Szabad Földműves, 1984. január-június (35. évfolyam, 1-26. szám)
1984-03-24 / 12. szám
~мл if gipjí«jiiil ? A pásztortáska (Capsolla bursapastoris L.) a ke>esztesvirágúak családjába tartozó, mindenütt megtalálható gyom. Virágzás idején kell gyűjteni (mint a rajz is mutatja, az egész növényt), vékony rétegben elterítve, meleg, jól szellőző helyiségben természetes úton vagy 40 C-íokos hőmérsékleten szárítható. Lényegében egész nyáron gyűjthető, hiszen a főhajtás után a mellékhatások folyamatosan virágoznak. Arról nem Is beszélve, hogy a növény elveti önmagát, így évente háromszor is kivirít. Száradási aránya 3:1, kilónkénti felvásárlást ára 8 korona. A drog mindenekelőtt bőrgyógyászat! szerként szerepel, de görcsoldó, fájdalom- és vérzéscsillapító hatása Is ismeretes. Nálunk a bizonyos ekcémák gyógyítására gyártott Alysal paszta egyik alapanyaga. A népi gyógyászat egyelőre sokkal jobban kihasználja e növény gyógyhatásút, mint az orvostudomány. Közismert vizelethajtó, sebek, kipállott testrészek vagy ekcéma öblögetésére és borogatására is kitűnő. Persze a népgyógyászatban elsősorban gyomor- és tüdővérzés, valamint menstruációs zavarok esetén használják. Gyomor- vagy hátbántalmak (görcsök) kezelésekor kiegészítő gyógyszerként használható. Többféleképpen hasznosítható. Teája 2—4 gramm drogból készül, amit egy pohár vízzel kell leforrázni, majd 15 percig tartó áztatás után leszűrni. A tea naponta 2—4 alkalommal fogyasztható. Más: a szárazon felaprított drogból 6 evőkanálnyit 8 óráig 2 pohár vízben áztatunk, s ezt másnaponként fogyasztjuk. Külső felhasználásra: 4 evőkanálnyi drogot 100 gramm 60 százalékos tiszta szeszben 10 napig áztatunk, majd szűrés után az oldatot börgyulladások kezelésére használhatjuk. Teáját rövid ideig bátran használhatjuk, mert ha megtartjuk az előírt adagolást, mellékhatásoktól vagy mérgezéstől nem kell tartanunk. Viszont hosszabb ideig nem ajánlatos fogyasztani, mert véralvadási zavarokat okozhat. Dr. Nagy Géza Berecz Zoltán, a Csilizköz Efsz traktorosa szenvedélyes galambtenyésztó. A postagalambokkal tíz« évesen barátkozott meg s azóta kitartott kedvtelése mellett. Nyolcvan galambja van, 1972-töl tagja az SZKSZ Cllizská Radvaň-i (Csilizradvány) szervezetének. Kedvenceivel rendszeresen részt vesz a hazai és külföldi röpteteseken, s mint a felvétel is igazolja, a siker nem szokta elkerülni. Kerületi összetettben tavaly a 4. helyen végzett galambjaival. Fotó: —bor «Я IwáuMziniimtl ^KÉRDÉS: Tavaly gazdag szőlőtermést szüreteltem, de nem sok örömöm származott belőle, mert fejtés után a bort savanyúnak találtam. Hogyan, milyen eljárással lehet csökkenteni a bor savtartalmát? V. J., K. VÁLASZUNK: A borminta ismeretének hiányában kezelési tanácsot nem adhatunk, legfeljebb javasolhatjuk, hogy vigyen mintát a királyhelmeci (Kráf. Chlmec) borüzembe, és kérje meg a technológust, hogy állapítsa meg a savanyúság okát. A szakember bizonyára azt is elárulja majd, hogyan lehet orvosolni a hibát. A kérdés kapcsán hadd mondjam el, hogy az 1983. évjáratú bor szerintem aligha igényel savtompítást, hiszen a legtöbb helyen savszegény bor termett. Tavaly még technológusként a köbölkúti (Gbelce) borüzemben dolgoztam, tehát tudom, hogy a mi vidékünkön (a Nové Zámky-i járás szőlő termésének 50 százalékáról van áttekintésem) savszegények az újborok. Savszegény a bor, ha csupán 3—6 ezrelék savat tartalmaz. A 6—9 ezrelékes savtartalom a legmegfelelőbb, az ennél nagyobb savtartalmű boroknál savtompítást kell végezni. Nos, a mi körzetünk boraiban 6,2 ezrelék a savtartaloin, amit kevésnek tartunk. Azért javaslom a vizsgálatot, mert a tapasztalt savany'úság ecetes erjedés következménye is lehet. KÉRDÉS: A kereskedelem különféle