Szabad Földműves, 1984. január-június (35. évfolyam, 1-26. szám)
1984-03-17 / 11. szám
Ö 1984. március 17. ■SZABAD FÖLDMŰVES * ( BULGÁRIAI JEGYZETEK Őstermelő és fetdoigoző egy fedél alatt Dohánytörés idején sokat segítenek a fiatalok, a diákok Takarmánytermelés az elemzések tükrében Van még bőven tennivaló A mezőgazdaságban, elsősorban a növénytermesztésben évente jelentős mennyiségű veszteség keletkezik. Ez áléi a tömegtakarminy-termelés sem kivétel. A növénytermesztés gyorsabb ütemű fejlesztésére, a tömegtakarmány-termelésre alapozott hús- és tejtermelés növelésére, a szarvasmarha- és juhtenyésztés gyorsabb ütemű fejlesztésének szükségszerűségére a CSKP Központi Bizottságának 9. és az SZLKP Központi Bizottságának ezt követő ülésén is rámutattak. Itt főleg a növénytermesztés és az állattenyésztés közötti aránytalanságok megszüntetéséről, az abraktakarmányok fogyasztásinak csökkentéséről és a veszteségek mérsékléséről van szó. Bulgária délnyugati csücskében, ott, ahol az ország határa Jugoszlávia és Görögország határvonalával valahol a sűrű erdőséggel benőtt hegyvonulat gerincén találkozik, a meredek hegyoldal tövében egy takaros kis város húzódik meg. Ez Petries. A természet gazdagon megajándékozta kincseivel. A táj szépsége és különlegessége mellett a gyógyfürdők tették a Várost és környékét nevezetessé. Am a város nevezetességeihez egyebek is fűződnek, többek között az országszerte közismert a petricsi Belaszica ipari-mezőgazdasági komplexum neve. Bár odafelé tartva, átkelve a Plrinhegységen, szűk völgyeibe vágott országúton haladva, majd a Melnyik — ma műemlékként nyilvántartott város — környékét övező kopár, a napfényben vakítóan fehérlő homokkőzetek furcsa képződményei láttán, kissé kételkedni kezdtünk abban, hogy néhány kilométernyire a sivár tájtól gazdagon termő földeket találunk majd, amint ezt feltételeztük az előzetes tájékoztatás nyomán. Az elképzeléseinkkel merően ellentétben persze zsíros, fekete földdel borította,^ láthatárig nyúlő rónákat nem láttunk. Ehelyett többnyire hullámos tájat, a széitmálló homokkőzettöl erőfeszttö emberi munkával és leleményességgel elhódított, termővé varázsolt földeket. És mégis, a gigantikus mezőgazdasági és élelmiszeripari üzem egyike a legjelentősebbeknek az országban. Dimiter Kerezowal, a komplexum első elnökhelyettesével folytatott beszélgetésünk során mindenekelőtt azt a kérdést firtattuk, miképpen sikerült megsarkantyúznluk a fukaron termő földet, és bár természeti szépségekben gazdag, de annál mostohább körülmények között Jövedelmező Iparszerű mammutűzemet létesíteni. Ahhoz, hogy a helyzetet megértsük, viszsza kell pillantanunk a múltba. A hetvenes évekig Petries környékén három szövetkezet, két állami gazdaság, továbbá egy gép- és traktorállomás működött. Ezek összevonásával — 1971-ben, a hagy országos méretű összpontosítás Időszakában — tekintélyes területen gazdálkodó agráripari komplexum Jött létre. Ez két fontos — az üzem későbbi fejlődését döntően befolyásoló — változást hozott magával. Elsősorban a termelés olyan Irányú összpontosítását és szakosítását, amely a legjobban megfelelt az ottani éghajlatnak és talajadottságoknak. A növénytermesztés szakaszán a hajdani sok kulturális termesztésről a dohány, a gyümölcs, a szőlő és a takarmánynövények termelésére tértek ét. Az állattenyésztésüket pedig a szarvasmarha- ésr Juhtenyésztésre szakosították. Mivel a leszűkített számú növénykultúrák termesztése nagyobb kockázatai Járt, ellensúlyozni kellett ezt kedvezőbb termelési feltételek megteremtésével. Széles körű talajjavító munkákkal, szerves trágyázással növelték a talaj termőerejét, fokozatosan alakították kS termőrétegét. A vidékre Jellemző csapadékhiányt öntözőberendezések építésével Igyekeztek enyhíteni. Ma az egész mezőgazdasági területet öntözőberendezések Wálézzák be. Az agráripari komplexum létrehozása több szempontból is előnyösnek bizonyult. Tökéletesedett a termelés összpontosítása