Szabad Földműves, 1984. január-június (35. évfolyam, 1-26. szám)

1984-03-17 / 11. szám

.SZABAD FÖLDMŰVES 1984. március 17< 8 Takarékoskodni annyi, mint nem pazarolni vagyis mindennek pontosan megadni annyit, amennyi éppen szükséges. Nem takarékos­ság, ha a levesbe a kellőnél kevesebb sót teszünk, ha olvasáshoz 25 wattos égőt használunk, vagy mosáskor az előírtnál kevesebb mosószert teszünk a vízbe stb. Ä MOSÄS A mosásnak három fő költségténye­zője van: az idő, a hőenergia és mo­sószer. Kezdjük az idővel. Az Idővel való gazdálkodás egyet­len módja a programozás. Ezt sajnos csak egye? főiskolákon tanítjuk, pe­dig mindenkinek érdemes volna leg­alább az alapelemeket megismerni. Bármihez akarunk hozzákezdeni, legyen az takarítás, főzés vagy mosSs, három dolgot kell előre végiggondol­nunk: ■ mit akarok csinálni, s amit csi­nálok, milyen részműveletekből (te­vékenységből) áll; ■ mennyi ideig tart(hat) az egész mnnka s ezen belül mennyi ideig az egyes tevékenységek; ■ milyen sorrendben végezzem a tevékenységet, vagyis melyikkel kezd­jem, folytassam stb. A tapasztaltabb háziasszonynak nem okoz gondot a három kérdés megvá­laszolása. Legtöbbször a második, az időtartamra vonatkozó kérdésben bi­zonytalan. Ezért célszerű, hogy a gyakrabban ismétlődő házimunkák részműveleteinek időtartamát egy­szer lemérjük (ezt egyébként a kez­dőknek különösen ajánljuk). Ezután már nem nehéz a harmadik kérdésre, a sorrendre válaszolni: általában a leghosszabb művelettel kezdjük, a­­melynek lefutása alatt a többit — hasonló sorrendi elven — elvégezhet­jük. Néhány 'szempontra azért ügyein! kell. Egyik ilyen, hogy ne rontsuk el egy tevékenységgel azt, amit egy elő­zővel már rendbehoztunk. Nagytaka­rításkor pélflául ne kezdjük a .porszí­vózással— bár ez a leghosszabb mű­velet —, mielőtt a kályhákat ki nem tisztítottuk vagy a falakat le nem sö­pörtük stb. Hasonló szabálytalansá­gok nyilván minden munkában elő­fordulnak, ezért fontos az első kér­dés végiggondofása, a mit akarok csinálni. A hőenergia kapcsán ki kell emel­ni azt, hogy a mosóié és az öblítővíz hőmérséklete a sikeres mosás egyik kulcsa. A mosószergyárak sok ezer kísérlettel állapítják meg, hogy mi­lyen hőmérsékleten a leghatékonyabb a szer, ezért a dobozra írt ajánlást lehetőleg vegyük figyelembe. ,A textil­gyárak viszont szintén kikísérletez­ték, hogy az anyag milyen mosási hő­mérsékletet tűr el s bizony á kétféle ^ajánlás — főként a szintetikus anya­gok és a gyapjú esetében — egymás­nak néha ellentmond. A mosószerek — néhány különle­ges kivételével — meleg vízben hat­nak jobban, mert egy általános sza­bály szerint minden 10 C-fok hőmér­séklet emelkedéssel a kémiai és fizi­kai folyamatok kétszeresre gyorsul­nak. A gyapjú és a szintetikus anya­gok. köztük elsősorban az akrilszá­­lak éppen ezl nem szeretik, mert rontja a rugalmasságot, a „forgást“, a „habosságot“, nem is szólva a szí­nezésről. Milyen meleg legyen tehát a mosó­ié? Mindenképpen 9 mosandó ruha­nemű tulajdonságai szerint válasszuk meg a hőfokot, tehát szintetikus, gyapjú, hernyóselyem esetében kéz­meleg (40—45 C-fokos) fehér pamut­áru esetében pedig forró (90 C-fokos) vízben mossunk, mindig a célra aján­lott mosószerrel. Ne felejtsük el azt a szabályt sem, hogy legalább két­szer öblitsUnk olyan meleg tiszta víz­zel, mint amilyennel mostunk, végül egyszer tiszta vízzel, hogy a szálak viszanyerjék rugalmaságukat! Végül beszéljünk a mosószerről. A korszerű mosószer rengeteg tudomá­nyos kísérlet eredménye, ezért a használati utasítást pontosan tartsuk be. Felesleges pazarlás, ha a szüksé­gesnél többet oldunk a