műanyag edényeket (kannák, palackok, tartályok stb.) forgalmaz, melyekből a háztartásokban is előfordul jó néhány. Vajon alkalmasak-e az ilyen műanyag edények bortárolásra s ha igen, hogyan kell azokat erre a célra alkalmassá tenni? P. R., M. VÁLASZUNK: A műanyag edények huzamosabb ideig tartó bortárolásra is alkalmasak. A borüzemekben 400 hl-es műanyag tartályok is vannak. A nitrai Plastika által gyártott 5—50 literes műanyag edények nem kimondottan bor tárolására készültek, de ilyen célra is felhasználhatók, bár inkább csak átmeneti jelleggel. Az új, egyéb anyagok tárolására még nem használt edényeket töltsük tele vízzel, hogy kiszorítsuk belőlük a gyártás során visszamaradt gázokat, majd az edényeket alaposan mossuk ki 3 százalékos tömény ségű borkősav-oldattal. Ojabb kiadós öblítés után az edénybe bor tölthető. Előfordul, hogy olyan műanyag edényekhez jutunk, melyekben korábban szörpöt, sűrítményt stb. tárultak. Ilyen edényeket legalább két óráig áztatni kell, csak azután jöhet a borkősavas és tisztavizes öblítés. Persze még ilyenkor -is fennáll a veszély, hogy az edényben első alkalommal tárolt bor felveszi a korábban tárolt szörp vagy egyéb anyag illatát. Vigyázat! A 33 százalékosnál töményebb szesz a műanyagot oldja, s ez káros az emberi szervezetre. Tehát kisüsti pálinkát még átmeneti jelleggel sem szabad műanyag edényben (pl. ecetes flakonban) tartani. Külföldön már gyártanak olyan műanyag edényeket, melyekben akár 96 százalékos szesz is tárolható, de hazánkban ilyen edények még nem kaphatók. Itt kell elmondani, hogy olyan megüresedett műanyag edényeket, melyekben korábban nem élelmiszert, hanem valamilyen gyomirtó vagy növényvédő szert, lombtrágyát, illetve a háztartásban vagy másutt használatos, egyéb vegyipari terméket tartottak, semmilyen körülmények között nem szabad bor tárolására használni. Zimka Ferenc KÉRDÉS: Igaz e, hogy vöröshagymát palántáról Is lehet nevelni? G. U., H. VÁLASZUNK: A vöröshagymát általában helyrevetéssel vagy dughagymáról nevelik,-de egyes körze« tekben a palántázás is ismeretes. A szakirodalom ezt a^ eljárást nem ismerteti, viszont lapunk korábbi évjáratainak Időszerű tennivalódban már utaltunk rá, hogy a helyrevetett hagyma ritkitásakor óvatosan kitépett növények palántaként hasznosíthatók. Palántanevelés céljából a magot februárban kell elvetni Ihidegágy), négyzetméterenként 18 gramm magot számítva. Hat gramm velőmagból körülbelül ezer palánta nyerhető. A vetést 6—7 cm sortávolságra végezzük. Állandó helyre legalább 2 itim-es vagy ennél nagyobb átmérőjű' növénykéket ültethetünk, mégpedig kicsit mélyebbre, mint amilyen mélyen a hidegágy földjében voltak. Az ültetvényt ajánlatos beöntözni, viszont a gyökérzetet vagy a lombot nem szabad kurtítani, mert hozamcsökkenéshez vezet. A palántákat a szokásos 25X5 Cm-es térállásban telepítjük. A módszer jelentősége a vetőmagtakarékosságban, illetve abban rejlik, hogy mellőzhető a dughagy ma termesztés. (kr) Falvainkon az utóbbi időben jelentősen fellendült a nyúltenyésztés. Örömteli tény, hogy a gyerekek közül is egyre többen érdeklődnek a hasznos kedvtelés iránt Fotó- —bor Mezőgazdaságunk sarkulatos feladata, hogy az egyre szűkülő szántóterület ellenére, folyamatosan biztosítsa a lakosság alapvető élelmiszerekkel történő ellátását. ^ feladat teljesítését döntő mértékben be folyásolja két igen fontos tényező. Az egyik, hogy milyen ütemben tudjuk növelni a gabona, pontosabban a szemesek hozamát, a másik pedig az, hogy a rendelkezésre álló öszszetevőkből minden Igényt kielégítő keverékeket gyártsunk. Ugyanis bizonyított tény, hogy a jó tápok segítségével egyes állatfalok, illetve korcsoportok termelékenységét olykor a kétszeresére