Szabad Földműves, 1984. január-június (35. évfolyam, 1-26. szám)

1984-03-17 / 11. szám

N A gyümölcsfák Lapunk február 25 i 8. szá­mának szakrovatában írtunk a téli lemosó permetezésről, ame­lyet az őszi lombliullástól a ta­vaszi riigyfakadásig — az idő­járástól függően — bármikor elvégezhetünk. Vannak azonban olyan készítmények is a lomb­­nélküli gyümölcsfák kezelésé­re, amelyek csak közvetlenül a rügypattanás időszakában hasz­nálhatók. Ezek közé tartozik a közel­múltban a nagyüzemek számá­ra engedélyezett Frutapon és Oleometation, valamint az idén a kertészkedők számára is for­galomba hozott Oleoekamet. A Frutapon csak ásványolajat, a másik két készítmény viszont ezen kívül rovar-, illetve atka­ölő hatóanyagokat is tartalmaz. Az említett készítményeknek azért tavasszal van legjobb ha­tásuk, mert a tojás alakban te­lelő kártevők tavasszal inten­zívebben kezdenek lélegezni. Az ekkor kijuttatott ásványolaj fi­nom rétegben befedi a tojáso­kat, és gátolva a légzést, el­pusztítja azokat. A telelő tojá­sokon és lárvákon kívül ez a permetezés a bimbólikasztó bo­gár ellen is védelmet nyújt ab­ban az esetben, ha napos idő­ben. 15 C-fok feletti hőmérsék­leten végezzük. A bogarak ugyanis csak ekkor tartózkod­nak a gyümölcsfákon. A gu­­bacs-, illetve a levélatkák ellen az említett készítmények hatá­sa nem kielégítő. Az Oleoekamet 1 százalékos, a Frutapon és az Oleometation pedig 2 százalékos töménység­ben használható. permetezése ríiipattanáskor A rügypattanáskori permete zésnek hátrányai is vannak. Ogyanis a rügypattanás idősza­ka sokszor csupán néhány napra korlátozódik. Ha korán permetezünk, akkor a hatás gyenge, ha később, akkor vi­szont megperzselhetjük a rü­gyekből kibújó levélkéket. Nem beszélve arról, hogy a tárgyalt készítményeket csak akkor sza­bad használni, amikor már nincs fagyveszély, mivel erősen csök­kentik a gyümölcsfák ellenálló­ságát. Sok kertbarát a hétvégi há zánál kertészkedik, ahova álta­lában csak hétvégeken jár ki. kezelésnek vegyék. Például olyan esetben, ha valamilyen oknál fogva nem tudták elvé­gezni a téli permetezést vagy akkor, amikor a téli permete­zést Arborol híján Nitrosannal végezték és közben kiderült, hogy a gyümölcsfákon sok ta­kácsatka tojás telel (lásd a té­li permetezésről szóló cikket!). Más a helyzet az őszibarack­fák rügypattanáskori permete­zésével. Itt ugyanis ez az egyet­len lehetőség a hatékony be­avatkozásra a tafrinás levélfod­­rosodás ellen. Mint ismeretes, a kórokozó Taphrina deformans nevű gom­Ha a rügypattanás mondjuk a hét közepére vagy esős hétvé­gére esik, akkor nem tudják elvégezni ezt a permetezést és a gyümölcsfák kezeletlenül ma­radnak. Ezért a kertészkedök­­nek továbbra is azt tanácsol­juk. hogy inkább téli permete­zést végezzenek. A rügypatta nánkori permetezést csak pótló ba az őszibarack vesszőin és rügypikkelyein telel, és tavasz­­szal a rügyfakadás után fertőzi az őszibarack fiatal leveleit. A fertőzés erősségét a rügy­­fakadási követő időjárás nagy mértékben befolyásolja. A gom bának a hűvös, csapadékos idő­járás kedvez. Ilyenkor 50—80 százalékos levélfertőzést is elő­-JUrt--------­gqujf»ünJt Galagonya Nem túlzunk, ha azt állítjuk, hogy a galagonya a haladó gon­dolkodású emberek egyik igen fontos