mosólében, ezzel nemcsak nem javítjuk a mosó­­hatást, hanem megnehezítjük az öblí­tést is. Az ellenkezője is pazarlás, tudniillik ha az előírtnál kevesebbet oldunk, a ruhaneműről leoldott szenny visszatelepedhet a ruhára, mert Ilyenkor'romlik az űn: vivőké­­képesség. Akinek nincs automata mo­sógépe, az időre is ügyeljen. Az áz­­tatás-előmosás előnyös, mert az ol­csóbb áztatószer használatával. elma­radhat a kétszeri mosás a drágább mosószerrel, (tőként erősen szennyes ruhanemű esetében), de 20—30 perc­nél tovább áztatni felesleges. A nem automata mosógépben vagy éppen ké­zi mosáskor pedig egy-egy mosási és öblítési ütemre 5—5 percet szánjunk, ha közben a ruhát meg-megmozgat­­juk. Még egy szót a mosószer kiválasz­tásáról: a felirat megmondja, hogy mire ajánlatos felhasználni, tehát szintetikus, gyapjú vagy hernyósé­­lyemhez csakis nem lúgos, finom mosószert vegyünk, amelynek egyik jó tulajdonsága, hogy langyos vízben is jól hat. Pamut- és lenáruhoz vi­szont a lúgos, teljes hatásukat forró vízben kifejlő mosószerek használata ajánlatos. Csodák nincsenek, a mosás nem ol­csó és főleg időrabló foglalatosság. még ma is. De-- ha a mosógép és a mosószer használati utasítását és a fentebb elmondottakat megszívleljük, meglepően sok pénzt és időt takarít­hatunk meg. (-----) Mindig bizonyít Sárközi Katalint negyedik osztályos korában válasz­tották meg a csapatiarfács elnökének a tejfalusi (Mlieč­no) alapiskolában. Őszinte gyermeki örömmel fogadta a megtiszteltetést, pedig vajmi keveset tudott feladatá­nak sokrétűségéről. Miután a csapatvezető felismerte Katalin .jó szervezőkészségét, rátermettségét, bátorságát, gyakran megbízta őt szervezési feladatokkal. Tehát nem véletlenül került a csapat élére. Az idei tanév máso­dik felében immSr bebizonyosodott, hogy Katalin ügye­sen végzi a pionírmunkát. A pionírvezető segítségével kéthetenként tartanak csapattanács-gyűlést, ahol meg­beszélik a soron lévő feladatok teljesítését. Jól megszervezettnek bizonyult a hulladékgyűjtés, különösen a papírgyűjtésben jeleskedtek, a csehszlovák —szovjet barátsági hónap rendezvényei, a Télapó meg­ünneplése, a természetjárás stb. Egy-egy akció megszer­vezésében, a pionírmunkában sokat segít Németh Tibor, harmadik osztályos tanuló. Példát mutatva a többieknek, aktívan bekapcsolódnak az Iskoíán kívüli munkába, a szakköri tevékenységbe, így próbálják színesebbé tenni a délutáni foglalkozást. Az Iskolában két szakkör működik. A sakk-körben inkább a fiúk, a kézimunka szakkörben pedig a lányok szorgoskodnak. Kézimunkáikból időközönként kiállítást rendeznek az iskolában. Igen tetszetősek Katalin kézi­munkái. De Katalin részt vesz az iskolai honvédelmi versenyeken is, ahol sikeresen szerepel, de szívesen szaval, táncol, énekel, s fellép minden műsorban. Sárközi Katalin otthon sem unatkozik, mert mindig akad tennivalója. Elkészíti a házifeladatot, szabadidején ben olvas, tévét néz. Legnagyobb hobbija a rejtvény­fejtés, a Tábortűz hűséges rejtvényfejtője. És az csak természetes, hogy jó tanuló. NAGY TERÉZ i'illllirlfrÚHibl Isgergö, mikor még Igen kicsi volt, akkora, hogy alig ért fel Nagyapó kabátja zsebéig, egy­szer föltekintett az égre. Ügy fölné­zett, hogy tekintete ott is maradt egy ideig. Ugyan min csodálkozol oly na­gyon kisunokám? — kérdezte tőle Nagyapó. — Látod, melyen sovány szegény Holdacska? — sajnálkozott Gergő. — Biztosan nem adott neki a mamája vacsorát. — Más annak az oka — dörmögte egykedvűen Apó, de mintha meg is bánta volna a szavakat, mondata vé­gét a foga mögött hagyta. — Más? Ugyan mi? — kíváncsisko* dott Gergő. — Ёп már nem is emlékszem pon­tosan, egyébként is hosszú és furcsa história.