Szabad Földműves, 1984. január-június (35. évfolyam, 1-26. szám)

1984-03-17 / 11. szám

.SZABAD FÖLDMŰVES [984. március ť% A jó gazdasági eredmények és az ember érdekében X Szövetkezeti Földművesek Szö­vetségének járási bizottságai, ezek alapszervezetei nagy erőfeszítéseket tesznek annak érdekében, hogy a me­zőgazdasági üzemek hiánytalannl tel­jesítsék a 7. ötéves terv feladatait. Ezek a szervezetek különböző formá­kat keresve aktivizálják a dolgozókat — feladataik teljesitése érdekében. ’Arról, hogy a nitraj járásban az SZFSZ JB, ennek alapszervezetei milyen esz­közökkel kívánják mozgósítani azt a „pluszenergiát“, mely a tervteljesítés­hez, ennek túlteljesítéséhez szükséges •- az alábbiakban számolunk be: A szocialista versenyt a járás mező­­gazdasági üzemei nagyra értékelik. Ennek köszörfhetöen a járásban ösz­­szesen 8484 szövetkezeti tag kapcso­lódott be az említett mozgalomba, ami az állandó munkaviszonyban dol­gozók 73,8 százaléka. A munkaakti­­vitás részletesebb elemzése arról árul­kodik, hogy befejeződött a brigád­mozgalom mennyiségi fejlesztése, a Jövőben a minőségi mutatókat kell előtérbe helyezni. A múlt évben pél­dául a közgazdasági propaganda ha­tására összesen 66 kollektíva vállalta azt, hogy összevetve 1 millió 37 ezer korona értéknek megfelelő első osz­tályú tejet termelnek majd terven fe­lül. Az SZFSZ Nitrai Járási Bizottsága a tömegpolitikai munkát folyamato­san „átirányítja“ az alapszervezetek hatáskörébe. Ez az intézkedés része annak a központi határozatnak, jyii­­szerínt a politikai nevelő munkát köz­vetlenül a munkahelyeken kell majd eszközölni. Ezen a téren nagy szerepe van a szövetkezeti munkaiskoláknak, melyekben 4018 dolgozó vesz részt. A vezetők, káderek képzésében 450-en vettek részt. Emellett a járási mező­­gazdasági igazgatóság szervezésében folyamatosan működnek azok a tan­folyamok, melyek a továbbképzést szolgálják. Jelenleg — a munkásfog­lalkozások- arányát tekintetbe véve — a dolgozók 37 százaléka rendelkezik szakképesítéssel. 1985-ig — amint er­ről a tervek is beszámolnak — az em­lített aránynak 50 százalékosnak kell lennie. Annak érdekében, hogy a fentiek­ben említett munkaminőségi tényezők pozitív Irányba fejlődjenek, még na­gyobb jelentőséget kell tulajdonítani a közgazdasági propagandának és agltáciőnak. Ennek jelentősége ebben az időszakban nagy, mivel a mezőgaz­daságnak komoly feladatokkal kell megbirkóznia: Értendő ez alatt a ter­melésirányítás minőségi javítása, a termelés ésszerűsítése, a rentabilitás elérése, a takarmányokkal, alkatré­szekkel való gazdaságos bánásmód stb. A propaganda jelentős részét képe­zi a szemléltető agitáció. Az SZFSZ járási bizottsága különböző formák­ban propagandaeszközöket ad ki. Ilye­nek például a szalagjelszók, plakátok, aratási híradók, fotóűjságok, „Leg­jobbjaink“ feliratú plakátok, külön­böző üzemi újságok, melyek a tűzvé­delem, a kömyezetszépítés stb. cél­jait szolgálják. A kiadványok a járás szövetkezeti dolgozóinak életét, mun­kaeredményeit tükrözik, agitálnak, de helyet adnak a dicsérő szónak, persze az elmarasztalásnak is. Jó eredménynek mondható az, hogy a szövetkezetben az agitációs eszközök nemcsak közvetett módon, de közvet­lenül konkrét munkahelyekre