és szakosítása. Javultak a termelési feltételek, Jelentős előrehaladás történt a dolgozók szakképzettségében, ami végső soron a munkatermelékenység növekedését eredményezte. Alig néhány év leforgása alatt megértek a feltételek a magasabb színtű üzemszervezési és irányítási rendszer bevezetésére. A megoldás szinte önmagától kínálkozott. A környéken üzemelő konzervgyár, dohányfeldolgozó és tejüzem ugyanis a komplexum termékeinek több mint 75 százalékát dolgozta fel. Miért ne lehetne mindez egy tető alatt? — merült fel a kérdés. Ez adta végül Is az ötletet a mezőgazdasági és az élelmiszeripari üzemek, valamint az önállóan működő üvegházi gazdálkodás közötti vertikális Integráció megteremtéséhez. Az őstermelő és a feldolgozó egy fedél alá vonásával 1975-ben jött létre a ma országos hírnévnek örvendő petricsi lparlmezőgazdasági komplexum. Ma a 11 ezer hektárnyi területen gazdálkodó nagyüzem 8500 dolgozó sz'ámára jó megélhetési lehetőséget biztosít. Mivel saját önálló költségvetésükből kell megélniük, sőt a gazdaságot továbbfejleszteniük, s a dolgozók jövedelme is a végeredménytől függ, *valamennyiük érdeke a termelés minél nagyobb hatékonysága és jövedelmezősége. Ezt szolgálja a földtől, a talajtól egészen a végtermék előállításáig az egymást kővető munkafolyamatok láncszemeinek egységbe való összetűzése. Nincs megkülönböztetés mezőgazdasági vagy élelmiszeripari dolgozó között. Hiszen mindkét ágazat idényjellege lehetővé teszi a dolgozók szükség szerinti átcsoportosítását. A dohánytermesztést munkacsúcsban például a feldolgozó üzem dolgozói Is részt vesznek, a téli Időszakban pedig a mezőgazdasági dolgozók a dohányfeldolgozásbam serénykednek. Hasonló a helyzet a többi ágazat és üzemrészleg szakaszán Is. Ezért érthetően ez összes dolgozó a végtermék mennyiségén, minőségén, valamint az exportfeladatok teljesítésén közvetlenül anyagilag érdekelt. Nem beszélve arrél, hogy ezáltal észszerűen megoldották a dolgozó egész évi foglalkoztatását, valamint a munkaerő hatékony kihasználásának kérdését. A termelés szerkezete Igen Jellegzetes. A dohány termesztése mellett számottevő mennyiségben hajtatott paradicsomot és paprikát, továbbá őszibarackot és szőlőt termelnek. Ezen terményekből nagy tételeket friss állapotban külföldre, de a belföldi piacra is szállítanak saját kereskedelmi és forgalmazó vállalatukon keresztül. A fokozott szakosítás érthető módön gondokat is jelentett főleg az állattartás tekintetében. A takarmányalap megteremtése a nagy létszámú állatállomány számára, a korlátozott lehetőségek mellett sok leleményességet, Intenzív termelést, célszerű termelési szerkezeteit és korszerű módszereket igényel. Valóban minden talpalatnyi területet maximálisan ki kell használniuk, ha fejlődőképesek akartak maradni. E tekintetben számunkra is több érdekes megoldásit fedeztünk fel. A gyümölcsösök — főleg a szilva-, a cseresznye-, a meggy-, a mandula-, a dió- és a fügeültetvények — füvesített területei a Juhok legeltetésére szolgálnak. Ezek a hullott, máskülönben a fák alatt rothadó gyümölcsöt' is elfogyasztják. A szántóföldön a hármas termést szorgalmazzák. A dohány előveteményeként például őszi árpát vagy rozsot vetnek. Tavasszal a zöldtermést legeltetik, részben pedig begyűjtik. Ha nem takarmány az elővetemény, akkor tavasszal a dohánypalánták kiültetése előtt hőnapos retket és spenótot termesztenek. A dohány betakarítása után ugyancsak zöldtakarmányozásra alkalmas másodnövények termesztésére kerül sor. Emellett szép eredményeket érnek el, például dohányból 17 tonnát, szántóföldi paradicsomból pedig 65 tonnát takarítottak be hektáronként. Bár bankhitelre nem szorulnak, mégis sajátos helyzetükből adódóan bizonyos kedvezményekben részesülnek. Közülük talán a legjelentősebb a határmenti és hegyvidéki körzetek dolgozóinak járó bérpótlék, amely az ott munkáit vállalók megtartására, megtelepedésére ösztönöz. Ugyancsak kedvezményben részesítik a dohánytermelésre