természetes gyógyszere: mellékhatások nélkül nyugtat. Tj.plkus erdőszegélyező cser­je, olykor magányosan, de leg­többször a bodza, kökény, mo­gyoró, illetve a csipkebokrok társaságában virít, rendszerint sűrű, szinte áthatolhatatlan bo­zótot alkotva. Gyógyászati szempontból a virágja, a leve­lekkel együtt gyűjtött virágza­ta és a termése egyaránt érté­kes. A virágot önmagában vagy rövid, néhány levelet Is tartal­mazó szárrésszel együtt gyűjt­­hetjük, közvetlenül virágbabo­­rulásbor. A később szedett vi­rág szirmai elhullanak és meg­bámulnák. A termést ősszel, a fagyok előtt kell szedni. Vigyá­zat, csak a fehér virágú gala­gonya gyűjtése jöhet számítás­bal A megszedett virágot és le­veles ágrészt is tartalmazó vi­rágzatokat vékony rétegben, forgatás nélkül papfron vagy mesterséges úton [max. 35 C- fokon) lehet szárítani. Száradá­si arány a virágnál 8:1, a leve­les cégrészekkel együtt szedett Virágzatoknál 8:1, a termés ese­tében pedig 4:1. Ugyanebben a sorrendben a felvásárlási ár 80, 15 és 3 korona. A gyűjtéssel nyert drog szlv­­erösítő, szívnyugta-tó, vérnyo­máscsökkentő és érelmeszedést gyógyító hatással jeleskedik, igyik hatóanyaga pl. 1,6-szor erősebb, mint a nálunk szív­­koszorúér-t'ágítási céllal ada­golt drazsék. De a galagonya­virág főzete azért Is megérdem­li a népszerűsítést, mert a há­zipatika elemeként segítsé­günkre lehet a még fiatal, de túlhajszolt szív megnyugtatásá­ban, az öreg, elgyengült szív erősítésében és a koszorúerek tágításában, egyszóval az In­farktus megelőzésében. A galagonya apróra zúzott vagy vágott virágjából naponta 2 teáskanálnyit használhatunk teakészítésre (forrázás). Aki Digoxin vagy Lanatosid C szív­erősítő gyógyszert szed, feltét­lenül kérje ki a kezelőorvosa véleményét, mielőtt gyógytea fogyasztásába fogna. Tudniillik a galagonyatea és a szíverősítő gyógyszer párhuzamos haszná­lata túl erős hatást gyakorol­na a szívre. Dr. NAGY GÉZA idézhet, ami persze korai lomb­hulláshoz és később gyümölos­­hulláshoz vezet. Azt, hogy mi­lyen lesz a tavaszi időjárás, előre nem tudhatjuk. Ezért min­den évben szükséges megelőző permetezési végezni a levélfud­­rosodás ellen. Háruin készítmény jöhet szá­mításba, mégpedig a 3—5 szá­zalékos töménységű Sulka vagy Polybarit, illetve a 0,8 száza­lékos Kuprikiil. A jó hatás ér­dekében itt is iztatásszerüen, kiadósán permetezünk, figye­lembe véve azt, hogy az egyes fajták mikor érik el. a kezelés­re legalkalmasabb időpontot (a rügyek duzzadtak, de még nem fakadnak). További permetezést a rügy­fakadás után csak csapadékos időjárás esetén végzünk, egy vagy két alkalommal virágzás előtt, esetleg virágzás után. De ilyenkor már csak szerves gom­baölő szereket (pl. Dithane M- 45 0,25 százalékost vagy Ortho­­cid 50 0,3 százalékost) használ­hatunk az őszibarack kén-, il­letve rézérzékenysége miatt. MATI.