is el­jutnak. Ebben a propagandamunká­ban nagy szerepet vállalnak magukra a szocialista brigádok tagjai, akik saját eszközökből színvonalas faliúj­ságokat, szalagjelszúkat, szabadtéri propagandatáblákat készítenek. A nit­rai járás szövetkezetei közül a szem­léltető agitáció terén a leggyümöl­csözőbb tevékenységet a vráblei, a pogrányi (Pohranice), a topolfriankyt, a Výčapy-Opatovce-l szövetkezetek végzik, ami visszatükröződik a gaz­daságok termelési eredményein Is. Amint azt a CSKP KB 8. plénumá­nak határozata is hangsúlyozta; a termelés fejlesztése érdekében a tu­dományos-műszaki ismereteket minél rugalmasabban kell átültetni a gya­korlatba. Ennek propagálására kiváj lőan beváltak az „új technika napjai“ Jegyében zajló rendezvények. Tavaly szeptemberben ezt a szlovákiai mére­tű rendezvényt a sládečkovcei szövet­kezetben bonyolították le, ahol 120 szakember cserélhette ki tapasztala­tait. A közgazdasági propaganda hatá­sosságának fejlesztése érdekében az SZFSZ járási bizottsága elhatározta: a gazdaságokban működő alapszerve­zeteit arra ösztönzi majd, hogy mind a szakelőadásokon, mind a szemlélte­tő agitáción keresztül megismertesse a Szovjetunió békepolitlkáját, közgaz­daságát, mezőgazdaságainak sikereit, az itt' alkalmazott technikai újdonsá­gokat. Mivel a szocialista mezőgazda­ság az idén ünnepli fennállásának 35. évfordulóját, a közgazdasági propa­ganda és szemléltető agitáció „ref­lektorait“ főleg erre az aktuális ese­ményre irányította a járásban. Az 1982—1983-as évekre terjedően az SZFSZ járást bizottsága és a szak­szervezetek járási tanácsa versenyt hirdetett a közgazdasági propaganda és a szemléltető agitáció vonalán — az egyes mezőgazdasági üzemek kö­zött. A verseny célja az volt, hogy a mindennemű propagációs eszközöket teljes mértékben a termelés, az em­ber javára fordítsák. A múlt év végén történt értékelés alkalmával méltatták azon szövetke­zetek munkáját, melyek a propagan­da vonalán valóban betartották a kri­tériumokat. A nemes vetélkedőben az első helyre a mojmlrovcei, a második­ra a Nová Ves nad Žitavou-i, a har­madikra pedig a Nové Sady-i szövet­kezet került Külön elismertet érdemel az a mun­ka, melyet a közgazdasági propagan­da és a szemléltető agitáció vonalán fejt ki az SZFSZ nitrai járási bizott­sága. Jozef Korec mérnök, a szövetség politikai dolgozója munkatársaival együtt mindig is nagy gondot fordí­tott arra, hogy a propagandaanyagok a tartalom mellett eszrtétikai értéke­ket is tartalmazzanak, sokrétűek, nap­ra készek legyenek. A gazdasági pro­paganda és a szemléltető agitáció te­kintetében az SZFSZ több járási bi­zottsága is példát vehetne a nitraiak­­tól. KALITA GABOR Az öntözési idény küszöbén Alig értek véget a különösen nehéz körülmények között végbe­menő őszi munkák, máris meg­kezdődtek a tavaszt munkákra va­ló előkészületek. A mezőgazdászok számára egyre rövidebbre szabott a télt pihenő. De nemcsak ez, rö­vidülnek az átmeneti időszakok is, a tavasz sokszor korábban állít be s ennek következtében a szik­kadt talaj kevesebb téli csapadék­hoz jut. Ezért gyakran a tavasz kezdetén Is jelentős nedvesség­hiány tapasztalható, amelyet ön­tözéssel kell pótolni. Szlovákia viszonylatában a ren­delkezésre állő tíz