szakosodott üzemeket. Egyrészt prémiumolt kapnak. E pénzösszegből fedezhetik a kézi munkára Igényes dohánytermesztés bérköltségeit. Az utóbbi években a községek lakosságának és a dolgozók családtagjainak bevonásával szorgalmazzák a dohány részes művelését, az ültetéstől kezdve egészen a törésig. Továbbá a központi takarmányalapból — a dohánytermelés nagyságától függően — bizonyos mennyiségű takarmánykeveréket kapnak, feltéve, ha a tehenek évi tejtermelési átlaga meghaladja a háromezer litert. Az ipari-mezőgazdasági komplexumban ötletesen oldatták meg a tudományos-műszaki fejlesztés kérdését. Ezzel a problémakörrel külön szakosztály foglalkozik egy bizottsággal az élén. Az általuk flóré meghatározott kutatási és fejlesztési témák megoldásával különböző tudományos, kutató és fejlesztő intézeteket bíznak meg szerződéses alapon. Ily módon 18 intézettel együttműködnek. A komplexumban ugyancsak szerződéses megállapodás alapján 42 tudományos dolgozó tevékenykedik éves tématervek alapján, kijelölt feladatok megoldásán. Az élenjáró hazai tapasztalatok rugalmas elsajátítása céljából a knezsai agráripari komplexum tapasztalatait alkalmazók a silókukorica újszerű termesztési módszerének a bevezetésében. A partnerüzem a termesztési technológia mellett saját szakembereit és gépeit is rendelkezésükre bocsátja. Ezáltal Igen rövid időn belül elsajátíthatják az új eljárást. Élénk együttműködést folytatnak a szocialista országokkal, főleg Magyarors2ággal. Az üzem vezetői és szakemberei gyakran ellátogatnak oda, mert úgy vélekednek, van mit tanulniuk a magyar mezőgazdászoktól, és a petrlcsiek, amint ez az elmondottak alapján is kitűnik, nem zárkóznak el az újtól, a haladástól. Ennek köszönhetik a mostoha természet fölött aratott győzelmüket, és az országos viszonylatban is élenjárókhoz méltó sikereiket. KLAMARC3IK MARIA A ttjmegtakarmányok mennyisége és ’ főleg minősége lényegesen befolyásolja az állati termékek előállítását. A minőséggel kapcsolatos kérdésekről a közelmúltban Pavel Fiikom agrármérnökkel, a bratfslaval Központi Mezőgazdasági Ellenőrző és Vizsgáló Intézet (ÜKSÜP) állattenyésztési osztályvezetőjével beszélgettünk. — Intézetünk dolgozói Szlovákia olyan 118 mezőgazdasági nagyüzemében vettek mintákat az évelő takarmánynövények első és második kaszálatáből, valamint a tartósított takarmányokból, amelyek lényegében až összes termelőkörzetet képviselték — mondotta Fdlkorn elvtárs. — Az elemzésekkel azt a célt követtük, hogy megállapítsuk a tömegtakarmányok minőségét, s a feltárt eredmények alapján levonjuk a szükséges tanulságokat. A szdlázs- és szenázstakarmányok, valamint a széna minőségének, tápértékének megállapítása, a takarrrfAiyadagok optimalizálása érdekében január végéig laboratóriumainkban több mint 14 ezer mintát elemeztünk. 0 Az elemzések eredményei alapján milyen tanulságok vonhatók le a nyugat-szlovákiai kerületben? — A 48 mezőgazdasági üzemben vett mintákkal a takarmányok betakarítást és tartósítási technológiája alapelveinek betartását vizsgáltuk. Még elöljáróban szeretném megjegyezni, hogy míg tavaly az évelő takarmánynövények első kaszálása jő termést adott, addig a második kaszálás és a többi takarmánynövény termése a hosszan tartó szárazság és a tropikus hőmérséklet következtében lényegesen kevesebb volt. Mindez rendkívüli Igényeket támasztott a takarnfányalap megteremtésével szemben. A mezőgazdasági üzemek többségében az évelő takarmánynövények első kaszálatát széna- és szenázskészítésre használták fel, s lényegében betartották a betakarítást és a tartósítást követelményeket. Néhány mezőgazdasági üzemben azonban továbbra is problémák merülnek fel a rendforgató és -sodró gépek stb. ellátásában, arai a betakarítási idő meghoszszabbodásával és ezáltal a minőség leromlásával párosult. A fehérjetartalmú takarmánynövények 70 szü'zalékát szenézskészítésre használták fel, ami a veszteségek csökkentése, az energiafogyasztás és a nagy tápanyagtartalom megőrzése szempontjából a legalkalmasabb tartósítási módszer. A mezőgazdasági üzemek egynegyedében csak látszólag értékelték a betakarítandó takarmány szárazanyag-tartalmát, ami egyébként fontos feladat. A szenázsolás Időtartamát és a megfelelő szecskahosszúságot az üzemek többségében betartották, de a tartósítandó takarmány légmentes elszigetelésére legalkalmasabb paneles takarást csak az üzemek 12 százalékában alkalmazták. 