növelhetjük. A tápkészítés legfontosabb alapanyagát a szemesek adják, de tévedés lenne azt gondolni, hogy a keverék pusztán szemesekből áll. A legtöbb tápban körülbelül 60—70 százalék szemes termény van, a többi Ízesítő, vitamin, ásványi kiegészítő és egyéb adalékanyag. A legmegfelelőbb táp megválasztásakor figyelembe kell vonni a tartott állatok faját, életkorát és főleg azt, hogy az állományt milyen céllal (hús, tej, tojás, tenyészállat) neveljük vagy tartjuk. Ez azért fontos, mert minden fajnak és korcsoportnak adott a biológiai szükséglete, eltérő a vitaminok, ásványi anyagok stb. iránti igénye. Bizonyára sokan tudják, hogy a réz és a vas fontos szerepet játszik a vérképzésben. Ehhez azonban azt is tudni kell, hogy a réz esetleges túladagolása betegségek kiváltója lehet. A kobalt hiányát legjobban a juhok meg a szarvasmarhák érzik meg. És folytathatnánk a felsorolást a jóddal, mangánnal, cinkkel, sorra vehetnénk a vitaminokat stb., de ennek a rövid írásnak nem ez a küldetése. Röviden csupán annyit, bizonyos esetekben a túladagolás legalább olyan káros lehet, mint a hiányos ellátás. Ezért nem ajánlatos általánosítani azt a gyakorlatot, hogy a bizonyos állatfaj vagy korcsoport részére készült, speciális keveréket más fajok vagy korcsoportok egyedeinek ellátására használjuk fel. Ilyesmire, sajnos, már sokan ráfizettek. A külföldi tapasztalatok alapján kutatóinknak már sikerült minden állatfaj és korcsoport részére olyan speciális összetételű keveréket összeállítani, amely minden vonatkozásban eleget tesz a biológiai követelményeknek. Persze, a tápkészítésben Igen lényeges kérdésként jelentkezik a gazdaságosság. Ezt a tenyésztő a tápok árában érzékelheti. Azonban téved, aki úgy gondolkodik, hogy az olcsó táp rosszabb s csakis a drága keverék ér valamit. A szarvasmarhák részére gyártott keverék általában olcsóbb, mert a nagy tömegben használt korpa az egyéb összetevőknél jóval olcsóbb. Ha valaki úgy gondolja, hogy drágább keverékkel többre megy, akkor téved, mert a szerinte jobb keverék bizonyára más állatfaj vagy korcsoport részére készült s nem tartalmazza a felnőtt marhák szervezete részére nélkülözhetetlen összetevőket. Igaz, hogy vannak megközelítően azonos öszszetételű tápok is, de ezek felől mindig ki kell kérni a szakember véleményét. A kisállattenyésztők részére a tápokat 50—60 kilós csomagolásban, általában papírzsákokban forgalmazzák. Minden zsákon cédulának kell lenni s azon fel kell tüntetni a zsák tartalmát, tömegét, a táp gyártásának dátumát stb. Ha nincs külön feltüntetve, akkor a szavatossági idő három hón-ap. Az etlől hosszabb szavatossági időt minden esetben jól olvashatóan fel kell tüntetni. Ezzel kapcsolatban fontosnak tartom elmondani, hogy a gyártó által megadott szavatossági időre csak akkor lehet támaszkodni, ha a tápot házi viszonyok között is szakszerűen tároljuk. Alapvető követelmény, hogy a gyári keveréket mindig száraz, szellős helyen tároljuk. Földre, betonpadlóra tápot tartalmazó zsákot soha ne tegyünk, mert a zsák alján a keverék megcsomósodik, könnyen romlásnak indul és ha netán elfogyasztják is az állatok, gyomorbántalmakat okozhat. A zsákokat mindig a föld felszínétől legalább 8—10 cm-re kiképzett deszkapallóra helyezve tároljuk. Ne feledjük, hogy a gyári táp igencsak száraz, tehát a legkisebb nedvességet Is azonnal magába szívja még akkor is, ha a padozat számunkra tökéletesen száraznak tűnik. S végezetül még valamit. A tápok közelében ne tároljunk erősen szagos anyagokat (pl. nafta, petróleum), mert a takarmány intenzíven átveszi az idegen szagokat s az ilyen eleséget az állatok nem szívesen fogyasztják vagy egyszerűen el sem fogadják. Farkas Ott6 A keveréhtakarmánvokroi dióhéjban