-t- Legalább a felét mondd el, Apó­kai — kérlelte Gergő Nagyapót. — Fél mese az nem mese, ám, ha nagyon akarod, halljad hát! Ügy történt, hogy egyszer meg­egyeztek egymásközt az évszakok, a Tél, a Nyár, a Tavasz meg az ősz, hogy felváltva őrzik az égitesteket, nehogy elkószáljon egy is közülük, mert akkora ám odafönt a világmin­denség, ha valamelyik csillag^ vagy teszem azt bolygó letérne az út fór ól, soha . többé nem kerülne vissza. Le­hetne annak bottal ütni a nyomát. Vigyázott is rájuk mindegyik pásztor, akár a szeme fényére. Hanem egyszer, mikor Tél apóra került a sor — öreg volt már és fá­radt is szegény bizony elbóbiskolt. — Úgy ahogy te szoktál a kisszé­­ken Apóka? — Még talán jobban. Nem sokat szunyókált, rossz álma lehetett, mert mikor fölriadt, első dolga volt, hogy széttekintsen az égen. De meg is ré­mült, amit ott látott. A csillagok úgy kavarogtak, mint amikor farkas ront a juhok közé. Nézi, nézi Арб, hogy mi történik a feje jölött, egyszer csak elkiáltja magát: — Hát a Hold meg hova lett? — Elsodorta a ‘ szél — jajgatták a csillagok. — A teremburáját! — csapta föld­höz a kucsmáját Tél apó, amitől olyan hózápor zúdult a földre, hogy még a jegenye hegyét is betakarta. CSICSAV ALAJOS: Hét nap és hét éjjel gyalogolt sze­gény Tél bátya, mire meglelte a Hol­­dát. Egy rongyos felhő szélén kupor­gott. Úgy lefogyott, hogy még bele is görbült a soványságba. — Akárcsak most — kottyantotta közbe Gergő, de nyomban el is res­­teilte magát, mert tudta, hogy nem illik beleszólni mások mondandójába. Nagyapó meg mintha észre sem vette volna, csak szőtte tovább a me­sét. — Karjára emelte az öreg Tél a soványka Holdat, még a subájával is betakarta, hogy meg ne fázzon. Ott­hon meg azt mondta a feleségének, Éjfél anyának: ■— Fűzzél neki kását, aprószemű hódarából! Ám magában azt gondolta: — Ogy­­sem éri meg a reggelt ez a vézna gyerek. — De ugye megérte? Hm. De meg ám! Mert Ejfél anyó olyan finom kását főzött neki, hogy három tányérral is bekanalazott belőle. Ki is gömbölyödött tőle nem egész három hét alatt. — Te becsapsz engem Apókat — háborodott fel hirtelen Gergő. — Nem látod, hogy most is olyan vékony, akár a macska bajsza? —• Vékony, vékony. Mert azóta is ki tudja hányszor lopta el az a mi­haszna szél. Csak gondot okoz, sze­gény Tét apónak. — De most ősz van, Nagyapó. Es mivel eteti meg Éjfél anyó a Holdat, ha az öreg Tél visszahozza? Ilyenkor nem hull még hódara. —■ Ősz van? — kérdezte elgondol­kodva Nagyapó. Látod, majdnem el­feledtem. Ilyenkor az ősz hozza visz­­sza, és annak a felesége hizlalja zab­­pehellyel. — Tavasszal méhpempővel etetik, nyáron meg friss cipóval — folytatta Gergő a mesét. Ä О, látod, tudod teI----simogatta meg unokája buksi fejét Nagyapó. Ám Kisgergő mintha nem értene va­lamit, így szólt: — Hajoljál hazám közelebb Apóka, kérdeznék tóled valamit, de úgy, hogy mások ne hallják — és lopva a csillagokra mutatott. Amikor Nagy­apó lehajolt hozzá, ezt súgta a fülébe: Nem lehetséges, hogy a Hold magától szökik meg akkor, amikor leggorombább a Szél? — Miért szökne meg magától? — Azért, hogy mindig szeressék és kedveskedjenek neki mindenféle fi­nomsággal. — Bizony erre én nem gondoltam. De majd egyszer meglessük a cudart, hogy bizonyságot szerezzünk róla, nincse- valami turpisság a dolgában. MÁRCIUS 1 kelte nyugta kelte nyugta 1 ó. p. ó. p. 6. p. ó. p. Március 19 Hétfő JÓZSEF JOZEF 1 5 49 17 56 20 45 7 08 Március 20 Kedd KLAUDIA ! 