nagy kapacitá­sú öntözőrendszer 160 ezer hektár mezőgazdasági terület öntözését teszi lehetővé. Ezt további 40—50 ezer hektáron üzemelő közepes vagy kis kapacitású öntözőberen­dezés egészíti kl. A nagy kapacitású öntözőrend­szerek keretében ezidálg hétezer darab sávos öntözőberendezés üzemelt. Ez év első felében szá­muk további ötszáz darabbal bő­vült, Így a mezőgazdászok még ebben az öntözési Idényben ezek­nek hasznát vehetik. A tavaszi munkákra való felké­szülés során az öntözőberendezé­sek javításáról és karbantartásá­ról sem feledkezhetünk meg. Még Idejében be kell szerezni a hiány­zó pótalkatrészeket, gondoskodni kell a sávos öntözőberendezések esetében a jótállási javítások el­végeztetéséről. A jelen időszakban fokozott fi­gyelmet kell szentelni az öntözés szervezési és műszaki előkészüle­teinek. Ugyanis a tavaly fokozott mértékben Igénybe vett öntözőbe­rendezések elhasználódási foka Jelentős. Ezen tényezőkkel már a terv kidolgozása során kell szá­molnunk. Mindent el kell követ­nünk, hogy szervezési és műszaki szempontból egyaránt mód nyíljon az -öntözőberendezések teljes mér­tékű kihasználására. Az öntözés ütemtervét az egyes növénykultú­rák és táblák szerint kell kidol­gozni, figyelembe véve a szerve­zési (öntözési csoportok kialakl­­tSsa, üzemanyag biztosítása, jutal­mazási rendszer meghatározása)' és agrotechnikai (talajművelés, trágyázás, növény védelep, fajta­összetétel stb.) kérdéseket. Az üzemeltetés során alapvetően fon­tos valamennyi mutató pontos be­tartása — mind mennyiség, mind pedig minőség tekintetében —, mert csak ezáltal biztosítható az öntözés hatékonysága és gazdasá­gossága. Az öntözés kétségtelenül a leg­­jelentőebb belterjesítő tényezők közé tartozik, bár munkaerő és szakmai felkészültség szempontjá­ból nagyon Igényes. Ezért szük­ségszerű, hogy az öntözéses gaz­daságok megkülönböztetett figyel­met szenteljenek a dolgozók to­vábbképzésének és e tekintetben használják ki az összes kínálkozó lehetőséget. Arra is ügyelni kell, hogy az egyes öntözőberendezés­típusok szánfára kidolgozott üze­meltetési utasításokat az öntözés­nél tevékenykedő dolgozók elsajá­títsák. Az öntözési csoportok ki­alakításakor számolni kell a nyári aszályok esetén a nyújtott műsza­kok bevezetésével, Illetve az öntö­zőberendezések hétvégeken való üzemeltetésével Is. A szocialista versenymozgalom kibontakoztatása az öntözés terü­letén Is úgy, mint a mezőgazdaság egyéb szakaszain, a munkaterme­lékenység és a hatékonyság növe­lése szempontjából bevált mód­szernek bizonyult. Az öntözőcso­portok közötti belüzemi versenyt mindenekelőtt az öntözés minősé­gére, a teljesítmények növelésére és az öntözőberendezések maxi­mális kihasználására kell összpon­tosítani. Érdemes nagyobb figyel­met szentelni a bevált haladó ta­pasztalatok népszerűsítésének és elsajátításának Is. Az Idén több gyakorlati Intézke­dés alkalmazása várható. Többek között az öntözés szervezése az üzemközí építő és talajjavító szer­vezeteken keresztül. Persze az együttműködés csak akkor válhat hatékonnyá, ha az öntözésben közreműködő valamennyi szerve­zet betartja az elfogadott intézke­déseket. Stefan F o j t f к agrármérnök, a Bratislava! Öntözőgazdálkodási Kutatóintézet munkatársa