyre gyarapszik. Például az általában támvezetékes hajtatásra javasolt, folytannövő vál tozatok között napjainkban négy hazai és kilenc külföldi fajta, illetve hibrid szerepel. Üvegházi termesztésre való a korai Stupické skleníkové és a kései Sláva Porýnia. Mindkettő finom. Ízletes bogyókat terem. A Stupické polné szabadföldi és fóliás termesztés esetén egyaránt jó hozamot nyújt. A legújabb hazai hibrid, a Start S Fi minden korábbi fajtánknál bűiermőbb. Korai, fűtetlen üvegházban,-fólia alatt és szabadföldben egyaránt megállja a helyét. Az átlagosan 60 grammos bogyókból fürtönként 10— 15 darabot nevel. A holland hibridek közül legértékesebb piaci árut a Lucy Fi, a Vemone Fi és a Luca Fi kfnál. Közös jellemzőjük a koraiság, a nagy termőképesség, a nagy bogyó (90—130 gramm), a dohány mozaikvírussal és a felrepedezéssel szembeni ellenálló képesség. Üvegházban, fólia alatt és szabadföldön egyaránt sikerrel termeszthetők. A Lucy erőteljes növekedésű, egy négyzetméterre 2,5 növényt ajánlatos telepíteni. A Vemone előnye, hogy alacsonyabb hőmérsékleten is megbízhatóan MELYIKET VÁLASSZUK? köt, ebből három növényt telepíthetünk négyzetméterenkénti átlagban. A Luca- szintén jól bírja az alacsony hőmérsékletet, sőt a hőingadozást Is tűri. Belőle 3—4 tő kerülhet egy négyzetméterre. A régebbi Bonset Fi bőtermő, de későn érik. Az NDK bői importált Hellpérle hideghajtatásra és szabadföldbe, a korai Harzfeuer Fi üvegházi, fóliás vagy szabadföldi termesztésre egyaránt megfelel. A Nadja igen korai és bőtermő, de a gyümölcse puhább, tehát csak közvetlen fogyasztásra érdemes termelni. Gyenge növekedésű, a lombja ritka, tehát fóliás (30X25 cm) hajtatásra javasoljuk. A Tamina betegségekre nem érzékeny, fűtött üvegházakban történő, korai hajtatásra való. A támremdszert nem igénylő, szabadföldi termesztésre javasolható fajtákat öf hazai és hat külföldi változat képviseli. Az lmun, a Vrbičianske nízke, a Nana. a Mini és a Júlia kimondottan a kistermelők fajtái. Gömbölyű és puha bogyóik kézi szedésre és friss fogyasztásra valók, ízük kitűnő. Közülük a Mini és az lmun gyenge növésű, az előbbinek a bogyói is aprók. A Júlia igen korai, helyrevotéssel is termelhető, bogyója 45—600 grammos. A külföldiek közül a magyar Kecs keméti 262 és а К 815 piacos fajtaként van hazánkban elismerve, de konzervipari felhasználásuk is engedélyezett. A К 262-es inkább szabadföldbe való, de fólia alatt is termelhető. Termőképessége jő — fólia alatt 6—7 kilogramm négyzetméterenként —, bogyójának átlagos tömege 50—60 gramm. А К 815-ös középkorai szabadföldi fajta, bogyói átlagosan 90—100 grammosak. Az olasz Intermech, UC—134, Ventura és Tanzimech inkább nagyüzemi termelésre és ipart feldolgozásra való. Palántázva és helyrevetéssel egyaránt sikeresen termeszthetők, betakarításuk géppel is megoldható. MAGDA VALSÍKOVA agrármérnök, a mezőgazdasági tudományok kandidátusa jár. A növény takarmányként! hasznosítása több figyelmet érdemel. A {eltépett gyom több nyíre halomba rakva szárad a kertek szegletében, hogy végül a lángok martalékává váljék. Kevesen tudják, hogy a zöld tarackbúza táplálóanyagokban gazdag s a nynlak szívesen fogyasztják. A földtől mosással megtisztítva frissen vagy szárítva adagolható. (Garten und Kleintierzucht) auaiuniHin, iuuju o nepi auagui fokozatosan növeljük, de arra mlnd'g ügyeljünk, hogy széna bői is elegendő menyiség áll jón a nyulak rendelkezésére. A legkorábban etethető, friss zöldet nyújtó növényeink az oroszlánfog, a csalán meg a tarackbúza. Közülük legjelen tő-sebö a sok vitamint, ásványi anyagot és nyomelemet tártál mazó, a nynlak tejtermelését kedvezően befolyásoló orosz lánfog. Ha egyúttal kellő meny nyiségű szénát is tudunk ada golni. akkor ebből az eleségból nagyobb napi adagot is kínálhatunk nyálainknak. A nyulak általában szívesen fogyasztják a hasonló tulajdon Ságokkal rendelkező csalánt is, de előnyben részesítik a zsen ge növényeket. A már többé kevésbé elöregedett csalánt kis-Az első zöld Kora tavasztól késő őszig sé megfonnyasztva, lehetőleg nyulaink legfontosabb alapta- aprítva tegyük az állatok elé. karmánya a zöld eleség. A szé- Ha csak egy mód van rá, télre nára, szemesekre és kapások- is szárítsunk csalánt a nyulakra alapozott, téli takarmányo- nak, mert igazán kitűnő és érzásrrl mindig elővigyázatosan tékes eleség. és folyamatosan kell áttérni a zöld takarmányféleségekkel va A tarackbúza kitartó gyom ló etetésre. Az első napokban növény, irtása közismerten sok csak kevés zöldet kínáljunk az bosszüsággaI kevés sikerrel ,7ervez fajaja A közigazgatásilag Zlaté Klasy hoz (Nagymagyar) tartozó Cenkovcén (Csenke) a kisállattenyésztők becses vendégek jelenlétében tartották alapszervezetük évzáró taggyűlését. A kongresszus előtti készülődés fontos mozzanatát jelentő tanácskozáson részt vett Kováč elvtárs, a szövetség Dunajská Streda-i (Dunaszerdahely) járási bizottságának elnöke, Kvarda elvtárs, a hnb elnöke, valamint Tóth Gyula agrármérnök, a helybeli Béke Efsz elnöke is. A kisállattenyésztők négy éve működő alapszervezete 78 tagot számlál. A szervezett ál lattartők többsége a nyulászatnak, a baromfitenyésztésnek, illetve a nutrlatenyésztésnek szenteli szabadidejét. Az értékelt időszakban a szervezet hozzávetőlegesen ötezer naposcsibét biztosított tagjai részére. A nyulászok az év elején kilátásba helyezett 2500 vágóéreti állat helyett 4227 nyuszit adtak át a felvásárlást végző Nitrai (Nyitra) Branko Közös Mezőgazdasági Vállalatnak. Az eredmény komoly fejlődést jelez, hiszen 1982-ben az értékesített pecsenyenyulak száma alig haladta meg a háromezret. Az alapszervezet által meghirdetett versenyben ezúttal Horváth, Molnár és Salio tenyésztők kerültek az élre. Szorgalmukért jutalmat és elismerő oklevelet kaptak. Mint kitűnt, a nyulászat fejlesztésében még vannak tartalékaik. Elsősorban a fajtatiszta állatok számának növelését kellene szorgalmazniuk, hogy részt vehessenek a kiállításokon is. A baromfitenyésztésben hasonló problémákkal küszködnek. A csenkel kisállattenyésztők tavaly közösen megtekintették a Kost. Kraőany-ban (Egyházkarcsa) megtartott járási bemutatót és a nitrai nemzeti kiállítást, három napig pedig a morvaországi Velehrad környékén üdültek. Természetesen nem idegenkedtek a társadalmi munkától sem: A választási program teljesítését 170 óra társadalmi munkával segítették, a szövetkezetnek pedig szénagyűjtés és szüret idején nyújtottak segítséget, amiért a nemzeti bizottság, illetve a Béke Efsz vitában felszólaló elnöke köszönetét is mondott. A helyi kisállattenyésztők továbbra is jó munkát ígérnek. Főleg a nyulászok mozgolódnak, akik máris gondozásba vették a község határát átszelő öntözőcsatornát, hogy később ennek környékén sok jó füvet kaszálhassanak. Az alapszervezet vezetősége pedig megvásárolt egy BM 70 típusú kézi kaszálógépet, hogy megkönynyitse a szorgoskodók munkáját. Dr. Jozef Bačo
