Szabad Földműves, 1984. január-június (35. évfolyam, 1-26. szám)
1984-03-17 / 11. szám
1984. március 17, SZABAD FÖLDMŰVES 11 Két kongresszus közötti számvetés Hatékonyabban az önellátásban A közelmúltban a Veľkú Loranica-i Magtermesztő Állami Gazdaság klubhelyiségében kétnapos országos értekezletet tartott a Slovosivo Termelési- Gazdasági Egység munkaközössége. A tanácskozáson részt vettek az SZSZK párt- és állami szerveinek küldöttei, valamint a mezőgazdasági kutató és nemesítő üzemek, a magtermesztő állami gazdaságok, a kerületi magtermesztű üzemek igazgatói, a párt- és a szakszervezeti bizottságok elnökei. Három esztendő telt el a CSKP XVI. kongresszusa óta. E három év tapasztalatait- elemezte Németh Je-i nő agrármérnök, a Slovosivo TGE vezérigazgatója, akt vitaindító beszámolójában megállapította, hogy javult a gazdasági hatékonyság, nőtt a munka termelékenysége. A kongresszusi határozatokat az utóbbi három évben sikeresen hajtották végre a termelés minden területén. A tudományos kutatás céljait sikerült teljesíteni. Ha a Slovosivo TGE eredményeit elemezzük, joggal lehetünk büszkék a mezőgazdasági termelés sikereire időjárási viszonyok termelési, mind a gazdasági mutatókat sikeresen valósították meg. Tavaly például az egy hektár mezőgazdasági területre tervezett teljesítmény tervét 107,1 százalékra, a bruttó mezőgazdasági termelést pedig 103,8 százalékra teljesítették. A kutató és nemesitő intézetek az előirányzott teljesítményt 31,9, a kerületi magtermelő üzemek 20,5, a mag-termesztő állami gazdaságok pedig 75,5 millió koronával túlteljesítették. A kiváló eredmények pártunk következetes agrárpolitikájának megvalósítását igazolják. A jobb agrotechnika és az értékesebb biológiai anyagok hasznosításával lényegesen javult a Slovosivo TGE anyagi-műszaki bázisa. KUTATÁS, NEMESÍTÉS, TERMELÉS A Slovosivo alapvető küldetése, hogy a szántóföldi növénytermesztés részére olyan új fajtákat nemesítsen, ame-Németh Jenő agrármérnök, a Slovosivo TGE vezérigazgatója is. A kedvezőtlen ellenére mind a lyek jobban alkalmazkodnak a helyi természeti viszonyokhoz, bőtermők, s ellenállnak a kártevőknek és betegségeknek, eleget tesznek azoknak a követelményeknek, amelyeket a CSKP KB 8. plenáris ülése meghatározott. Kitartó kutatómunkával tavaly sikerült 47 új fajta nemesítése és 199 nemesítés! teendő elvégzése. Elismerés előtt áll például a BU-ZO-SO- 1588-os őszi búzafajta, a TA-30-as kukoricafajta, a BY22-es lóhere, a HS- 7880-as bab, s a BU-700811-es új cukorrépa. Ugyanakkor a magszaporításban a tervet többnyire teljesítették. Az eltelt három évben az őszi búza, a rozs, a tavaszi árpa, a borsó, a lóbab és a kukorica vetőmagjának minősége sokat javult. Ennek köszönhetően a Slovosivo mind a hazai, mind a külföldi kereskedelmi feladatát sikerrel teljesítette, sőt jócskán túlszárnyalta. A magtermelő gazdaságok a vetőmag és ültetőanyag termelési tervét 109 százalékra teljesítették. Ügy vélem, hogy a felsorolásból is kitűnik a Slovosivo TGE munkaközösségének nagy ' igyekezete. Olyan új fajtákat és hibrideket forgalmaznak, amelyek jól alkalmazkodnak a belterjes gazdálkodás követelményeihez, ugyanakkor ellenállóbbak, bő és biztos termést nyújtanak. Igyekszenek a gyakorlatba átültetni mindazokat az útmutatásokat, amelyeket a CSKP XVI. kongresszusa és az azt követő plénumülések meghatároztak. A