ÄK GYÖRGY agrármérnök A paraszemöics­foltosságról A paraszemölcs-foltosság az alma raktári betegségei közé tartozik. A betegséget a pa­­raszemölcsöket kitöltő, szilár- Jító sejtek pusztulása idézi elő. A keletkező foltok kezdetben barnák, később a piros gyü­mölcsökön fekete színre válta­nak. Az elszíneződéssel egyidő­sen az elhalt szövet kiszárad és besüpped. A sejtek elhalá­sát a mérgező illóanyagok okoz­zák, melynek egy része az al­ma érése során keletkezik. Ha­sonló károsodást okozhatnak 'a mérgező gázok vagy gőzök (am­mónia, kéndioxid stb.) ts. A l>e­­tegség több almafajtánál (Jo­­nathSn, Golden Delicious stb.) ismeretes. Előfordulását korábbi szüret­tel, azonnali betárolással és gyors lehűtéssel (szabályozott hőmérsékletű légtér) lehet mér­sékelni. A Jonathán ellenálló­ságát a tenyészidőben jutta­tott, kalciumtartalmú vegysze­rekkel növelhetjük. A gyengén terhelt fák gyümölcse lazább szövetű, tehát hajlamosabb a megbetegedésre. Ha a gyümöl­csöt tovább hagyjuk a fán, a termések keményebbek lesznek ugyan, viszont az előrehala­dott érési állapot szintén fo­kozza a betegségre való hajla­mosságot. (Szj) A hónapos retek trágyázása A hónapos retek — mint a neve is mutatja — igen rövid tenyészidejű zöldségnövény, következésképpen nem is túl tápanyagigényes. Nitrogénből nagyon keveset, foszforból és káliumból valamivel többet „fogyaszt“. Nagyon sekélyen gyökerezik, tehál a juttatott tápanya­gukat ennek megfelelően kell bedolgozni a talajba. Vetés előtt négyzetméterenként 20 gramm kénsavas ammóniát (vagy 15 gramm mészammonsalétromot), 30 gramm szuperfoszfátot és 15—20 gramm kálisót kell adagolni. A kálisó mennyiségének meghatározásában at­tól függően kell eljárni, hogy 50 vagy 60 százalék КгО-t tartalmazó műtrágya áll-e a rendelkezésünkre. A retek alaptrágyázására kitűnő műtrágya a Cererit, , mert a nitrogénen, foszforon és káliumon kfvül más tápanyagokat, sőt nyomelemeket is tartalmaz. Ha a Cererit mellett döntünk, akkor vetés előtt 40 grammot dolgozzunk be belőle egy négyzetméteren. Ebben az esetben tápoldatos beöntüzéssel kell pótolnunk a ked­vező tápanyagarány kialakításához szükséges foszfort és káliumot (egy öntözőkanna vízben 5 gramm szuperfosz­­fátot és 5 gramm kálisót kelt feloldani). A hagyományos értelemben vett fejtrágyázást lomb­trágyázással kell megoldani, hogy elejét vegyük a nitrát­tartalom nem kívánatos növekedésének. A rövid tenyész­idejű hónapos retek kis fényintenzitású időszakban terem, amikor a jelzett veszély bizony fennáll. A gyökéren kí­vüli permetező trágyázásra (lombtrágyázás) Harniavit­­uldatot használhatunk. A nitrogént tartalmazó trágya­féleségek használatát már a gumónövekedés kezdetén be kell fejezni. (z) Csilizradványon (Čiližská Radvaň) sok ügyes kertész­kedő él. Egyikük Szabó Ernő, aki a helyi és a járási bor­versenyeken mindig előkelő helye zést ér el Fotó: —bor [mmj A galántai járásban a ker­tészkedők rettegve várják az idénykezdést, ugyanis az a hír járja, hogy a sokak által üröm­mel termelt Budai félhosszú ubnrkafajtát az idén már nem fogják felvásárolni a kisterme­lőktől. Szerkesztőségünk is több levelet kapott, melyben a kistermelők a hír helytállósága felől érdeklődnek. A kérdés megválaszolására a szerintünk legilletékesebbet, a Zelenina nemzeti vállalat galántai üze­mét kértük fel. Oláh Gyula agrármérnök igazgatóhelyettes válasza tömören a következő­ket tartalmazta. Járásunkban a zöldség felvá­sárlása előre megkötött szerző­dések és időtervek szerint tör­ténik. A kistermelőket tömörí­tő, kertészeti alapszervezetek sajnos gyakran megszegik a megállapodást, főleg a szállítá­si időtervet, ami számunkra gyakran komoly