Fotó: Archly . Eredményes év volt Az elmúlt év a mezőgazdasági termelés szempontjából nem tartozott a legkedvezőbbek közé. Az Időjárás próbára tette a földművelőket, meghiú­sította terveiket, s így nem is csoda, ha nem minden elképzelést sikerült valóra váltani. Köztudott, hogy az ember nem könnyen adja meg magát, a legreménytelenebb helyzetben is keresi a megoldást. A kedvezőtlen idő­járás által okozott problémákat a munkaszervezés javításával, a dolgozók anyagi ösztönzésével, a szocialista munkaverseny bővítésével és hatékony­ságának növelésével igyekeztek kiküszöbölni több mezőgazdasági üzem­ben. Megállapíthatjuk, hogy ahol idejében reagáltak a fékező nehézségek­re és rugalmas Intézkedésekkel hatékonyan munkálkodtak azok eltávolí­tásán, ott ez az igyekezet pozitívan mutatkozott meg a termelési eredmé­nyekben. Az ipolynyéki (Vinica) Béke Efs* gazdasági mérlege azt igazolja, hogy a közös vezetői, dolgozói nem nézték beletörődő tétlenséggel a természet negatív megnyilvánulásait, hanem a tudományos ismeretek és a több év­tizedes tapasztalatok alkalmazásával Igyekeztek azt ellensúlyozni. Erőfe­szítésük nem volt hiábavaló. Ezt Igazolja a hat és fél millió korona tiszta jövedelem, ami jóval nagyobb a tervezettnél. A növénytermesztés szakaszán igen jő eredményeket értek el a gabona­termelésben — tudtam meg a szövetkezet üzemgazdászától, Zsigmond Im­rétől a beszélgetés során. A tervezett 4610 tonnával szemben 5140 tonna gabonát takarítottak be, ami 5,1 tonnás terméshozamnak felel meg hektá­ronként. Ezzel az eredménnyel a nagykürtöst (Veľký Krtí?) járás mező­­gazdasági üzemei között az első helyre kerültek. Búzából 5,5 tonnás átlag­hozamot értek el, ami 0,7 tonnával több a tervezettnél, és az 1982-es év hektárbozamánál kerek egy tonnával nagyobb. Ez az eredmény jelentősen elősegítette azt, hogy a Bornstein Oszkár agrármérnök, növénytermesztési ágazatvezető, Korcsog László agrármérnök és Mics Sándor agronómus által Irányított növénytermesztés már az elmúlt három év alatt 99,8 százalékra teljesítette az előirányzott gabonatermelési tervet. Ezen siker elérésében rendkívüli érdemük van a növénytermesztési dolgozóknak: Dobos István­nak, Száméi Józsefnek, Filip Lászlónak, Hrasko Lászlónak és társaiknak, akik hosszú évek 6ta lelkiismeretesen végezték a talajelőkészitést és a ve­tést. Eredményes volt a szemes kukorica termesztése fs a hektáronkénti 5,3 tonnás átlaghozammal, ami közel egy tonnával felülmúlta az előző évi át­lagot. Nem sikerült viszont valóra váltani az elképzeléseket a cukorrépa ter­melésében. A tervezett mennyiségtől nem csupán azért maradtak el, mert a szárazság következtében gyengén fejlődött a növényzet, de azért is, mert az elvetett 140 hektárból 28 hektárt kl kellett szántani. A szövetkezet növénytermesztésében fontos helyet foglal el a szőlőter­melés. A száz hektárt meghaladó területről a közös fennállása őta tavaly szüretelték a legtöbb szőlőt, 880 tonnát, 250 tonnával többet a tervezettnéL Mondani sem kell, hogy a gazdag termés szüretje és szállítása jó munka­­szervezést igényelt, ám jelentősen növelte a bevételt, A jó eredmény el­érését Marta Korcsogová agrármérnök és Molnár Sándor jó munkaszerve­zéssel, a Fekete Ferencné