növénytermesztés szakaszán tavaly az időtervet teljesítették, sőt 63 millió koronával túlszárnyalták. A tervet nem teljesítette a Bálványi (Balvany), a Holíči, a Veiké Kapu- Sany-i (Nagykapos) és a Szomotori Magtermesztó Állami Gazdaság. ELEGENDŐ HÚST, TEJET...! A céltudatos munka eredményessége, a gazdasági állatok egyre növekvő termelőképességénél is megmutatkozott. A tehenek tejelékenysége például egy év alatt 223 literrel nőtt, s tavaly elérte a 3318 litert. így a tejforgalmazás tervét 3,3 millió literrel túlteljesítették. A marhahús forgalmi tervét 100,6, míg a sertéshúsét 102,3 százalékra teljesítették. Húsból 148 tomnáva.1 többet adtak a közellátásnak, mint amennyit a terv előirányzott. A 7. ötéves tervidőszak három évére előirányzott teryfeladaitát a Slovosivo TGE s/áz százalékra teljesítette. A húseladási tervet például 100,8, a tejeladási tervet pedig 100,5 százalékra teljesítették. A Slovosivo TGE a három év alatt a teljesítményeket 169 millió koronával túlszárnyalta, a nyereséget pedig 133 millió koronával túlteljesítette. A CSKP XVI. kongresszusának irányelvei, a CSKP KB 8. és 9. ülése, valamint az SZLKP KB ezt követő ülései határozatának a teljesítése alapvető fontosságú a mezőgazdasági termelés hatékonyságának további növelése szempontjából. Feltétlenül szükséges, hogy a termelésben előtérbe helyezzük a műszaki fejlesztést, előnyben részesítsük a tudományos ismeretek fejlesztését, s a tudományos-kutatás eredményeit hatásosan ültessük át a gyakorlatba. A Slovosivo TGE eredményei meggyőzően bizonyítják, hogy a dinamikus fejlődés nem a véletlen szüleménye, hanem az állandóan ható termelési-gazdasági és társadalom-politikai tényezők eredménye. A CSKP XVI. kongresszusának és az azt követő pártplénumok határozatainak következetes megvalósítása sok fáradozást igényel a gazdasági építőmunkában. Az önellátás elérése pártunk tevékenységének középpontjában áll. E munka eredményei és fogyatékosságai közvetlenül érintik mindannyiunk sorsát. A Slovosivo TGE pártszervei az utóbbi időben rendszeresen foglakoznak ezzel a területtel, s a határozat kiemeli a legfontosabb teendőket. Hangsúlyozottan sürgetik a gazdaságos termelési szerkezet kialakításának gyorsítását, a vetőmagvak és az ültető anyagok minőségének szüntelen javítását. Németh elvtárs arra is rámutatott, hogy elengedhetetlen a beruházások tervszerűségének megtartása, a kivitelezés gyorsítása és a költségek csökkentése. A Slovosivo TGE az eltelt három évben nem kevesebb, minit 656,5 millió korona értékben épített, s ezáltal beruházási tervét 101,2 százalékra teljesítette. Célul tűrték ki egyebek között a gépi eszközök, a munkaerő és a munkaidő ésszerű kihasználását, a lazaságok felszámolását. Arról is beszélt a vezérigazgató^ hogy a kapkodás helyett a körültekintőbb munkavégzés szükséges minden szakaszom. Külön hangsúlyt kapott itt a takarékosság, mert hiszen a múlt évben a költségeket 41,5 az anyagi költségeket 24,5, s a béralapot 13 millió koronával lépték túl. „Nyíltan meg kell mondanunk — hangsúlyozta Németh elvtárs —, hogy egyes gazdasági egységek tavalyi gyenge eredménye nem csupán a kedvezőtlen Időjárási viszonyoknak, hanem a tevékenység elégtelen szervezésének, a vezetésnek, a szakemberek és a mezőgazdasági dolgozók munkájában jelentkező súlyos hiányosságoknak is tulajdonítható.