bonyodalmat okoz. Tavaly legtöbb gondunk éppen az uborkával volt. Elő­fordult, hogy a kertészkedők egyetlen napra 500 tonna ubor-Ikát kínáltak, holott üzemünk egész hónapban csupán ezer dunna salátauborka felvásárlá­sát ütemezte be. És akkor még jjiem beszéltünk az ellátás fo­lyamatosságának kérdéséről. . Beszéljünk konkrétan az u­­borkáról. A múlt év folyamán összesen 2778 tonna saláta­uborkát vásároltunk fel, ebből a partnereink 475 tonnát nem voltak hajlandók eláő minőségi osztályban átvenni tőlünk. Ösz­­szesen kilencven esetben for­dult elő minőségi reklamáció, s tegyük hozzá, hogy minden esetben joggal. Idén 2529 tonna salátauborka felvásárlását ter­vezzük, s ebből a legjelentő­sebb körzetben, Vágfarkasdon (Vlčany) 762, Negyeden (Ne­­ded) pedig 480 tonnára szer­ződtünk a kistermelőkkel. A kertészeti szervezetekkel a szál­lítási-felvásárlási ütemtervet is kidolgoztuk, amit remélhetőleg meg is tartanak. Nem tudjuk, honnan szárma­zik a hír, hogy bizonyos fajtá­kat az idén nem fogunk felvá­sárolni. Ugyanis ilyen határo­zat nem létezik sem az őszi sa­láta, sem a Budai félhosszú sa­látauborka, sem pedig más fa­jok vagy fajták vonatkozási­ban. Tény, hogy a Budai fél­hosszú uborkátajtóval az utób­bi években keserű tapasztalato­kat szereztünk. Ezt a fajtát Ma­gyarországon már hat éve nem nemesítik, kistermelőink házi­lag szaporított magról terme­lik. Tapasztalataink szerint a fajta már degenerálódott, ter­mése nem felel meg a szab­ványnak. Nem bírja a szállí­tást, gyorsan sárgul, üreges és nagyon sok magot tartalmaz. Az említett minőségi hibák fő­leg az utóbbi két évben jelent­keztek nagyobb mértékben, a­­ml a házi magszaporítás ered­ményeként könyvelhető el. Ezt egyébként Juraj Guláš, az SZKSZ vágfarkasdi alapszerve­zetének titkára is elismeri. Ennek ellenére senki nem ál­lította, hogy ezt a fajtát már nem fogjuk felvásárolni. Ha a termés megfelel a minósági kö­vetelményeknek, a Budai fél­hosszú salátauborka ugyanúgy átvételre kerül, mint más faj­ták. Persze azon vagyunk, hogy a kistermelőket rábírjuk azok­nak a fajtáknak a nagybani termelésére, melyeknek vető­magját a boltokban megvásá­rolhatják, s amelyek a Seme* szakágazati vállalat fajtajegy­zékében is szerepelnek. Éppen ezért az Idei szerződésekben külön teltüntettük, hogy kérjük a termelőket a ^larex és Laura salótauborka-fajták termelésé­re. A szerződésnek ugyanez a pontja tartalmazza, hogy a ter­melő kötelezi magát a kérés teljesítésére, feltéve, hogy a jelzett fajrák vetőmagja a szak­boltokban beszerezhető lesz. Tudomásunk szerint ezek a fajták a boltokban vagy a Se­­mex vevőszolgálatánál besze­rezhetők, tehát nem látjuk aka­dályát annak, hogy a kertész­kedők az általunk jónak tar-* tot uborkafajtákat termeljék. De még egyszer hangsúlyozom, más fajtákat — fgy a Budát félhosszút — is felvásárolunk, ha azok megfelelnek az állami szabványnak (ČSN 46 3000-78). Az utóbbi évek tapasztalatai­nak birtokában javasoljuk a kistermelőknek, hogy hallgas­sanak a jó tanácsra, hagyjanak fel a házi niagszaporitás követ-1 keztében degenerálódott Budai félhosszú salátauborka dédel­­getésével s ne gyarapítsák se a maguk, se a felvásárlók gondjait. Nem kell a Budai félliosszO uborka? % \

Next

/
Thumbnails
Contents