irányította 50-tagú szocialista bigéd pedig fele­lősségteljes munkával segítette elő. A rendkívül száraz év következtében jelentős kiesés keletkezett э szá­las takarmányok termelésében. A hegyi legelők, kaszálók fütermése mesz­­sze elmaradt a várttól, de a 386 hektárom termesztett szántóföldi takar­mánynövényekből sem sikerült begyűjteni a tervezett mennyiséget. Mivel a szövetkezetnek nincs öntözési lehetősége, tjy módon nem tudták befo­lyásolni a hozamok alakulását. Am annak ellenére, hogy a tervezett takar­mánymennyiséget saját forrásból nem sikerült biztosítaniuk, takarmány­gondjaik az állattenyésztőknek nem lesznek. Az állattenyésztés szakaszán a szarvasmarha-tenyfesztés került előtérbe. A 2647 darabot számláló állományból 970 a tehén, a többi hízómarha és növendék állat. A három községben üzemelő telepek dolgozói eredményes munkát végeztek, termelési és értékesítési feladatukat száz százalékon fe­lül teljesítették. Nagy figyelmet ftirdítottak a tejtermelésre. A tervezett 2 millió 720 ezer litert 76 ezerrel meg Is tetézték. A legjobb tejtermelési átlagot: 3979 litert az Ipolynyéki 1-es számú telepen a Pataky Károly zoo­­technikus által irányított munkacsoport érte ed. A borjúelvélasztás Is ott: volt a legeredményesebb: 100 tehéntől 96,6 borjút neveltek fel. Szövetke­zeti méretben ez 90 darab volt, és az előző évhez viszonyítva 9 darabbal több. Az Ipolynyéki szövetkezetnek jól megalapozott, évtizedek óta klVáló ter­melési eredményeket elérő, nagyüzemi baromfítenyészete van. Az akadozó takarmányellátás ellenére a tervezettnél nagyobb tojáshozamot értek el, tojónként 266 darabot. Az elmúlt évben több mint 25 millió 500 ezer darab tojást adtak a közellátásnak. A gazdaságos termelésre valő törekvés Is eredményesnek bizonyult: egy tojás előállításához 160 gramm erőtakar­mányt használtak fel. A broilercsirke-nevelés szintén jelentős eredményt hozott: a 361 tonnás tervüket 89 tonnával túlszárnyalták. Egy kiló hús előállításához pedig 2,55 kiló erőtakarmányra volt szüksége a Kázmér Zoltánná irányította kollek­tíva tagjainak. Az eredmények kedvező alakulásában minden munkaszakaszon nagy szerepet játszott a szocialista munkaverseny, amelynek hagyománya van a közösben. A kilenc szocialista brigád 199 tagja igyekezettel és példamu­tatóan végezte munkáját, nagy érdemük van abban is, hogy a Februári Győzelem évfordulójának tiszteletére vállalt 692 ezer korona értékű fel­ajánlást 102,4 százalékra teljesítették. Az timúlt évi termelési eredményeket figyelembe véve megállapíthatjuk, hogy a három*község határában 4110 hektár mezőgazdasági területen nem a legkedvezőbb feltételek mellett gazdálkodó szövetkezet sdkeres gazdasági évet zárt. A növénytermesztés bruttó termelési tervét 107,9 sfttzalékr-a tel­jesítette, ami az előző évhez viszonyítva 27,6 százalékos növekedést jelent. Az állattenyésztés bruttó termelését 101,6 százalékra teljesítették, ami az előző évhez viszonyítva tíz százalékos termelésnövekedés. Mindez arról is tanúskodik, hogy a Grefio György elnök által irányított közösben eredmé­nyes termelőmunka folyik, egyre jobban érvényesül a hatékonyabb és gaz­daságosabb termelésre irányuló törekvés, BÓJTÖ.S JÁNOS

Next

/
Thumbnails
Contents