“ A vitában többen kifejtették véle-' ményüket. Például Ján Sterdas, az SZLKP KB mezőgazdasági alosztályának vezetője hangsúlyozta, hogy további fejlődésünk alapfeltétele a párt vezető szerepének következetes érvényesítése. A pártegység, az ütőerő, a tagság aktivitása és fegyelme a CSKP XVI. kongresszusa óta szilárdult. A következetes, jól szervezett tevékenységgel, a feladatokat nem a szavakon, hanem a tetteken mérhető irányítással valósíthatjuk meg. Ez a kongreszszus elvárásai. A Slovosivo dolgozói jől felkészültek a feladatok teljesítésére. Eltökélt szándékuk, hogy a szocialista mezőgazdasági termelés továbbfejlesztése útján mindnyájunk jóléte érdekében továbbra is az élvonalban haladjanak. ILLÉS BERTALAN Pártunk történelmi jelentőségű IX. kongresszusénak dokumentumai kiemelték, hogy a népgazdaság további fejlesztésében állandó feladatnak kell tekinteni a gazdasági élet szocializálását. Abban az időszakban a kulcsfontosságú iparágakban 98,8 •/•-ban már a szocialista termelési viszonyok uralkodtak, ezek ez iparágak táreadalmi tulajdonban voltak. Viszont a szétforgácsolt, jellegét tekiiitve tőkés kistermelői viszonyok akkortájt csak a mezőgazdasági és a kisipari termelésben uralkodtak, helyenként azonban már kibontakozófélben volt a felvak szocialista Átépítése. A kommunisták minden kínálkozó alkalmat megragadtak, hogy a kilós középparasztokkal folytatott eszmecserék során népszerűsítsék a falvak szocialista átépítését szorgalmazó határozatokat. Kiemelték persze azt, hogy a mezőgazdasági termelés lényeges fellendítése csak nagyüzemi viszonyok között, vagyis a kisparaszti gazdaságok egyesítésével lehetséges. Az ilyen gazdaságokban jól hasznosíthatók az eredményességet befolyá.soló termelési eszközök. A falvak szocialista átépftése során nagy jelentőséggel bírt a CSKP KB 1948. évi novemberi plénumának azon döntése, mely kimondta, hogy az országban létre kell hozni az állam] gép- és traktorállomások sűrű hálótatát. Tény azonban, hogy egyes pro-> ri aktív körzetekben már 1945. és 1946« ben megalakították a gép- és traktor-* Állomásokat, s 1949-ben úgyszólván minden járásban volt gépállomáa. Szlovákiában például 1945-ben a földbirtokosok és a kulákok mintegy 15BB traktorral rendelkeztek, 1949-ben viszont a gépállomások már • ezer erőgéppel dolgoztak a földeken. Nem véletlen, hogy az első ötéves tervidőszakban társadalmunk a gépállomások fejlesztésére több mint S00 millió korohát irányzott elő, a falvak szocializálásának elősegítésére, az Stödik ötéves tervidőszakban pedig 5,1 mlülárd koronát hagytak jóvá hazés első évében tehát Galántán 258 generáljavitását végeztek el a mezőgazdasági üzemek megrendelésére. Batyka Dezső a Galántai Gép- és Traktorállomás személyzeti részlegének az előadója, aki 1946-ban Safán traktorosként dolgozott, az 1963. évre így emlékezik: — Az átszervezést követő években gyakran változott a gépállomás termelési szerkezete. Átvettük például a DT 54 lánctalpasok generáljavítását szlovákiai méretben, és így a kerekes traktorok javítása Šafára került. A hagyományos gépjavításról a szalagrendszerűre tértünk át, s ehhez összpontosítottuk a szakembereket, bevezettük a bérezés korszerű formáit, hogy hatékonyabb lehessen a termelői munka. Alig telt el egy esztendő, s az illetékesek úgy döntöttek, hogy a DT-54-es lánctalpasok generáljavítását a berendezéssel együtt adjuk át a mezőgépjavító üzemnek, így ez kivált a gépállomásból a szakemberekkel együtt. Az igazgató és több tisztségviselő átkerült a gépjavító üzemhez, így a gépállomáson új vezetés vette kézbe a feladatokat, és sikeresen megbirkózott azokkal. A rugalmas irányításnak, a munkaközösség helytállásának köszönhetően egyre javultak a gazdasági eredmények. Így 1978 ban gépállomásunk 46 millió 318 ezer, 1983-ban pedig 60 millió 664 ezer korona összteljesítménnyel zárta az évet. Az egy dolgozóra jutó munkatermelékenység a koráhbi 173 ezer 475-ről 1983-ban 228 ezer 921 koronára javult. A rentabilitás termelőeszközökhöz viszonyított mértéke viszont a korábbi 25,08-ról 30,74 koronára módosult. A gépállomás 7 szocialista brigádjának 204 tagja, s a munkaközösség minden dolgozója arra törekedik, hogy segítse a környező mezőgazdasági üzemeket, s az ezekkel együttműködő élelmiszeripari vállalatokat a további fejlődésben. Felmérésekkel állapították meg. hogyan váltották valóra a gépállomáson a hetedik ötéves tervidőszak három évére előirányzott feladatokat. Megállapították, hogy az irányítás rugalmasságának, s a termelési szerkezet állandósulásának köszönhetően túlszárnyalták a tervmutatókban megjelölt célokat. Az állattenyésztési termelés gépesítése szakaszán például az eltelt három évben 108,20 százalékos a tervteljesltés mértéke, tehát ezen a szakaszon 19 millió 736 korona teljesítménnyel zárták az évet. A gépek karbantartásánál szükséges. nehezen beszerezhető pótalkatrészek felújításával például a múlt évben 1 millió 353 ezer korona értéket hoztak létre. Náluk végzik például az E-289 járvaszecskázó gépek idény utáni javítását stb. A gépállomáson 26 újító tevékenykedik. A múlt évben például az ésszerű munkamódszerek érvényesítésével 440 ezer korona teljesítménytöbbletet értek el társadalmunk javára. Belovics László művezető és kollektívája az említett összegből 238 ezer korona társadalmi értéket hozott létre, úgy, hogy az alumíniumból készült tejtároló tankok kivitelezésénél 7 ezer 495 kiló nyersanyagot takarítottak meg. A gépállomás dolgozói a közelmúltban ünnepeltek. Büszkék arra, hogy több mint 35 éve segítik a mezőgazdaságot az egyre jobb eredmények elérésében. Az ünnepi ülés alkalmával Papp József művezető, Lelovics Dezső újító és Sarolta Houková, az ökonómiai részleg vezetője a vezérigazgatóságtól, a gépállomás harminc dolgozója pedig az üzemtől kapott kitüntetést. A gépállomás 27 dolgozója több mint harmincegy éve becsülettel szolgálja a szocialista mezőgazdaságot, s közülük 16-an a termelésben dolgoznak. Belovics Lajos, aki már nyugdíjban van, az alapítók egyike, hiszen 1946-tól részt vett a mezőgazdasági üzemek szervezésében, majd megszilárdításában, 1965—1932 között pedig a gtá igazgatója volt. Jozef Lipovsky, a gépállomás jelenlegi igazgatója szintén mindent megtesz azért, hogy a kollektíva, a pártszervezet, és a szakszervezeti bizottság kezdeményezésére támaszkodva még eredményesebben segítsen a mezőgazdaságnak a termelés további fellendítése, s a gépállomásra méretezett célok minden-mutatójának valóra váltása érdekében. . HOKSZA ISTVÁN A munkásosztály önzetlen támoaatásava aonlö célokra. A munkásosztály önzetlen támogatásával ,a fokozatosság elvének betartásával megalakultak a szövetkezetek, megszilárdultak a szocialista termelési viszonyok, a bruttó termelési érték pedig az 1938-as valósághoz képest a duplájára növekedett, és a falvak szocialista átépítésével, a termelés korszerű módszereinek térhódításával mintegy 450 ezer munkaerő szabadult fel a mezőgazdaságból a szocialista ipar megerősítésére. A galántai járás területén galántai székhellyel, és Vágsellyén (Sala j 1948. március 15-én, Sereden pedig 1949. jóinus 15-én régi épületekben felszerelt brígádközpont alakult. E- zeknek munkaközösségei végezték a növénytermesztési teendőket a talajműveléstől a termény begyűjtéséig. A talajerőgazdálkodással és a termeléssel összefüggő szaktanácsokkal a szövetkezetek kevésbé tapasztalt vezetőit a gtá-k szakaszagronómusai látták el. Segítséget nyújtottak nekik a tervek előkészítésénél is. Említést érdemel, hogy a matuškovoi brigádközpont közössége 1950-ben Deák Mihály brigádvezetővel az élen a tavaszi munkálatok gyors és kiváló minőségben történő elvégzése céljából az ország összes brigádközpontjainak munkaközösségeit versenyre hívta. Nem kis eredmény, hogy a versenyt'kibontakoztató munkaközösség alakult meg az állami gép- és traktorállomáa. A külföldről kapott erőgépekkel. s a hazai gyártmányú talajművelő eszközöket eleinte a középparasztok földjein dolgoztak, mivel a kisparasztok többsége akkoriban még nem ismerte fel a gépi munka előnyeit, pazarlásnak tartotta, hogy pénzt adjon erre a célra. A fordulatot az 1947-es év nagy szárazsága hozta, amikor a szántást lovesfogatokkai képtelenség volt elvér gezni. A gépállomások munkaközössége kötelességének tartotta, hogy segítsen a kisparasztoknak. Sőt az őszi vetőszántást ingyen végezték a földművesek részére. Azok tehát meggyőződhettek a munkásosztály önzetlenségéről, de arról is, hogy a gépek megkönnyítik helyzetüket, felszabadítják őket a nehéz testi mnnka alól. Tapasztalhatták, hogy társadalmi összefogással mérsékelhetők a természeti csapások, s aztán már maguk kérték a gépállomás segítségét, nem sajnálták a munkáért kifizetett öszszeget. A szövetkezetek megalakításánál tehát a gép- és traktorállomások munkaközösségei nagy segítséget nyújtottak. A nagyüzemi mezőgazdasági termeiét hatékony támogatására a korabeli galantai és a íafei járásbén U—19, a serediben pedig 23 jól lett a győztes, a brigádvezető pedig magas társadalmi elismerésben részesült, egyiké lett az ország élmunkásainak. A gép- és traktorállomások a fő küldetésük mellett arra törekedtek, hogy új gépjavító műhelyeket, raktárakat, szociális és ügyviteli létesítményeket építsenek. Ezzel hosszú távra rendezkedtek be, mert hiszen túlnőtték a régi létesítmények nyújtotta kereteket. A járás három gépállomásának 1959-ben már 100 darab S-4 és jó néhány ŽM-330-as gabonakombájnja, számtalan erőgépe és talajművelő eszköze volt, érthetően a dolgozók is igényesebbek lettek mint korábban. A felsőbb irányítás úgy látta, hogy a gép- és traktorállomások fő küldetésüket már teljesítették, aktív részt vállaltak a falvak szocializálásánál, a mezőgazdasági nagyüzemek megszilárdításánál. A járások területi átrendezésével párhuzamosan a gépáP lomásokat is összevonták. Így került Galantära az igazgatóság, viszont Vágsellyén maradt a mezőgépek javítása, s a seredi részleget felszámolták. Felsőbb utasításra viszont az erőgépeket és a talajművelő eszközöket a személyzettel együtt át kellett adniuk a mezőgazdasági üzemeknek, így a gépállomás a kerekes traktorok generáljavitását végezte. Az átszerve