0 A minták elemzéseinek eredményei alapján a mezőgazdasági üzemekben mennyiben tettek eleget a minőségi követelményeknek? — Az eddigi elemzések eredményei alapján a szilázs- és szemázstakarmányok 73,9 százaléka felelt meg a I. és II. osztály követelményeinek. A takarmányozásra kevésbé alkalmas takarmányok részaránya 21,5, a takarmányozási célokra alkalmatan takarmányok részaránya pedig 4,8 százalék volt. A szénát már az új, 46 1511-es számú szabvány, szerint értékeltük, amely négy minősítést osztályt különböztet meg. Az I. és a II, osztályba a szénafőlék 73,7, a III. osztályba 23,6, a IV. osztályba pedig 2,7 százaléka sorolható. 0 Mi volt a helyzet a középszlovákiai ... — A szilázs- és szenázstakarmányok, valamint a szénafélék mlnő-i sége az egy évvel korábbi valósághoz viszonyítva javult, de még jóval elmarad a nyugat-szlovákiai kerületétől. Az I. és II. osztályba a szenázs- és szllázstakarmönyolc 57,4, a szénafélék 60, a III. osztályba 33,9, illetve 33,8, a IV. osztályba pedig 8,7, illetve 6,2 százaléka sorolható. Az értékelt takarmányok többsége 30 százalékon felüli rosttartalmú volt, ami elsősorban az aszályos Időjárással és a betakarítás elodázásával indokolható. Az állandó rétek és legelők terméséből készített szénafélék minősége Ismét nagyon gyenge volt. Ez elsősorban a gépesítés kérdésének megoldatlanságának következménye. 0 ... és a kelet-szlovákiai kerületben? — A 45 mezőgazdasági nagyüzemben vett minták elemzésének eredményei alapján hasonló tanulságok vonhatók le, mint a másik két kerületben. A szenázsolás, illetve .a szilázsolás 5 napon belüli időtartamát csak a mezőgazdasági üzemek egynegyedében tartották be, a szecska hosszúsága lényegében megfelelt a követelményeknek. A betakarítandó takarmányok szárazanyag-tartalma alakulásának ebben a kerületben sem szenteltek, kellő figyelmet. A szilázs- és szenázstakarmányok 60,7, a szénaféléknek pedig 67,4 százaléka sorolható az I. és ll., 28,8, Illetve 20,8 százaléka a III. és 10,5, Illetve 11,7 százaléka a IV. minőségi osztályba-0 összegezné ez elemzések eredményeit?-— Megállapítható, hogy a mezőgazdasági üzemek dolgozói és vezetőt a múlt évben a korábbi évekhez viszonyítva nagyobb figyelmet fordítottak a tömegtakarmányok betakarítására és tartósítására, de ezzel a helyzettel még korántsem lehetünk elégedettek. A tömegtakarményok betakarítása, a takarmányalap megteremtése szakaszán még rengeteg tartalékkal, termelésfejlesztési lehetőséggel rendelkezünk, melyek kiaknázásával még tovább növelhető a hús- és tejtermelés gazdaságossága. Az elemzések eredményei alapján Szlovákiában a kitűnő és a jó minőségű szilázs- és szenázstakarményok részaránya 63,3, a gyenge minőségűnké 28,4, a takarmányozási célokra alkalmatlan takarmányok részaránya pedig 8,3 százalék volt. A szénafélék esetében a részarány 13,8, 52,8, 26,3, illetve 7,1 százalékos volt. XXX Végezetül még annyit: reméljük, hogy az egyes mezőgazdasági üzemekben még a takarmánynövények betakarítása előtt levonják az elemzések eredményeinek tanulságait, átértékelik a takarmányprogramban foglalt igényes feladatok teljesítését, és hatékony intézkedéseket fogadnak el a helyzet további javulása érdekében. A tömegtakarmányok termesztésének, betakarításának, tartósításának és felhasználásának az efsz-ek X. országos kongresszusa előtti vitaanyag is nagy teret szentel. BARA LÁSZLÓ Évente 17 ezer gyümölcs- és zöldségkonzerv hagyja el a gyár kapuit. Ezen túlmenően tetemes mennyiségű gyümölcsszörpöt is gyártanak Fotó: Archív