5 47 17 57 22 06 7 29 Március 21 Szerda BENEDEK 1 BLAHOSLAV \ 5 45 17 58 23 23 7 56 Március 22 Csütörtök BEÄTA, IZOLDA 1 BEŇADIK 1 1 5 43 18 00 — 8 26 Március 23 Péntek EMŐKE ADRIAN 1 5 41 18 01 0 37 9 04 Március 24 Szombat GABOR GABRIEL 1 5 39 18 03 1 42 9 49 Március 25 Vasárnan IRÉN, ÍRISZ JÍABUfiL_____— 1 5 37 18 04 2 38 10 42 Jó tanács Levegőn Divat, játék és siker mostanában az aerobic. A szakemberek véle­ménye persze, mint minden újdon­sággal szemben, most is eltérő. Van, aki úgy véli, most aztán meg­fogtuk az isten lábát, mindenki mozoghat, lefogyhat, meghízhal kedvére. Mások viszont a hagyo­mányos testgyakorlásra szavaz­nak. mondván, az egyenletesen fejleszti az izmokat, edzi a testet. Akárhogyan is, hagyományosan vagy aerobic-kal, mozogni kelll Tudjuk, hogy a szív- és érrendsze­ri betegségek népbetegséggé vál­tak hazánkban, s hogy gyerekeink már kicsi koruktól kezdve sokkal kevesebbet mozognak, mint a­­menyire a szervezetüknek szüksé­ge lenne, a családok felnőtt tagjai pedig még ennél is kevesebbet, s hogy mindez végül összefügg a megbetegedéssel. A civilizációs ártalmak elsősor­ban a városlakókat érik, de az utóbbi években, a megfigyelések szerint, a falusi gyerekek is sok­kal kevesebbet vannak levegőn s kevesebbet mozognak, mint az­előtt, s testedzésen általában csak az élsportolást értik. Ezen a szem­léleten kellene mindenekelőtt vál­toztatni a sportegyesül eteknel ( éppúgy, mint az iskoláknak és az egyes családoknak, saját egészsé­gük és a gyerekek egészsége vé­delmében. Amit a betegségek meg­előzése érdekében megtehetünk azt meg kell tennünk, mert elmu­lasztása több, mint hiba: bűn. VÍZSZINTES: 1. Rejtvényünkben Juhász Ferenc e­­gyik tavaszi versé­ből idézünk; az idézet első sora. 12. Állóvíz jegének a megrepedése. 13. Ruhatiszitítást vál­laló üzem (ék. f.). 14. Illetve rövidí­tése. 15. Rács. 17. Radon. 18. Szelle­mi sport. 20. Sze­mélyes névmás. 21. Ister közepe. 23. Néma séta. 24. La­tin elöljáró. 26. Római 1101. 28. Miatt — régiesen. 30. Uborka jelző­je. 32. Égitest., 35. Kevert Iza. 36. A tbc hatékony gyógyszere. 37. Az idézet negyedik sora. 41. Francia­­országi yá‘ros. 42.' Valaminek az ara­tását elvégzi. 43. Tesz. 44. Ilyen pont is vap. 45. Kepe közepe. 46. Zenei hang. 47. Posztófajta. 49. Ein­steinium. 51. Több pápa neve. 53. Ket­­tősbetü. 55. Csökkent. 58. Némán le­sel. 59. Francia higiénikus. 61. He­lyesel. FÜGGŐLEGES: 1. Az idézet harma­dik sora. 2. Izraeli kikötő az Akabai­­öbölben. 3. Mész — németül. 4. Me­netben van! 5. NYIT. 6. Incidens. 7. Amerika része 8. Olasz labdarúgó. 9. Finnugor nyelvet beszélő nép. 10. János, Ottó. 11. Kevert rúd. 16. Kisé­tál- 19. Hetyke. 22. Mezőgazdasági gé­peket gyártó budapesti Vállalat. 25. Betesz. 27.......üti a hordót. 29. Mun­kahely. 30. Azonos betűk. 31. ... vesz, két oldalról támad. 32. Nem e napi. 33. Kerti növény (ék. f.). .34. Afrikai ország. 37; Tárgyrag. 38.. Szovjet — Oroszország államvédelmi szerve volt. 39. Folyó Romániában. 40. Loco­motív együtes. 41. Az idézet má­sodik sora. 44. Állat. 46. Szláv nyelvű nép, névelővel. 48. önkényeskedő em­ber. 50. Észak-Amerikai indiánok. 52. Hollandia autójelzése — duplán. 54. Igen — angolul. 56. Manézsban van! 57. T. G. F. 60. Részvénytársaság. 62. Azonos be'tűk. Beküldendő a vízszintes 1., a füg­gőleges 41. és 1., valamint a vízszin­tes 37. számú sorok megfejtése. MEGFEJTÉS — NYERTESEK A 1 apunk 8. számában megjelent keresztrejtvény helyes megfejtése: Dalolt a nép: de szép az élet, hogy minden, minden a miénk lett. Nyertesek: Leikertové Margita, Ko­márno (Komárom), özv. Orisko Bélá­­né, Selice (Szelőce), Kecskés József, Želiezovce (Zseliz).

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents